Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-05 / 261. szám
BEKES MB A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG lí>65. NOVEMBER 5., PÉNTEK Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 261. SZÄM Ma a nők politikai és társadalmi felelőssége a férfiakéval egyenlő Megtartották a megyei nőtanács küldöttértekezletét „Egyesülve legyőzhetetlen erőit képviselünk a nép jogaiért, a gyermek és a házi tűzhelyek védelméért vívott harcban.” Nina Po- povának a szavait idézi a megyei nőtanács küldöttértekezletére szóló meghívó, s ezt tükrözte a tanácskozás is, melyet november 4-én, tegnap tartottak meg Békéscsabán és amelyen az MSZMP megyei bizottsága, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Vöröskereszt, a KISZ, a Hazafias Népfront és más szervek megyei képviselőin kívül 175 küldött vett részit. A megye minden részéből eljöttek erre a tanácskozásra az asszonyok és lányok, a dolgozó nők és háziasszonyok képviselői, hogy hallassák szavukat, tolmácsolják a legtávolabbi falvakban élők kérését, kívánságát is. A megyei nötanacs végrehajtó bizottságának beszámolóját Boros Gábomé megyei titkár ismertette. Beszédének bevezető részében röviden szólt a nők megváltozott életéről, a nemzetközi helyzetről, a második világháború borzalmairól, amelyben -a nők szenvedtek a legtöbbet. Tájékoztatta a résztvevőket a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség munkájáról, melynek tagjai sorában a Magyar Nők Országos Tanácsa által képviseltetve ott vannak a magyar nők, a nőmozgalom aktív harcosai is. Ezután a megye húszéves fejlődésiéről beszólt és elmondotta, hogy ebben az időben 27 új gyár létesült a korábbi öttel szemben, s köztük olyan nagy üzem is, mint a Békéscsabai Konzervgyár, a hűtőház és az Orosházi Üveggyár. A megye mezőgazdaságában is nagy változás ment végbe a nagyüzemi mezőgazdaság -létrehozása során. Ebben a változásiban benne vannak a nők is, munkájuk is. Ezzel párhuzamosan természetesen forradalmi átalakulás ment végbe a nők helyzetében is. Boros Gáborné többek között elmondotta, hogy megyénk lakosságának 59,5 százaléka nő, s ennek 33,4 százaléka dolgozik a különböző munkahelyeken. Az utóbbi években jelentősen emelkedett a kereső nők száma, s ezzel párhuzamosan megváltozott az elhelyezkedési lehetőségük is. A múltban a dolgozó nők egyötöde cseléd volt Ma viszont 15,5 százaléka az iparban, 58,8 százaléka a mezőgazdaságban, a többi pedig a kereskedelemben és más területeken dolgozik. Egyes munkahelyeken — óvónő, ápolónő, védőnő stb. — kizárólagosan nők dolgoznak és vannak olyan szakmák, mint például a textilipar, ahol túlnyomó többségben. Beszélt a nők jogairól is, melyben szintén változás történt. Elmondotta, hogy ma már a nők a politikai és társadalmi életben a férfiakkal egyenlő jogokat élveznék, és egyenlő felelősséggel is tartoznak a további fejlődésért. De elmondotta azt is, hogy bár törvény biztosítja a nők jogait, a gyakorlati megvalósításában még megyénkben is igen sok a tennivaló. Sokszor kell megküzdeni maradi nézetekkel, előítéletekkel. A munkában való helytállásban pedig sokszor példát mutatnak, a férfiakkal egyenlő — vagy jobb — eredményeket érnek el. Példa erre, hogy megyénkben lDC4-ben az ipari üzemekben 4682 nő vett részt a munkaversenyben és 2429-en küzdöttek a Szocialista brigád cím eléréséért. A mezőgazdaságban hasonlóan kialakult a munkaverseny, s a termelő- szövetkezetekben 29 női kollektíva küzdött e megtisztelő címért. Beszélt a nők szakmai és politikai képzéséről és többek között elmondotta, hogy megyénkben az utóbbi négy évben az általános iskolai felnőttoktatásban 3054, a középiskolai ban ped ig 7409 nő vett részt. A megyében folyó nőmozgalmi tevékenységről szólva ismertette az eddigi eredményeket, a nőbizottságok munkáját, és többek között elmondotta, hogy az utóbbi években falun igen sokat segítettek a baromfi tenyésztési mozgalom szélesítésében. Beszélt a nőtanácsok által szervezett különböző oktatási formáikról is. Elmondotta, hogy egy-egy művelődési idényben általában 110—115 szakkört szerveznek, ezenkívül Nők akadémiája és Asszonyok művelődési köre címmel 40—45 élőadássorozatot. Tájékoztatta a résztvevőket a pedagógiai bizottságok munkájáról, a nötanácsok családvédelmi és jogi tevékenységéről. Majd ismertette a további feladatokat. A beszámoló után úttörők köszöntötték a küldöttértekezletet. A vitában, amely ezután következett, többen elmondották tapasztalataikat és értékes javaslatokkal segítették a tanácskozás résztvevőinek további munkáját. Horváth lstvánné, a dévaványad Aranykalász Tsz dolgozója beszámolt a nőbizottság munkájáról és beszélt a falusi asszonyok fejlődéséről. Problémaként elmondotta, hogy még mindig sok maradi nézettel találkoznak és vannak, akik lebecsülik a nők munkáját. Ebben igen fontos feladata van a nőbizottságnak, hogy ez megváltozzon. Major Jánosné szeghalmi pedagógus beszámolt a pedagógiai bizottságok munkájáról és többek között elmondotta, hogy a szülőik iskolája szervezésiében aktívan részt vesznek, ezenkívül figyelemmel kísérik a veszélyeztetett környezetben élő gyerekeket és volt már példa arra, hogy állami gondozásra is javasoltak néhányat. Igen megható epizódként említette, hogy az állami gondozott gyermekeket a nemzetközi gyermeknapon megajándékozták, és hogy mennyire örültek ennek a gyerekek. Szeredi Eta, a nőtanács gyulai városi titkára a nők munkakörülményeiről, és jelenlegi hely- ( zetérői beszélt. Javasolta, hogy segítsék elő az országos szervek Gyulán egy könnyűipari üzem létrehozását, mivel mintegy 900 nő elhelyezkedési problémáival küzdenek. Fazekas Jánosné, a mező herényi Aranykalász Termelőszövetkezet szocialista brigádjának vezetője javasolta, hogy a termelőszövetkezeti pártszervezetek többet törődjenek a nők megbecsülésével, erkölcsi elismerésévéi, mert ezen a téren még mindig sok a javítanivaló. Tolmácsolta a község más termelőszövetkezeteiben dolgozó asszonyok kérését is. Zalai György, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának titkára hozzászólásában tolmácsolta a vb elismerését azoknak a nőmozgalmi aktíváknak, akik tevékenyen részt vesznek a munkában. Beszélt a nőmozgalom legfontosabb feladatairól, a termelés segítéséről is. Hangsúlyozta, hogy a nőbizottságok segítsenek a mezőgazdasági munka jelentőségének megértetésében, és küzdjenek a lebecsülése ellen. Különösen a fiataloknál tapasztalható az utóbbi. „A mezőgazdasági munka hivatás — mondotta —, a falun maradni nem családi szerencsétlenség, hanem helytállás, ezt kell megértetni az asszcnyokkal, édesanyákkal.” Beszélt a nők termelésiben betöltött szerepéről'is, és elmondotta, hogy aktív részvételük nélkül nem lehet a szocializmust építeni, a fejlődést meggyorsítani. A hozzászólások után megválasztották az ötvenöt tagú nőtanácsot, melynek tagjai közé harminc olyan asszony került, akik még nerti töltöttek be ilyen tisztséget. Megválasztották a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot és azt a tizenhárom asszonyt, aki képviseli megyénket az országos nőkongresszuson. Az eredményes munka forrása: a tanulás, az emberek nevelése A MEDOSZ megyei választmányának tanácskozása A MEDOSZ Békés megyei bizottsága csütörtökön Békéscsabán a városi szervezet székhazában nagyszabású választmányi ülést rendezett, melyre megyénk mező- gazdasági üzemeiből, intézményeiből mintegy nyolcvanan érkeztek. Fő napirendi pontként megvitatták pártunk lideológiai irányelveinek fontosabb pontjait. A megjelenteket meleg barátsággal köszöntötte Betkó Pál, a viharsarki földmunkásmozgalom ismert veteránja, a MEDOSZ Békés megyei bizottságának elnöke. Ezután Molnár József, a MEDOSZ Békés megyei bizottságának munkatársa tartott előadást. Többek között hangsúlyozta, hogy a legfontosabb az ideológiai harcban az emberek helyes nevelése. Ennek egyik legértékesebb eszköze a munkára, becsületes helytállásra való nevelés, amiben nagy szerep jut a szocialista versenymozgalomnak. Beszámolt többek között arról is, hogy 4 év alatt megyénk mezőgazdaságában 196 brigád 2135 taggal nyerte el a szocialista címet. A közösségi élet, egymás megbecsülése, a munka szeretete hihetetlenül nagy eredményeket hoz. Beszélt a tanulás sokoldalú előnyéről, a hosszú téli hónapok hasznos felhasználásáról és egyéb tennivalóikról, amiben a szakszer, vezeti aktívák tucatjai nyújtanak nagy segítséget. A beszámolót vita követte. A KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnapi ülésén a szeghalmi és a békési járási KISZ szervezeti helyzetéről, az 1965-'66. évi vezetőképzési tervről, a* MHS-körök- ben és sportkörökben tevékenykedő KISZ-csoportok munkájáról, valamint az 1966. évi költségvetésről tárgyalt a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága. A KISZ szervezeti helyzetéről Mihalik György szeghalmi járási és Rígler Miklós békési járási KISZ-titkár terjesztett elő jelentést. Eszerint a szeghalmi járás fiataljai közül 1500-an tagjai az ifjúsági szövetségnek, s 11 tsz- ben működik KISZ-alapszervezet. Sajnos, az alapszervezetek taglétszáma a járás területén nem kielégítő. Jobban ki kell használni a lehetőségeket arra, hogy a szervezeti élet színesebb, vonzóbb, érdekesebb legyen. A békési járásban a KISZ-tagok száma az idén a korábbi éveknél kedvezőbben alakult. Sikerült állandósítani a taglétszámot, ami részben az alapszervezetek jobb, színesebb programjának, részben pedig a vezetőségek tartalmasabb munkájának az eredménye. Az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba a járásban az idén csaknem kétezren jelentkeztek, s ebből 1866 a KISZ-tagok száma. Második napirendi pontként az MHS- és sportkörökben működő KISZ-csoportok tevékenységéről tanácskozott a megyei KISZ-vb. Ezzel kapcsolatban a többi között azt a határozatot hozták, hogy a jövőben növelni kell a KISZ-cso- portok számát, s javítani kell tartalmi munkájukat. Ezután elfogadta a végrehajtó bizottság az 1965/66-os vezetőképzési tervet, s meghatározták, hogy az új és a még kiképzésben nem részesült alapszervezeti titkárok vegyenek részt a tanfolyamon. WWWW WVWWW^/VWWVVW'/VWWW\AAíWWVWW\/VWVWVWWWWVV\ * Ponyvába kerül a füstölnivaló Tíz hold kapadohány utolsó leveleit darabolja le cs köti ponyvába a kaszaperi Lenin Tsz-ben Mészáros lstvánné, Berkis Imréné, Blidár Sándomé, Szabó Julianna és Lugoszki Piroska. Fotó: Kocziszky
