Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-27 / 280. szám

1ÍX>5. november 27. 2 Szombat fi megyei tanácselnökök értekezlete a Parlamentben ... , .Dr. Dalios Ferencnek, a Minisz­tertanács Tanácsszsrvek Osztálya vezetőjének elnökletével pénteken a Parlamentben értekezletet tar­tottak a fővárosi, megyéi és me­gyei jogú városi tanácsok végre­hajtó bizottságának elnökei. Részt vett..a tanácskozáson Vass István­ná, ta'z országgyűlés élnöke, Kiss Kájroly, az Elnöki Tanács titkára, és Őr. Ságihy Vilmos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Erde: Ferenc, a Hazafias Nép- ,front Országos Tanácsának főtit­kára a Hazafias Népfront és a ta­nácsok kapcsolatainak tapasztala­tait összegezte. Majd Trautmann Rezső építés­ügyi‘miniszter tájékoztatta a meg­jelenteket az építőipar helyzeté­ről és soron következő feladatai­ról. Elmondta: az állami építőipar —• és ezen belül az Építésügyi Mi­nisztériumhoz tartozó vállalatok — termelésének növekedése — a jelek szerint — nem éri el a ter­vezettet, í Ugyanakkor a szövetkezeti és a házilagos építőipar lényegesen gyorsabb ütemű növekedési ér el, mint amennyire számítottak. Egyenletesebbé vált az új laká­sok átadásának üteme is. A miniszter rámutatott a to­vábbiakban: 1970-ig a maihoz vi­szonyítva mintegy kétszeresére "növelik a tanácsi építőipari válla­latok gépállományát. Trautmann Rezső végezetül ki­jelentette: a jövő évtől néhány műszakilag és gazdaságilag egy­aránt jól vezetett vállalatnál — kísérletképpen — a vállalati ön­állóságot, kezdeményezést és fe­lelősséget növelő, a jelenleginél kötetlenebb, úgynevezett kétmu- tatós irányítási rendszert vezetnek be. A vállalat részére csak az épít­mények átadásának határidejét, és meghatározott nyereség befizeté­sét ifjak elő kötelező tervmutató­ként. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Taná­csa pénteken ülést tartott. Tör­vényerejű rendeletet alkotott a középfokú oktatási intézmények­ről. valamint a vízgazdálkodási társulatokról. Az Elnöki Tanács Gödöllő községnek járási jogú vá­rossá szervezését és az aszódi já­rás megszüntetéséi rendelte el. Hozzájárult továbbá — a legfőbb ügyész javaslatára — a sümegi és a tapolcai járási ügyészség, valamint a pécsváradi járási és a pécsi városi-járási ügyészségek összevonásához. Az Elnöki Tanacs végül egyéb ügyeket tárgyalt. Fehér Lajos* elfláps konzultációja a MLO$Z-ban Fehér Lajos, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese pén­bei, konzultációt tartott a Ma­gyar Sajtó Házában. Az újság­írók kérdéseire válaszolva tájé­koztatást adott a mezőgazdasági Ma délután 1 érakor búcsúztatják Juhász Ferenc eivtársat A Hollóstető környékén történt súlyos autobuszbalcsel sorai életéi vesztett Juhász Ferenc elvtársat a mezökovácsházi járási pártbizottság saját halottjának tekinti. Ilamvasztás előtti búcsúzta­tása ma, szombaton délután 1 órakor lesz a járási pártbizottság székhazában. Juhász Ferenc 1911—1965 teken az újságíró akadémia mező- helyzetről, fejlesztésének irányá- gazdasági tagozatának rendezésé- ról. Magyar — jugoszláv barátsági nagygyűlés A Magyar Szocialista Munkás­párt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bi­zottsága a Jugoszláv Szocialista -Szövetségi* Köztársaság nemzeti .ünnepe,,, a köztársaság: kikiáltásá­nak 20. '‘évfordulója alkalmából pénteken délután magyar—ju­goszláv barátsági nagygyűlést ren­dezett az Egyesült Villamos Gép­gyár művelődési házában. A nagygyűlés elnökségétoen hej lyet foglalt Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Bíró József külkereskedelmi miniszter, 1 osóncz'i Pál földművelésügyi miniszter. dr. Nezvál Ferenc igaz­ságügyminiszter. Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes. Venéczi János, a budapesti pártbizottság titkára és Dóra János, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának titkára. Az elnökségben foglalt helyet., dr. Dusán Csalics. a Jugo­szláv Szocialista: Szövetségi Köz­társaság budapesti nagykövete is. A;" magyar és a jugoszláv him­nusz elhangzása után Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára nyitot­ta meg a nagygyűlést, majd, dr. /Vjtai ' Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának póttagja, az Or­szágos Tervhivatal elnöke mon­dott ünnepi beszédet. Á nagy tapssal fogadott beszéd után dr. Dusán Csalics nagykö­vet emelkedett szólásra. A nagyikövet bevezetőben me­leg szavakkal mondott • köszöne­tét az ünnepség rendezőinek, résztvevőinek a jugoszláv nem­zeti ünnep alkalmából tartott megemlékezésért. Ezután részle­tesen szólt azokról a harcokról, amelyeket a jugoszláv nép vívott Hitler és Mussolini fasiszta meg­szállóival. A jugoszláv hazafiak túlerő ellen küzdöttek, hiszen 1943 novemberében — amikor Jajcéban megalakult az ideigle­nes kormány szerepét betöltő nemzeti felszabadító bizottság — a népfelszabadító hadsereg nyolc hadtesttel. huszonhat hadosz­tállyal, összesen több mint 300 000 harcossal rendelkezett, az ellensé­ges csapatok katonáinak száma viszont megközelítette á 630 000-et. Egykori sajtócikkek, dokumentu­mok.alapján. idézte fel a hősi. küz­delem részleteit, majd hangoztat­ta: — Ez alkalommal is szer étnél: utalni arra, hogy a jugoszláv par­tizánokká! együtt küzdött sok magyar is — elsősorban szlavó­niai születésűek —. akik a Petőfi Sándor zászlóaljban fegyverrel a kézben szálltaik szembe a fasisz­ta elnyomókkal, s vérüket ontot­ták, életükéi áldozták Jugoszlávia szabadságáért, a fasizmus elleni győzelemért. Dusán Csalics hozzáfűzte, hogy a jugoszláv és a magyar nép kö­zötti barátság nagy múltra tekint­het vissza. Utalt arra, hogy 1919- ben, a Magyar Tanácsköztársaság idején Jugoszlávia népei segítet­ték a magyar proletárdiktatúra nagyszerű küzdelmét. A közös forradalmi múlt, a két nép leg­jobbjainak fegyverbarátsága tör­ténelmi bizonysága a ' két ország közötti elszakíthatatlan kapcsola­toknak. A jugoszláv nagykövet a to­vábbiakban emlékeztetett arra, bogy a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság dolgozói ered­ményesen munkálkodnak a szoci­alizmus felépítésén, hazájuk ipa­rának. mezőgazdaságának, kultúrájának fejlesztésén. A szocialista építés sikereiben vé­szé van unnak az együttműködés­nek, amely a szocialista orszá­gokkal — köztük a szomszédos Magyar Népköztársasággal — ki­alakult. Emlékeztetett Kádár Já­nos és Joszip Broz Tito legutóbbi találkozójára, amelyen a két ál­lamférfi megelégedéssel nyugtáz­ta, hogy Jugoszlávia és Magyar- ország kapcsolatai biztatóan fej­lődnék, szélesednek. További le­hetőségek vannak azonban az együttműködés bővítésére az ipar területén, ahol az eddig elén szép eredményeiken túl is bőséges lehe­tőség nyílik gyümölcsöző koope­rációra. Dusán Csalics felszólalása vé­gén hangsúlyozta, hogy mind a jugoszláv, mind a magyar nép bi­zakodással. optimizmussal tekint­het a jövőbe. E bizakodást még megalapozottabbá teszik az orszá­gaink közötti együttműködés sike­rei. Külön öröm számunkra, hogy a napokban egyezmény szü­letett a vízumkényszer megszün­tetéséről — ez hozzájárul ahhoz, hogy a két. szomszédos, testvéri, szocialista ország lakói még köze­lebb kerüljenek egymáshoz, job­ban megismerjék egymás életét, munkáját. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után felcsendült az Intema- oionálé, majd az ünnepség máso­dik részében művészi műsor kö­vetkezett. (MTI) Fájó szívvel veszünk búcsút a tragikusan elhunyt Juhász Ferenc elvtárstól. A fájdalom nagyságát nehéz kifejezni, hiszen egy har­costárs elvesztése mindig mélyen vésődik belénk. Az olyannak az elvesztése meg különösen, akinek egész élete összeforrott a munkás- osztállyal. a néppel, aki végigjár­ta a nincstelenek keserves útját, aki végtelenül szerette a munkás- embereket. és fáradhatatlanul küzdött társadalmi felemelkedé­sükért. Gádoroson született 1911-ben, és itt volt asztalosinas 1923—1938- ban, majd kubikos. részesarató, téglagyári munkás s közben csa­ládot alapított és hal gyermek apja lett. t.945-ben az elsők közötl vett részt a párt szervezésében, és volt alapszervezeti, községi és járási párttitkár. A személyi kul­tusz idején meghurcolták, de a párthoz mindig hú maradt. 1956- ban is helytállt, és részt vett a párt újjászervezésében. Hosszabb j ideje már a mezökovácsházi já­rási pártbizottság tagja és osz- j tály vezető. A tragikus eset ereje teljében szakította meg a közért folytatott munkálkodását és elszakította családjától, melyet oly nagyon szeretett. Elhunyta veszteség a pártnak, a társadalomnak. Emlékét kegye­lettel megőrizzük. Jugoszláviai jegyzetek Meglestem egy város ébredéséi Illegalitásba kényszerítették az Indonéz Kommunista Pártot Djakarta I Az indonéz katonai hatóságok I pénteken gyakorlatilag feketelis- I tára helyeztek az Indonéz Kom­munista Pártot, mint „felforgató szervezetet" és eltiltották minden aktivitástól. Az indonéz „katonai kormány- zat” egy hivatalos közleményben ' pénteken azt állította, hogy az jlKP-.nak nincs a továbbiakban legális alapja fennmaradására mert különböző helyi szerveit egy­más után feloszlatták. A nyilatko­zat kijelenti, hogy a további kom­munista aktivitást „felforgató te vékenységként” értékelik. Az indonéz—kínai kapcsolatok javítására irányuló erőfeszítésként értékeli a Reuter Subandrio kül­ügyminiszter és a djakartai kínai nagykövet csütörtök esti 45 per­ces megbeszélését. A fekete hegyek mögött még nem bukkant fel a nap. A tényeit azonban már előreküldte. A vilá­gosság elárasztotta az utcákat, be­szökött az ablakokon és felébresz­tette az embereket. Új nap kö­szöntött Ttográdra. Csakhamar pörkölt kávé Illata árasztott el mimtrnt. Egy nő már a szőnyege­ket porolta, rázta. A szálloda előtt az utcán, a pálmafák alatt kacagó, overallos lányok jelentek meg és locsolni kezdték az utakat szegé­lyező virágágyakat. Én meg csak álltam a szálloda- ablakban és néztem. néztem, ahogy felébredt a város. * Az első napon azt kutattam, honnan is indultak és hova ér­keztek. Branko Kosztics, az Ifjú­sági Szövetség Cérna Gora-: Köz­ponti Bizottságának elnöke segí­tett. — A Fekete hegyek között ke­vés a föld. A megélhetésért foly­tatott küzdelem még ma is igen nehéz. A háború előtt nálunk nem volt ipar. Csak az ipar gyors nö­vekedése segíthetett rajtunk. Se­hol annyit nem ruháztak be a tar­tósság lélekszámúhoz mérten, mint nálunk. Csak a fővárosban legalább 8— ’0 új gyár épült. S a gyárakba a hegyek közül érkeztek az új mun­kások. Elsősorban a fiatalok. A Jíográdi pamutipari kombiná ban például a dolgozók életkorának áttaiga ma is 30 év körül van. A létszám fele pedig 26-nál fiata­labb. — Nem volt könnyű a falusi if- iakbói üzemi dolgozókat farag­nunk — mondja mosolyogva Bran_ kő Kosztics. Egészen más munka- Tílust kellett megtanulniuk. Megtanulták. Ma már híres-ne­ves munkások vannak közöttük. Akiknek nevét nemcsak az üzem­ben, de az egész köztársaságban : smerik. — Termékeink kiváló mínősé- iűek — dicsekedett Cservenicza Kriszta, a munkáson kormányzat 'inöke. — Ebben nagy részük van a fiataloknak. A régi városrész középkori tő­rök településhez hasonló. Ala­csony házak teljesen körülkerí­tett udvarokkal. Igaz, a kerítések már omladoznak, jelezve azt is, hogy új idők jöttek, nincs szük­ség a családi oithon szinte her- metikus elzárására a külvilágtól. A minaretből sem dicséri a ha­talmas Allahol a. rnüzzein messze szálló hangja, s mögötte, a me­csetben is a gaz burjánzik a be­omlott tető alatt. — Ez a múlt — magyarázza kí­sérőm. — Hamarosan teljesen el­tűnik. Az emberek új, modern há­zakba költöznek, s a régi város­rész már csak műemlékként em­lékeztet majd a múltra. A régi időkre, amikor Monte­negro lakosságának nagy része írni, olvasni sem tudott. Kevés volt az iskola, nagyok voltak a távolságok. A sziklás, kopár he­gyek között, ha egy-egy kis ter­mékeny völgy akadt, azon csak néhány család tudta megtermel­ni a szükséges termékeket. Ott éltek elzárkózva a világtó], a ma­gúk szűk kis közösségében, sok­szor nem is tudva a világ folyá­sáról. Azokon a földeken ma is élnek, dolgoznak emberek. De ugyan­csak elcsodálkozik, aki először ve­tődik el közéjük. Nem ritka a nylonharisnyás. gyapjúkardigános öszvérhajtó, aki nyugodtan meg­jelenhetne bármelyik világváros utcáján. Csak az öregek viselik még a régi divatú ruhadarabokat. A gondolkodásuk azonban .már sokat változott. Gondoskodnak ró­la a tanyaközpontok iskolái, az írást, olvasást oktató önkéntes ta­nítók, az újságok, maga a meg­változott életforma. — Azért ne gondolja, hogy a múltnak már semmi nyoma sin­csen. Mindennap újra és újra meg kell harcolni a régivel, hogy győz­hessen az új. * Egy város ébredését lestem meg és egy egész nép újjászületé­sével találkoztam. Szabó Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom