Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-23 / 276. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA r»65. NOVEMBER 23„ KEDD Ára: M fmér XX. ÉVFOLYAM, 2TH. SZÁM Ami a mindennél is több Jötték ée jQnnels: Chevroleten vagy Volkswagenen, t, mesélnek, mennek ide, oda, látni, hallani, m- ni magukba a hazai színeket, szavakat, vagy éppen mondani, meséim, bizonygatni; jó..; igen, nagyon jó nekik. Legtöbbjük futott, meat megijedt vagy mert vonzotta a» álom, a kocsi, a pénz, a sok pénz, amiért mindent megvehet Kap nap után, év-évre; és sokuk már a napokat számolta, mikor indulhat, jöhet, baaa. És vannak, akik már nem hazajönnek, csak ide, s a szavakat is ehhez mérik. Meséinek kocsiról, villáról, jó állásról. A Lehetőségről, igen így, nagy betűvel, s mégis szorongva, fájva újra és újra arra gondolnak, ami megfogalmaahata lián, s ami már nem az övék. Ml ez? A napfény a Margitsziget lombjai között, a táj a suhanó vonat ablakából, fekete kendős paraszt néni a váróterem kopott padján ülve, ismerős arcok az utcán, a ismeretlenek a villamoson; minden, ami a hazát jelenti, fis ez az, amit megvenni pénzért, bármennyi pénzért is — nem leltei. .-Mindent'’ — kocsit, lakást, jachtot, amit akarsz — igen, de ért? Botot- dolog lenne azt mondani, hogy valamikor világnak futott hazánkfiai közül sokán nem csinálták meg a — sokat emlegetett — szerencséjüket. Anyagi javak bővebb forrásához tartják a tenyerüket. Ami itthon sokaknak évekig való gyűjtögetés eredményéként jut, az ott már régen az övék. Mégis — ez minden? Persze, vannak, nem is kevesen, akik meg is toldjáfc ezzel azzal azt, amijük van. A 3 szobáiból 5 vagy 6 lesz. a pici tejivóból hatalmas bisztró, a csöppnyi tervező- irodában való görnyedésből busásan fizetett tudományos kutatómunka ; de üsse kő, dicsekedjenek. Kém irigylem. Nemi nekem dicsekednek, nem azt akarják, hogy engem egyen a sárga irigység: görcsösen, sokszor már kétségbeesetten —- önmagukat igazolják. Högy jól jártak, hogy nem tették rosszul, hogy érdemes volt... Idézzek hideg-rideg statisztikákból, tanulmányokból, könyvekből? Robert Lámpán az amerikai szenátusnak készített jelentésében azt írja; „Az amerikai fiatalok jelentős része az öröklött szegénység állapotában indul neki az életnek ... Ök is tudják, hogy Eldo- rádóban sem megy jól mindenkinek. És, hogy küzdeni, könyökölni, alázkodni, ügyeskedni kell. Taposni, ha úgy hozza a sors, s nyelni, ha a főnök reggeli mérgét kiadva ajtót mutat, tudomásul venni, hogy a mosogatógép-kezelő órabére 68 cent ha férfi, és 55 ha — nő.,. Az amerikai szenátus irattárában két éve porosodik egy hivatalos vizsgáló bizottság készítette jelentés, amely e szavakkal kezdődik: „Az öregeknek legalább a fele — körülbelül nyolcmillió ember — nem engedheti meg magának, hogy tisztességesen lakjék, rendesen táplálkozzék, megfelelő orvosi megelőző ás gyógykezelésben részesüljön, ....’* öregség? Messze van. Akkorra majd gyújt, szerez, ő nem jut. erre a so<rsra. Ha gyűjt, ha szerez, ha nem jut erre a sorsra. Sok abban az életben a — ha. A kétség, a bizonytalanság. A részletet fizetni kell, tehát hallgass. Ne figyelj a másikra, ne állj mellé, ha fciteszák a szűrét, mert ártasz magadnak vele. Tedd, amit parancsolnak. Igen, mindene megvan: pénze, kocsija, szép lakása, s mégis — valami otthon maradt. Ezért jön újra és újra haza, hátira magával viheti, s csak amikor visszatér, akkor döbben rá — ismét nélküle maradt. Varrnak, kevesen, akik pénzre váltották át az érzelmeket: csörgő apró lett a hazai, lombját hullató erdő, papírpénz a műszak utáni korsó sör a barátokkal, s bankbetét a föld. a gond. az öröm, ami sajátságos, sehol fel nem idézhető, mert egyetlen helyhez, egyetlen néphez kötött, mert — magyar. Vannak —> mondom —• Ilyenék. És -vannak — sokan —, akik önmagukat keresve jönnek haza. Már túljutottak a pénz bűvöletén, ami az első években elkapta őket; mór tudják, nem ez a minden. Magukat keresik: a regi sétál valakivel, a régi gyárkaput a hulló vakoiatú poi-tásflilikével; aiz utcáról felfütyülő barátot... — Igen, öt, aki arról beszélt, Pityu művezető lett, Jancsi meg technikumba jár — a mama palacsintájának ízét, a Váci útra kiforduló villamost, a falu mellett futó patak vizének csillogását, madárdait, hajnalok tehénbőgésének, malac visításának