Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
Világ proletárjai, egyesüljetßk I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. NOV. 14., VASÄRNAP Ára: 80 fillér XX. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM A Kezdődik a pártoktatási év A megyei pártbizottság határozata szerint november 15-én megkezdődik a párt- és KISZ-oktatás megyénk városaiban, községeiben. A megnyitókon részt vesznek a pártbizottságok, pártvezetőségeik tagjai, mintegy hangsúlyozván az idei oktatási év jelentőségét. Mert az idei oktatási év különös jelentőségű. Azzá teszik a Központi Bizottság 1965 márciusában elfogadott s azóta már szx*- les körben megvitatott irányelvei, melyek fontos feladatként állítják minden párt- és társadalmi szervezet olé az ideológiai munka javítását. Végeredményben tehát az új oktatási év az ideológiai irányelvek követelményeinek érvényesítése jegyében kezdődik el és am.it a párt vár eredményétől, nem kevesebb, mint a fejlődést gátló nézetek, szokások és gyakorlat hatékony visszaszorítása, a szocialista tudat ás a belőle fakadó tettvágy fokozása. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy a pártoktatás a fenti követelményeknek megfelelően töltse be feladatát. A fejlődésnek olyan szakaszához érkeztünk el, amelyben már nem gátolják az előrehaladást an tagonisz tik its gazdasági ellentétek, felemás gazdasági, termelési viszonyok. A szocializmus alapjainak lerakásával a népgazdaság minden ága fejlődik s egyre erősödik társadalmunk egysége, a dolgozók összefogása is az építőmunka céljainak elérésére. Elmondhatjuk: a párt helyes politikájának eredményeként a széles dolgozó tömegekben nő a felelősségtudat a közügyek iránt. De éppen ez a tény követeli, hogy a növekvő érdeklődésre érdemleges tájékoztatást, megfelelő politikai alapot kapjanak válaszul az emberek, melynek segítségével eligazodhatnak a bonyolult kérdésekben is. Szükséges ez, mert az egészséges tendenciák mellett objektív és szubjektív tényezők befolyására megtalálhatók még, sőt az utóbbi időben megerősödtek a kispolgári nézetek, az anyagiasság, érdekhaj hás zás, önzés stb., mely tulajdonságok közömbössé tesznek embereket a közügyek iránt, eltérítik őket a közös erőfeszítésektől. Eredményeink mellett egyes részkérdésekben gondokkal küzd népgazdaságunk, melyek szintén okot adhatnak pesz- szimizmusra, „elfordulásra”, pedig éppenhogy az emberek céltudatos cselekedete, egységes akarata révén oldhatók csak meg ezek a gondok. Ezért figyelmeztetnek arra az irányelvek, hogy jelenlegi egész fejlődésünknek fékezője az ideológiai munka, a szocialista tudat elmaradása a növekvő követelményektől. Nos, mindezeket s más nemzetközi tényezőket is számba véve, nyer különös jelentőséget az idei oktatási év. Nem véletlen, hogy éppen, a fentiek alapján megyénkben is megnőtt a pártoktatás hatóköre. A tavalyi 25 ezer helyett most 28 ezer párttag és páríonkí- vülj vesz részt a különböző szinti' tanfolyamokon. De éppen, mert í hatókör nőtt, szükséges ügyeli arra, hogy ne csökkenjen, hanem ellenkezőleg — emelkedjen a pártoktatás színvonala is. Ennek feltétele a propagandisták felkészülése. A korábbi évek tapasztalatai szerint bizony volt hiányosság ebben. Pedig a pártoktatás kulcsembere a propagandista. Az ő tudásától, tájékozottságától, egyszóval, felkészülésétől függ elsősorban, hogy mit visznek magukkal a hallgatok a foglalkozásokról. Csak ott lehet bátor, őszinte, nyílt vita, ahol a propagandista a maga hozzájárulásával biztosítja ezt Következésképpen csak az ilyen nyílt és gondolatokat ébresztő viták eredményezhetik azt is, hogy a résztvevők kimondják ellenvetéseiket és tisztázódjanak végül a világosan még nem látott problémák. Az ilyen őszinte, s mélyxenyúló viták kibontakozásának azonban van egy másik feltétele is, amelyet szintén szükséges aláhúzni most az új oktatási év kezdetén. Mégpedig maguknak a résztvevőknek, a foglalkozások tagjainak a felkészülése. Ugyancsak az elmúlt évek tapasztalata, hogy sokan a tankönyvet el sem olvasva mentek ed a szemináriumokra s ezért érdemlegesen nem is tudtak hozzászólni a szóban forgó kérdésekhez. Pedig a politikai oktatás tankönyved igen hasznos tájékoztatást adnak általában minden dologban. Taraimazzák azokat a tételeket, amelyeket a változott körülmények, s a nemzetközi tapasztalatok leszűréséből teoretikusaink fogalmaztak meg, s amelyeket minden párttagnak saját tájékozottsága végett is ismernie szükséges. Ennek ismeretében alakulhatnak csak ki elevenen pezsgő, a lényeget megragadó viták, amelyek hozzásegítik az oktatásban részt vevőket a helyi ideológiai munka javításához, a környezetükben levő helytelen nézetek szétzúzásához. A pártoktatás egyik fő feladata, hogy eszmeileg vértezze fel a résztvevőket az élet által felvetett kérdések helyes megválaszolására, a bátor politikai kiállásra s ezeken keresztül az emberek egységes, szocialista tudatának kialakítására. A propagandisták korábban tartott tanácskozásain ennek a jelentőségéről sok szó esett. Ám e feladat elősegítésének van egy másik oldala: biztosítani a technikai feltételeket is a foglalkozásokhoz. Szükséges aláhúzni ezt a követelményt, mert eddigi tapasztalataink szerint sok helyen éppen az okozta a foglalkozásokról való elmaradozást, a részvét- lens.- :et, hogy a pártszervezet nem gon ikodott fűtésről, sőt néha mé “lyiségről sem, ahol az ösz- szi t hallgatók megtarthatták v< i foglalkozást. A városi, k pártbizottságok, alapszerv ezetőségek ezekről se feJ lék meg s minden felté■sítsanak ahhoz, hogy az irányelvek követelmé- aegfelelően a kitűzött dúsítsa az idei oktatás: V. D, Befejezte munkáját az országa illés Az országgyűlés szombaton folytatta tanácskozását. Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a szombati ülést, amelyen folytatódott a mű— Amidőn képviselőtársaim tudomásul vették Népköztársaságunk Elnöki Tanácsának az első ülésnapon elhangzott beszámolóját, ezzel egyben elfogadták és megerősítették az Elnöki Tanácsnak azt a határozatát is, amellyel engem ez év június 30-án a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökévé választott — mondotta Kállai Gyula, majd megköszönte a megtisztelő bizalmat. A szónok ezután néhány gazdasági kérdéssel foglalkozott. Utalt arra, hogy amikor második ötéves tervünket kidolgoztuk, azt az alapvető politikai célt tűztük magunk elé, hogy ebben az időszakban — tovább folytatva a korábban megkezdett munkát — befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását, s az egész népgazdaságban kivívjuk a szocialista termelési viszonyok győzelmét A mezőgazdaság szocialista átszervezése társadalmi rendünk erejének újabb fényes bizonyítéka. Bár ez azonnal körülbelül 10 milliárd forint újabb beruházást jelentett, volt erőnk és tartalékunk, hogy az újonnan született közös gazdaságokat ellássuk gépekkel és egyéb nagyüzemi termelési eszközökkel. Bár az ötéves tervben az eredetileg is irreálisan kitűzött 22—23 százalékos növekedést nem érjük el, öt év alatt a mezőgazdaság termelésének 12—14 százalékos emelkedését így is jelentős eredménynek kell tekinteni. A gyakorlatban bebizonyosodott a szocialista nagyüzem fölénye: az átszervezés közben nem esett vissza, sőt nőtt a termelés, búzából már két éve hazai termésből elégítjük ki a szükségletet. Az 1956—1960-as években 8,6 mázsa volt a holdanként! átlag, ezzel szemben az elmúlt öt évben már 10,7 mázsa, sőt, az idén 12,5 mázsás átlagtermést értünk él, ami hektáronként csaknem 22 mázsának felel meg. Soha ilyen eredménye nem volt még a magyar mezőgazdaságnak; ez a hozam több mint másfélszerese a felszabadulás előtti év átlagának! A régebbi 11 mázsával szemben a kukorica termésátlaga is immár negyedik éve 15 mázsa felett van. Hasonló folyamatos növekedést mutatnak más növényeink termésátlagai is. Sok munka vár még mindany- nyiunkra a mezőgazdasági termelés további fejlesztésében, de elmondhatjuk: a mezőgazdaság megkezdte visszatéríteni azokat a milliárdokat, amit népünk áldozatkészsége juttatott számára — mondotta Kállai Gyula, majd jz életszínvonal alakulásával foglalkozott. A munkások és alkalmazottak velődésügyi miniszter beszámolója fölötti vita. Az ülésen beszédet mondott Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. egy keresőre jutó reálbére nem éri el ugyan a tervezett lo százalékos. növekedést, hanem előreláthatóan 8—9 százalékkal nó, viszont a foglalkoztatottság és a társadalmi juttatások színvonala az elmúlt öt évben olyan mértékben nőtt, hogy a munkások és alkalmazottak reáljövedelme a tervben elhatározott 17 százalék helyett várhatóan 19—20 százalékkal emelkedik. A lakosság pénzbevételei az idén eddig már egymilliárd-hétszáz- ezer forinttal haladták meg a tavalyit. Ebben a növekedésben jelentkezik a pártnak és a kormánynak a családi pótlék és az egyes alacsony nyugdíjak felemelésére hozott intézkedése is. A dolgozó tömegek életnívóját elsősorban olyan tényezők szabják meg, amilyenek a foglalkoztatottság, a bérek, a társadalmi juttatások mértéke és az alapvető élelmi és ruházati cikkék ára. Emellett ideiglenesen hat az idénycikkek ára is. Sajnos, az idén a zöldség- és a gyümölcsfélék drágábbak voltak, mint tavaly. Ennek alapvető oka: kevesebb termett és emiatt kevesebbet tudtunk felvásárolni El kell érni, hogy a zöldség és gyümölcs felvásárlása és forgalomba hozatala gyorsabb és egyszerűbb legyen, mert ez is fontos feltétele a lakosság jó és olcsó ellátásának. Az ilyen átmeneti jellegű áremelkedés ellenére is megállapíthatjuk, hogy népünk rendesen él, öltözködik és táplálkozik, s nyugodtan, magabiztosan nézhet a jövőbe: munkájának eredményei nyomán folyamatosan javulhat tovább az életszínvonala. Pártunk és kormányunk természetes kötelességének tartja, hogy a termelés növekedésével együtt tovább emelkedjék az életszínvonal és minden tekintetben utolérjük és majd elhagyjuk a legfejlettebb tőkés országokat is. Ennek alapvető feltétele azonban, hogy gyorsabban növeljük a munka termelékenységét, s így fokozzuk az ipari és a mezőgazdasági termelést. A bérezési rendszert is hatékonyabban kell e cél szolgálatába állítanunk. Fenntartva természetesen a szocialista elosztásnak azt a fontos elvét, hogy személy és társadalmi jellegű juttatásra tagolódik — úgy gondolom —, hogy s következő szakaszban az életszínvonal emelését főként a kifizetett béreken keresztül kell megvalósítani, mégpedig úgy, hogy dolgozzék valaki akár teljesítmény-, akár idó-, vagy havibérben, keresete jobban igazodjék a végzett munkájához és hatékonyabban ösztönözzön a jó munkára. Jelenlegi bérezési rendszerünk fogyatékosságait nagyon sokan szóvá teszik és szívesen látnának olyan változtatásokat, amelyek révén a dolgozók egyéni és kollektív anyagi érdekeltsége közvetlenül és jobban érvényesülne a szocialista építő- munkában. Kállai Gyula a továbbiakban a harmadik ötéves terv előkészületeiről szólt. A harmadik ötéves terv kidolgozása még nem kevés munkát igényel — mondotta többek között —, előreláthatóan csak a jövő év elején készül el, akkor terjesztjük az országgyűlés elé; 1966. január 1-évél azonban új tervév kezdődik, amelynek feladatait meg kell határoznunk, ezért kérem az országgyűlést: adjon felhatalmazást a kormánynak, hogy az 1966. évi tervet még ez évben jóváhagyja, s így az üzemek és vállalatok időben megkapják tervféladataikat. A népgazdaságban már kezdenek érvényesülni és hatni azok az intézkedések, amelyéket pártunk Központi Bizottsága tavaly decemberben hozott a gazdasági munka hatékonyságának növelésére. Példaként említhetem meg, hogy az ipari termelés várhatóan 5—6 százalékos növekedése ebben az évben 85—90 százalékban a termelékenység emelkedéséből származik. Több más kedvező eredmény mellett a decemberi határozatok megvalósításában — és ezzel együtt a gazdasági munka megjavításában — még sok a teendőnk. A párt vezetése és a kormány most gazdaságirányítási rendszerünk kritikai felülvizsgálatával és megreformálásával foglalkozik. Ennek az az alapvető oka, hogy a szocializmus termelőerői túlnőtték a régebben kialakult vezetési, irányítási elveket és módszereket. A készülő reform egyik fő vonása: a szocialista gazdaságban is ható értéktörvény tudatosabb alkalmazása az irányításban. Ezzel együtt szigorúbban a tudomány alapjára kell helyezni a népgazdasági tervezést, növelni kell a vállalatok önállóságát, beleértve ebbe az üzemi demokrácia további fejlesztését; tovább kell fokozni a dolgozók anyagi érdekeltségét a termelésben. Kállai Gyula a továbbiakban arról szólt, hogy a készülő reformot sokan valamiféle csodaszernek tekintik, amíg a változások nem történnek meg, addig semmit sem lehet tenni a gazdasági munka megjavítására. Különösen felháborító, amikor azt látjuk, hogy egyes emberek hanyagsága, felelőtlensége miatt kárba vesznek értékes anyagok, vagy gondatlanság, lustaság, nemtörődömség következtében bekövetkezett minőségi hibák miatt (Folytatás a 2. oldalon.) Kállai Gyula beszéde
