Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-10 / 265. szám

1965. november 10. 5 Szerda Jó tanácsokkal szolgál a megyei Népművelési Tanácsadó Tanfolyamok, bemutatók, tapasztalatcserék a programban A Békés megyei Népművelési Tanácsadó közvetlenül a Művelő­désügyi Minisztérium alá tartozik ugyan, de feladatát, a nyolc járás művelődési bázisai részére nyúj­tott tanácsadói, módszertani se­gítségét a megyei művelődésügyi osztály népművelési csoportja munlkatervével egybéhangoltan végzi. A napokban felkerestük Békéscsabán az NT vezetőjét, Horváth László elvtársat és az alábbiakra kértünk választ: Milyen távra dolgozták ki leg­utóbbi munkatervüket és lénye­gében milyen szempontok alap­ján? — Munikaterviinlk az 1965/66-os népművelési évadot öleli fel, ami idén szeptembertől jövő év au­gusztusáig terjed, és a párt ide­ológiai irányelveinek megvalósí­tását segíti. Fokozott célunk a vi­lágnézeti nevelés, valamint a tu­dományos és a termelési propa­ganda erősítése. Melyek az NT jelenlegi főbb munkaterületei? — ötfélét is említhetek. Egyik az a módszertani tevékenység, mely magába foglalja az értekez­leteket, bemutatókat, tapasztalat­cseréket. A második: a népműve­lőknek, műkedvelő csoportok veze­tőinek, tagjainak rendszeres kép­zése és továbbképzése. Harmadik a szervezett feladatvégzést bizto­sító szakreferensi és szakbizott­sági munka. Negyedik területként említhetném a módszertani füze­tek, egyéb — a profHLunkiba vágó — kiadványok megjelentetését, terjesztését. Legutoljára, de nem utolsóként következzék a film és szemléltető eszközök tára, mely — mondhatni — az NT munkájá­nak a másik féle, legalábbis je­lentős részt vállal benne. Ezernél több és állandóan' bővülő, frissülő, az élet minden tér füle tét felölelő ismeretterjesztő és egyéb film­anyaggal látja el atz intézménye­ket, tömegszervezeSeket, vállala­tokat, üzemeiket, művelődési ott­honokat, tsz-&lubokat. Mi szerepel a® évad módszer­tani programjában? — Elsősorban teuraieiési vonat­kozású események. Például múlt­kor az orosházi mezőgazdasági szakkör Házikertek, gyümölcsö­sök című kiállítására szervezé­sünk eredményeként Békéscsabá­ról és a megye számtalan részéből érkeztek amatőr kertészek. Békés­ről például félszázan.! Nem kétsé­ges, hogy egy-egy ilyen megmoz­dulás kitűnő mozgósító erő. Vál­tozatosságra törekszünk. Ennek érdekében tartunk a megyei ta­nács kereskedelmi osztályával egyetértésben decemberben és ja­nuárban bemutatókat a háztartási gépek helyes kezeléséről. Tapasz­talatcserét szervezünk technikai szakkörök vezetői részére és a megyei népművelési csoport ter­vével összhangban Bács-Kiskun, valamint Csongrád megyében já­rási, községi népművelőink részére is. A tervidőszak további részében a KISZ, a megyei tanács, a szak- szervezetek, az MSZBT és még több más szerv, intézmény közre­működésével járási, községi, me­gyei rendezvényekre, kiállítások­ra, tanfolyamokra, tapasztalatcse­rékre kerül sor. Mi a helyzet a továbbképzés te­rületen? — Felsorolnék néhányat, helye­sebben azt. hogy kiknek a részére szerveztünk és szervezünk ilyene­ket. Például táncosok, énekesek, muzsikusok, bábosok, színjátszók, honismereti szakikörvezetők, nép­es társastáncoktetók, amatőr fil­meseik, karvezetők, képzőművész, kör vezetők, sőt művelődési ottiho. nők gazdasági vezetői részére is. Decemberben a csabai KlSZ-tá- borban a megyei KXSZ-bizottság- gal közösen bentlakásos tanfolya­mat indítunk termelőszövetkeze, tek és állami gazdaságok klubve­zetői részére, hogy a klubélet mennél zökkenőmentesebbé vál. hasson. A TIT-tel Békéscsabán es Sarkadon most, novemberben, majd piedig januárban előadói konferenciái tartunk ismerettor. jesztők részére. Még sok célszerű és hasznos tervet sorolhatnék. Ilyennek ígérkezik az a tanfolyam is, melynek célja a közízlés fej­Müvészeti dóadók országos tanácskozása Dunaújvárosban A „Napsugár” bábegyüttes Egerben és Gyöngyösön vendégszerepeit A Művelődésügyi Miniszter rium minden évben összehívja a megyék művelődésügyi osz­tályainak és népművelési ta­nácsadóinak művészeti előadóit, alkalmakként más-más részébe az országnak. A legutóbbi ta­nácskozásra a közelmúltban, október 27—28-án került sor Dunaújvárosban. Békésből a megyei tanács művelődésügyi osztályának miüvészeti főelő­adója, Szemenkür Mátyás, vala­mint a megyed népművelési tanácsadó művészeti előadója, Lenkefi Konrád. vett részt. Az értekezleten összegezték és ér­tékelték az elmúlt öt év kultu­rális szemléinerk tapasztalatait, tanulságait és egyben javasla­tok hangzottak el a következő öt esztendőben sorra kerülő művészeti bemutatókat illetően. Dunaújvárosbeli a konferencia résztvevői Budapestre utaz­tak, ahol kollektiven megtekin­tették a X. Képzőművészeti Ki­állítást. A másik Ilyen vonatkozású esemény a ‘Kiváló Együttes címmel és a Szocialista Kultú­ráért jelvénnyel kitüntetett népszerű Békéscsabai Napsugár Bábszínház vezetőjének, Len­kefi Konrádnak és az együttes tagjainak egri és gyöngyösi út­ja volt. A Karlovy Vary-i nem­zetközi bábfesztiválon első dí­jat nyert bábosokat Heves me­gyei kulturális szervek hívták meg október 30—31-re azzal a céllal, hogy megyéjük bábját­szóinak a továbbképzése érde­kében szakmai előadásokat és bemutatókat tartsanak. A Nap­sugár együttes az előadások után az ötvenfőnyi szakmai kö­zönségnek, vegyes összeállítású repertoárjából, a legrégebbiek­től a legújabb darabokig úgy­nevezett „felnőtt műsort” ját­szott. Sokan akadtak olyanok, akik ez alkalommal ismerked­tek közvetlenül a bábművészet­tel. A tapasztalatátadás során rengeteg volt a felszólaló, ez is jelezte azt a nagy érdeklődést, amelyet bábosainknak az ország másik felében végzett testvéri szakmai segítsége kiváltott, s egyben jó alkalom volt az ama­tőr bábmozgalom erősítésére.-Üj­3. A gazdasági irányítás fejlődése hazánkban lesztése, ezen belül a modern la- kásíestós ismertetése. Szobafestők és mázolok részére indítjuk még ebben a hónapban a KISZÖV se gítségével. A szakreferensi és szakbizottsá­gi munka területén mi a ter­vük? —• A különböző művelődési szakágak referenseivel még szep­temberben szerződést kötöttünk, majd októberben szakbizottsági értekezleten ismertettük velük az évadi népművelési munkatervet. Negyedévenként pedig munkaér­tekezleteket tartunk részükre. Itt említeném, hogy létrehoztuk az NT mellett működő kutatócsopor. tot, melynek első feladata a Bé­kés megyei művelődési otthonok hálózatának felmérése lesz a fel­szabadulás utáni kezdettől máig terjedően. A megyei könyvtárral közösen hasonlóképpen sort kerí­tünk a szocialista könyvtári háló­zat itteni történetet és fejlődését felmérő munkáira is. A.z eredmény nem lesz lokális jelleg i, hiszen a felszabadulás utáni első művelő­dési otthon (Békés) és az első me. gyei könyvtár ebben a megyében létesült. Befejezésül: milyen kiadvá­nyok segítik az NT munkáját? — A filmtár anyagáról illuszt­rált ismertetőt jelentettünk meg. Házikertek gyümölcsöse címmel kiadjuk az orosházi mezőgazda- sági szakkör munkáját. A TIT, a MOKÉP-, a megyei könyvtár, a MÉSZÖV és még több más szerv, intézmény közreműködésével ke­rül sor a területükkel és m íködé- stikfkel kapcsolatos kulturális fü­zetek, könyvecskék megjelenteté­sére. H. B. A gazdasági irányítás komplex, összefüggő rendszerének reform­ját azért határozta el a párt, mert az elmúlt években hazánk terme­lőerői jelentősen fejlődtek, s mert a nemzetközi munkamegosz­tás, a műszaki-technikai forrada­lom eredményeinek hasznosítása, gazdaságfejlesztésünk' intenzív fejlesztése megköveteli a gazdaság irányításának fejlettebb módsze­reit. Az elvek, amelyek e reformok alapját képezik, mér korábban ki­alakultak és a munkás—paraszt forradalmi kormány 1957. évi nyilatkozatában is megtalálhatók. Megvalósításukért az elmúlt évek­ben sok erőfeszítés történt, melye­ket jelenlegi tennivalóink helyes megítélése céljából érdemes rövi­den áttekinteni. Gazdaságirányí­tási rendszerünk lényeges módosí­tását jelentette a mezőgazdaság­ban a kötelező terménvbeszolgál- tatás megszüntetése és helyette a szabad árufelvásárlás bevezetése. Ezt követően bevezették az új egységes mezőgazdasági árrend­szert s ez elősegítette a mezőgaz­daság szocialista átszervezését, ér­dekeltebbé tette a termelőket az árutermelés fokozásában. Ez a lé­pés számottevően fokozta a piac és a piaci módszerek jelentőségét, gazdasági útra terelte több olyan fontos feladat megoldását, ame- lyeket korábban utasításokkal akartak végrehajtani. A gazdasági eszközök kiterjed­tebb alkalmazását és ezzel egyide­jűleg a vállalatok önállóságát nö­velte tervezési rendszerünk fej­lesztése, a , kötelező terv-mutatók számának csökkentése. Ezt köve­tően bevezették az értékesítési irányok — külkereskedelem, be­ruházások — szerinti tervezést, .amely fokozta a tervben kitűzött pólók és a szükségletek összhang­ját. A tervezésben — egyre széle­sebb körűen — alkalmazásra ke­rültek a különféle gazdaságossáó számítások. Fontos lépés volt a termelői árak rendezése, amikor is meg­szüntették a gazdasági tisztán lá­tást zavaró és pazarlásra módot adó szubvenciókat. Magyarorszá­gon talán éppen az árképzésben értük él a legnagyobb eredménye­ket. Jelzi ezt az is, hogy több iparágban — például a műszer-, a gyógyszer-, ■ a műanyagfeldolgo- zó iparban — rugalmas árképzést vezettünk be; s aráink a ráfordí­tási arányokon túl a használható­ságot, a műszaki színvonalat is figyelembe veszik. Fokozott gyárt- mányié jlesztésre ösztönöz a gyári- mányfejlesztási árkiegészítés és sz árkiegyemlítési forgalmi adó. Je­lentős lépés volt az eszközlekötést járulék bevezetése. Fogyasztói ár­rendszerünk is lényegesen rugal­masabb (lásd: az alkalmi árleszál­lításokat, áremeléseket), a diva:- cikkek piacra dobására ösztönöz, divatfeüár stb. A munkaügyi gazdálkodásban az 1957 előtti béralapellenőrzés­sel szemben előrehaladást jelen­tett az átlagbérellemőrzésii rend­szer és ezzel-egyidejűleg a külön­böző bérformák rugalmas alkal­mazása. Szinte évről évre módo­sult, fejlődött a prémiumrendszer, a legutóbbi' minisztertanácsi hatá­rozatot erről éppen a közeimül t- ban közölte a sajtó. E Kedvelt mvsorszá- mom a Tudni illik, hogy mi illik című műsor a tv-ben. Le­hetőleg módot kere­sek rá mindig, hogy megtekintsem és gya­rapítsam műveltsé­gemet az etikett te­rén. Az utóbbi adás az étkezéssel foglalko­zott. Örvendetes do­log, hogy ma már nem kell arról tár­gyalni, hogy vajon mit is eszünk, mert ma már mindenkinek megvan a mindenna­pi kenyere. (Kilós fehér kenyere, illetve kilencvennégy-kilenc- venöt dekás fehér ke­nyere.) Megengedhet, jük magunknak, sót szükséges is arról be­szélnünk, hogy mi il­lik az étkezésnél és mi nem illik. Azért mondom, hogy szük­séges, mert megval­lom őszintén, már az adás elején lelkiis- meretfurdalást érez­tem magamban. A műsor végén pedig egészen elrestelltem magam azért a sok illetlenségért, amit idáig étkezés közben elkövettem. A felnőtt korom csak hagyján, de a gyermekkorom­ra vissza sem merek gondolni. Én mindig az ebéd tartalmával törődtem és keveseb. tikett bet a külsőségekkel. Mivel a cselédlaká­sokban nem volt kü­lön ebédlő, így ne­künk, gyerekeknek a küszöbre volt ,,terít­ve” annak idején. Egy mázas cséréptáj- ból ettünk közösen, melyet valamelyik is­meretlen „iparmű­vész” készített. Mondanom sem kell, hogy az illem alapvető része is ve­szélyben forgott néha, ha valami kedvenc étel került a cserép­tálba. Később sem zavartak az asztal körül, ha netán nem akartam volna felköt­ni a szalvétát a nya­kamba. Felnőtt ko­romban már vittem valami kulturáltságot az étkezésbe, bár be­vallom, ha nem lát­ták, az utolsó csepp levest kiöntöttem a kanalamba vagy egy­szerűen megittam a lábasból. Honnan tudhattam, hogy ez nem illik? Hát taní­totta a múlt rendszer a munkásosztályt az etikettre? Ugye, hogy nem! Ezért fogadtam, kitörő örömmel a tv „Tudni illik, hogy mi illik” műsorát, mert vallom, hogy tervtel­jesítés mellett szük­ség van az illemsza­bályok ismeretére is. Lám, itt állunk a szó. cializmus alapjainak lerakása után tisztán megfürödve, és nem tudjuk, hogy mi illik étkezés közben. Mire is okított a tv-adás mindjárt a bevezető­ben? • „A kanalat a nyelé­nél és nem az öblös részénél kell fogni.” No lám, ki hitte ttol­na? „A villát is a nyelénél kell fogni és nem az ágainál”, to­vábbá „a kést is a nyélénél és nem az élénél kell fogni”. Hát nem megindító? A műsor írója min­denkire gondolt, nem haladó szinten, ha­tte m alapfokon — hogy mindenki értse — kívánja illemre nevelni az emberisé­get. Megtudtam még, hogy a levest sem vil­lával, sem késsel nem lehet enni, csak ka­nállal. Tehát, embe­rek, ne is kísérletez­zünk, ha levest tálal­nak elibünk, mindjárt a kanálért nyúljunk és azzal együnk, de legyünk nagyon Jcö_ rültekintöek, nehogy a kanál •öblös részét fogjuk meg és a nye­lét mártsuk a levesbe. Ez utóbbi nemcsak ésszerűtlen, mint ed­dig hittük, de illetlen is. Dobra Sándor Az anyag- és készletgazdálkodás korábban merev rendszere is ru­galmasabb lett, nőtt.a raktári ki­szolgálás köre és aránya, egyes területeken egyszerűsödött a meg­rendelési rendszer, differencia! t hitel- és kamatpolitikát alakítot­tunk ki. Ebben az évben pedig teljesen szabadkereskedelmi mód­szereket alkalmaznak a felesle­gessé vált készletek hasznosításá­ra, E tények felsorolása is elegendő bizonyítóig arra, hogy: a) 1957-ben gazdasági irányítá­sunkban gyökeres változások tör­téntek; b) a gazdasági irányítás gyar- sabb-lassúbb ütemben — de ál-' landóain fejlődött, tökéletesedett. Egyesek felvethetik, miért nem vezettük be már annak idején azokat a módszereket, amelyekről most szó van? Nos azért, mert a felismerés: folyamat, a fejlődés eredménye, a gyakorlati tapaszta­latok általánosítása. Természete­sen van más oka is, mégpedig az, hogy hét-nyolc évvel ezelőtt má­sok voltak gazdasági viszonyaink (szétaprózott, egyéni gazdálkodá­son alapuló mezőgazdaság, ke­vésbé fejlett ipar stb.) és — nem utolsósorban — gazdasági vezető kádereink képzettsége és gyakor­lata is más színvonalon állt. Most a megváltozott körülmé­nyek lehetővé és szükségessé te­szik, hogy a gazdasági irányítás­nak nemcsak egyes elemeit, ha­nem egészét fejlesszük, tökélete­sítsük. Most sem azzal az igény­nyel, hogy „tökéleteset” alkos­sunk. Az állandó fejlődés kizárja az „abszolút tökéletes” irányítási rendszer létrehozását. A lényeges: olyan módszerek kialakítása, ame­lyek előrelendítik a fejlődést és hatékonyabbá teszik egész gaz­dálkodásunkat. Dr. Varga György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom