Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-13 / 241. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai egyesüljetek I NÉPÚJSÁG 1965. OKTOBER 13., SZERDA Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM Miért nem használják az autóbusz-pótkocsikat? Lesz-e menetrendváltozás? Tájékoztató a közlekedésről Keideményezés q Itőnnyűiporbon Vitafórum a vállalatvezetők részére „Az én gyermekem ne fúrja a főidet” Öregednek a termelőszövetkezetek, kevés a fiatal. Ez a téma van ma már egyre többször napirenden különböző értekezleteken, megbeszéléseken és sokat írunk róla a sajtó hasábjain is. A kevés kivételtől eltekintve sajnos, ez általános. Sok az olyan termelőszövetkezet, ahol magas a tagság átlagos életkora, s elenyésző a fiatalok létszáma, Egy-két kirívó példa is akad. A gyomai Űj Élet Tsz-ben összesen öt-hat fiatal dolgozik, s az átlagos életkor ötvennyolc év. A kétegyházi Békében a 900 tag közül csak tizennyolc a huszonöt éven aluli és hatvankét év az átlag. Még jócskán akad példa, de ez is elég annak bizonyítására, hogy tenni kellene valamit. Az elöregedés okait már sokszor kutatták és igen sok helyen eredményeket is értek el abban, hogy a fiatalok ottmaradjanak a szövetkezetben, az elvándoroltak pedig visszajöjjenek. Az okok közül hadd említsünk most egyet, s ez egyben jelenség is, mert tapasztalható a legtöbb szövetkezetben. Sokszor maguk a szülők tiltakoznak a legjobban az ellen, hogy a gyermek a tsz-ben dolgozzon. Csorváson beszélgettem idős — 70—80 éves — emberekkel, akik a nagyon is megérdemelt pihenés helyett kint dolgoztak a földeken, görnyedve, derékot fájlalva. Amikor megkérdeztem, hol vannak a fiatalok, miért nem ők dolgoznak helyettük, szinte kifakadással válaszolt az egyik asszony. — Csak nem képzeli, hogy ide engedem a lányomat. Nem való az ő kezébe a kapa. Dolgozzon csak a hivatalban. Az én gyerekem ne éljen úgy, mint én, ne túrja a földet Találkoztam olyan édesanyával is, aki középiskolába akarta járatni a lányát, de mivel gyenge tanuló, nem vették fel. Erről tudomást szerezve, az édesanya kétségbeesve kért segítséget városbeli ismerőseitől, hogy helyezzék el 'valamelyik üzemben. Kilátástalannak látta a helyzetet és egy percre sem jutott eszébe, hogy ott a faluban a tsz és a baromfitelepen, a tej házban, a kertészetben vagy más munkakörben találhatna munkát a lányának. Most a távoli városba jár, több mint egy éve naponta utazik, hajnalban kei, este érkezik haza fáradtan, a hidegtől vagy melegtől — mikor milyen az időjárás — meggyötörve, ahelyett, hogy otthon élne a nyugodt, csendes szülői házban és dolgozna a szövetkezetből ügy, mint jó néhány társa. Nem szólva arról, ha otthon maradt volna, jóval többet keresne, Amikor a fiatalok elvándorlásának okait kutatjuk, jó, ha felfigyelünk az ilyen jelenségre is, a szülőkkel is értessük meg, hogy az ilyen nézettel saját maguknak ártanak, mert ha kevés egy tsz-ben a fiatal, az idősebbeknek kell főbbet dolgozni. A szülők is tehetnek azért, hogy még több fiatal maradjon a szövetkezetben és megtalálja a helyét a faluban. K. J. Az elmúlt hetekben több tanácskozást tartottak a megye illetékesei a közlekedés helyzetéről, az őszi szállítások szervezéséről, azért felkerestük Szántai János elvtársat, a megyei tanács építési, közlekedési osztályának főelőadóját, hogy tájékoztasson bennünket a megye közlekedési helyzetérőL •— Azt kell elmondani elsősorban, hogy a sok nehézség ellenére is a közlekedés dolgozói igyekeznek helytállni. Természetes, hogy a munkák torlódásával, a szállítási feladatok növekedésével sokasodnak a gondok is. Egyszerre kell szállítani a kendert, a cukorrépát, azaz a mezőgazdasági terményeket, de szállítani kellene az építési anyagokat is. Ez mind-mind plusz-feladatot jelent a közlekedési vállalatoknak. A személy- forgalom lebonyolítása az iskolaév kezdetével újabb nehézségeket okozoft. Nem ritka, hogy egy-egy járatról sokan lemaradnak. ■— Azt szeretnénk megkérdezni, hogy vajon a békési és a békéscsabai forgalomban miért nem használják a pótkocsikat? «— Mi magunk is többször szorgalmaztuk az autóközlekedési vállalat forgalomszervezési osztályánál, hogy a pótkocsikat a csúcsidőkben használják. Sajnos, sok esetben bér- és egyéb problémákra hivatkozva ez nem történt meg. A közeljövőben felmérjük Békés, Orosháza, Békéscsaba ilyen jellegű igényét és lehetőleg biztosítjuk a csúcsidőben a zavartalanabb közlekedést. Bő a termés a Gyulai Állami Gazdaság gyümölcsösében Az elmúlt évben összesen 22 vagon almát szüreteltek le a Gyulai Állami Gazdaság gyümölcsösében. Az idén 35 vagonnal vártak, mert már a tavasszal jónak ígérkezett a termés, ezzel szemben a számítások szerint 55—60 vagonnal szednek le. Van olyan fa, amely hét mázsa almát is ad. Érdemes megemlíteni, hogy míg az alma hazájában, Szabolcsban 80 mázsát szüretelnek le egy hold gyümölcsösről, addig Gyulán 150 mázsát. Az ízletes húsvéti rozmaring és a jonatánalmából jelentős mennyiséget szállítanak külföldre. — Orosházáról kaptunk levelet, amelyben az üveggyár mögött lakók panaszkodnak, hogy mindössze 15 perccel kellene korábban indulni az autóbusznak, hogy időben beérjenek munkahelyükre és a gyerekek az iskolába. A helyi autó- közlekedési kirendeltség a panasz nyomán — amit a levélírók többször szorgalmaztak — nem tett intézkedést. — Az ügyet kivizsgáljuk és megpróbálunk olyan megoldást találni, még menetrendváltoztatás árán is, hogy biztosítsuk a környék lakosságának az autóbuszt. — Lesz-e menetrendváltozás? •— Általában menetrendváltozásra nincs szükség. Néhány helyen azonban, ha az igények ezt szükségessé teszik és a lehetőségek biztosítják, akkor megváltoztatjuk a menetrendet. Így például a békéscsabaiak problémája, a Tanácsköztársaság úti közlekedés rendje, csak akkor változhat meg, ha a Kazinczy utca elkészül s akkor egyúttal a lakótelep dolgozóinak közlekedését is tudjuk biztosítani — fejezte be nyilatkozatát Szántai János elvtárs. A Könnyűipari Minisztérium a hozzá tartozó vállalatok igazgatói számára tapasztalatcserét szervezett. A háromnapos tanácskozásnak az volt a célja, hogy a vezetés módszereit a minisztérium vezetőinek jelenlétében megvitassák. A könnyűiparban a vállalati önállósághoz tartozik, hogy a vállalati szervezet kialakításának módját és a személyek megválasztását az igazgatókra bízták. Felvetődött, kaphatnak-e nagyobb önállóságot a vállalatok a beruházásoknál, amelyeknél valóban a legteljesebb központi elhatározásra, a népgazdasági ágak közötti összevetésre van szükség. Egyetértettek azzal, hogy egy-egy új létesítmény kialakításánál vagy a gépbeszerzéseknél a vállalatoknak nagyobb kockázatot kell vállalni. Nem engedhető meg, hogy a legdrágább A Szabad k így ősi Tangazdaságban — ahol a hajtatóházban és a szabadföldi kertészetben újabbnál újabb módszereket alkalmaznak és kiváló eredményeket érnek cl — egyik legötletesebb kísérlet berendezéseket szerezzék be akkor, ha esetleg kisebb beruházással ugyanaz a termelési eredmény elérhető. Helytelenítették azt a néhány helyen jelentkező törekvést, hogy bonyolult automatikák- kal ellátott berendezéseket kívánnak beszerezni akkor, amikor nem rendelkeznek megfelelő szaktudású kezelőszemélyzettel. Megállapították, hogy a vállalatok vezetőinek többet kell törődniük a távlati feladatokkal, a gyártmányfejlesztéssel, az üzem- és munkaszervezéssel. Ez utóbbi lehetőségeivel még kevésbé élnek, noha a Köny- nyűipari Szervezési Intézet olyan munkákat is elvállal, amelynél a később elérendő gazdasági eredmény bizonyos százalékában részesül és így a kockázat megoszlik az üzemek és a szervezési intézet között. (MTI) volt most a tarlóba ültetett paradi- csomtermesztés. Az volt a cél, megtudni: lehet-e ősszel étkezésre nyers paradicsomot adni, amikor a szokásos nagytáblákon már befejezték a „szüretet”? Az eredmény várakozáson felüli: a tarlóparadicsom holdanként 60 mázsa kiváló minőségű termést adott. Legjobb eredményt a bolgár foiyton- érő fajta adott, de megállta a helyét a kecskeméti törpe is. Elhatározták, hogy jövőre 20 holdon ültetnek tarlóba saját nevelésű paradicsompalántát. Egyébként rekord terméseredményeket hozott Kígyóson a paprikatermesztés is. Paradicsompaprikából például húsz holdon termeltek. A kiváló minőségű óriáspaprikából naponta egy vagonnal szállítanak Nyugat-Németország- ba, de sokat felhasználnak sajet konzervgyárukban is. A hatalmas piros paprikákat fehér káposztával töltik s így külföldön is igen keresett csemege lesz belőle. Salátát is készítenek a vastag húsú. ízletes piros paprikából, amit hazai és külföldi fogyasztók egyaránt kedvelnek. — A — A lenini Komszomnl hazánkban tartózkodó küldöttsége, élén Sz. Pavlowal, a Központi Bizottság első titkárával, kedden j a Csepel Vas- és Fémművekbe Iá. ! lógatott. Strifler Károly, a KISZ- | bizottság első titkára tájékoztatta j a vendégeket, a gyáróriás ifjúkommunistáinak életéről, munkájáról, eredményeiről. Ezután rövid gyárlátogatás következett. Az üzemlátogatás végén a lenini Komszomol küldöttei gyűlésen találkoztak a Csepel Vas. és Fémművek fiataljaival. Földmarkoló dolgozik a békéscsabai Kazinczy utcán. A gép egy fogással szinte megtölt egy teherautót és a'gép mögött dolgotok már simítják a homokot, amire kő, majd zúzalék kerül. Ha az építők tartják az ütemet, akkor talán a rossz idő beállta előtt elkészül a Kazinczy utca útburkolata. Fotó: Kiss A. Naponta egy vagon paradicsompaprikát exportálnak Nyugat-Németországira Szabadkígyósról Jól bevált « tarlóba ültetett paradicsomtermesztés
