Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-09 / 264. szám
1965. november 9. 5 Kedd Továbbtanulás — vagy termoIoMunlka ? Közvéleménykutatás az orosházi gimnázium egyik negyedik osztályában Nem elég, hogy az idő mostoha hozzájuk? — Beszélgetés éjjeli műszakos traktorosokkal — Az érettségi előtt álló fiatalok évről évre visszatérő nagy problémája a pályaválasztás. Élettani és szellemi fejlődésük legjelentősebb négy esztendeje után feleletet kell adniuk a hogyan továbbra. Talán nincs is olyan 17—13 éves, aki valamilyen vágyat ne dédelgetne magában a jövőre vonatkozóan. A kérdés csupán az, vajon ez a vágy egy káros „divat”, a mindenáron diplomát szerzés helytelen és a reális lehetőségeket mellőző színes álomképe-e, vagy a valóság józan mérlegelése után kialakult életcél. Egyharmad — kétharmad A kérdés eldöntéséhez, az érettségi előtt álló fiatalok életszemléletének, gondolkodásának felméréséhez az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium egyik negyedik osztályában a .közvéleménykutatás eszközét választottuk. Külön kérdéseket, kaptak a főiskolák, egyetemek felé törekvőik és azok is, akik valamilyen szalonét szeretnének majd elsajátítani. Vessünk egy pillantást a statisztikai adatokra. A huszonkilenc kérdezett közül húszán jelentkeznek egyetemre vagy főiskolára, kilencen pedig szakmunkások akarnak lenni. Az osztálynak tehát alig egyharmada kíván közvetlenül a termelőmunkába bekapcsolódni, a többiek a tanári, orvosi, mérnöki és más egyéb felsőfokú képesítést igénylő pályát választják. Arra a kérdésre, miért határoztak így, valamennyien sokrétűen, de korántsem teljes meggyőződéssel bizonygatták váélénk, okos szemekkel pillant ránk. Természetesen, készséggel elmond mindent, ha akarjuk, hivatalos nyilatkozatot is hajlandó adni. Levelek? Igen, voltaik levelek, mindent leír, amit csak tud. Kezei nyugtalanul simogatják az asztalterítőt. Teljes részletességgel mindent elmond. Mikor a nyomozó kérdéseket tesz fel, bólogat, mindenképpen azt a látszatot akarja kelteni, hogy abszolút őszinte. Valójában nincs is titkolnivalója, ő csak arra kell, hogy mindent alátámasszon. És alá is támasztja. Néhány nap múlva már Orsókban jártunk. __Kuznyecov nehezebb dió — m ondta ítoscsin. — Nála meg kell találni a leveleket, mert Prohorov levelei eléggé meggyőzőek. Szükségünk van az ügyész házkutatási parancsára, a kihallgatás itt nem elegendő. K uznyecov mindent tagadott: semmiről se hallott, semmit sem tud. — Én lágerlakó voltam — mondta —, és nem akarok oda visszakerülni. Igen, nagyon félék. Ismerem magukat. — Miért beszél a lágerről? — kérdezte Nahimov. — Most nem a lágerről van szó és nem a félelméről.' Inkább az életről, értse meg. Van háza, munkája, amit szeret, felesége, kislánya. Miért gondolja, hogy azért jöttünk, hogy magát leültessük? lasztott pályájuk szépségét. Amikor ugyanis arra kellett felelniük, mit tesznek, ha esetleg többszöri jelentkezés után sem veszik fel őket az egyetemre, tizennégyen valamilyen szakma megtanulása mellett döntöttek, s csupán hatan ragaszkodtak tovább a diploma- szerzéshez. Miért az utolsó lehetőség? Ügy tűnik, sokakat még mindig az a tévhit vezéréi, hogy aki a gimnáziumban érettségizik, az csak egyetemre, főiskolára mehet, a pályaválasztásnál tehát mindenképpen ez kerül első helyre. A kérdés az, vajon az iskola vagy a szülő neveli-e ilyen helytelen irányba a fiatalokat? A statisztikai adatok itt is magyarázatul szolgálnak. A tizennégy lemondás azt bizonyítja, hogy az iskola nem ringatja illúziókban a fiatalokat, hanem a reális lehetőséget igyekszik föltárni előttük. Honnan ered akkor, hogy mégis húszán töltik majd ki a jeléntkezési lapot, bár felkészültek az esetleges kudarcra is, és akkor sem lesznek reményt vesztettek? Ez egyben azt is bizonyítja, hogy az érettségi előtt állók egy részénél nem természetesen, nem a választott pálya iránti és egyetemi, főiskolai végzettséget igénylő hivatásérzetből fakad a szándék, hanem külső sugallat vezeti kezüket a jelentkezési lapok kitöltésénél. A bűvös szó: diploma! Sajnos, a szülők között sokan vannak, akik a múlt káros öröksége miatt úgy vélekednek, hogy csületes ember, akkor közös az érdekünk. Három órát tartott a fárasztó és bonyolult kihallgatás. Kuznyecov hallgatott. Aztán nagy nehezen megszólalt: — Rendiben. Bízom magukban. Először életemben. Tudom, hogy ostoba dolog, de bízom. Kérek papírt, mindent leírok. A házkutatás során Prohorov egyik levelét a kislány hajasba- bájánák ruhácskájába rejtve találták meg. Kátyenka ezt a babáját szereti leginkább, mert be tudja hunyni a szemét. Moszkvában a legszomorúbb Savoiin kihallgatása volt. Idegességében, ziláltságában, félelmében teljesen meghasonlott. Egész idő alatt mosolygott, de úgy, mint aki minden pillanatban el bőgi magát. — Elmondok mindent a legapróbb részletekig. Igen, úgy kezdődött, hogy ellopta a noteszomat — mondta halkan, szinté suttogva Satoolin —, él akart veszejteni. Aztán felajánlotta, hogy utazzunk együtt külföldre. — Hogy hogy utazzunk- el? — kérdezte Nahimov, — Szóval, hogy szökjünk ki. Állandóan azzal az igénnyel lépett fel, hogy mind újabb és újabb érdekes dolgokat meséljek neki. Persze, a munkámról. Mindent feljegyzett. „Ez lesz a második küldemény” — mondta. Szörnyű ez, tudom, szörnyű... gyermekükből, ha már egyszer tanult, „legyen valaki”, s ennek éléréséhez a diploma megszerzését tartják egyetlen járható útnak. Vajon a fiatalok hogyan vélekednek erről? Ez a kérdés mindkét csoport számára azonos volt, s a válaszok érdekes felfogásról tanúskodnak. Összesen tizen állították, hogy van káros megkülönböztetés diplomás és nem diplomás között, tízen azt mondták, hogy nincs, s csupán kilencen vallották azt a nézetet; amit az egyik diák tömören így fogalmazott: „Senkit sem a diplomája, hanem a munkája után ítélnek meg.” Mondanunk sem kell, hogy ez az a helyes szemlélet, amelyet érvényre kell juttatni. Társadalmunkban az emberek értékét nem az határozza meg, milyen képesí- | tés van a zsebükben, hanem mcny- I nyíre hasznos tagjai a közösségnek. Az építőipari szakmunkás is ugyanolyan értékű, mint a mérnök, hiszen valamennyien közös célért dolgoznak. Mikor helyes az önérdek? A fiatalok körében éppen az előbb említett káros szemlélet miatt kialakul egy olyan elképzelés, hogy először mindenképpen az egyetemi vagy a főiskolai tanulás mellett kardoskodnak, amikor azután ez nem sikerül, akkor jobb belátásira térnek, s megpróbálják másutt keresni helyüket az életben, De vajon mennyi idő telik el haszontalanul e felismerésig? Helyesen írta az egyik diák, hogy ,fi.z ember élete nemcsak abból áll, hogy felvételiket próbálgasson”. Ez a fiatal azt is helyesen látja, hogy társadalmunknak éppúgy szüksége van az általános műveltséggel rendelkező szakmunkásra, mint az orvosra vagy a pedagógusra. S különösen így van ez ma, amikor az élet valamennyi területén nagyobbak lettek a követelmények. Ahhoz azonban, hogy az említett diák nézete ne csupán egyedülálló legyen, hanem általános, sokat kell még tenniük az iskoláknak és a szülőknek is. Seleszt Ferenc Társadalmi munkában utat építenek a diákok Békéscsabán a Sebes György utcában zsibongó diáksereg szorgos tevékenységére figyelnek fel a járókelők. A Vásárhelyi Pál Út-, Híd- és Vízműépítési Technikum harmad- és negyedéves diákjai elvállalták, hogy társadalmi munkában az utca mintegy 500 négyzetméteres szakaszán, a Kner Nyomda előtti területen megalapozzák és a kizárólag gépi berendezésekkel elkészíthető munkák kivételével megépítik az utat. Több mint száz fiatal fiú és lány négy hét óta dolgozik, s ha a hengerlési zúzálékkőből megfelelő mennyiség állt volna rendelkezésre, a munkát már korábban be tudták volna fejezni. így is szombatra elkészültek, s hétfőn már minden készen állt arra, hogy meg lehessen kezdeni az aszfalt leterítését. Ez azonban már spe- j ciális szakmunka, nem a diákok i dolga. A mezőgazdaságban minden év őszén rendikívüli feladatokat, kell megoldani. így van ez ez év őszén is. A kedvező időjárás, a mező- gazdaságban dolgozók egyre gyarapodó szakmai műveltsége és áldozatkészsége következtében termésátlagaink jobbak az elmúlt évinél. A nagyobb termés nagyobb feladat elé állítja mezőgazdasági üzemeinket. A termelőszövetkezetek szállítóeszközeinek az ősz folyamán 4—4,5 milliárd tonnakilométert kell megtenniük a betakarítás közben. A jövő évi kenyér- gabonatermés biztosítása érdekében mintegy 280 000 hold földet kell vetésre előkészíteni, a szárazság miatt 5—8 munkafolyamattal aztán elvetni. Ezenkívül a tavaszi vetések előkészítésére mintegy 410 000 holdon szükséges a mélyszántást elvégezni megyénkben. A szállítás, a vetés és a szántás is' jói szervezett, lelkiismeretes munkát kíván a szakemberektől, a traktorosoktól. Többet is, mint a mezőgazdasági munka más idényében. A feladatok végrehajtására megyénkben összesen 4700 szántótraktor áll rendelkezésre. Az egyik legfontosabb feladat a gépek kapacitásának maximális kihasználása. Éppen ezért az üzemek figyelmét idejében felhívták a párt- és állami szervek a nyújtott és két műszak bevezetésére. Az eredmény nem is maradt el. Megyénk tsz-, ÄG- és ÁMG- traktorosai közül mintegy 960-an dolgoznak két műszakban. Ezzel a számmal nem kell szégyenkeznünk a többi megyéhez viszonyítva sem. De nagy területünk miatt szükséges volt a szomszéd megyékből és vállalatoktól is átcsoportosítást végrehajtani. így összesen 84 traktort kapott még megyénk. A traktorosok éjjeli munkáját az üzemeken kívül a tanácsok mezőgazdasági osztályai, az ÁMG igazgatósága és az SZMT rendszeresen ellenőrzi, segíti. Legutóbb október 29-én, pénteken éjjel került sor ellenőrzésre az orosházi járásban. Este 9-kor indultunk el. Rövid negyedórái utazás után találkoztunk az első traktorossal a telek- gerendási Vörös Csillag Tsz-ben. A traktoros-ismerősünk ugyanis a Békéscsabai ÁMG dolgozója. Érdeklődésünkre elmondta, hogy egyhetes szabadsága alatt vállalta az éjjeli műszakot, mivel a tsz- nek nincs elég traktorosa. így ő is jól jár, mert terven felüli kerese(Tudó sítónktól) A gyulai pedagógusklub vezetősége igen rokonszenves és népszerű művészházaspárt látott vendégül csütörtökön este. Szabó Csilla zongoraművésznő és férje, Kocsis Albert hegedű- művész előbb élménybeszámolót tartottak idei külföldi hangversenykor út j ükről, majd a megjelent lelkes klubtagok kívánsága szerint népszerű műtét visz a családnak, a tsz is jól jár, mert egy géppel több a két műszakosok száma. Tovább haladva a csorvási határban, főleg kukoricaszállító brigádokkal találkoztunk. Az orosházi Dózsa Tsz dűlőútjait járva találtunk rá Szula Jánosra, aki MTZ-traktorával fogasolt. Kérdésünkre elmondta, hogy a föagronómus már négy éjjel látogatta meg az ősz folyamán, de a brigádvezető, a tsz-elnök és a párttitkár még egyszer sem. Egynéhány kilométerre tőle találkoztunk három Sz—100-assal: őszi mélyszántást végeztek. Az első gépről leszálló Holcsik Antal, a Kisteleki ÁMG (Csongrád megye) traktorosa elmondta, hogy általában meg vannak elégedve az ellátással. A területtel nem nagyon, mert kicsi a tábla és sokat kell forogni, és ez nem az Sz—100-as- nak való. — Megígérték, hogy jobb területet fognak adni — mondják az odaérkező traktorosok: Sipka József és Veres Ferenc. Hajnal egy óra felé közeledett az óramutató, mikor a Béke Tsz földjén beszélgettünk Kersmajer Imrével, az Orosházi Gépállomás traktorosával, majd később a nagyszénás! Lenin Tsz területén Szenei István tsz-traktorossal. A traktorosok mindegyikével 15—20 percig beszélgettünk arról, hogyan dolgoznak, milyen munkát végeznek és hogyan vannak megelégedve. Egyúttal a munka minőségét is megnéztük — amennyire villanyfénynél lehetett. A keresettel meg vannak elégedve kivétel nélkül. Bár a tsz-traktorosok elmondották, hogy nekik is jólesne egynéhány százalékos éjjeli pótlék, hiszen a rendelet szerint az ÄG- és ÁMG -traktorosok megkapják a 40 százalékot. Mégsem ezt sérelmezik legjobban, hanem azt, hogy a tsz vezetői nem, vagy csak ritkán látogatják meg őket. Szenei István traktorost például az ősz. folyamán még egyszer sem látogatták még meg a tsz vezetői. Pedig jólesne ez azoknak az embereknek, akik az éjjeli egyhangú magánosságban végzik a rájuk bízott feladatokat, Jó lenne, ha a hidegebb éjszakák idején meleg teával látnák el őket és meleg embertársi látogatással segítenék r hosszú, hűvös éjszakák leküzdésé: Ezt várják a traktorosok és ezt kérik a tsz vezetőitől a felsőbb szervek is. sorszámokból hangversenyt rőt tönöztek. Igazi élménydús klub - est volt. Sajnálatos, hogy ez a szé" hangversény időben egybeesel az első bérleti filharmónia' hangversennyel. A rpűvészhá - zaspár gyulai vendégszereplése nagyobb hallgatóságot is megérdemelt volna. —iy— Kinek jó ez? Értse meg a mi «■colpontjainkat is. Ha maga be— Hol vannak ezek a felje-gy zések? (Folytatjuk) Karakó Imre Szabó Csilla és Kocsis Albert klubba ngversenye Gyulán