hétköznapi, de oda- kinn annyira hiányzó muzsikáját. Hallgatjuk, hallgatom őket; bólogatunk, persze, persze, mondjuk, talán irigyelnénk is mindazt, amit a magukénak mondhatnak anyagiakban, ha nem tudnánk — de tudjuk, mennyire tudjuk! — mit kell fizetniük érte. Te megcsináltad a szerencsédet, nem? Felkapja a szóra a fejét, de már visszagyűri a kibukni készülő szót, mert napokig kellene mesélnie, mondania, hogy nemi, hogy miért nem. Hogy a szerencse és a boldogság nem egy gyökérről ered, hogy a pénz nem szül elégedettséget, hogy jő kocsi a Fiat, az Opel, s mégis, egy tömött villamos kedvesebb lehet. Hallgat. Talán azt számolja, mit hagyjon el, hol takarékoskodjék, mert akikor jövőre megint hazajöhet... — irr-+ — Nincs fontosabb munka a búzavetés, a betakarítás és az őszi mélyszántás befejezésénél A megyei operatív bizottság ülése Tegnap, hétfőn délelőtt kibővített megyei operatív bizottsági értekezletre hívták a járási-városi pártbizottsági titkárokat és vb- ednököket Békéscsabára. Az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről Csatári Béla, a megyei tanács vb megbízott elnöke számolt be a meghívottak előtt. Hangsúlyozta: a búza vetés jelenleg megyei szinten 96 százalékra áll, Békéscsaba város és Gyula város eleget tett 100 százalékosan tervfeladatának. A búzavetésterv teljesítésében nem lehet pardon — mondotta Csatári elvtárs. —• Ez kötelesség! Ennek a kötelességnek minden termelőszövetkezet és egyéni, gazda a következő napokban a körülményekhez mért minőségi munkával tegyen eleget! A nyolcezer hold búza vetéséhez termelőszövetkezeteink rendelkeznek vetőmaggal, géppel s a vetéshez szükséges emberi erővel. A továbbiakban Csatári elvVizsgálatok az építőmunkások téli elhelyezésének szociális körülményeiről Az Építésügyi Minisztérium Építőipari Főigazgatósága az utóbbi hetekben Budapesten és vidéken kilenc nagy építőipari vállalatnál ellenőrizte a fontosabb munkahelyeket, hogyan gondoskodtak a dolgozók téli elhelyezéséről, a szociális előírások betartásáról. Több mint harminc építkezést vizsgáltak meg. Az ellenőrzés időpontjában a munkahelyeknek majdnem a felén miár befejeződött a felvonulási épületek téli felkészítése, 12 helyen a munkálatok utolsó szakaszánál tartottak és mindössze hat építkezésen kellett utasítani a munkahely és a vállalat vezetőit, hogy sürgősen szüntessék meg az észlelt hiányosságokat. társ, a betakarítás szorgalmazásáról és az őszi mélyszántásról szólott, Elmondotta, hogy ebben az évben 100 ezer hold körüli szántást kellett a termelőszövetkezetekben elvégezni. „Nem akarjuk, hogy a jövő tavasz az ideihez hasonlóan ismétlődjék!” Éppen ezért nincs most fontosabb munka a vetés, a betakarítás és az őszi mélyszántás mihamarabbi be_ fejezésénél. Ehhez a munkához a termelőszövetkezetek az eddigieknél jobban biztosítsák a traktora, sok érdekeltségét s az éjszakai műszak után valamennyi helyen fizessenek pótlékot. Az értekezleten Zalai György elvtárs, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára is' részt vett és felszólalt. A bővített operatív bizottsági ülés megállapította, hogy a termelőszövetkezetekben levő technikai berendezések szervezett kihasználásával minden lehetőség megvan arra, hogy az őszi feladatoknak december közepéig mindenhol eleget tegyenek. Disznó hasítás Tíz lánctalpas traktor szánt éjjel-nappal a Hidasban Állami Gazdaságban Amilyen váratlanul érkezett, oly hirtelen eltűnt a korai hó megyénk határából. A könnyebb talajokon mindjárt megkezdhették a mélyszántást a nehéz lánctalpas traktorok. A Hidasháti Állami Gazdaságban például 13 lánctalpas dolgozik, ebből tíz éjszaka is hasítja a mély barázdákat. A kedvezőtlen időjárás ellenére egy-egy napon több mint 70 holddal gyarapszik a mélyszántott terület a Hidasháti Állami Gazdaság határában. Egyhetes vendégszereplésre a Hajdúságba utazott a gyulai 100 tagú Erkel Ferenc együttes A Hazafias Népfront Hajdu- Bihar megyei bizottsága és a Magyarországi Romának Demokratikus Szövetségének vendégeként a Hajdúságba utazott hétfőn egyhe. tea vendégszereplésre a gyulai 100 tagú szövetkezeti együttes. A fennállásának 15. évfordulóját a közelmúltban ünneplő szövetkezeti együttes új műsorával lép fel a Hajdúság nemzetiséglakta községeiben. Tánccal, dallal és zenével szórakoztatja a vendégeket. Fotó: Malmos
