Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-10 / 239. szám
1965. október 10. 2 Vasárnap Figyelmesség és közhangulat ENSZ-közgyűlés — Gromiko tárgyalásai Stewart angol külügyminiszter még ebben az évben ellátogat a Szovjetunióba New York Az ENSZ-közgyűlés péntek esti plenáris ülésén több afrikai és ázsiai ország küldötte szorgalmazta a nagy anyagi kiadásokkal járó nemzetközi fegyverkezési verseny megszüntetését és az atomfegyverek további elterjedésének megakadályozását szolgáló szerződés aláírását Abdelrahman Bazzaz Iraki miniszterelnök és külügyminiszter sürgette a vietnami konfliktusnak az 1954-es genfi megállapodások alapján történő rendezését, majd síkra szállt a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállításáért. , A fő hangsúlyt a leszerelés fontosságára helyezte. Kijelentette, hogy az ENSZ fórumán ennek a problémának elsőbbséget kell biztosítani, s e kérdésben mindaddig nem lehet haladást elérni, amíg „az egyik nagyhatalom nem vesz részt a világszervezet munkájában”. Az iraki küldött támogatta a leszerelési világértekezlet megtartására vonatkozó javaslatot. A plenáris ülésen felszólalt Szovjet—dán egyezményt írtak alá Moszkvában Szombaton a Kremlben aláírták a mezőgazdasági tudományos kutatásokban való együttműködésről szóló szovjet—dán 'egyezményt és a megállapodást Macke- vics szovjet mezőgazdasági miniszter és Krag miniszterelnök írta alá. Ugyanekkor Bakajev szovjet tengeri flottaügyi miniszter és Holten-Eggert moszkvai dán nagykövet aláírta a két ország tengerészeti mentő- és hajóvontató szolgálatára vonatkozó megállapodását. (MTI) még Szomália külügyminisztere és a Csang Kaj-sek klikk képviselője. Utóbbi beszéde közben a szocialista államok küldöttei elhagyták a termet. Hasonlóképpen cselekedett több afro-ázsiai ország küldötte is. Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken este lord Caradon brit ENSZ-fődelegátus szálláshelyén kétórás, vacsorával egybekötött tanácskozást folytatott Stewart angol külügyminiszterrel. A tanácskozáson szovjet részről jelen volt Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, Fedorenko szovjet ENSZ-fődelegátus és Szombaton hajnalban Guam szigetéről felszállt amerikai óriásbombázók újabb támadást intéztek dél-vietnami terület ellen. A célpont ezúttal a Saigontól 640 kilométerrel északkeletre, Hue városától nyugatra elterülő őserdő volt. Repülőgépanyahajókról felszállt amerikai gépek pénteken a VDK különböző területei ellen hajtottak végre boanbatámadáso- kat. Az egyik támadó kötelék mintegy 55 kilométerre közelítette meg a kínai határt. Más amerikai gépek Da Nang-ból és Chu Lai-ból felszállva 58 bevetésben támadták a dél-vietnami szabadságharcosok feltételezett állásait. Da Nang-tól délkeletre amerikai és ausztráliai egységek szombaton a Saigon közelében elterülő úgynevezett „vasháromszög” peremén folytatták a „felgöngyölítő műveleteket”. A. Weftmoceland tábornok, amerikai főparancsnok különvéleménye alapján, mint egy amerikai szóvivő közölte — a „könnyfakasztó, halált nem okoNovikov nagykövet, a szovjet külügyminisztérium munkatársa. A Reuter és az AP jelentése szerint a két külügyminiszter megállapodott abban, hogy Stewart még ebben az évben ellátogat a Szovjetunióba. A látogatás időpontját később közük. A megbeszélésről távozóban a két külügyminiszter csak annyit árult el, hogy „kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitatták meg”. A Reuter tudósítója úgy tudja, hogy a brit külügyminiszter a leszerelésre és a vietnami válságra vonatkozó moszkvai álláspont kifejtését kérte szovjet kollégájától. (MTI) zó” gázok fejlesztésére alkalmas készülékekkel ellátott egységek csak igen lassan haladnak előre a nehéz őserdei terepen. A legújabb jelentések szerint szórványosan kerülnek harci érintkezésbe partizánokkal. Egy amerikai szóvivő szerint pénteken egy ízben került sor könnyfakasztó gáz alkalmazására a hadművelet során, az eredmény azonban „nem volt kielégítő”, hogy miért, azt a szóvivő nem közölte. A VNA hírügynökség jelentése szerint a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front meghirdette az amerikai agresszorok elleni gyűlölet hónapját, amely október 15-én általános sztrájkkal veszi kezdetét. Bangkoki jelentések szerint a Thaiföldön működő amerikai katonai misszió képviselői október 6-án tárgyalásokat kezdtek thaiföldi katonai vezetőkkel a thaiföldi haderők korszerű amerikai fegyverekkel történő felszereléséről. (MTI) címmel igen figyelemre méltó elemző írást olvashattunk nemrégen a Népszabadságban. A cikkíró a két jelenség közötti szoros összefüggést és azt fejtegeti, hogy a dolgozók iránti mindennapos kötelező figyelmesség, vagy annak hiánya miként hat a termelő- munkára. Helyesen állapítja meg a cikk szerzője, hogy az a pártszervezet és gazdasági vezetés jár jó úton, követ helyes munkastílust, amely időközönként tervszerűen, céltudatosan felméri egy-egy munkaterületen a munkások és alkalmazottak helyzetét, élet- és munkakörülményeit, közreműködik gondjaik megoldásában vagy könnyítésében. E figyelmesség nem csupán társadalmi illemszabály, hanem kötelesség, amelynek gyakorlása a társadalomnak nagy erkölcsi és anyagi hasznot hozhat, elhanyagolása viszont erkölcsi és anyagi kárt okoz. E kérdésben nem történtek még ugyan szélesebb körű szociológiai felmérések, sem közvéleménykutatások, ám a dolgozóknak a sajtó hasábjain és egyéb fórumokon tett megnyilatkozásai, felvetései mind azt tanúsítják, hogy az idézett cikkben felvetett alapgondolat sokkal nagyobb felkarolást érdemel, mint amennyire ez ma még a legtöbb üzemben, hivatalban megvan. Montevideo Legújabb jelentések szerint péntekig több mint száz szakszervezeti vezetőt tartóztattak le Uruguay fővárosában. A bankokban a személyzet ülősztrájkot rendezett, az épületeket azonban a rendőrség kiürítette és a pénzintézetek zárva maradtak. A bank- személyzethez intézett ultimátum szerint a hétfői távolmaradást ötnapos bérlevonással, a további mulasztást pedig elbocsátással is büntetik. Ugyanakkor bezárták az országos elektromos művek és a Az utóbbi években egyre gyarapodik azon munkahelyek száma, ahol a dolgozó emberek iránti figyelmesség a mindennapi munkastílus szerves részévé vált. A termelés pártellenőrzésének c szemlélet elengedhetetlen velejárója kell, hogy legyen. Kétségtelenül voltak olyan idők, amikor mindez csupán elpufogtatott frázis volt, gyakorlatilag pedig éppen a visszájára ütött. Emlékezzünk csak: ha annak idején egy-egy dolgozót személyes problémájával az üzemi pártszervezethez tanácsoltak — kiváltképpen, ha az illető pártonkívüli volt —, hányszor volt lemondó kézlegyintés kíséretében ez a válasz: „ugyan kérem, pont ezek tudnának az én bajomon segíteni?!” S mi a helyzet e kérdésben ma? Ugyanaz a dolgozó hasonló helyzetében direkt igényli a pártszervezet segítségét. S ml más ez, ha nem a párt iránti bizalom spontán megnyilvánulása? És hogyan szolgálhat rá egy-egy párt- szervezet erre a természetesen buzogó bizalomra? Egyéb erényei mellett a dolgozók iránti figyelmesség helyes értelmezésével és gyakorlati alkalmazásával. Aki ezt tagadja, az fittyet hány annak az emberi méltóságnak is, amelyről pedig oly előszeretettel beszélünk. (K. M.) bariki alkalmazottak szakszervize, teit. A kormány nem szüntette meg a rendkívüli állapotot, a fővárosba összevont karhatalmi erők száma már több • mint húszezerre emelkedett. A munkásság folytatja tiltakozását az erőszakos intézkedések ellen, követeli a rendkívüli állapot megszüntetését, a letartóztatottak szabadlábra helyezését, a rendőrség megszállta szakszervezeti helyiségek kiürítését. (MTI) Általános sztrájkra készülnek a dél-vietnami dolgozók Letartóztatások Uruguayban 27. Az alezredes értekezletre hívta össze a Faragó-ügybe beavatott nyomozókat, kivéve azokat, akik éppen megfigyelő feladatot láttak el. Az arcukon feszült figyelem ült — Elvtársaik — kezdte —, a Pláteró-akció (a rejtjelkulcs felfedése után megszokottá vált ez az elnevezés) végkimeneteléhez közeledik. A munka sikeres befejezése mindenkitől a legnagyobb figyelmet és a megszokott szorgalmat követeli. A teljesség kedvéért — és hogy a technikai szakemberek tájékozottságát kiegészítsem — nagy vonalakban ismertetem a tényeket — Ez év január huszonnyolcadikén az N-i speciális alakulatnál egy Joós nevű ügynök a fotólaboratóriumban meggyilkolta Faragó honvédet, feltehetően azért, mert Faragó valamilyen formában tudomást szerzett vagy szerezhetett volna — ami valószínűbb — Joós kémtevékenységéről. A gyilkosságot úgy rendezte meg, hogy a gyanú egy Lábas nevű honvédre terelődjön. Ezt alátámasztották a tárgyi bizonyítékok is. Lábast letartóztatták, és a közvélemény, valamint az ügynök félrevezetése céljából elhíreszteltük, hogy életfogytiglani börtönre ítélték. Egyébként a végleges tisztázásig eltüntettük szem elől. A gyilkosságról egy Valter nevű katona — akiről egyébként még szó lesz — anyjának fecsegése során az ügynökhálózat tudomást szerzett. Hogy az egyébként is pácban levő Lábast még jobban eláztassák, rejtjeles levelet küldtek a címére, nagyon is együgyű kódírozással, amely utasította, hogy „lépjen le”. Ez nagy hiba volt a részükről. Ök ugyanis épp úgy tudhatták, mint mi, hogy Lábas a levelet nem kaphatja már meg a letartóztatása miatt, következésképpen csak a mi kezünkbe kerülhet. Ezt is akarták. A dolog azonban éppen Lábast tisztázta. Ettől kezdve határozottan tudtuk, hogy nem ő a gyilkos. A levelet egy Hídvégi Annamária nevű maneken egy iskoláslánnyal íratta meg. Miután postára adatta a közleményt, megismertette magát a szabadságáról visszatérőben levő Valter honvéddel, akit megpróbált beszervezni, a katona üres papírra írt saját kezű aláírását felhasználva. Valtert kompromittálták a nővel együtt töltött éjszaka és bizonyos pénzösszeg átvételének igazolására készített fényképek, valamint az a tény, hogy a nő eredeti hang- felvételt készített Valteménál a katonai titok kifecsegéséről. Valter beszervezésére azért volt szükség — ami egyébként a másik jóvátehetetlen hiba volt az ügynökök részéről —, hogy Joóst értesíthessék gyanú alatt nem álló személyen keresztül, rejtett levélszekrény útján. Ügy látszik, egyelőre nem merészkedtek a szokott módon az alakulat közelébe. Valter természetesen azonnal jelentette nekünk a „beszervezést”. A cigarettásdobozt egy pályamunkásnak kellett volna eljuttatni Joóshoz. A rejtjelkulcs felfedése után megállapítottuk, hogy München körzetéből ugyanilyen kódírozással havonta és hetenként felváltva rádióutasítások érkeznek az ügynökcsoport részére. Innen azonban nem felelnek, a rádióadót tehát befagyasztották. Ismerve Gehlenék módszereit, az ilyen adók csak háború esetén lépnek működésbe. Ugyancsak az ő szisztémáikra alapozva feltehető, hogy a csoport rádiósa Hídvégi Petőfi Sándor utcai kapcsolata, egy tüdőbajos, rokkantsági nyugdíjas elektroműszerész, akit háború esetén sem hívnának be katonának. A kémsejtnek valószínűleg további két- három tagja van, köztük a csoport vezetője. Az alezredes rövid szünet után folytatta tovább: — Holnap reggel hétkor esedékes a müncheniek adása. A kezdés előtt bekapcsolunk egy zavaró adót, amely csak viszonylag kis hatókörzetben fojtja el a vétellehetőséget. Ugyanakkor, másik helyen telepített vevőnkkel lehallgatjuk az adást. A Petőfi Sándor utcai ügynök, miután észleli a zavarást, megpróbálja majd a zavart hullám mellett keresni a kintieket. Ekkor bekapcsolunk egy kis teljesítményű adót a közelben, és közvetlen a zavart hullám mellett leadunk egy közleményt. Ez arra fogja utasítani a tüdőbajost, hogy adjon rádión jelentést bizonyos dolgokról. Valaki közbeszólt: — Nem fogja bevenni. Ilyen utasítást csak különleges esetben kaphat. Az alezredes leintette a közbeszólót. — Erre mi is gondoltunk. Éppen ezért az utasítás így fog kezdődni: „V-eset”. Ez az általános fedőszó arra az esetre, ha háború törne ki vagy ha annak közvetlen előkészítése folyik. Ilyenkor pedig nagyon is elképzelhető az adó megszólaltatása. — így más — ismerte el a közbeszóló. — És mit fog tartalmazni az utasítás? — Kérni fogjuk a V-esetben felhasználható összes ügynökök fedőneveit. Ebből megtudjuk, hányadán állunk a felszámolással. Egy ilyen utasítás elképzelhető, hiszen nem tudhatják odakint, hogy időközben nem bukott-e le valaki. A vevőnknél ezalatt megfejtik a Müchenből kapott szöveget, és közük velünk telefonon. Ha nem okoz bonyodalmat, azt is leadjuk a tüdőbajosnak. Ez valószínűleg kapcsolható lesz előző adásunkhoz, és eloszlatja az esetleges kételyeket. No, és mi következik ezután? A V-eset hírére nyilván megmozdul az egész társaság, így könnyebb lesz őket felgöngyölíteni. — Mikor kérjük tőlük a választ? — kérdezte Pikó százados. — Rövid határidőt szabunk. Két-három órát. Természetes, közben figyeljük a telefonvonalakat is. Különösen Hídvéginél. — Értem. Még egy kérdés Valter miért van fogdában? Az alezredes sejtelmesen mosolygott. — Koszos volt a fegyvere! Nem? Pikó vállat vont. A rádiósok kérdeztek még néhány részletproblémát, majd mindenki a munkája után indult. (Folytatjuk)
