Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-16 / 270. szám

♦ 1965. november 16. 3 Kedd Csorvási búcsú — 1965 Búcsú. E szó hallatáira alfcaraifc- lanúL is a messze tűnt gyermek­kor megőrzött emlékképei eled­nek fel bennem, Majd két évtized távlatából is jól emlékszem még sara, hogy minden évben, így ok­tóber vége felé a búcsúvárás han­gulatában élt a falu apraja-nagy- ja. A búcsú — ünnepnek számí­tott a faluiban. Szorgos asszony, kezek meszelték a házakat, íny­csiklandozó sült hús és kalács- illat terjengett a levegőben; a me­leg családi tűzhelyek hazavárták az ország különböző tájaira sza­kadt gyerekeket Tarka kaval'kád volt a régi bú­csú. Nem maradhatott el a kör- menet, és a szőlővel beért szerel­meik velejárója — a búcsúfia sem. Mi maradt meg a múltból, mi­lyen a falusi búcsú 1965-ben? Ezekre a kérdésekre kerestem vá­laszt egy fakó fényű októberi va­sárnapon, amikor — hosszú évek után — ismét a búcsú napján jár­tam otthon. ... A harsak övezte volt piac­tér, ahol egykor az árusok sátrai álltak, ma szépen gondozott park. A falevelek éppen olyan arany­sárga és rozsdavörös színűek, mint tizenöt évvel ezelőtt, de a sátrak — fele annyi van belőlük — „kiköltöztek” a sportpálya mel­letti rétre. A sátrak között nincs nagy to­longás. Nem kell durakodni, hogy a sok apró csecse-becse és a még több értéktelen giccshez hozzáfér­jen az ember. Az árusoktól sem lehet hallani a régi szöveget; " Aki nem vesz, ne nyúlksl- jon..} Nagy ritkán, hosszas rábeszélés után sikerült csak eladni portéká­jukat. A szegedi saentképárus így panaszkodott; — Az az igazsáig, uram, hogy le­járt az időnk. Egy-két idősebb né­niké keresi már csak a szentképe­ket. örülök, ha aranyi pénz össze­gyűlik, amiből fedezni tudom a szállítási költségeket... Persze, nem mindegyik árus pa­naszkodik. Jó keletje van a szi­vacsfiguráknak és virágoknak. Nekik a szállítás sem okoz gon­dot: a sátruk mögött Wartburg és Moszkvics parkírozik... Perceket időzök a ringlispilnél, vagy közismertebb nevén — a bo­londkocsinál. Emlékszem, mi még szinte ölre mentünk egymással, hogy néhány menetet vógighajt- surak. Most? A tulajdonos hajtja, senki sem akarja elvenni a kenye­rét .; . A búcsú egykori slágerének, a similabdának és a fakanálnak sincs már nagy keletje. Pedig a fakanálárusra nem lehet panasz; lépést tart az idővel. Ilyen szö­veggel kínálják magukat a színes fakanalak; „Hajrá, Fradi! Hajrá, Vasas!” Hiányzik a búcsú képéből a megszokott törökméz- és mézes­kalácsárus. Hiába, múlnak az évek, kihalófélben van ez a szak­ma. A fiatalok divatosabb — és tegyük hozzá —, jövedelmezőbb mesterségeket választanak ..; Alkonyodik. Néhány árus mér Gyarapodnak mezőgazdasági szakokfafási intézmények Az utóbbi éveikben sok mennyi­ségi és minőségi változás követke­zett be a mezőgazdasági szakok­tatásban. A mérnökképzésben na­gyobb szerepet kaptak az alapozó és a gyakorlati ismeretek; a szak- technikusok képzésére új iskola­típusként létrejöttek a felsőfokú technikumok, kiépült a mezőgaz­dasági tanulóképzés szervezett rendszere. Mindennek megfelelő­en — bár még távolról sem min­den igényt kielégítve — bővültek, javultak a második ötéves terv­ben a mezőgazdasági szakoktatás anyagi, technikai feltételei. A most lezáruló tervidőszak alatt 64 mezőgazdasági szakokta­tási intézmény kapott kisebb-na- gyobb beruházást. A legtöbb az agrármérnökképző intézmények fejlesztésére jutott. Nagy összeggel szerepelt a me­zőgazdasági szakoktatás beruházá­sai között a 20 felsőfokú techni­kum. Bár csaknem mindegyiket a már meglévő középfokú techniku­mok meldett szierveizték meg, bő­vítésre, korszerűsítésire mindenütt szükség volt. Az elmúlt időszakban a szak­munkásképzésben volt a legna­gyobb a létszámnövekedés: a me­zőgazdasági tanulók száma öt év alatt csaknem megháromszorozó­dott. Ehhez képest a szakmunkás- képző iskolák száma még mindig kevés, elhelyezésük, felszereltsé­gük sem kielégítő, de sokkal jobb, mint néhány évvel ezelőtt. A ja­vulást jelzi, hogy 1963-ban 8,1964. ben 22, az idén pedig 28 millió fo­rintot költöttek fejlesztésükre. Eb­ből többek között mintegy 30 tan­terem, több tanműhely és gyakor­ló üvegház készült el, s további 28 tanterem, valamint 2 kollégium építését kezdték meg. Minthogy a mezőgazdasági szak- oktatási intézmények nagy többsé­ge kisebb városokban vagy fal­vakban működik, áldandó gondot jelent az oktató személyzet lakás- helyzete. Ennek javítására öt év alatt 367 szolgálati lakást építet­tek. (MTI) hazakészülődik. Csúcsforgalom csak a földművesszövetkezet la­cikonyhája előtt van, nem győzik sütni és főzni az 1965-ös búcsú igazi slágerét, a kolbászt és bir­kapaprikást. Miközben a dalosüzeheteket hallgatom — „Jolinak küldi sok szeretettel a három szoknyava­dász” —, tíz-tizenkét éves srá­cok „haditanácsára” figyelek fel. — Akkor, ahogy megegyeztünk. Reggel hatkor találkozunk. De felébredjetek! A krónikás újra a saját gyer­mekkorát látja. így készült ő is társaival a búcsút követő nap reggelére, amikor az árusok sát­rainak helyén elhagyott tárgyak után kezdődött meg a kutatás... ... A harmincas évekből itt maradt öreg Opel zörög el mel­lettem. Az ósdi portékákat vivő árus talán nem is gondol arra, hogy a múltból is magával visz egy darabot... Ismét szegényebb lett a falu, de e szegénység miatt senki sem bánkódik. (bracsok) Nyolc cím festő — Ötvenezer forintos forgalom — Kis helyiségek Tíz perc a címfestő részlegnél A Békés megyei Szolgáltató Ktsz bé­késcsabai címfestő-részlegének vezető­je, Török Béla tájékoztatása szerint havonta átlagosain 50 ezer forintot for­galmaznak, s a kis cégtábláktól a na­gyobb reklámtáblákig a legkülönbö­zőbb méretű címeket festenek. A rész­legnél nyolcán dolgoznak, bár nem­csak Békéscsabáról, hanem az egész megyéből kapnak megrendeléseket. Rajtuk kívül megyénkben csak a ve­gyesipari vállalatnál dolgozik két cím­festő. A részleg öt éve alakult, s három éve költöztek a Békési út 3 szám alatti épületbe, amit már eléggé kinőttek. Több és nagyobb helyiségben jobban el tudnák végezni munkájukat. Sajnos, nincs megfelelő tisztálkodási lehetősé­gük sem. Ezután arról beszélt a részlegvezető, hogy üvegcégtáblát festenek a legtöb­bet. A később arra kerülő szöveget megadják a rendelő vállalatok, intéz­mények, de ezt ők még ellenőrzik, hogy ne fordulhasson elő helyesírási hiba. A részlegben tervezik, hogy jö­vőre tanulót is felvesznek. Kertészeti szakkör alakult Békéscsabán Eredménnyel járt a Hazafias Népfront, a földművesszövetkezet és a városi tanács erőfeszítése Bé­késcsabán, amely a házikert-tu­Őzgida és sutavadászat Az utótotoá években megyénkben elszaporodott az őzállomány. A vadőrök megfigyelése alapján je­lenleg 7—7,5 ezerre becsülik az őzék számát. Még a nyáron ala­pos vizsgálatot kezdték annak megállapítására, hogy az állo­mány minőségét miként lehetne tovább javítani. A szakértőik úgy döntöttek, amint azt dr. Nagy La­jos, a megyei tanács vb vadászati főelőadója közölte, hogy ebben az évben 900 őzgidát és sutát lőnek ki. A feladatot megyénk vadászai hajtják végre. Az őzgidák és su­táik kilövését november 15-vél va­lamennyi társaság elkezdte. lajdonosofk szakköri tevéfcenysé- génék szervezését tűzte ki céljá­ul. November 14-én Békéscsabán, a Balassi Művelődési Otthoniban 65—70 kerttulajdonos jött össze és megállapította a házi kertek szak­körét. A szakkör vezetését Boross Lászlóra, a megyei tanács vb me­zőgazdasági osztályának főkerté- szére bízták. Az alakuló ülés igen jó hangu­latban folyt. Ennek tudható be, hogy a résztvevők egyező véle­ményre jutottak egy szakköri program összeállításában. Ezek szerint a téli időszakban ugyan­csak a Balassi Művelődési Ott­honban szakkört foglalkozást tar­tanak a gyümölcs-, szőlő- és zöld­ségtermesztés témaköréből, vala­mint a növényvédelemről. A leg­közelebbi szakköri összejövetelre decemberben kerítenek sort. Ek­kor részletesen megvitatják a | programot és a szakköri tagok ; által felvetett gondok megoldá- Isát. Jól felkészültek a téli gépjavításra a Dévaványai Gépjavító Állomáson Rengeteg használt alkatrészt újítanak fel, újakat is gyártanak Még nem kimondottan gépjaví­tó állomás a dévaványai, hiszen az egész gyomai járásra kiterjedő körzetében még nem mindegyik szövetkezet erősödött meg annyi­ra, hogy önálló gépparkkal ren­delkezzen. A gépjavító állomás­nak 100 erőgépe van, ezek közül 42 többnyire két műszakban dol­gozott az idén, s a tervezett 116 ezer normál-hold helyett 140 ezer holdat teljesítettek eddig. De a gépiek még javában dolgoznak, hiszen sok a járásban aszállítani- való és a mélyszántásra váró föld is. A figyelem most már a téli ja­vításra terelődik, amit hivatalo­san most november 15-én kezdtek el. A felkészülési tervből ítélve az eddigieknél mindent gondosabban, körültekintőbben készítettek elő. De megkönnyíti, s nyilvánvalóan meg is gyorsítja az ez évi téli gépjavítást az is, hogy több mint 2 millió forintot fordítottak egy új szerelőcsarnok építésére, a ré­gebbig felújítására, korszerűsíté­sére, s elkészült a rég óhajtott be­kötő út is. A tavalyinál jóval több, a munkát megkönnyítő, s a bal­eseti veszélyt csökkentő segédesz­közzel is rendelkeznek. Két év­vel ezelőtt még hideg vágóval és nagykalapáccsal szedték széjjel a lánctalpakat. Tavaly már kísérle­teztek egy hidraulikus lánc össze­szerelő asztallal, ez mos tanra elké­szült, s alaposan megkönnyíti a munkájukat. Emellett tízfajta alkat, rész tálcával is rendelkeznek, ez is nagyon jelentős, mert így minden javításra kerülő erő- és munkagép alkatrészeegy csomóban marad a kiszereléstől a visszasze­relésig. Széjjelszedés után a hibá­iéivá telezők veszik éber vizsgálat aló az alkatrészeket, s jegyző­könyvben tüntetik fel, melyiket lehet felújítani, melyik helyett kell újait beszerezni, avagy hely­ben, és más üzemekben legyárta­ni. A Dévaványai Gépjavító Állo­máson többen váltak az elhasz­nált vagy hibás alkatrészek fel­újító mestereivé. Többek között felújítanak mindenféle törött és hibás alkatreszt, s nemcsak saját maguknak, hanem Bács, Csongrád és megyénk több gépjavító állo­másának is. Szükség van lelemé­nyességre, a munkát megkönnyítő minden ötletre, mert a tavalyi 68 DT helyett az idén 76-ot kell meg­javítani. Ugyanis kooperáció ke­retében itt javítják a békési, a körösladányi és a mezőberényi gépállomások és azok körzetébe tartozó termelőszövetkezetek DT- traktorait is. Ezenkívül 50 gabona­arató és 45 silóbetakarító kombájn főjavítása, Zetorok, kormosok, különböző munkagépek kis- és nagyjavítása is rájuk hárul. A felkészülési tervben éppen ezért részletesen, szinte percről percre megszabták mindenkinek a fel­adatát. A téli gépjavítás megkezdése előtt, november 13-án megbeszé­lésre ült össze a gépjavító állomás mintegy barminctagú vezető gár­dája, hogy számba vegyék a fel­készülést, s intézkedéseket tegye­nek a hiányok megszüntetésére. Javítás közben minden hónap vé­gén csoportmegbeszéléseken érté­kelik az ütemterv teljesítését, esetleges akadályainak megszün­tetési módját. Tavaly és a korábbi években lassította és drágította a javítást az, hogy az aükatrészíel- újítás nem haladt párhuzamosan a szalagon folyó javításokkal. Kü­lönösen az először szalagra került gépiek álltak sokáig, mert nem gondoskodtak előre megfelelő al­katrészről, s aztán is döcögött az alkatrészbeszierzés, a még hasz­nálhatók kijavítása. Most a forgá­csoló és hegesztő üzemrészben két műszakot szerveztek. Ugyancsak két műszakban üzemeltetik a ma­rógépieket is. Annál is inkább, mert a DT-traktorokhoz 216 kü­lönböző méretű pierselyt, s 1000 darab különböző gyűrűt kell ké­szíteni, ezenkívül több mint 7300 állítócsavart és anyát. A Dévaványai Gépjavító Állo­máson minden munkacsoportnak és vezetőnek pjootosan meg van határozva a feladata, felelőssege. Valamennyien rendelkeznek meg­felelő gyakorlattal, leleményes­séggel és ezek együttesen biztosí­tékul szolgálnak arra, hogy külö­nösebb zökkenő nélkül oldják meg a nagy téli gépjavítási fel­adatokat. K. I. Eleken és Vésztőn vendégszerepellek a gyulai Erkel Művelődési Otthon müvészeii csoportjai Szombaton, november 13-án este 7 órai kezdettel divatbemu­tatóval egybekötött műsoros estet rendeztek az eleki művelődési ott­honban. A többi között ezen az estén vendégszereplőként felléptek a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Otthon, társastánc-klubjának ze­ne- és táncszólistái, akik szép si­kert arattak. A klub táncdaléne- kese-it a lelkes közönség többször visszatapsolta. * Vasárnap, november 14-én, Vésztőn, szintén a művelődési ott­honban a 15 éves jubileumát nem­régen ünneplő Erkel Művész- együttes mutatta be nagy sikerrel legújabb népi táncait. Az önálló esten a művelődési otthon népi zenekara és népxlalénekesei is közreműködtek. FIGYELEM! AZONNALI MEGVÉTELRE KERESÜNK If! _ ■ A1 n stoppológépeket cipőipari „Singer AJÁNLATOKAT A KÖRÖSV1DÉKI EGYESÜLT CIPÉSZ KTSZ Békéscsaba. II. Vécsey u. 14—18 címre kérünk. ....................... 5 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom