Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-12 / 240. szám
1965. október 12. 3 Kedd Mindannyiónk kenyeréért Évről évre erősödik a Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Kts% A Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz október 8-án tartotta meg vezetőségválasztó taggyűlését. Áfra Gyula, a szövetkezet elnöke beszámolójában ismertette az elmúlt négy év eredményeit. Elmondotta többek között, hogy a szövetkezet a termelési tervét minden évben teljesítette. A termelékenység növekedését mutatja, hogy amíg 1961-ben 128 fős termelői létszámmal 12 millió forint volt a termelési érték, 1964-ben — 11 fő létszámnövekedéssel — ez már 15 millió forintra emelkedett. Az elért gazdasági eredmény alapján minden évben egyhavi átlagkeresetnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak a dolgozók. Évről évre erősödött a szövetkezet, bár kellő műszaki fejlesztéssel, az elhelyezés és a szociális körülmények javításával jobb eredmények lettek volna elérhetők. Néhány éven belül a Bartók Béla úton központi üzemház kialakitására kerül sor, ahol a részlegek megfelelő műhelyekben dolgozhatnak majd. A cél: a profilok csökkentése, hogy szervezettebbé váljon a termelés. A szövetkezet 1965 első fél évében különböző méretű gördülő könyvtárkocsikat készített, s ezeket bemutatták Moszkvában egy kiállításon. A könyvtárkocsikat vörös diplomával jutalmazták és jelenleg már külföldi megrendelők is érdeklődnek az új gyártmány iránt. Érdemes megemlékezni még a motorkerékpárjavító részlegről, amely Kiváló Pannónia Szerviz oklevelet kapott a gyártól. Áfra Gyula befejezésül köszönetét fejezte ki a tagságnak jó munkájáért, amellyel hozzájárult a szövetkezet eredményeihez. A beszámolóhoz elég kevesen szóltak hozzá. Amikor pedig a jelölőbizottság megválasztására került sor, vita támadt. Egyesek a demokrácia megsértésé— Kezdődik, elvtársak! A legnagyobb figyelmet! Tartsák a vonalat, és ha valami van, azonnal jelentsék. Nem sokáig kellett várni. A távirászok már átültetve közölték a szöveget. — Az adó megszólalt, ötvenkét megahertzen dolgozik. Szöveg: „V-eset nyugtázva. N—100, NA—02, RR—13, RF—10, RN—1, RN—2 új”. Ezután néhány adat következett a speciális műszer képességéről. Siettek közölni a legfontosabbnak vélt értesüléseiket. „Bekapcsolva maradok” —fejeződött be a szöveg. Ezután megállás nélkül csöngött a telefon. A nyomozók sorra jelentették: az ügynökök a rádiós kivételével valamennyien az utcákon kószáltak. — Kérem az útvonalak pontos leírását! — intézkedett Pikó. A kapott adatokat térképre rajzolta. Érdekes módon minden útvonal érintette a Nyugati pályaudvarral szembeni idegen- forgalmi várostérképet. Az ügynökök rendszeres időközökben, más-más időpontban haladtak el a térkép mellett. — Valamit megneszéltek — dönnögte az alezredes. — Nos, nek tartották azt a módszert, ahogy ez történt, bár a közgyűlés elnöksége mindenben az alapszabály szerint járt el. Végül is Joó János és Dobra Sándor, a KISZÖV munkatársai tájékoztatták a tagságot a választás lefolyásának előírt menetéről. Ezután a közgyűlés a jelölteket együttesen és külön-kü- lön szavazással is elfogadta. Joó János hozzászólásában javasolta, hogy az új vezetőség megfelelő profilt alakítson ki. Lehetőséget kell teremteni az exporttermelésre, ami jelentősen elősegíti a szövetkezet fejlődését. A KISZÖV támogatja ezt a törekvést, létszámot, túlórát biztosít hozzá. A lakossági javító-szolgáltató tevékenység fejlesztése is alapvető feladat. Fontos a minőség, mert a megrendelők körét csak így lehet szélesíteni. Joó János kitért a bérezés néhány fontos kérdésére is, végül felhívta a tagság figyelmét arra, hogy olyan vezetőséget válasszon, amely ezeket a feladatokat képes lesz eredményesen megoldani. A taggyűlésen határoztak 23 személy tagfelvételi kérelméről, majd megválasztották az új vezetőséget. Az elnök ismét Áfra Gyula lett, aki ez év januárjában került ebbe a tisztségbe. A sarkadi járás termelőszövetkezeteiben az utóbbi napokban gyorsabb ütemben haladnak az őszi munkákkal. Különösen jó eredményeket értek el a sarkadi Haladás Tsz-ben, ahol sikerült az egész tagságot mozgósítani. Ebben Pikó elvtárs, most jön a mi tartalék bombánk. Felhívta a rádióadót. — Igen, én vagyok. Adják le, — természetesen fedve! — RN— 2-t likvidálni, adót kikapcsolni. Igen, csak ennyit. A tüdőbajos, miután vette a közleményt, egyenesen a Nyugati felé tartott. Megállt a térkép előtt. A nyomozók feszülten figyeltek. A nő jött. A rádiós hátat fordított a térképnek. A nő tovább ment, nem szóltak egymáshoz. Néhány perc múlva ugyanígy haladt el a fényképész. A sarkon a pénzügyőr tűnt fel. A másik köhögve a térkép felé fordult, úgy várta be, amíg mellé lép. — Szabad egy kis jó tüzet, uram? — kérdezte a rádióst az öreg. — Nem dohányzom. Sajnos, beteg vagyok. Voronyezs! —tárta szét a kezét a másik. — Mi van? — kérdezte izgatottan a finánc. — RN—2-t likvidálni — szűrte a fogai közt, alig hallhatóan a beteg. — Hát... akkor, sajnos... Udvariasan, mosolyogva váltak el. (Folytatjuk) I Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága jelentést állított össze az 1965. évi kalászos termőterületről és az átlagtermésről. Az előzetes adatok arról tanúskodnak, hogy megyei átlagban holdanként 14,1 mázsa búza termett. Ez az eredmény mégnem végleges, mert egynémelyik járásban tart a triőrözés, a búza és a bükköny szétválasztása. A tisztításra váró több száz vagon termés ellenére a 14,1 mázsa átlagon lényegesebb változás nem várható. A számok azt példázzák, hogy az állami gazdaságokban 18,4, a tsz- ekben 13,6, az egyéni gazdaságokban pedig 8.4 mázsájával fizetett a búza 1965-ben. A búzatermesztésben elért fejlődés különösen szövetkezeteinkben igen kedvezőnek mondható, hiszen 1963-ban 9,6, 1964-ben 11,7, 1965-ben pedig az előbb említett 13,6 mázsa átlagtermést takarították be holdanként. Kérdés azonban, hogy a hozamnövekedést mi segítette elő: a gazdálkodás szervezettsége-e vagy a viszonylag sok csapadék, esetleg a két tényező kölcsönhatása? Lapozzunk vissza a múlt év őszére. A kenyérgabona-vetőmag egy jelentős hányada nem éppen optimális előzmények és körülmények között került földbe. A vetés nagy részét a szokásosnál alacsonyabb fejlettségi fokon érte a tél. a szövetkezetben a szeptember és október havi munkát külön is pre. mizálják. Azok a tsz-tagok, akik aktívan vesznek részt az őszi betakarítási és szántás-vetési munkákban, munkaegységenként 4 forint prémiumot kapnak. Az eredmény olyan jó lett, hogy sok jelentkezőnek már alig tudtak munkát adni. A Kossuth Termelőszövetkezetben is prémiumot szabtak ki, de itt főleg a vetési munkákat akarják gyorsítani, s így azoknak az erőgépeknek a vezetői, melyekkel a vetési munkákban dolgoznak, holdanként 1,5 forintot, a munkagépkezelőknek pedig 1 forintot adnak prémium címén. A talajelőkészítésben dolgozó traktorosok prémiuma 2,5 forint. Gondolt a szövetkezet vezetősége a kapcsolódó munkakörben dolgozókra is, így például a műhelyben a kovácsok, a szerelők és mindazok, akik munkájukkal a vetés meggyorsítását segítik elő, szintén prémiumot kapnak. Rakétákkal a jégeső ellen Százezer hektár szántóföld jégveréstől való védelmét vállalta az első szovjet zivatarelhárító kísérleti expedíció, amelynek tagjai a déli övezetben ütötték fel táborukat. A kísérleteknél újfajta rakétákat használnak, segítségükkel mikroszkopikus kristályszemcséket szórnak szét a gomolyfelhők- be. A kristályok felszívják a nedvességet, még mielőtt a vízcsep- pek jégszemcsékké képződnének. A helyenkénti egyenetlen vetés miatt a fagy is számottevő kárt okozott. Az északi járásokban tél végi, kora tavaszi belvíz tizedelte az állományt. A búzatermesztéshez fűzött tervek csak ez év tavaszán vaskosodtak. A sok csapadék kedvezően pótolta az őszi ürömöt. így az 1965. évi gabona- termesztés mérlegében a szubjektív tényezők hatását előnyösen egészítették ki az objektív körülmények. Mondhatnánk azt is, hogy a 13,6 mázsa tsz megyei átlagtermés elérésében a közös gazdaságok jelentős részét szerencse is kísérte. Ezt azért állítjuk, mert tavaly ősszel kevés tsz fejezte be a búza vetését október 20-ig. Újkígyóson és Lökösházán a tsz vezetése arra törekedett, hogy a búzát október 18—19-ig jól előkészített magágyba tegyék. Az eredmény 17—18 mázsa holdankénti hozam. A békéscsabai Lenin Tsz- ben, Füzesgyarmaton, de máshol is jól fizetett a búza. Volt olyan tábla, ahonnan - aratáskor nem győzték a szemszállítást. Az alapos vetéselőkészítés, az időben vetés, a jó növényápolás holdanként 28—30 mázsa búzát eredményezett. Minden szövetkezetben volt olyan tábla, amelyik a gazdaság átlagánál kétszerte is több termést adott. Ez lényegében a szakértelem próbálkozását dicsé* i, csak hát az a probléma, hogy az üzemenként i 1500—2000 hold búzatermő területből 100—150 holdon állították fel a rekordok rekordját. Most a búzavetés időszakában a gazdasági vezetésnek ismételten vissza kellene térnie a termésrekord körülményeinek elemzésére. Fontos lenne ez már csak azért is, hogy a gabonatermesztés jövedelmezőségét a tavalyinál nagyobb területen alapozzák meg. I terméshozam növelésének első számú érdekeltjei a szövetkezetek. A búzatermesztés gazdaságossá tétele rendkívül indokolt, mivel a szántóföld 33—35 százalékán csak kenyérgabonatermesztéssel foglalkoznak. Ezt az ütemet az ország kenyérellátása indokolja. Ha a holdankénti hozam tartós növekedést ígér, akkor majd napirendre kerülhet egy minden gazdaságot érintő kérdés: a kenyérgabonaszükséglet és a vetésterület összhangjának a jelenleginél kedvezőbb meghatározása. A társadalmi szükséglet kielégítésére az állam jelentős anyagiakat bocsájt a szövetkezetek rendelkezésére. (Gépek, műtrágyák, vegyszerek, vetőmagvak). Sajnos, több gazdaságban mégis muszájfeladatnak tartják a búzatermesztéssel való foglalkozást. A helyzet ilyen megítélése magában hord egy sereg ellentmondást. Márpedig, ha az ország kenyérellátásának ügye belső ügy, vagyis nemzeti érdek, akkor ezt az ügyet, érdeket közös gazdaságainknak úgy kellene szolgálniuk, hogy ez a hozamban is kellően megnyilvánuljon. Mai körülményeink miatta jó magágy készítéséhez a szokásosnál több gépi munkára van szükség. Amíg 1963 őszén — amikor az FM először csinált országos ügyet a búzatermésből — nem volt különösebb gond_a talajelőkészítéssel. Az eső szinte emberi óhajra hullott. Így a szántás fogasolása is már jó vetőágyat jelentett. Tavaly kedvezőtlenebb volt a helyzet. Az idén pedig a talaj jó előkészítésére, az eddigi száraz ősz miatt minden eddiginél nagyobb élő- és holtmunkaráfordítás szükséges. A szeghalmi járásban a szántás után egy valamirevaló vetőágyért 4—5 rendbeli gyűrüshengerezés- ről és nehézfogas használatáról beszélnek. A rögök még így is ökölnagyságúak maradnak. Csapadékra egyelőre — a meteorológusok véleménye alapján — nem számolhatunk. Az idő rohan, maholnap október közepét mutatja a naptár. Szövetkezeteinket mindössze két hét választja el a búzavetés optimális idejének végétől. Ahogyan kifelé haladunk ebből a hónapból, a sok egyéb munka mellett egyre sürgetőbb a kenyérgabonavetés befejezése. Megfigyelések szerint az októberi és a novemberi vetési idény, valamint a hozam között azonos körülményeket figyelembe véve holdanként 3—4 mázsa terméskülönbség lehetséges. Egy olyan gazdaságban, ahol az 1090 hold búzából 400 hold vetése tolódik át novemberre — az 1964—65. évi megfigyelések alapján — 270—350 ezer forint hozamérték-csökkenés várható. I vetés eddigi üteme azt tanúsítja, hogy a gabonatermesztés sikeréért most októberben az erők további összpontosítására van szükség. Indokolja ezt az őszi betakarítás elhúzódása is. Az eddiginél nagyobb szervezettség elsősorban a búzavetésre kijelölt táblák gyors betakarítására irányuljon! A betakarításra tett intézkedések mindenekelőtt a közös gazdaságok gabonatermesztési pozícióját erősítsék. Megyei szinten a vetés október 20—25-i befejezése 43—57 millió forint termelési értéknövekedést jelenthet 1966-ban. Ez nem kevesebb, mint 2000— 2500 vagon búza. Az igen jelentős hozamért, bevételért érdemes lenne szövetkezeteinkben felülvizsgálni a premizálás lehetőségeit és a vetés mihamarabbi befejezéséért a szántásban és a vetésben anyagilag is érdekeltté kellene tenni a traktorosokat és a vetőgépkezelőket. Dupsi Károly AZONNALI BELÉPÉSRE FELVESZÜNK SZÁRÍTÁSHOZ ÉRTŐ fatelepvezetőt Jelentkezés személyesen a Budapesti Bútoripari Vállalat 8. sz. Gyáregységénél, Gyula, Zrínyi tér 5. 82010 Premizálják az őszi munkákban dolgozókat több sarkadi termelőszövetkezetben
