Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-30 / 256. szám

19t>5. október 30.

3

Szombat

Közös platformot

Üzemben a francia répaszedő gép

A Jövő mezőgazdasági gépének nevezték a szakemberek, akik működés közben látták ezt a francia répakiszedő gépet. Párja, a fejezőgép is 6 sor cukorrépát fejel egyszerre, a képen látható gép

Elkészült a MESZÖV-nél a szeptember 22 és október 16 között sorra került könyvárleszállítás forgalmának mérlege. A nyolc járás földművesszövetkezeti könyvesboltjai az árleszállítás 25 napja alatt a bizományosok közreműködésével — leszállított áron számolva — 191 ezer 660 forint értékű könyvet adtak el. A 191 ezer 660 forintból 38 ezer 941 forintot a bizományosok forgalmaztak, akik sátrakban árusítottak. Ellátogattak az üzemekbe, termelőszövetkezetekbe, iskolákba is. Kiemelkedő forgalmat bőveket költők vezették volna —, bizonyára a „bűnöző árnyékának” nevezték volna el.

Nappal és éjjel, esőben és hóban s a szó szoros értelmében minden helyen ott voltak a beosztottjai. Ügy kellett dolgozniuk, hogy még a gyanú árnyékát sem kelthették fel abban, akit nyomon követtek. Az ilyen árnyék ruhát, külsőt tud változtatni, hol mankón jár, hol meg villámgyorsan ugrik át egyik taxiból a másikba, észrevétlenül eltűnik pályaudvarok és áruházak forgatagában, kiugrik a földalatti összezáródó ajtajából. Átjáróházakban is képes minden nyomot meglelni vagy éjjel háromkor kimegy egy néptelen utcára, ahol a ritka járókelő úgy mered rá, mint borjú az újkapura, mégis észrevétlenné tud válni. A belügyi nyomozók bonyolult munkájában ezer ilyen változat bukkan fel.

Kuprin nem tudta, hogy ki „ragadt” Saposnyikovra, csak azt kérte, hogy olyan legyen az illető, aki látta a kiállításon.

A Saposnyikovot követő nyomozó elővette a már ismert fényképet és minden kétséget kizáróan megállapította, hogy egyezik azzal, aki Sklytonnái a Szokolnyiki-park behavazott sétaútjain sétálgatott.

Nyikoláj a Majakovszkij tér felé tartott és elmerült a Metre gránitlépcsőin lefelé özönlő utasok áradatában. A központban Étaaállt, majd kilépve a Dzerpedig kiszedi és rendre rakja. Rendkívüli előnye, hogy nagy területen képes egyszerre betakarítani a termést. A francia gépeket a Hidasháti Állami Gazdaságban mutatták be.

nyolított le a szarvasi és a gyulai járás földművesszövetkezeti könyvesboltja: az előbbi 58 ezer 880 forint, az utóbbi pedig 37 ezer 428 forint értékű könyvet adott el az árleszállítás időszakában.

B. 1.

Levelek —

SZERKESZTŐSÉGÜNK ebben a hónapban eddig több mint hatvan olyan levelet kapott, amelyben a levélírók közérdekű panazsinszkij téri állomásról — az államvédelmi bizottság épülete felé indult. Moszkva milliónyi pontja közül éppen a legvalószínűtlenebbet választotta ki ebben a szituációban. Mást nem is lehetett feltételezni, minthogy Saposnyikov elhatározta: bevallja bűnét...

Nem, Nyikoláj Saposnyikov ezzel egyáltalán nem sietett. Átment a Kirov utcába, belépett Moszkva legismertebb könyvesboltjába, s eltűnt egy ajtó mögött, melyen ez a tábla állt: „Könyvet — postán”.

„Érdekes — gondolta Kuprin, miközben olvasta a különleges szolgálat jelentését —, bármit is feltételeztem volna róla, de mit keres épp egy könyvesboltban?” Aztán felhívta telefonon a rádióelektronikai bizottságot. .„Saposnyikov a terv- bizottságban van Fokin elvtársnál”. Felhívta Fokin titkárságát. „Igen, értekezlet van, Saposnyikov is eljött. Hol van most? Mindjárt ellenőrzőm... Az értekezleten, Fokin elvtárs dolgozó- szobájában.” ÉrdekesSajnos, aikad még olyan dolog is. hogy a pártszervezet taggyűlésén hozott határozatának nem tudnak érvényt szerezni a gyakorlatban. Vagy a gazdasági vezetők másítják azt meg, vagy termelőszövetkezeti, viszonylatban a közgyűlés. Ilyenkor aztán a párttagok elkedvetlenednék, pasz. szívakká válnak ahelyett, hogy kutatnák ennek a felemás helyzetnek az okát és szinkronba hoznák taggyűlési határozataikat a valóságos közérdekkel. Van ahol ezt megteszik és van ahol nem.

A kisdombegyházi Táncsics Tér. melőszövetkezetben példáiul nem teszik meg.

A falu szinte üres belül. Csak a hivatalokban, boltokban látható néhány ember, a felnőttek zöme kint szorgoskodik a közös földön. A major melletti lapályon gyönyörű, 10—15 kilogramm fejes marharépát szednek — harmadában

Elsőnek fejezte be Békéscsabán a búza vetésé! a Szabadság Tsz

A békéscsabai termelőszövetkezetek közül elsőnek a Szabadság Termelőszövetkezet fejezte be a búza vetését, összesen 1790 holdon. A szövetkezet vezetői ezen a héten különösen nagy gondot fordítottak arra, hogy minden erőt a vetésre összpontosítsanak. A talajelőkészítést a traktorosok két műszakban, éjjel-nappal végezték, így sikerült elérni, hogy határidő előtt befejezhették az őszi vetési munkákat.

szaikat mondották el. A levélírók másik csoportja viszont egyéni sérelmét vagy örömét közli velünk. Tallózva a levelek között, most kettőt szeretnék kiragadni.

Az egyik levelet Blahó Pálné Pusztaszőlősről küldte szerkesztőségünkbe, amelyben felháborodva adott hangot egy vasúti kalauz eljárásának. Mi bízva levélíróink őszinteségében, ha nem is a levelet, de a levél alapján cikket közöltünk a túlbuzgóságról. Néhány nappal később a MÁV Igazgatóság értesített bennünket, hogy sajnos, a levélíró tájékoztatása téves volt, és így az általunk elmarasztalt kalauz csupán kötelességét teljesítette és a hibát nem ő, hanem a levélíró követte él.

—■ Ezt érdemes, megéri a fáradtságot — jegyzik meg az asz- s2cmyoik.

— Szép volt a kenderünk meg a cukorrépánk is. Az utóbbi átlagban 250 mázsát adott. A kukorica is 24 mázsát fizet holdanként, májusi morzsoltban.

— A kendert ne is említse — mondja az előbbi asszony. — Csak az kapott prémiumot érte. aki tetszett a vezetőségnek. Pedig nemcsak a kötözők dolgoztak bem. ne.

— Igaz. Sajnos, a premizálások, ban nem tudott megegyezni a vezetőség, legalábbis nem minder tekintetben.

Utánanéztünk a dolognak. Az kissé túlzás, hogy csak azok kaptak prémiumot, „akik tetszettek” a vezetőségnek, mégis van probléma a premizálásokban. És éppen ez az, amiben esetenként nem egyezik a pártszervezet és a gazdaság vezetőinek a véleménye.

Közismert dolog, hogy a helyes jutalmazási módszer serkenti á munkát, ezért megtalálni ezeket a helyes módszereket — közös ér. dek és közös feladat. Ez a „kitalálás” azonban nem születhet meg sem a párttitkár, sem a tsz-elnök fejében. Minden szövetkezeti gaz. da véleményére, tehát a kollektív bölcsességre van szükség ahhoz, hogy valóban a helyi viszonyoknak a leginkább megfelelő módszert vezessék be a munka ösztönzésére. Ahol ezt figyelmen kívül hagyják, ott megsértik a szövetkezeti demokráciát.

A Táncsicsban sajnos, ez a helyzet. A gazdasági vezetőség kissé önhatalmúan, de a munkát serkentő módon nemrégen úgy határozott, hogy a kombájnszalma lehúzásának vasárnapi munkájában részt vevőket külön meg. jutalmazza: egy kvadrát silókukoricát kapnak a vasárnapi munkában részt vevők. Ezt természetesen hírül is adták mindenkinek. Vasárnap benépesült a határ s gyorsan letakarították a ga-bonafölde- lcet — lehetett talajt előkészíteni az őszi vetésre. Igaz, a pártszerve, zettel nem beszélték meg előzőleg a dolgot a gazdasági vezetőik. Ez helytelen volt. De mégsem elég ok arra, hogy később a taggyűlés elvesse ezt a premizálási intézkedést, amit már tudatosítottak is az emberek között, sőt a szalmale. takarítást is elvégezték. Egyszóval. e munka után a taggyűlés úgy döntött, hogy nem helyes kiadni a silókukoricát, vágj' ha kiadják, kapjanak azok is, akik más munkán voltak vasárnap, mint a vetőmagszállítók. Elgondolható, hogy a szalmalehúzás munkájában részt vevők mit éreztek e határozat után. Egyszerűen nem lehetett visszavonni az ígéretet, ezzel pedig nem számolt a taggyűlés. Az emberek jöttek a tsz- irodába és olyan hangok is hallat, szottak, hogy „lóvá akartok bennünket tenni”. Végül aztán a taggyűlési határozat ellenére az elnök elrendelte a szalmaiehúzás. ban részt vevők silókukorica kiadását. Mást nem is tehetett az előállott helyzetben. Intézkedésével, úgymond, a tagság túlnyomó többsége egyetértett, annál is inkább, mert a gépesek más úton' jutnak itt prémiumhoz. ,

Mi okozta hát a fenti ellentmondó helyzetet? Az, hogy a párttagok a határozat meghozatala előtt nem beszéltek az emberekkel, nem kérték ki a véleményüket, így aztán határozatukban nem is fejeződött ki a szövetkezeti tagság álláspontja.

Tanulság ez a jövőre nézve. De az is tanulság, hogy egy-egy intézkedés előtt közös platformra szükséges jutni a párt. és gazdasági vezetés elgondolásánál. Mégpedig úgy, hogy abban tükröződjön az egész tagság érdeke és akarata is.

V. D.

— Nos, hat — mondta magának Kuprin fennhangon —, akkor megnézem a könyvújdonságokat...

A könj'vesbolt igazgatójának szobájában, ahová benézett, sok látogató volt. Kuprin tehát kissé körülszaglászott a boltban. Végre az igazgató felszabadult.

(Folytatjuk>

Cikkek — Válaszok

EZ KÜLÖNBEN IS FIGYELMEZTETŐ. Mint ahogy figyelmeztet bennünket az is, hogy sokkal többször kell az egyszerű emberek véleményére támaszkodni, mint a látszólagos jelenségekre. Arról van szó ugyanis, hogy riportot írtunk a csabaszabadi boltról. Néhány héttel később többen kifogásolták, hogy miért a termelőszövetkezetet bíráljuk és miért nem tesszük szóvá azt is, hogy az fmsz építsen, fgy is igaz. De ehhez el kell mondani, hogy az újságíró csak örül annak, ha egy-egy cikkére nemcsak a hivatalos szervektől, de az olvasóktól is választ kap. Sokszor az ilyen válaszok, vélemények segítenek abban, hogy egy-egy sok bosszúságot okozó jelenségre éppen a levélíró véleménye alapján felhívhassuk a figyelmet.

A NAPOKBAN A CSABAI KENYÉRGYÁRBÓL hívott fel egy olvasónk, panaszolva, hogy a gázellátás különösen a délelőtt dolgozóknak okoz nehézséget. Mert délután hiába mennek a gáztelepre, ők már nem kapnak. Tehát ezúton hívjuk fel a figyelmét a gáztelepnek: úgy próbálják a gázelosztás módját rendezni, hogy ne csak délelőtt, hanem délután is ki lehessen cserélni a palackot.

Természetes, hogy szerkesztőségünkben a legnagyobb örömmel azokat a leveleket fogadjuk, amelyek dicsérnek, szép dolgokat mondanak el, no ne gondolja senki, hogy saját dicséretünket kívánjuk zengni, hanem szíveseit adunk helyt egy-egy olyan levélnek, amelyben valamely szerv munkáját vagy egy-egy emberi magatartást állítanak példaképül. Így örültem én is a napokban kapott levélnek, amelyet Szabó József né békéscsabai lakos küldött.

LEVELÉBEN LEÍRJA, hogy az elmúlt napokban két nagy piaci kosárral cipekedett hazafelé. Egyszer csak mellé állt egy tizenöt év körüli fiú és azt mondotta, hogy ő majd segít. Mondván: „A fiatalabbaknak segíteni kell az öregeken”. Szabó Józsefné így folytatta a levelet:

„Én bizony elég messzire lakom a piactól, de a fiú a két kosarat elhozta a lakásomhoz. A pénzt, amit kínáltam, nem fogadta el. Ezért fogtam most tollat, hogy megírjam Önöknek, hogy a segítőkész Rucz Tibor, Szigligeti utcai fiú volt.”

(Dóczi)

YB 55 ~ 80 = halál?

Idő, október 26., kedd délután, fél öt körül. Színhely: Békéscsaba, az Orosházi út Kedves-presz- szó előtti szakasza. Kisebbfajta csődület az YB 55—80-as rendszámú pótkocsis teherautó körül. Egy halálra vált arcú, remegő lábú, 45 év körüli fejkendős asz- szony kétségbeesetten igyekezett kiráncigálni a pótkocsi és a jár. daszegély közé szorult kerékpár, ját. Hangos, panaszos sírással mutatja lehorzsolódott jobb lábát és a némileg megviselt első kereket a vezetőülésből kísérőjével lekászolódó és a járókelők tekintetétől követve kényszeredetten hozzáballagó svájcisapkás sofőrnek. Az széttárja a karját, úgy mondogatja, hogy lám, nem történt komolyabb baj, örüljön, hogy él és máskor jobban vigyázzon. Erre egy gyerekkocsit toló asszony jön oda és felháborodva olvassa a gépkocsivezető fejére bűnét, azt, hogy 6 volt a vigyázatlan, ő nem törődött a szabályos oldalon gyanútlanul biciklizővei, aki kis híja, hogy a kerekek alá nem került. Erre mások is megszólalnak és méltatlankodva mondják a sofőrnek, hogy járműve majdnem gördülő halállá változott az ő mit törődöm bravúroskodása, „centizése” miatt!

A „szerencsés” áldozat egy darabig még ott táblából, sírdo- gál, aztán lassan elindul, maga mellett tolva kerékpárját, köz. ben még mindig remegő szája- széllel ismételgeti: — Majdnem meghaltam, majdnem hiába vártak haza a munkából...

A teherautó vezetője egy darabig utánabámul, majd zsebre tett kézzel megindul a presszó felé, bizonyára egy feketére. Ügy látszik, ráér. De hát akkor mire volt jó az a sietős, életveszélyes előzés?

—ÜiÁrleszállílási mérleg a nyolc járás könyvesboltjában