Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-19 / 273. szám
1965. november 19. 3 Péntek Betakarítási ünnep Kondoroson Kétszázharminc hold tiszta bevétele 1,2 ntiilié forint — Kétszáztíz mázsa holdanként! átlagtermés paprikából A konzervgyár és a MÉK legjobb partnerei között a Dolgozók Tsz Jankovics Györgyné munkacsapa. ta, valamint Krajcsovics András rakodócsoportja tűnt ki. Kozsueh Mihályné munkacsapata 6—7 évvel ezelőtt verbuválódott. Tíz asszony szövetkezett, egy részük tsz-taglként, másik részük pedig a férj mellett vállalta a kertészeti munkát. Ebben az évben — áprilistól októberig — a munkacsapat tagjai átlagosan 10 ezer forintot keresitek. Fördős Józsefné, Poinyiczki Györgyné 12 ezer forinthoz jutott. Emellett odahaza a családi tűzhely körül is eleget tettek. A Jankovics Mihályné csapatában dolgozó tizenkét asszony havonta átlagosan megkereste az 1800 forintot. Szeghalomban tovább fásítják, parkosítják az utcákat, tereket Szeghalomban á nagyobb mérvű fásítást, parkosítást 1963-ban kezdték meg, amit az idén elsősorban a főútvonal mentén folytatták. Sok fát és kétezer rózsát ültettek el. Az újtelepi részen társadalmi munkában ifjúsági parkot létesített a lakosság, amit rendszeresen gondoz. A jövőben ezt tovább fejlesztik és a közéiben hasonló park kialakítására is sor kerül. Ehhez különösen Kovács Imre, a községfejlesztési állandó bizottság elnöke nyújt segítséget Jövőre ugyancsak kétezer rózsát és a község kertészetéből ezerötszáz facsemetét biztosít a tanács kiültetésre, ezenkívül a Gyulai Állami Erdőgazdaság több ezer csemetét ad át részben pótlásra, részben az'építkezésre nem alkalmas területek fásítására. Augusztusban 2500, októberben pedig 1500 forintot vittek haza személyenként. A kertészeti brigádokat munkájuk eredménye, a tiszta bevétel dicséri. Az áru minőségiét pedig Zelenyénsizki György, a Békéscsabai Konzervgyár igazgatója, Török Imre, a MÉK igazgatója, Unyatinszki János, a MÉK osztályvezetője és Boross László, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának főkertésze, akik a betakarítási ünnepségen gratuláltak és további jó munkát kívántak Ladnyik Mihály tsz-elnöknek, Misik Lajos főagronómusnak és a kertészet valamennyi dolgozójának. Dupsi Károly Fogorvosi rendelő, új bölcsőde létesül Körösladánvban Nyolcszázezer forintot fordít a körösladányi tanács a község további fejlesztésére. Elkészítik a törpevizmű tervét olyan nyomvonal-megoldással, hogy a vízvezeték a házakhoz is beköthető legyen. A vízműtársulást, amely az építést lebonyolítja, 1967-ben szervezik meg. Ugyancsak jövőre az egészségház bővítésével fogorvosi rendelőt alakítanak ki és a vasútállomás közelében — épületvásárlással — új bölcsődét létesítenek. Befejezik a szabadtéri színpad építését, amelynek a nézőtere ezer személy befogadására lesz alkalmas. Mozielőadásokat is tartanak majd itt. Tervezik továbbá a járdahálózat és a parkosítás fejlesztését, valamint a szabad strand kialakítását. 1960-ban 80 ezer forint értékű társadalmi munkára számít a tanács. GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK IDOSZ mmssammmmm 1 mt 1 IK m ! 1 IÉS EB— El iinHiütiíP" 7. Hogyan értékelhető a vállalatok tevékenysége? Ebben az esztendőben tovább bizonyította a nagyüzemi kertészkedés jövedelmezőségét a kondoros;! Dolgozók Tsz. Erről tanúskodnak azok a feljegyzések, számláik, főkönyvi kivonatok, vélemények, melyek igazolják Rajki János tsz-főkertész termékeny irányító munkáját, a Németh Sándor és Benyó György vezette kertészeti brigádok átlagon felüli szorgalmát. Végül is 230 holdról 4,1 millió forint bevételhez jutott a közös gazdaság a tervezett 3,2 millió forinttal szemben. A szövetkezet kertészete ebben az évben 1,2 millió forint tiszta bevételt tett le a közösség asztalára. Ennek ünneplésére jött össze november 17-én este a kertészetben dolgozó valamennyi szövetkezeti gazda, feleség, legény . és leány, akik derekasan álltak helyt a kora tavaszi hidegben, a nyári kánikulában éppen úgy, mint az őszi hónapokban. A kcndorctsi Dolgozók Tsz kertészetének eredménye figyelmet érdemel. Kevés szövetkezet termelt ebben az évben 15 holdon átlagosan 210 mázsa zöldpaprikát. Nem sok közös gajdaság szedett össze egy-egy holdról 90 ezer forintot. Itt a paprikatáblán eny- nyire gazdag volt a termés és a bevétel. A zöldpaprika-termesztés itteni módszerét, a palánták tápkockás előnevelését, korai kiültetését, a szántóföldi primőrtermesztés gyakorlatát érdemes lenne (megismertetni a többi szövetkezettel. A Békéscsabai Konzervgyárnak és a MÉK-nek mind több zöldségre lesz szüksége a lakossági és az exportigények kielégítésére. Ebben az évben, amint Bertók Fái kertészeti áruátvevő és átadó említette, Kozsuch Mihályné és — Juliska! Alszol? — költügette egyik éjjel a feleségét. Beszélni akart. Mondani- valamit, mindegy, hogy ' mit. Tálán mindent elmondott volna. Talán azt is, hogy hazudna, ha Katalinnak csak a testét kívánná. Azt is. Elmondta volna talán azt, hogy szeretné, ha sokszor megismétlődne az a vasárnap, amikor Katalinnál volt és a heverőn féloldalt dőlve cigarettázott, s az asszony ott ült mellette és beszélgettek. Elmondta volna, hogy nem történt semmi, mégis sok történt, mert Sk ketten egymásra találtak. Egymásra gondolatban, munkában, egymásra a hallgatás perceiben, s ezt a nagyszerű érzést még soha, soha nem érezve mégiscsak átölelte az asszonyt és megcsókolta a szemét. De Juliska nem felelt Aztán mikor mégiscsak felébredt, semmi kíváncsiság nem volt benne, nem érdekelte, miért virraszt az ura. — Aludj, álmos vagyok. Inkább arra legyen gondod, hogy ne csavarogj el este és keríts nekem legalább ötszáz forintot, mert lassan nem tudok mit főzni. — De.., — Semmi de, négyen vagyunk, négyezer forintból én nem jövök ki. Kenyered javát mellettem etted, ha azzal a tanítónővel csavarogsz, majd meglátod, mi lesz. Jó éjszakát. — Juliska! Hallgass meg, mondanom kell neked valamit — ült fel kínlódva Károly. — Nem érdekel, én nem válók el, a kis ügyeidet meg intézd, ahogy akarod. — Juliska! Hallgass hát meg! Én nem bírom, sok ez nekem. Tisztellek, becsüllek, de szeretem azt az asszonyt. — Nem hallod? Szeretem. És máris könnyebb, hogy kimondhattam. Juliska! Hallgass meg! ’ Néma csend. Másnap a járási székhelyre hívatták az elnököt. — Itt járt a felesébe, Kiss élvtárs! Mondhatom, már magukban sem bízhat az ember? Negyven lesz nemsokára, mit kakaskodik? Tessék bocsánatot kérni az asz- szonytól, a tanítónőt'áthelyezzük és kész. No, fel a fejjel elnököm — veregette a vállát cinkos jóindulattal a járási élvtárs —, mindnyájan átestünk már ilyesmin. Tudja hogy van! Szóval, a községfejlesztési __ K ároly szemében megdöbbenés ült. Megjelent előtte Katalin arca, fülében zsongtak a közös gondolatok, egyszeriben félmagasodott képzeletében a kis családi ház, amit az árvízkárosult családnak Katalin nagyszerű ötlete és szervezőképessége nyomán jóformán semmiből építettek. Katalin ... Felállt. Nem kérdezett semmit. Kiment. Hazáig ép gondolata sem volt. Hát az ember nem számít? Öt nem kérdezték meg, hogy miért akart egyszer boldog lenni? Mint egy haszontalan kölyköt, csak behívatják, rendreutasítják és megveregetik a vállát? Vagy a nagyanyjának van igaza, aki íoly- ton-folyvást azt zürmöli hét esztendeje, hogy Isten meg nem segíti, amiért a házasság szentsége nélkül élnek? Kinek van itt igaza? A két gyerek... Igen ... A két kislány. De hát őket nagyon szereti, az életét adná értük. Katalin ... Nincs mellette. S tudja, hogy Katalin ebben nem is segít. Ö nem akart férjet fogni, egy szóval sem említette még a házasságot s nem is fogja. De hát akkor? Gazember vagyok? Kidobnivaló ember, mert valakit úgy megszerettem, hogy gondolatom sincs nélküle? Nekem nem jár a munkán kívül már semmi az életből? Katalin ... Az autó zökkenve állt meg. Percekig ült némán. A gépkocsi- vezető nem szólt. Cigarettával kínálta. Tíz éve együtt dolgoznak, ő megértette, de mit tehet? — A félesége kereste telefonon — szólt be a titkárnője. Ölomnehezen emelte föl a kagylót.. — Tessék ... Hazajöttem... Igen, mondták. Köszönöm, hogy így, ilyen otromba módon segítettél... Igen. Időben otthon leszek... * S most itt ülnek a Mátra legszebb üdülőjében. Katalin minden! Anya, feleség, szerető, hitves, élettárs, pajtás és kacagó kedvence az üdülőnek. Mögöttük egy esztendő tele keserűséggel és szeretettél. Kint elállt a havazás. Katalin, mintha megérezte volna, hogy most már elég a töprengésből, átült a fotel karjára, férje fejét magához ölelte, s még percekig átfogta őket a csend ... A hosszú hallgatás után megsi- mitotta az asszony kezét, s fel sem nézve, inkább csak magának mondta: — Kisanyám.. Édes kiesd anyám... A javak munka szerinti elosztásának elve nemcsak a dolgozó egyénekre, hanem a termelő kollektívákra is vonatkozik. Amelyik vállalat jobban dolgozik, annak a többinél nagyobb anyagi és erkölcsi elismerésben kell részesülnie. A kérdés az: hogyan, minek alapján dönthető el, melyik vállalat dolgozik jobban? A vállalati tevékenység értékelése a szocialista népgazdaságban mutatószámok alapján történik. Ilyen mutatószám a termelési érték az előállított termékek ár- csszege —, az egy órára vagy egy főre jutó termelési érték, a költségszint — az összes költség a termékek árösszegének százalékában —, a nyereséghányad. A nyereség a termékek árösszegének százaié, kában — egyes kiemelt cikkek termelésének mennyisége, az ex- portterv teljesítésének százaléka, az elsőosztályú termékek részaránya stb. A vállalati tevékenység komplex — együttes — megítélésére általában termelékenységi mutatók szolgálnak. Nyolc-tíz évvel ezelőtt még általános volt az a vélemény, hogy a vállalati munka termelékenysége akkor nő, ha növekszik az egy órára vagy az egy főre jutó termelési érték. Ez a mennyiségi szemlélet következménye volt: minél többet termelni minél kisebb létszámmal. E mutató nem érzékelte az olyan jelentős gazdálkodási tényezőket, mint az anyag- és energiamegtakarítás, a selej tcsökkentés, a minőség javítása; de igen érzékeny volt olyanokra, amelyek tulajdonképpen nem jelentettek termelékenységemelkedést. Ilyen tényező volt például a gyártmányösszetétel változtatása a kisebb munkaigényű termékek javéra, a kooperáció bővítése vagy — szélsőséges esetként — a rejtett miinőségron- tás is. A későbbiekben mindinkább figyelembe vették az összes ráfordítást. A munka termelékenységét növeli, ha a termék előállításához az eddiginél kevesebb anyagot, energiát, szerszámot stb. használnak fel. Ekkor a vállalati tevékenység értékelésének alapja mar a vállalati költségszint, illetve a vállalati nyereség lett. Ez még mindig a mennyiségi szemlélet vonásait tükrözte. A költségszintet úgy lehet csökkenteni és a nyereséget növelni, hogy a vállalat növeli a terméksorozatok nagyságát is. Bér e mutatókat minőségi mutatóknak mevezAz amerikai Walt Alfons rakétaautót szerkesztett, amelynek a „Wingfoot Express” nevet adta. Gépkocsija több mint három tonna súlyú és 28 009 lóerős. A lök- hajtásos repülőgépek mintájára „ejtőernyő” segítségével fékez. 87 ték — mivel az egész vállalati tevékenység minőségét célozták velük kifejezni —, hatásukban mégis a mennyiségi jelleg dominált. Ma már nem vitatható, a munka termelékenysége nem -korlátozódik csupán a munkaigényességre, a költségszintre, hanem ennél jóval tovább terjed. A munka termelékenysége akkor is javul, ha emelkedik a termékek átlagminősége, a termékösszetétel szerkezete pedig a korábbinál jobban alkalmazkodik a szükségletekhez. Az utóbbi egy-két évben céltudatosan keressük azokat a módszereket, amelyekkel a vállalati komplex mutató ezekre a minőségi, arányossági tényezőkre is érzékennyé tehető. Az új gazdasági irányító rendszer kialakítására vonatkozó elképzelések a minőségi és az arányossági követelményeket helyezik előtérbe. Olyan ár-, pénzügyi és hitelrendszert kívánnak kiépíteni, amelyek a jobb minőségű, a szűk keresztmetszeteket feloldó vállalati tevékenységet előnyben részesítik. A vállalati tevékenység komplex megítélésének alapjává a nyereséget kívánják tenni. Növelik a vállalatok önállóságát, csökkentik a központi tervutasítások részletességét arra törekedve, hogy a piaci viszonyok változása — az árcsökkenésen vagy emelkedésen keresztül hasson visz- sza a vállalati tevékenység gazdaságosságára. Amelyik termék korszerű, jó minőségű, azzal a vállalatnak az átlagosnál több nyeresége legyen. Ha egy vállalat rátér olyan cikk termelésére, amelyikben nagy a belföldi kereslet vagy viszonylag olcsón állítanak elő egységnyi devizát, akkor ebből a termelői kollektívának annyi haszna legyen. A többletnyereség egy részét ugyanis az átlagbér növelésére lehet felhasználni. Eddig bizonyos mutatószámúk alapján a felügyeleti szervek ítélték meg a vállalati tevékenységet, s ez a megítélés szükségszerűen tartalmazott bizonyos szubjektív elemeket is. Ezután szeretnék, ha a nyereségi mutató objektív minősítést adna, s a vállalatokat központi beavatkozás, adminisztratív utasítás helyett főként az egyes termékek árának alakulása ösztönözné a helyesebb termelői és felhasználói magatartásra. A munka termelékenységének korszerű értelmezésű fogalma a gyakorlatban így kellően érvényesülhetne. Dr. Pirityi Ottó cm magas gumiabroncsai „a világ első szuperszonikus autógumijai”. A Wingfoot Express ugyanis óránként 1360 km sebességgel száguld, holott a jelenlegi világrekord csak 855 km óránként s 1200 km-nél (1 mach) van a „hangfal”. Lakberendezési kiállítás nyílik 1965. november 21-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a FÖLDMOVESSZÖVETKEZET BÚTORBOLTJÁBAN, DÉVAVÁNYA, ÁRPÁD ÜT 37. SZÁM ALATT. A kiállítás nyitva: november 21-től december 4-ig munkanapokon 8 órától 18 óráig. A kiállított bútorok és egyéb lakberendezési tárgyak a helyszínen megvásárolhatók. FMSZ IGAZGATÓSÁGA 6987 Tűi a hanghatáron — gépkocsival
