Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-07 / 263. szám

1965. november 7, 6 Vasárnap Nemcsak sportoló — Mindent átéleík abban a pilla­natban, amikor a győzelmi emel­vény legmagasabb fokára léphe­tek. — Mi az a minden? — Hogy verseny előtt két héttel moziba se megyek, hogy a szó szo­ros értelmében mindenről lemon­dok, hogy csak a versenyre gon­dolok, — hogy olyan tiszta legyen az agyam, olyan mozdulatlan nyu­galom uralkodjék idegeimen, mint egy pohár tiszta víz.— — Szokott félni? — A bátrak sportjának nevezik a salak versenyt... Nem félek mégsem, mert tudom, és hiszem; mindent megtettem, hogy legyőz­zem a félszet, és a többi verseny­zőt. Ez a nyugalom, ez az önbiza­lom: fél győzelem. Ez a sport anél­kül nem megy... Gyulán, Tiborc utcai kis laká­sában halkan beszél Gyepes Bar­nabás, a népszerű Bumbi. A szo­lid világításban szerényen verő­dik vissza a villany fénye a ha­talmas herendi vázán, az ólom- kristályokon, mint megannyi tró­feán — s felesége nagy fekete sze­mén ... — En sem felek, csak rossz itt­hon egyedül. Párszor elkísértem kezdetben, s Szegeden, amikor fe­jét a babérkoszorúval övezték, sír­tam is egy kicsit... Mostanában nem kísérhetem már él, mert-.. — elpirul. — Marikámnak nagyon nehéz, de érti azt, hogy sokat tehet a si­kereimért Tesz is: tűréssel, segí­téssel, megértéssel. Ha nagyon ki­dolgozom magam, szinte anyásán kézen fog, s bevezet kis barkácsoló műhelyemből a szóbába. Hadd pi­henjek. A szemüveges, bukósísakos, szá­guldó motoros-fantomok, fröcs­kölő salakjukkal távol esnek most innen, a kis családi szoba meg­hitt melegségétől... — Tizenhat éves voltam, mikor először „rúghattam be” a motort. Az izgalom, hogy én „sarkantyúz- hatom meg” a gépet, nagyon meg­dobogtatta a szívem. S aztán az első siker: 1958-ban harmadik let­tem az országos bajnokságban. Hatvanban, hatvanegyben, hatvan­kettőben pedig egymás után há­romszor akasztották a nyakamba a babérkoszorút. Egymás után há­romszor írhattam le tapsoló kö­zönség között mint országos baj­nok a tiszteletkört, a 125-ösök ka­tegóriájában. Olyan nyugodtan mondja* szin­te öregesen, mintha egy már nyu­galomba vonult versenyző mesél­ne unokáinak. — Hány éves? — Huszonhárom 1*; — Nevet. — S az a forradás a szája szeg­letében? Valami bukás emléke? — Nem. 1944-ben, kétéves le­hettem, fölrobbant a benzinnel „meghajtott5’ petrólámpa, annak a szilánkjai vágták ezt a forradást. Jelképes benzinrobbanás volt ez: tizenhat éves korom óta minden­nap robban alattam a benzin. Per­sze nem sért — Tehát 62-ben nyert harmad­szor országos bajnokságot És az­tán? — Kicsinek éreztem a 12B-öst; meg nem is jegyzik ezt a kategó­riát a nemzetközi versenyeken. 1963-ban kerültem az első 500-as nyergébe... A feketés csészét rezzenés nél­kül, szinte mértanilag kiszámított mozdulattal emeli szájához. — Öreg gép vdllt ez, nem sokra mentem vele. Ekkor már azonban megígérték, hogy az első hazánk­ba érkező modem 500-ast én ka­is. Az idén januárban leszerel­tem, s megnősültem. Május végén pedig megkaptam az 500-ast. — Gondolom, örült... — Alig, hogy pályára mentem vele, szétesett; tönkrement du­gattyú, szelep... De aztán rend­be hozták; most már jól gurul. — S milyen eredményt ért el rajta? — Az idén az öt *,fordulóból” álló magyar bajnokságon (mivel későn kaptam meg a gépet) csak hármon tudtam részt venni. De így is második lettem. Hiszem és tudom, ha mind az ötön részt ve­hetek, elsőként végzek... Szerényen, nyugodtan mondja: én is hiszem. — A válogatottnak tágja va­gyok, nagyon számítanak a szak­vezetők a jó szereplésemre. — Mi a titka kiváló sikereinek? — Szaknyelven így mondják: a kanyartechnikám. Ez a titka, a sa­lakversenynek. Egyenesben min­denki tud száguldani, kanyarban nehéz. — Nemes ellenfélnek tartja-e magát? — Előttem bukott egyik riváli­som egyszer... S inkább én is buktam, nehogy keresztülmenjek rajta. Emberi kötelesség ez —• teszi hozzá csendesen. Hallgatunk egy kicsit, s elég nehezen teszem fel a következő kérdést: — Élsportoló... Mint ilyennek, milyen a viszonya munkahelyé­vel? Mosolyog, nem válaszéi; a fe­lesége viszont felélénkül: — Ö, él sem tetszik képzelni, mennyire szeretik Bumbit. Az idősebb munkások a télen tüzet raktak mire kiért, hogy ne fáz­zon. Mert jól dolgozik a szerelők között; meg nem nagyképű, nem sztároskodik... Ugye, azok szok­tak nagyképűek lenni, akik üre­sek, tehetségtelenek? Nem tudom, jól mondom-e? — Zavartan elpi­rul, arcán a közeli anyaság lágyít­ja a vonásokat... — Jól mondja ... Ternyik Ferenc pom meg. Közben voltam katona I.WTiiiii.« IW I1MHIMII »II III M. rmur.i .■»■lírm V A körösladányi Kilián labdarúgó-kupa értékelése A körösladányi Kilián labda­rúgó-kupa küzdelmed befejeződ­tek. A kupát, miimit az első védő, a Dózsa Tsz csapata ünnepélyes keretek között vette át a rendező bizottságtól. Értékelve az eredményekéit, meg kell állapítani, hogy a Kiliám- kupa elérte célját, Természetesen a pozitív jelenségek mellett a hi­bákról sem kell megfeledkezni, mert mivel ez volt az első tömeg jellegű sportmegmozdulás Körös- ladányban, kisebb hibák is előfor­dultak. Pozitívan kell értékelni, hogy a lejátszott 21 mérkőzésen összesen 160 olyan dolgozó szere­pelt, akik egyébként aktívan nem sportolnak. A helyi megyei II. osztályú bajnokságban szereplő labdarúgó-csapat vezetői felfedez­tek 15 olyan fiatal játékost, akik tehetségesek, érdemes foglalkozni vélüik, és eddig a labdarúgást ver­senyszerűen nem űzték. A mérkő­zés-sorozatot kb. 3000 szurkoló nézte végig, és lelkesen próbálta •saját munkahelyének csapatát jobb eredményre biztatná. A rendező bizottság ezúton mond köszönetét a részt vevő csa­patok munkahelyvezetőinek, akik lehetővé tették, hogy csapatuk a Kilián-mozgalomban részt vehes­sen, segítették a rendező bizottsá­got a kupa céljainak elérésében, valamint a járási TS-mek, amely szintén kellő segítséget nyújtott. Remélhetőleg jövőre — az idei hiányosságokon okulva ►— még sikeresebb és eredményesebb lesz a mérkőzéssorozaí. Sz. P, Úttörő sporthírek A járási úttörőelnökség és TS október 31-én Orosházán, az ITSK- pályán rendezte meg a November 7 Kupa fiú és leány kézilabda- tornát, a járási általános iskolai csapatok részvételével. Az első helyezettek a járási TS vándor- serlegét nyerték. Eredmények: Fiúk: 1. Nagyszénás, 2. Csorvás, 3. Békéssámson, Lányok: 1. Csór- vás, 2. Nagyszénás, 3. Békéssám- soin, 9 Az Orolsházi Városi Úttörőel­nökség és a TS november 7 tisz­teletére az úttörőmozgalom 20. évfordulója alkalmával úttörő labdarúgó emlékversenyt rende­zett október 31-én Orosházán. A versenyen a város általános isko­láiból hat csapat vett részt. A lelkes és szép számú gyermek és felnőtt nézőközönség helyenként igen jó mérkőzéseket láthatott és különösen kitűnt szereplésével a külterületi iskolák közös csapata. Ek a torna is igazolta, hogy itt kell kezdeni minden helyen a lab­darúgó-utánpótlás nevelését, és ezt kellene felkarolni minden sportkörnek is. Végeredmény: 1. Orosházi I. számú iskola, 2. Oh. III-as sz. isik., 3. Oh. IV. sz. isko­la, 4. Oh. II. sz. iskola, 5. Rákó- czitelep, 6. Szentetornya. Flesch János sakkmester Békésen A békési sakkozók kedves ven­dégeit üdvözölnek a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 48. évfordulóján. Flesch János nem­zetköri sakkmester a községi ta­nács termében élménybeszámoló­val egybekötött szimultánt tart. A kitűnő nemzetközi mester ven­dégszereplése iránt máris igen nagy érdeklődés nyilvánul meg, aki minden bizonnyal zsúfolt széksorok előtt kezdi meg beszá­molóját november 7-én 9 órakor. fi labdarúgó MNK-ért Békéscsabai Építők—Meaőtoerényi Spartacus 1:0 (1:0). Mezűfoeréjiy, 100 né­ző, vezette: őri. Építők: ökirös — Bafo- csák, Kádi, Farkas — Kerepeczki, Vá­rai — Value*!, Novák, Galovicz, Dama, Szita (fSzendá). Edző: Kincses András. Spartacus: Winter «— Kovács IL, Hege­dűs, DrenyovszM — Vrbovszfld, Kovács li — Zolnai, Sodymosi, Szenteszky, Buczkó, AbelovszM (OláSt). Edző: U3i- rin János. Kiegyensúlyozott első félidő után az 52. percben Szendx beadását a védők röviden mentették és Galovicz a hálóba lőtt. A góí után nagy nyo­más nehezedett az Építők kapujára, de a körülményesen és rossz felfogás­ban játszó hazai csatárok nem bírtak a csabai védőkkel. Az Építőik vala­mennyi játékosa dicséretet érdemel, míg a Spatrtacusból csak Hegedűs és Drenyovszki játszott elfogadhat6an. őri jól vezetett. Tekintettel arra, hogy az első mérkőzés hozott, mostani győzelmével a megyei H. osztályú csa­pat jutott tovább. Orosházi Spartacus—Tótkomlós 5:1 (1:1, 3:1) Orosháza., vezette: Lévai. Spar­tacus; Jandsó — Laczíkó; HaLuipa L, Gyomoréi — Halupa ItL, Lsztorka — Hajdú (Szlávik), Fatyi, B. Varga, Gön­czi, Görbics. Tótkomlós: Rimovszki — Szabó, Miklós, Busznak — Nagy, Pau- lik (Magna) — Majoros, Matajsz, Pet- rina, Tetlók, Kanka. Edző: Matej desz Jenő. A 10. percben Halupa II. lőtt a hálóba. A 20. pereben Matejdesz edző lehívta a pályáról az állandóan rek­lamáló Paulikot. A 26. percben Mik­lós egyenlített. A 84. percben soroza­tos orosházi támadások után Szlávik volt eredményes. Miután a két mérkő­zés összesített eredménye 3:3 lett, a szabályok értelmében 2x15 perces bosz- szabbítás következett. A komlósiak visszaestek és Szlávik, majd Gönczi fejesével 4:l-re alakult az eredmény. Az utolsó gólt Gönczi úgy lőtte, hogy a labda Szabóról pattant a hálóba. Még 10 perc volt hátra a hosszabbításból, I amikor a vendégcsapat játékosai sport­szerűtlenül, egymás után levonultak a pályáról. Erre Lévai játékvezető lefúj­ta a mérkőzést. Jók: Halupa I., Gyöm- rei, Halupa n., Patyi, Szlávik, illetve Miklós, Nagy, Petrina, Tetiák, n nagy október és a sport Bátran elmondhatjuk: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredményeinek hatására az egész világ sportkultúrájának fejlődé, se megváltozott. Átalakult a sportról alkotott általános felfo­gás, a szovjet példa hatására még a kapitalista államokban is nagyobb gondot kezdtek fordí­tani a tömegek sportjára, s kezd­ték egyre inkább felhasználni a testnevelést, mint a nevelés fon­tos részét és eszközét. Hallatlan mértékben meggyorsult a sport színvonalának emelkedése — különösen azóta, hogy a Szov­jetunió bekapcsolódott a nem. zetközi sportéletbe. A Szovjetunióban mondották ki először és félreérthetetlenül, hogy a testkultúra szerves része a kultúra egészének, s ahhoz az egész népnek joga van. Már a fiatal szovjet állam első éveiben megkezdődött a szocialista test­kultúra kialakítása, az igazi népi sportmozgalom megszervezése. A kezdeti bukdácsolások után fo­kozatosan kialakult a szovjet sport rendszere, amely elsősor­ban a nagy tömegakciókra, a különböző területi és szakmai szpartakiádokra, a nagyszabású tomaünnepélyekre, valamint a jelvényszerzési mozgalmakra tá­maszkodott és támaszkodik mind a mai napig. Ezek az akciók egy-egy alka­lomkor sok tízmilliós tömegeket mozgósítottak és hatalmas ará­nyokban segítettek népszerűsí­teni és megszerettetni a sportot. A különböző tömegsportmódsze­rek közül az elmúlt húsz eszten­dőben nálunk is a szovjet példa nyomán megvalósított falusi spart akiád aratta a legnagyobb sikert. Hasonló »alt a helyzet a jel­vényszerző mozgalmakkal is. A Szovjetunióban honosították meg és alakították ki szinte pél­da nélküli sikerrel az úgyneve­zett komplex jelvényszerző rend­szert, amelynek célja hatalmas tömegek mozgósítása és sokolda­lú testi képzése volt. A Szovjetunióban mondották ki először, hogy a sport nemcsak egyéni és társadalmi, hanem ál­lami ügy is. A szovjet sport hoz. ta létre először a sportmozgalom állami szervezetét, még a húszas években, s az akkori kezdemé­nyezést próbálják most megvaló­sítani több nagy kapitalista ál­lamban. A szovjet sport átütő sikere azonban érthető módon csak az­után következett be, hogy a Szovjetunió a második világhá­borút követőleg bekapcsolódott a nemzetközi sportéletbe. Rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy a szovjet testneveléselmélet vi­lágviszonylatban is élenjár, s a Szovjetunió a legtöbb sportág­ban a világ legjobbjai közé tar­tozik. A Szovjetunió megjelené­se az olimpiákon és az egyes sportágak világversenyein óriási lendületet adott a sport fejlődé­sének. A békés egymás mellett élés és a békés verseny elvének meg­hirdetése rendkívül kiélezte a sportbeli versengést. Olyan nagy kapitalista országok, mint az Egyesült Államok, Anglia, Fran­ciaország, Nyugat-Németország, Olaszország stb., ahol évtizedek óta kizárólagosan társadalmi ügyként kezelték az amatőr spor­tot, az állam éppen a kiélezett verseny hatására kénytelen volt anyagi áldozatokat vállalni a sportbeli fejlődés érdekében. A világ sportkultúrája ma a további fejlődés óriási lehetősé­geit hordozza magában, s ez sok tekintetben köszönhető azoknak a változásoknak, amelyeket a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom eszméi hoztak a sport­életbe. FIGYELEM? FIGYELEM! Erősáramú házt. gépjav* részlegünk űj helyén vállal: garanciális és fizető javítással mosógép, padlókefélő gép, centrifuga, porszívó, írógép, villanyborotva, kávé­őrlő, kávéfőző, stb. háztartási gépeket rövid határidő­re, javításra. Hívásra helyszínen is javítunk. Minden típusú villany­motor tekercselését is vállaljuk rövid határidőre. LAKATOS ÉS GÉPIPARI JAV* KTSZ ERŐSÁRAMÚ HÁZT. GÉPJAVÍTÓ ÉS MOTORTEKERCSELŐ RÉSZLEGE, OROS­HÁZA, TÁNCSICS 40. (Ref. templom mel­lett.) 2248 TERMELŐSZÖVETKEZETEKKEL* HÁZTÁJI ÉS EGYÉNI • TERMELŐKKEL JELENTŐSEN NÖVELT. ÜJ ÁRAK MELLETT KÖTÜNK 1966. évi termésű napraforgómagra TERM ÉNYÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉST. A szerződés alapján átadásra kerülő napraforgómag új felvásárlási árai a szerződéses felárral együtt a kö­vetkezők: Kras znod ári fajták 545,— Ft/q Iregi és lovászpatonai fajták 440,— Ft/q Egyéb hazai fajták 410,— Ft/q A szerződés kötését járási kirendeltségek, háztáji és egyéni termelőknél a felvásárlóhelyek végzik, ahol további részletes felvilágosítást adnak a szerződés egyéb feltételeiről. BÉKÉS MEGYEI GABONAFELVÄSÄ RLÖ ÉS FELDOLGOZÓ VÁLLALAT BÉKÉSCSABA 91871

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom