Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-02 / 258. szám

Ev vége előtt Hatvannyolc szövetkezetben befejezték a vetést — Segítik a lemaradókat — Kukorieatörésben a szeghalmi járás vezet Még’ két hónap és vége az év­nek. Bár december 31-ig még sok mimika van hátra a vállalatoknál, a gyáraknál és a mezőgazdasági üzemekben, legtöbb helyütt már hozzáfogtak az idei tapasztalatok, eredményeik összegezéséhez. Hi­szen. a mostani év talán azért is több figyelmet érdemlőbb a ko­rábbiaknál (nem mintha az ezelőt­tiek nem lettek volna fontosak), mert a második ötéves terv befe­jező esztendeje. A hátra maradt két hónap mun­kája jelentősen javíthatja még az eredményeket, ezzel együtt pedig előmoedí thatja a tervidőszak sike­resebb befejezését is. Azért tehet­jük ezt a megállapítást, mert az év első kilenc hónapjának terme­lése — ha voltaik és vannak is kedvezőtlen jelenségek — összes­ségében biztató. Ezt a tanulságot vonhatjuk le a Központi Statiszti­kai Hivatal Békés megyei Igazga­tóságának legutóbbi jelentéséből. Az egy év előtti azonos időszak­hoz képest a megye szocialista iparénak termelése az idei három- negyedévben 15 százalékkal, ezen belül az állami ipar termelése 11 százalékkal növekedett. Olyan szá­mok ezek, amelyek állják az ösz- s zehasonlítást, hiszen az ipari tér- inelés országosan 5,4 százalékkal haladta meg az egy év előttit. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogyan alakult a népgazdaság Igényeinek megfelelő termékek összetétele, gyártása, akkor néhány olyan ta­pasztalatra bukkanunk, amelyek elgondolkoztatok és a jövőre néz­ve is tanulságosak. A megye ipara a tervezettnél kevesebbet termelt kőolajból, égetett téglából, fémbú­torból, kötöttáruból, cukorból, do­bozból, egyes konzervipari és tej­ipari termékekből, tojásból és ta­karmánykeverékekből. E termé­kekből a túlteljesítés indokolt és szükséges lett volna. Néhány cikk­ből ugyanakkor a tervezettnél töb­bet gyártottak. A tanácsi ipar konyhabútorból 9,3, hálószobabú- torból 12,1 százalékkal többet ter­melt a tervezettnél. Ez viszont azért nem helyeselhető, mivel a túlteljesítés az importigényeket növelte. Márpedig a Központi Bi­zottság határozata és az idiei nép- gazdasági terv előírta, hogy töre­kedni kell az importanyagokkal való takarékosságra, a tervek túl­teljesítése csak olyan cikkekből indokolt, amelyeket a külföldi és belföldi piac igényel. Az elmúlt kilenc hónapban az ipari 'termeléstöbblet egyik leg­fontosabb forrása a munka terme­lékenységének növekedése volt. Különösen szembeötlő a megye ál­lami iparának a párthatározatban és a népgazdasági tervben megha­tározott célkitűzések teljesítésé­ben elért eredménye, mert a ter­meléstöbblet 98 százaléka a ter­melékenység növekedéséből szár­mazott. A szövetkezeti iparban vi­szont — a háziiparral számítva — a termelés növekedésének 76 szá­zalékát a létszámtöbblet fedezte. Ha azonban csak a KISZÖV irá­nyítása alá tartozó szövetkezetek eredményeit vesszük alapul, ak­kor máris tisztább képet kapunk. Ugyanis a ktsz-ek a terméstöbblet 61 százalékát a termelékenység növekedésével érték el. Ha tehát a megye szocialista iparának ter­melékenységét összesítjük, aikkor azt az arányt kapjuk, miszerint a termeJéstöbblet kétharmada a munka termelékenységének növe­kedéséből származott. Ez igen kö­zel jár az idei népgazdasági terv­ben előírt 70 százalékhoz. Ez ter­mészetesen. arra int, hogy a ter­melékenység növelésére az évből hátralévő két hónapban még meg­különböztetett gondot szükséges fordítani. Ehhez hasonlóan az ütemesebb termelés feltételeinek biztosítására is, mert a három- negyedévi statisztika megállapítja, hogy ebben számottevő eredmény nem következett be. Nem mentek még ki a divatból a negyedév vé­gi hajrák, az elmúlt időszakban is tapasztalhatók voltak a termelés­ben hullámzások. Bár egyes cik­kék minősége javult, a kötöttáruk első osztályú aránya csökkent, a tégla gyártási selejtj© nőtt. Külö­nösen nagy volt a selejt mennyi­sége az üvegiparban. A harmadik negyedévben a konzervüveg gyár­tásánál 28,7, a palacküvegeknél 16,7, a síküvegnél 20,9 százalékos selejt keletkezett. Az ipari terme­lés növekedésének kedvező üteme mellett ezek azok a főbb tanulsá­gok, amelyek a háromnegyedév munkáját jellemzik, amelyek egy­úttal a njég hátralevő időszak fel­adatait képezik. Ha valaha, úgy az idén elmond­hatjuk, hogy megfeszített küzdel­met folytattak a mezőgazdáság­ban dolgozók, mert a hűvös, csa­padékos időjárás késleltette, nehe­zítette a kalászosok betakarítását. Gazdag termést takarítottak be. A búza, az árpa, a zab termésátlaga nagyobb volt az elmúlt évinél és jelentősen meghaladta az országos átlagokat. A megye mezőgazdasá­gi üzemei az idén az eddigi leg­nagyobb búzatermést takarították be. Ennék viszont nemcsak a jó időjárás, hanem a nagyüzemi gaz­dálkodás volt a forrása, az a mun­ka, amivel a mezőgazdaságban dolgozók megalapozták a termést. Mennyire igaz a mondás, hogy Békés megye az ország éléstára, azt hűen kifejezi, hogy az orszá­gos búzamennyiség 11,9 százaléka megyénkben termett meg. A háromnegyedévi statisztika szerint rendben haladunk tehát az idei terv teljesítésével. A hátrale­vő két hónap jó néhány munka­napot és lehetőséget tartalmaz még ahhoz, hogy sikeresebben be­fejezhessük a második ötéves ter­vet Podina Péter Helyén áll a gyulai Lenin-szobor Szerdán szállították Gyulára Lenin bronzszobrát a hozzátarto­zó alapzattal együtt. Csütörtökön már sor került a felállítására is, amelynél jelen volt Marton László budapesti szobrászművész, a bronzszobor kiváló alkotója, aki részt vesz művének november 7-i ünnepélyes leleplezésén. a betonlapok elhelyezésén az utol­só simításokat végzik a képzőmű­vészeti és ipari kivitelező válla­lat dolgozói, akik két hete tartóz­kodnak a városban. Tegnap este 7 óraikor a békés­csabai Balassi Művelődési Ott­honban ünnepélyes keretek között nyitották meg a megyei takaré­kossági napokat. Az ünnepi meg­nyitón resztvettek a megyei, vá­rosi, társadalmi és tömegszerveze­tek képviselői, a Csongrád megyed Takarékpénztár küldöttei, a Sze­gedi Postaigazgatóság vezetője és a megyei pénzintézetek képvise­lői. Az ünnepséget Rusznák János, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának titkára nyitotta meg, majd Csepregi Pál elvtárs, a megyei tanács vb-elnökhelyettese mondott beszédet. Beszédében a többi között szólt arról, hogy megyénkben a Haza­fias Népfront, a megyei, állami és társadalmi szervek minden éV- ben megünnepük, ismeretterjesztő előadásokkal segítik a takarékos­ság gondolatának megvalósulását. Csepregi elvtárs szólt arról, hogy ebben az évben először ünnepel­jük úgy a Békés megyei takaré­kossági napokat, hogy fez kapcso­lódott az október 30-án megren­dezésre került vidágtakarókossági nap eseményéhez. — Békés megye eddigi eredmé­nyei alapján elmondhatjuk, hogy a lakosság széles rétegét felölelő tömegmozgalomról van szó. Az utóbbi években fokozatosan emel. kedett a takarékbetét-állomány, amely egyfelől kifejezi a dolgo­zók bizalmát, másrészt bizonyí­ték az életszínvonal emelkedése mellett. Az adatok azt is tükrözik, hogy az elmúlt tíz esztendő alatt közel 700 millió forinttal növeke­dett megyénkben a takarékbetét. Ehhez hozzávehetjük még, hogy az üzemi KST-knek jelen idő­szakban több mint 20 ezer tagja van. A kisiskolások közül mint­egy 75 ezren takarékoskodnak. Megyénkben a rendszeresen taka­rékoskodók száma megközelíti a 190 ezer főt — mondotta Csepregi Pál elvtárs. Befejezésül szólt az OTP lakásépítkezésedről, arról, hogy most már egyre több köz- j ségben és városban sikerült ki- ' terjeszteni a társasház-építési ak- 1 ciót. Majd így folytatta: — Annak a gondolatnak a je- I gyében nyitjuk meg a takarékos­Megyénk termelőszövetkezetei­ben és állami gazdaságaiban az utóbbi időben gyorsabb ütemű a szántás-vetés és betakarítás. A megyei operatív bizottság tegnapj ülésén elhangzott beszámolók is ezt bizonyítják. A számadatokból kitűnik, hogy jó volt ezeken a munkák gyorsítását, szükségessé­gét, mert az elmúlt héten 8500 holddal nagyobb területen végez­ték el a vetöszántóst, a talajelő­készítést, mint az előző héten és se tegnap is, ma is és holnap is az, hogy legyen a takarékosság a szocializmus építésének általános módszere, amely hassa át egész közéletünket, az egész társada­lom és minden dolgozó gondolko­zását Az ünnepség után nagy sikerű előadást rendeztek, amelyen fellé, pett Várady Zsuzsa és Aradszki László táncdaiénekes, Vécsey Er­nő zongoraművész és Szuhay Ba­lázs színművész. 5 ezer holddal többe került a mag. Jelenleg még 16 ezer hold- nyi vetőszántás van hátra és 25 ezer holdon kell elvetni a búzát. A vetést megyénkben eddig 68. termelőszövetkezetben fejezték be és a zömében egy-két nap múlva végeznek ezzel a munkával, csu­pán néhány szövetkezetben van még nagyobb lemaradás. A szeg­halmi járásban fejezték be a leg­több tsz-ben ezt a munkát. Hét­főn reggelig 10 tsz-ből jelentették, hogy elvetették a búzát. A cukorrépa szedését és a ci­rok betakarítását a hét végén fe­jezik be megyénk közös gazdasá­gai. A kukorica törése is jól ha­lad. Ebben vezetnek a szeghalmi járás közös gazdaságai és a gyo­mai, valamint a sarkadi járásban is szép eredményeket értek el ed­dig, Ezekben a járásokban előre­láthatólag a hét végéig, illetve a jövő hét elejéig befejezik a kuko­rica törését. A szárvágás viszont a tavalyihoz hasonlóan most is las­sú, ez akadályozza a szántást. Ez tapasztalható csaknem mindenütt, tehát ennek meggyorsítását job­ban kell szorgalmazni a szövetke­zetekben, és egyes helyeken szük­séges az erélyesebb intézkedés is. Kasnyik Judit Óriássá nőtt az őszi káposzta. Fotó: Kocziszky A szobor előterének kiképzésén, ’ megbeszéléseken szorgalmazni e Megnyitották a megyei takarékossági napokat sági napókat, amelynek oélkitűzé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom