Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-31 / 257. szám

Rt BIZ OTT SÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA mS. OKTÓBER 31., VASÁRNAP Ara: 80 fillér Jl XX..ÉVFOLYAM, 257. SZÁM Világ proletárjait Taggyűlési tanulságok As ember a természettől adot­tad is állandóan többet akar, csak nem mindig tudja, hogy ezt a többet hogyan érheti eh Ennek a célratörő tevékenységnek a tuda­tát és a hogyanját hivatottak el­mélyíteni a mostani taggyűlések, amelyeken az ideológiai munka vitelét és javításának kérdéseit tárgyalják a kommunisták. Jó né­hány helyen megtartották már a tanácskozásokat és ezekből a ta­pasztalatokból is kialakult a kép: a taggyűléseken részt vevő pártta­gok helyesen látják azokat a ten­nivalókat, amelyek a Központi Bizottság ideológiai irányelveinek realizálásából reájuk hárulnak. Ennek megértése végeredményben a taggyűlések legfőbb célja s ezt a célt sikerült elérni az eddigi ta­pasztalatok szerint Ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy semmi kívánnivalót nem hagynak maguk után a taggyűlé­sek. Néhány helyen élőifordult, hogy a téma súlyának nem megfe­lelő, úgyszólván „könnyed” szer­vezéssel készítették elő az ideoló­giád munkáról szóló tanácskozá­sokat és ezért sem a részvétel, sem a vita nem sikerült úgy, aho­gyan az szükséges lett volna. Né­hol meg a titkári beszámolót nem előzte meg a kollektív megbeszé­lés, emiatt aztán a beszámoló csupa általános igazságokat tar­talmazott, de nem érintett, vagy csak felszínesen érintett helyi ideológiai problémákat így volt ez a kondorosa Vörös Október Tsz taggyűlésén. Ugyanakkor meg kell mondani, hogy az ilyen hiányos­ságok ellenére is, mint Kondoro­son, a párttagság politikai érett­sége mégsem engedte „zsákutcá­ba” jutni a taggyűlést, a hozzá­szólások termelékennyé és ered­ményessé tették a tanácskozást. Miért? Mivel tették azzá? Az­zal, hogy arról szóltak, amiről szólniuk kell az ideológiai elveket konkretizáló taggyűléseknek. Hossz zsargonnal élve: azt „hoz­ták ki”, ami valójában tartalmát adja annak, hogy helyileg hogyan lehet javítani az ideológiai mun­kát. Mégegyszer aláhúzzuk, hogy — helyileg. Mert ugyan mit ér a legmagasabb röptű beszámoló, a legmélyebben szántó gondolat is, ha az csupán elméleti kérdések halmaza, s mint ilyen épp úgy el­mondható Békéscsabán, mint ör- ménykúton. Az elmélet, csak álta­lános irányelveit adhatja egy-egy feladat megoldásának, de ahhoz, hogy valóban megoldjuk e felada­tot, éppen a helyes irányelvek se­gítségévei előbb fel kell ismer­nünk a helyi sajátosságokból, kö­rülményekből adódó valóságos helyzetet. Éneikül a legnagyobb jóakarás ellenére is groteszk hely­zetet teremthetünk és esetleg magunk válunk helytelen néze­tek terjesztőivé. Közelebbről érintve a dolgot: ha egy beszámo­ló csupán a járási instrukciókat adja vissza mechanikusan, akktor óhatatlanul előfordul, hogy olyan községekben, termelőszövetkeze­tekben is hangot ad káros jelen­ségek bírálatának, ahol pedig elő sem fordulnak ezek a káros je­lenségek, s ez szükségtelen. És sorolhatnánk a példákat tovább, hogy számos okból is helytelen nem a konkrét helyi problémákra alapozni a beszámolót, illetően a vitát. Éppen azt szükséges boncolgat­ni a taggyűléseken, hogy mi a helyzet a mi szövetkezetünkben, üzemünkben vagy hivatalunkban a párttagok aktivitásával, politi­kai éberségével, az ideológiai kér­désekkel kapcsolatban? Hogyan áll nálunk a párttagság, s az egész közösség szocialista erkölcse, munkához való viszonya, magán­életben! magatartása? Vannak-e nacionalista megnyilvánulások ná­lunk, ha vannak, igyekszünk-« leleplezni azok károsságát? Érvé­nyesül-e szövetkezetünkben a de­mokrácia, ha nem minden eset­ben, akkor mi ennek az oka, mi sérti meg, hogyan tudjuk elérni az állandó érvényesülést? Milyen kispolgári s egyéb káros nézetek hatnak még munkahelyünkön s küzdünk-e ellenük állhatatosan? Akadályozza-e valami az egységes szövetkezeti osztály kialakítását községünkben, ha igen, akkor konkrétan micsoda és hogyan szüntethetjük meg ezt a vissza­húzó erőt? Az ilyen kérdésekre épülő elemzés a jó taggyűlések titka, ahogyan ezt a tapasztalatok bizonyítják, S ez nem is lehet másképp, mert az ideológiai munka sem je­lent mást, mint a hétköznajri kér­désekre adott marxista—leninista válaszadást. Eredménye a taggyű­léseknek, hogy ezt a tanulságot leszűrték mindenhol a párttagok s kellő rangra emelték a politikai munkát. Az ideológiai irányelvek jó megértése révén került előtér­be ott, ahol már megtörténtek a taggyűlések, hogy még a termelés szervezését segítő munka sem „gazdasági” feladat a pártszerve­zetek részéről, jóllehet, ezt sok helyen operatív gazdasági teen­dőnek tekintették, hanem éppen- hogy a dolgozók politikai nevelé­sét jelenti. Hiszen, ha a politikai nevelő munka jó és hatásos, ez mindenképpen megmutatkozik a termelésben. Am ott is, ahol már megtörtén­tek a taggyűlések, ezzel a tény­nyel nem zárulhatott le a Köz­ponti Bizottság ideológiai irány­elveinek realizálása. Éppen ellen­kezőleg: a taggyűlésekkel kezdő, dik meg a mindennapos, úgyneve­zet „aprómunka” a helyi viszo­nyok szabta úton, melyet a tag­gyűlések határoznak meg A helyi sajátosságokon túl közös e tevé­kenységben éppen az, hogy min­denütt egyaránt főfeiadattá vált az emberek szocialista tudatának formálása, politikai nevelése. Y, d. A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának Jelentése a megye 1965. 1—Ili. negyedévi gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről A termelőágazatok eredményei-1 jában bekövetkezett főbb váltó- ben, az egészségügyi és oktatási zásokat az alábbi adatok jellem- helyzetben 1965 első kilenc hónap- [zik: Ipar 1965. I—III. negyedévében a megye szocialista iparának ter­melése la százalékkal volt több, mint 1964 első kilenc hónapjában. A termelés növekedésének üteme nagyobb volt, mint az országos. A szocialista iparon belül az állami ipar termelése 11, a szövetkezeti iparé 28 százalékkal növekedett a megyében. Az állami iparban azokból a fontosabb cikkekből, amelyekből az országos termeléshez viszonyít­va is jelentős mennyiséget állítot­tak elő — általában jóval többet termeltek, mint az előző év meg­felelő időszakában. Az 1965. I—III. n. évi termelés az 1964. I—III. az országos Cikk negyedévi %-ábam term Kőolaj 91,4 9,9 Földgáz 196,6 10,4 Egetett tégla 101,5 9,4 Égetett cserép 104.5 33,0 öblösüveg 189,8 36,5 Öntött síküveg 581,2 68,8 Kötöttáru 124,3 11,4 Liszt 122,6 8,3 Takarmánykeverék 112,6 9,3 Cukor 81,3 21,3 Kolbászfélék 111,7 10,9 Vágott baromfi 101,6 19,5 Feldolgozott tojás 112,2 16,1 Gyümö'cskonzerv 119,7 3,4 Főzelékkonzcrv 112,3 11,7 származott. A szocialista iparban együttesen 2/3 részben eredmé. nyezte termelékenység növekedé­se a terméstöbbletet. A megye ipari exportja 1965- ben tovább nőtt. Az első kilenc hónapban kiszállításra került termékek értéke 25 százalékkal volt több, mint egy évvel koráb­ban. Általában javult az exportra gyártott cikkek minősége, növeke dett az áruk választéka. A szocialista iparban foglalkoz­tatottak száma 33 759 fő, számuk esv év alatt 4 százalékkal, ezen belül a munkások létszáma csak- hem 5 százalékkal növekedett A munkások átlagos havi keresete 1477 forint volt, valamivel több, mint 1964 első kilenc hónapjában. Építőipar A megyei székhelyű szocialista építőipar termelése 1965 első há­rom negyedévében 1 6 százalékkal több volt, mint az előző év azonos (Folytatás a 2. oldalon.) Az állami ipar a termeléstöbb­letet csaknem teljes egészében termelékenység növelésével érte el (98%). A szövetkezeti iparban (hóziiparral együtt) viszont 76%- han a létszámtöbblet fedezte a termelés növekedését. A szövetke­zeti iparon belül a KISZÖV irá­nyítású ipari szövetkezetek ter­meléstöbblete 61 százalékban ter­melékenység növekedésből és 39 százalékban létszámtöbbletből Ülésf tartott a ma gyei termelőszövetkezeti tanács Október 30-án délelőtt rendes ülést tartott a megyei termelőszö­vetkezeti tanács. Csatári Béla elv­társ, a megyed tanács vb. megbí­zott elnöke tájékoztatta a tanács tagjait a legutóbbi ülésen hozott határozatok végrehajtásáról. El­mondotta többek között, hogy a hozott intézkedések nyomán azóta megyénk három termelő- szövetkezetében működik már ta­karmánykeverő üzem, s előrelát­hatólag egy-két éven belül még további, megfelelő adottságokkal rendelkező, húsz szövetkezet léte­sít takarmánykeverőt. A takar- mányhiánnyal rendelkező terme­lőszövetkezetek kukorica vásárlá­sára hozott intézkedésekkel kap­csolatban elmondotta, hogy eddig 57 vagonnal vásároltak a gyen­ge terméskilátásokkal rendelkező szövetkezetek. Csatári elvtárs beszámolt az Országos Termelőszövetkezeti Ta­nács október 1-i üléséről is. El­Csomós István eivtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tájékoztatta a termelő­szövetkezeti tanács tagjait a szö­vetkezetek gazdálkodásának há­romnegyed évi felméréséről, az elért és a várható termésered mé- ményekről. A felmérés szerint mintegy 48 millió ‘forint többlet- bevétel mutatkozik megyénk ter­melőszövetkezeteiben, ennek elle­nére mintegy húszmillió forint ki­eséssel és 8 termelőszövetkezet 11 millió forintos mérleghiányával kell számolni. Harmadik napirendi pontként Blaskovics Péter, a megyei tanács felvásárlási osztályának vezető- helyettese ismertette az ez évi felvásárlás eredményeit, hiányait és a jövő évi termelési szerződé­sek eddigi állását. Az elhangzott tájékoztatókat vita követte. Megnyílt az aíre-ázsiai külügyminiszteri értekezlet Algír Magyar idő szerint szomba­ton 14 órakor, kétórás késéssel megkezdődött az Algíri Club Des Dines kongresszusi termé­ben az afro-ázsiai országok kül­ügyminisztereinek értekezlete. Nyugati hírügynökségek sze­rint az ülésen 47 ország kül­döttsége van jelen. (MTI) flz oktatásügy Fdűszerü kérdéseiről lámpáit az országgyűlés kulturális bizottsága Az országgyűlés kulturális bi­zottsága szombaton Gosztonyi Já­nos elnökletével ülést tartott a parlament Goblein-termében. Részt vett az ülésen Vass István­ná, az országgyűlés elnöke is. A képviselőket Ilku Pál műve­lődésügyi miniszter tájékoztatta az oktatásügy időszerű kérdései­ről. Az ülésen felszólalt Benke La­jos né, dr. Dési Frigyes, Elek László, Giczi Ferenc, dr. Hák- lár Mária, Halmágyi Ivánná, Ka­szás Imre, Molnár József, Pióker Ignác és Valkó László képviselő. (MTI) Megyei küldöttértekezletet tart a nőtanács Békéscsabán mondotta többek között, hogy ki­dolgozás alatt van az űj munka­egységnorma és az új jövedelem­elosztási forma, továbbá a terme­lőszövetkezetek munkaversenyé­nek egy újabb módszere. Ennek lényege, hogy a gyengébb termé­szeti és talajadottságokkal ren­delkező szövetkezetek is díjazás­ban részesülhetnek megfelelő eredmények elérése esetén. A második napirendi pontként Megyei küldöttértekezletet tart november 4-én Békéscsabán a városi tanács dísztermében a me­gyei nőtanács végrehajtó bizottsá­ga. Az ülésen dr. Pásztor József- né, a nőtanács elnöke mond meg­nyitót, majd Boros Gábomé me­gyei titkár beszámol a nőtanácsok tevékenységéről, és ismerteti a további feladatokat. Ezután meg­választják a megyei nőtanács és vb tagjait, valamint az országos kongresszus küldötteit. Az ülésen összesen mintegy kétszáz küldött és vendég vesz részt

Next

/
Oldalképek
Tartalom