Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-06 / 262. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, 1965. NOVEMBER 6., SZOMBAT Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM Jó hírünket viszik a nagyvilágim A magyar munkásnak mindig jó híre volt. Nagy szakmai tudása, igyekezete és becsületessége alapján szívesen alkalmazták külföldön is azokat, akiket a felszabadulás előtt a munkanélküliség, a megélhetés gondja külhonba kergetett. Hányszor hallottuk, elsősorban kisiparosokra, de ugyanígy a jó munkásra is elhangzó dicséreteit: aranyat ér a keze. Most senkit sem kerget külföldre a munkanélküliség réme. Aki igazán szereti szakmáját, itthon is megtalálja boldogulását. A világ sok országában mégis elismeréssel beszélnek mérnökeinkről, technikusainkról és munkásainkról, mert ha személyesen nem is ismerik őket, exportcikkeinkben személytelenül is benne van gazdag tapasztalatuk és szorgalmuk. Minden külföldre küldött áru hazánk és népünk nagykövete, mely újabb és újabb híveket toboroz a vevők körében. Emlékszem, néhány év előtt, a brüsszeli világkiállítás idején szinte naponta vitte a különrepülőgép a gyulai kolbászt, mert nagyon ízlett a vásárváros látogatóinak. A közelmúltban szerkesztőségünk vendége volt a svistovi Dunavszko Delo főszerkesztője. Ű mondta, hogy Bulgáriában nagyon keresettek és közkedveltek a magyar televíziók. Olyannyira, hogy szinte napok alatt elfogynak az üzletekből. Békéscsabai konzervgyárunkban az orosz ízlésnek és konyhának megfelelően készítik a zamatos za- kuszkát. Talán nem is tudnának annyit gyártani belőle, ami el ne kelne. A messzi Afrikában a Békéscsabán kötött és varrt blúzokban járnak a nők, a férfiak pedig szívesen felőlük az itt készült ingeket, atlétatrikókat és pulóvereket. Nehéz lenne pontos választ adni arra, hogy hány országba jutnak el, hány otthont díszítenek a megyében szőtt torontáli szőnyegek, az ügyes kezek csomózta perzsaszőnyegek, de ugyanígy arra is, hogy a Kner Nyomda termékei milyen messzire elkerülnek. Amerikában és más országokban is közkedveltek kosáripari termékeink. Az Orosházi Vas- és Fémipari Ktsz műanyagformázó berendezései nem egy nemzetközi kiállításon öregbítették iparunk hírnevét és ezzel együtt piacot is szereztek maguknak. Ki gondolta volna néhány esztendővel ezelőtt, hogy a Moszkvában épülő KGST-palota bútorzatának egy részét a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz gyártja majd. Sok leleményesség, ötlet szükséges ahhoz, hogy a békés egymás mellett élés keretében kibontakozott gazdasági versenyben jól szerepeljünk. Az a mi elvünk — azt hiszem, minden becsületes embernek tetsző —, hogy a békés építőmunkában az ipari és mezőgazdasági termékek tömegének, minőségének és színvonalának emelésével versenyezzünk egymással, ne pedig a fegyverkezésben. Ebből a békés versenyből megyénk ipara exporttermékeivel is jól kiveszi a részét. Jogos büszkeséggel mondhatjuk ezt, hiszen az idén kilenc hónap alatt 672 millió forint értékű árut exportált, ami 25 százalékkal több, mint egy esztendővel korábban. Az 1964 decemberi párthatározat és az idei népgazdasági terv előírta, hogy a termelés növekedésénél gyorsabban kell növekednie az exportra gyártott termékek mennyiségének. A megye ipara eddig eleget tett ennek a követelménynek, hiszen az elmúlt háromnegyed év alatt a szocialista ipar termelése 15 százalékkal nőtt, s ezt jelentősen felülmúlta az exportcikkek gyártása. Örvendetes jelenség ez. Emellett azonban egyéb helyes kísérletekkel is találkozhatunk, amelyek az exporttermelés lehetőségeit bővítik. A Békéscsabai Kötöttárugyárban, amelynek exportcikkei kizárólag a nem szocialista országokba kerülnek, nagy figyelmet fordítottak a gyártmányösszetétel javítására. Ez abból is látszik, hogy a 160 termékből 93 az új gyártmány. Az Orosházi Üveggyár a drótbetétes üveggel jelentkezett a világpiacon. A Baromfiipari Országos Vállalat békéscsabai üzeme az idén első ízben csomagolt libaaprólékot is exportált. Az orosházi testvérüzem pedig csupán a technológiai kapacitáshiány miatt nem növelhette még nagyobb arányban az országban egyedül itt gyártott baromfitömbhús mennyiségét. Érdemes lenne megoldásán fáradozni, mert e termék iránti igények igen megnövekedtek. Tavaly még csak 2 vagonnal rendeltek belőle, az idén már hat és fél vagonnal. És ki tudja, hogy a jövőben mennyire nő meg az étvágy és vele az igény is? Ahány termék, szinte annyi felé viszi el megyénk iparának, mezőgazdaságának jó hírét. Jut belőle a szocialista országokba, a tengeren túlra, az északi államokba épjp úgy, mint Afrikába. Ezer és ezer kilométeren innen és túl valamennyi a magyar mérnökök, technikusok és munkások szakértelmét, ügyességét dicséri. Az exporttermék, ha megfelelő minőségű, akkor jó nagykövete hazánknak, megyénknek, eredményes szállás- csinálója a következő szállítmányoknak. Az év első kilenc hónapjának tapasztalatai azt igazolják, hogy a megrendelők és a vevők elégedettek, s így exporttermékeink az idén a tavalyinál is nagyobb tömegben vitték jó hírünket a nagyvilágba. Podina Péter Kitüntetések A NEB-vizsgálat megállapításai: csökkenő veszteségidő, javuló minőség megyénk nagyüzemeiben A megyei Népi Ellenőrző Bizottság a normarendezés végrehaj. tásának és a létszámtakarékosság anyagi ösztönzési rendszerének ellenőrzésére 1965 augusztus és szeptember hónapban vizsgálatot tartott megyénk négy nagy- vállalatánál. A Békés megyei Tégla. és Cserépipari Vállalatnál, a Békéscsabai Konzervgyárban, a Szerszám- és Gépelemgyárak Bé. késcsabai Forgácsolószerszámgyáregységénél, valamint a Férfi- íehérneműgyár békéscsabai ruhagyárában végzett vizsgálat elemzéséből kitűnik, hogy a normák rendezésének eredményeként a teljesítménykövetelmények meg. alapozottabbak lettek, a technoló. giai fegyelem megszilárdult, csökkentek a veszteségidökés mindezek kedvezően befolyásolták a termelékenységet és a minőséget. A normarendezés általában tartás Megjutalmazták a tudományos egyesületeket jól segítő társadalmi munkásokat Ünnepi ülést tartott a TMTE megyei szervezetének vezetősége keresetcsökkenéssel nem járt. Egyes vállalatok azonban korántsem tárták fel összes tartalékaikat, helyenként pedig a mechanikus teljesítményszázalék érvénye, sült a rendezésnél. Az elmúlt napokban a szóban forgó vállalatok levélben tájékoztatták a Békés megyei NEB-et arról, hogy milyen intézkedés ekei tettek a népi ellenőrök megállapításai nyomán. Békéscsabán a téglagyárban például alapbérmódosítást eszközöltek az egyes munkaköröknél keletkezett keresetcsökkenés kiküszöbölésére. A férfifehérneműgyárban az intézkedések nyomán emelkedett az át. lagteljesítmény és nőtt az átlagóra kereset. A forgácsoló szerszám- gyárban a harmadik negyedévben a normaóra-megtakarítás 60 százaléka műszaki intézkedésekből származott. A konzervgyárban az Tegnap, november 5-én délután, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából kitüntetéseket adtak át a munkás, őrség megyei parancsnokságán. A munkásőrség országos parancsnokának kitüntetését Faragó Elek elvtárs adta át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát kapta Sonkoly Mihály, a munkásőrség szarvasi járási parancsnoka, a Közbiztonsági Érem arany • fokozatával Vozár János békéscsabai munkásőrt, a Közbiztonsági Érem bronz fokozatával Püski Ferenc békési munkásőrt tüntették ki. A Szolgálati Érdemérem kitüntetést a fegyveres testületeknél eltöltött 15 éves munkásságáért Török János, a munkásőrség gyomai járási parancsnoka kapta. Ezenkívül a munkásőrség országos parancsnoka két főt jutalomban, kilencet dicséretben részesített, a megyei parancsnok tizenegy főt jutalmazott meg, és huszonöt munkásőrt dicséretben részesített. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Békés megyei Területi Elnöksége tegnap, pénteken délután ünnepséget rendezett Békéscsabán, a Technika Házában. C sepr égi Pál, a MTESZ Békés megyei Területi Elnökségének elnöke köszöntötte a MTESZ-t és a tudományos szervezeteket eredményesen segítő társadalmi munkásokat, majd november 7-e alkalmából többen jutalomban részesültek. A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület megyei szervezetének vezetősége ugyancsak ezen a délutánon ünnepi ülést tartott, amelyen megjelent és felszólalt Míklovicz Andrásné, a TMTE főtitkárhelyettese is. Erdős Károly, a megyei szervezet elnöke értékelte a tudományos szervezet eddigi tevékenységét, majd Adamik Kálmán, a szervezet titkára az elkövetkező időszak feladatait ismertette. A beszámolók után vita bontakozott ki, amelyben több hasznos javaslat hangzott el. A felszólalók helyesléssel fogadták a vezetőségnek azt a kezdeményezését, mely szerint kötszövőipari felsőfokú technikumot kíván létesíteni. A tudományos egyesület tevékenységének fejlesztésére többen javasolták, hogy jobban vonják be a munkába a fiatalokat. A vezetőségi ülésen elsősorban a megyei szervezet jövőbeni munkájának eredményesebbé tételére, a hogyan továbbra próbálták a megoldásokat keresni. A vita után dr. Sípos Sándor, a TMTE megyei szervezetének társelnöke osztotta ki az eredményesen dolgozó társadalmi munkásoknak, köztük Thiesz Jánosnak, a Gyulai Harisnyagyár volt főkönyvelőjének, aki a napokban ment nyugdíjba, a jutalmat. A vezetőség jó kívánságait fejezte ki Tóth Gyulának, a Férfifehémeműgyár békéscsabai üzeme dolgozójának abból az alkalomból, hogy a nemrég megtartott XV. országos textilipari műszaki konferencián a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesítették. eredményes létszámgazdálkodás következtében egyes üzemrészekben átlag 60—85 forint prémiumot fizethettek ki a dolgozóknak. Kétnapos tapasztalatcserére utaznak Kecskemétre a Szarvasi Óvónőképző Intézet tanárai A Szarvasi Óvónőképző Intézetből november 7-én kétnapos tapasztalatcserére, baráti találkozóra indulnak a tanárok. A soproni és a kecskeméti testvérintézet tanáraival Kecskeméten találkoznak. A hírős városban mintegy 100 tanár cseréli ki tapasztalatát és tölt együtt kellemes két napot. Hagymaválogatok Osztályozógép segítségével tizenhatan válogatják a hagymát, a MÉK mezőkovácsházi ciroktelepén. Egyelőre 30 mázsát készítenek elő exportra. Fotó: Kocziszky
