Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-27 / 280. szám
1ÍX>5. november 27. 2 Szombat fi megyei tanácselnökök értekezlete a Parlamentben ... , .Dr. Dalios Ferencnek, a Minisztertanács Tanácsszsrvek Osztálya vezetőjének elnökletével pénteken a Parlamentben értekezletet tartottak a fővárosi, megyéi és megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságának elnökei. Részt vett..a tanácskozáson Vass Istvánná, ta'z országgyűlés élnöke, Kiss Kájroly, az Elnöki Tanács titkára, és Őr. Ságihy Vilmos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Erde: Ferenc, a Hazafias Nép- ,front Országos Tanácsának főtitkára a Hazafias Népfront és a tanácsok kapcsolatainak tapasztalatait összegezte. Majd Trautmann Rezső építésügyi‘miniszter tájékoztatta a megjelenteket az építőipar helyzetéről és soron következő feladatairól. Elmondta: az állami építőipar —• és ezen belül az Építésügyi Minisztériumhoz tartozó vállalatok — termelésének növekedése — a jelek szerint — nem éri el a tervezettet, í Ugyanakkor a szövetkezeti és a házilagos építőipar lényegesen gyorsabb ütemű növekedési ér el, mint amennyire számítottak. Egyenletesebbé vált az új lakások átadásának üteme is. A miniszter rámutatott a továbbiakban: 1970-ig a maihoz viszonyítva mintegy kétszeresére "növelik a tanácsi építőipari vállalatok gépállományát. Trautmann Rezső végezetül kijelentette: a jövő évtől néhány műszakilag és gazdaságilag egyaránt jól vezetett vállalatnál — kísérletképpen — a vállalati önállóságot, kezdeményezést és felelősséget növelő, a jelenleginél kötetlenebb, úgynevezett kétmu- tatós irányítási rendszert vezetnek be. A vállalat részére csak az építmények átadásának határidejét, és meghatározott nyereség befizetését ifjak elő kötelező tervmutatóként. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendeletet alkotott a középfokú oktatási intézményekről. valamint a vízgazdálkodási társulatokról. Az Elnöki Tanács Gödöllő községnek járási jogú várossá szervezését és az aszódi járás megszüntetéséi rendelte el. Hozzájárult továbbá — a legfőbb ügyész javaslatára — a sümegi és a tapolcai járási ügyészség, valamint a pécsváradi járási és a pécsi városi-járási ügyészségek összevonásához. Az Elnöki Tanacs végül egyéb ügyeket tárgyalt. Fehér Lajos* elfláps konzultációja a MLO$Z-ban Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese pénbei, konzultációt tartott a Magyar Sajtó Házában. Az újságírók kérdéseire válaszolva tájékoztatást adott a mezőgazdasági Ma délután 1 érakor búcsúztatják Juhász Ferenc eivtársat A Hollóstető környékén történt súlyos autobuszbalcsel sorai életéi vesztett Juhász Ferenc elvtársat a mezökovácsházi járási pártbizottság saját halottjának tekinti. Ilamvasztás előtti búcsúztatása ma, szombaton délután 1 órakor lesz a járási pártbizottság székhazában. Juhász Ferenc 1911—1965 teken az újságíró akadémia mező- helyzetről, fejlesztésének irányá- gazdasági tagozatának rendezésé- ról. Magyar — jugoszláv barátsági nagygyűlés A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága a Jugoszláv Szocialista -Szövetségi* Köztársaság nemzeti .ünnepe,,, a köztársaság: kikiáltásának 20. '‘évfordulója alkalmából pénteken délután magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlést rendezett az Egyesült Villamos Gépgyár művelődési házában. A nagygyűlés elnökségétoen hej lyet foglalt Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Bíró József külkereskedelmi miniszter, 1 osóncz'i Pál földművelésügyi miniszter. dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter. Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes. Venéczi János, a budapesti pártbizottság titkára és Dóra János, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának titkára. Az elnökségben foglalt helyet., dr. Dusán Csalics. a Jugoszláv Szocialista: Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete is. A;" magyar és a jugoszláv himnusz elhangzása után Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd, dr. /Vjtai ' Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke mondott ünnepi beszédet. Á nagy tapssal fogadott beszéd után dr. Dusán Csalics nagykövet emelkedett szólásra. A nagyikövet bevezetőben meleg szavakkal mondott • köszönetét az ünnepség rendezőinek, résztvevőinek a jugoszláv nemzeti ünnep alkalmából tartott megemlékezésért. Ezután részletesen szólt azokról a harcokról, amelyeket a jugoszláv nép vívott Hitler és Mussolini fasiszta megszállóival. A jugoszláv hazafiak túlerő ellen küzdöttek, hiszen 1943 novemberében — amikor Jajcéban megalakult az ideiglenes kormány szerepét betöltő nemzeti felszabadító bizottság — a népfelszabadító hadsereg nyolc hadtesttel. huszonhat hadosztállyal, összesen több mint 300 000 harcossal rendelkezett, az ellenséges csapatok katonáinak száma viszont megközelítette á 630 000-et. Egykori sajtócikkek, dokumentumok.alapján. idézte fel a hősi. küzdelem részleteit, majd hangoztatta: — Ez alkalommal is szer étnél: utalni arra, hogy a jugoszláv partizánokká! együtt küzdött sok magyar is — elsősorban szlavóniai születésűek —. akik a Petőfi Sándor zászlóaljban fegyverrel a kézben szálltaik szembe a fasiszta elnyomókkal, s vérüket ontották, életükéi áldozták Jugoszlávia szabadságáért, a fasizmus elleni győzelemért. Dusán Csalics hozzáfűzte, hogy a jugoszláv és a magyar nép közötti barátság nagy múltra tekinthet vissza. Utalt arra, hogy 1919- ben, a Magyar Tanácsköztársaság idején Jugoszlávia népei segítették a magyar proletárdiktatúra nagyszerű küzdelmét. A közös forradalmi múlt, a két nép legjobbjainak fegyverbarátsága történelmi bizonysága a ' két ország közötti elszakíthatatlan kapcsolatoknak. A jugoszláv nagykövet a továbbiakban emlékeztetett arra, bogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság dolgozói eredményesen munkálkodnak a szocializmus felépítésén, hazájuk iparának. mezőgazdaságának, kultúrájának fejlesztésén. A szocialista építés sikereiben vészé van unnak az együttműködésnek, amely a szocialista országokkal — köztük a szomszédos Magyar Népköztársasággal — kialakult. Emlékeztetett Kádár János és Joszip Broz Tito legutóbbi találkozójára, amelyen a két államférfi megelégedéssel nyugtázta, hogy Jugoszlávia és Magyar- ország kapcsolatai biztatóan fejlődnék, szélesednek. További lehetőségek vannak azonban az együttműködés bővítésére az ipar területén, ahol az eddig elén szép eredményeiken túl is bőséges lehetőség nyílik gyümölcsöző kooperációra. Dusán Csalics felszólalása végén hangsúlyozta, hogy mind a jugoszláv, mind a magyar nép bizakodással. optimizmussal tekinthet a jövőbe. E bizakodást még megalapozottabbá teszik az országaink közötti együttműködés sikerei. Külön öröm számunkra, hogy a napokban egyezmény született a vízumkényszer megszüntetéséről — ez hozzájárul ahhoz, hogy a két. szomszédos, testvéri, szocialista ország lakói még közelebb kerüljenek egymáshoz, jobban megismerjék egymás életét, munkáját. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után felcsendült az Intema- oionálé, majd az ünnepség második részében művészi műsor következett. (MTI) Fájó szívvel veszünk búcsút a tragikusan elhunyt Juhász Ferenc elvtárstól. A fájdalom nagyságát nehéz kifejezni, hiszen egy harcostárs elvesztése mindig mélyen vésődik belénk. Az olyannak az elvesztése meg különösen, akinek egész élete összeforrott a munkás- osztállyal. a néppel, aki végigjárta a nincstelenek keserves útját, aki végtelenül szerette a munkás- embereket. és fáradhatatlanul küzdött társadalmi felemelkedésükért. Gádoroson született 1911-ben, és itt volt asztalosinas 1923—1938- ban, majd kubikos. részesarató, téglagyári munkás s közben családot alapított és hal gyermek apja lett. t.945-ben az elsők közötl vett részt a párt szervezésében, és volt alapszervezeti, községi és járási párttitkár. A személyi kultusz idején meghurcolták, de a párthoz mindig hú maradt. 1956- ban is helytállt, és részt vett a párt újjászervezésében. Hosszabb j ideje már a mezökovácsházi járási pártbizottság tagja és osz- j tály vezető. A tragikus eset ereje teljében szakította meg a közért folytatott munkálkodását és elszakította családjától, melyet oly nagyon szeretett. Elhunyta veszteség a pártnak, a társadalomnak. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Jugoszláviai jegyzetek Meglestem egy város ébredéséi Illegalitásba kényszerítették az Indonéz Kommunista Pártot Djakarta I Az indonéz katonai hatóságok I pénteken gyakorlatilag feketelis- I tára helyeztek az Indonéz Kommunista Pártot, mint „felforgató szervezetet" és eltiltották minden aktivitástól. Az indonéz „katonai kormány- zat” egy hivatalos közleményben ' pénteken azt állította, hogy az jlKP-.nak nincs a továbbiakban legális alapja fennmaradására mert különböző helyi szerveit egymás után feloszlatták. A nyilatkozat kijelenti, hogy a további kommunista aktivitást „felforgató te vékenységként” értékelik. Az indonéz—kínai kapcsolatok javítására irányuló erőfeszítésként értékeli a Reuter Subandrio külügyminiszter és a djakartai kínai nagykövet csütörtök esti 45 perces megbeszélését. A fekete hegyek mögött még nem bukkant fel a nap. A tényeit azonban már előreküldte. A világosság elárasztotta az utcákat, beszökött az ablakokon és felébresztette az embereket. Új nap köszöntött Ttográdra. Csakhamar pörkölt kávé Illata árasztott el mimtrnt. Egy nő már a szőnyegeket porolta, rázta. A szálloda előtt az utcán, a pálmafák alatt kacagó, overallos lányok jelentek meg és locsolni kezdték az utakat szegélyező virágágyakat. Én meg csak álltam a szálloda- ablakban és néztem. néztem, ahogy felébredt a város. * Az első napon azt kutattam, honnan is indultak és hova érkeztek. Branko Kosztics, az Ifjúsági Szövetség Cérna Gora-: Központi Bizottságának elnöke segített. — A Fekete hegyek között kevés a föld. A megélhetésért folytatott küzdelem még ma is igen nehéz. A háború előtt nálunk nem volt ipar. Csak az ipar gyors növekedése segíthetett rajtunk. Sehol annyit nem ruháztak be a tartósság lélekszámúhoz mérten, mint nálunk. Csak a fővárosban legalább 8— ’0 új gyár épült. S a gyárakba a hegyek közül érkeztek az új munkások. Elsősorban a fiatalok. A Jíográdi pamutipari kombiná ban például a dolgozók életkorának áttaiga ma is 30 év körül van. A létszám fele pedig 26-nál fiatalabb. — Nem volt könnyű a falusi if- iakbói üzemi dolgozókat faragnunk — mondja mosolyogva Bran_ kő Kosztics. Egészen más munka- Tílust kellett megtanulniuk. Megtanulták. Ma már híres-neves munkások vannak közöttük. Akiknek nevét nemcsak az üzemben, de az egész köztársaságban : smerik. — Termékeink kiváló mínősé- iűek — dicsekedett Cservenicza Kriszta, a munkáson kormányzat 'inöke. — Ebben nagy részük van a fiataloknak. A régi városrész középkori tőrök településhez hasonló. Alacsony házak teljesen körülkerített udvarokkal. Igaz, a kerítések már omladoznak, jelezve azt is, hogy új idők jöttek, nincs szükség a családi oithon szinte her- metikus elzárására a külvilágtól. A minaretből sem dicséri a hatalmas Allahol a. rnüzzein messze szálló hangja, s mögötte, a mecsetben is a gaz burjánzik a beomlott tető alatt. — Ez a múlt — magyarázza kísérőm. — Hamarosan teljesen eltűnik. Az emberek új, modern házakba költöznek, s a régi városrész már csak műemlékként emlékeztet majd a múltra. A régi időkre, amikor Montenegro lakosságának nagy része írni, olvasni sem tudott. Kevés volt az iskola, nagyok voltak a távolságok. A sziklás, kopár hegyek között, ha egy-egy kis termékeny völgy akadt, azon csak néhány család tudta megtermelni a szükséges termékeket. Ott éltek elzárkózva a világtó], a magúk szűk kis közösségében, sokszor nem is tudva a világ folyásáról. Azokon a földeken ma is élnek, dolgoznak emberek. De ugyancsak elcsodálkozik, aki először vetődik el közéjük. Nem ritka a nylonharisnyás. gyapjúkardigános öszvérhajtó, aki nyugodtan megjelenhetne bármelyik világváros utcáján. Csak az öregek viselik még a régi divatú ruhadarabokat. A gondolkodásuk azonban .már sokat változott. Gondoskodnak róla a tanyaközpontok iskolái, az írást, olvasást oktató önkéntes tanítók, az újságok, maga a megváltozott életforma. — Azért ne gondolja, hogy a múltnak már semmi nyoma sincsen. Mindennap újra és újra meg kell harcolni a régivel, hogy győzhessen az új. * Egy város ébredését lestem meg és egy egész nép újjászületésével találkoztam. Szabó Béla