Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-29 / 255. szám

1K5. október 29. 1 Péntek Napirenden: Sportmozgalmunk időszerű kérdései Kommunista sportvezetők megyei aktívaértekeziete Békéscsabán Fontos esemény előtt állnak sportegyesülete­ink. Decemberben kezdődnek a sportköri veze­tőségválasztó közgyűlések, amelyeken az elnök­ségek beszámolóikban értékelik egyesületük munkáját, számba veszik eredményeiket, elemzik a hibák okait, majd megválasztják az új veze­tőségeket. Nem mindegy tehát sehol sem az, hogyan készítik elő ezt a tanácskozást, hiszen a testnevelési és sportmozgalom további egészsé­ges fejlődésének a vezetőségválasztások képezik a kiinduló pontját. Ehhez a felelősségteljes munkához kívánt elvi és gyakorlati segítséget adni a megyei pártbizottság a megye kommu­nista sportvezetőinek szerdai egész napos aktíva­értekezletével, amelynek témája sportmozgal­munk időszerű kérdései volt. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Egri Gyula, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Bíró Mi­hály, az MSZMP Központi Bizottsága^ párt- és tömegszervezeti osztályának munkatársa, Krivik t András, az MTS megyéi tanácsának elnöke. Dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára üdvözölte a megjelenteket és nyitotta meg a ta­nácskozást, majd K. Nagy István, a megyei párt- bizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője tartotta meg vitaindító beszámolóját. Az előadás az elmúlt időszak I munkáját, a sportmozgalom idő­szerű kérdéseit elemezte. Első­ként a pártnak a sportmozgalom fejlődését segítő tevékenységét tárgyalta. Amint K. Nagy elvtárs megállapította: pártunk fontos feladatának tartotta és tartja a sportmozgalom fejlődésének ál­landó segítését. Ezt tartalmaz­zák a sportmozgalomra vonatko­zó 1959-es tézisek és az azóta ho­zott határozatok. A párt szervei a testnevelési és sportszövetsé­gekbe irányítják a párt tagjainak egy részét azzal a megbízatással, hogy segítsék a pártnak a sport- mozgalommal kapcsolatqs hatá­rozatainak végrehajtását. A vá­lasztott szervek 40 százaléka párttag, ezenkívül sok párttag dolgozik a különböző szakosztá­lyokban. Az elmúlt két-három évben — állapította meg az elő­adó — a pártbizottságok és az alapszervezetek részéről a test- nevelési és sportmozgalom támo­gatása jelentősen javult. A ta­pasztalatok azt igazolják, hogy a sporttömegszervezet megalakulá­sa óta a megye sportmozgalmának vezetése a demokratikus centra- Jízmus elve alapján sokat fejlő­dőit. A vezető testületek munká­ja tervszerűbb, szervezettebb és kollektívabb. Mindemellett az is megállapítható azonban, hogy a munkában még komoly fogyaté­kosságok is előfordulnak. Melyek ezek? Először is az, hogy itt-ott még elvtelen engedményeket tesznek, jogtalan kedvezményekben, jutta­tásokban részesítenek egyes sportolókat, versenyzőket. Egyes pártszervezetek nem lépnek fél kellő eréHyel és határozottsággal a pártnak a sporttal kapcsolatos elveivel ellentétes gyakorlat el­len, továbbá, hogy egyes pártszer­vezetek segítő munkája csupán a beszámoltatásra szűkül le. Hiba az is, hogy a kommunistáknak a sportmozgalomban kifejtett tevé­kenységét még nem mindenütt is­merik el teljes értékű pártmeg- bizatásnak. A vitaindító előadás ezután a Politikai Bizottság 1962. január 22-d határozata végrehajtásának tapasztalatait, értékelte. Elöljáró­ban megállapította: az MTS két­éves működése bebizonyította, hogy a Politikai Bizottság határo­zata reálisan rögzítette a testne­velési és sportmozgalom helyze­tét és feladatait. A sporttömeg­szervezet létrehozásával kialakul­tak a sportban és testnevelésben I érdekelt társadalmi erők össze­fogásának, egységes irányításának feltételei, keretei. A pozitív mű­ködést bizonyítja, hogy az átszer­vezés után gyarapodott az aktí­vák száma. Az MTS megyei ta­nácsának szakszövetségeiben és szakbizottságaiban 350—400-an rendszeresen vagy alkalomszerűen dolgoznak. Fejlődés tapasztalható a sport tömegesítésében és a mi­nőségi sportban is, hiszen a Fa­lusi Dolgozók Spartakiádja és a szakmai versenyek egyre nagyobb tömegeket mozgósítanak. Ugyan­akkor 1963—64-hez képest az idén csökkent a Kilián Testnevelési Mozgalomban részt vevők száma. Hiba az is, hogy a résztvevők mintegy 80 százaléka általános és középiskolás. A határozat végre­hajtásában egyéb negatív jelen­ségek is megfigyelhetők. Ilyen többek között, hogy az egyesüle­tekben még nem kielégítő az utánpótlás nevelése, továbbá, hogy a KISZ, a szakszervezetek és a sportszövetség bár elkészítették az együttműködésre a tervüket, programjukat, az alapszervezetek- ben ennek megvalósítása nem mindig sikerül. Fellelhető még bizonyos fokú féltékenység is, ami szintén nem használ a mozgalom fejlődésének. A fő figyelmet — amint a vitaindító előadás hang­súlyozta -r- az elvi irányító mun­ka továbbfejlesztésére kell fordí­tani. A testnevelés és a sport szere­pével kapcsolatban tapasztalhatók még túlzások, aminek következ­ményeként egyes sportolók pél­dául indokolatlan munkakedvez­ményben részesülnek, a gazdasági és sportvezetők elnézik és megtű­rik, hogy egyes versenyzők mun­kaidőben lógjanak munkahelyü­kön. Tehát van még jócskán ten­nivaló a sportolók munkára és tanulásra nevelésében, hiszen olyan sportolót becsülnek igazán a nézők és szurkolók, aki a mun­kahelyén, az iskolában is becsü­letesen ellátja a feladatát. A sport és a testnevelés nem lehet tehát öncél, hiszen éppen arra való a mozgalom, hogy egészséges, jó szellemű embereket neveljen. A nevelő munka hatékonyságának és színvonalának növelésével szükséges küzdeni az olyan néze­tek ellen is, mint például, hogy „a sport jó ugródeszka az érvé­nyesüléshez”. A sportbeli siker és eredmény csak akkor igazán becses, ha a sportoló a munká­ban, a tanulásban, magatartásá­I ban is példamutató. Természetes az, hogy ez fokozott követelmé­nyeket támaszt a sportvezetők, edzők nevelő munkája iránt, hi­szen nem elég csak sportsikerek­re nevelni a fiatalokat, legalább annyira fontos, hogy a társada­lomhoz hű, hasznos embereket neveljenek a gondjukra bízott sportolókból. Ez viszont azt feltételezi, hogy meglegyen a megfelelő összhang a szakmai és erkölcsi politikai nevelő mun­kában, vagyis az egyesületek­ben egy nyelven beszéljenek és egységesen cselekedjenek ennek végrehajtásáért. Ebben viszont a párt határozatainak szellemében rendkívül szívós és felelősségtel­jes munka hárul az egyesületek­ben működő kommunista sport­vezetőkre. A vita, amely igen élénk és hasznos volt, úgyszintén megerő­sítette azt a jogos kívánalmat, hogy tovább szükséges lépni a nevelésben, a helyes közerkölcs kialakításában. Egri elvtárs fel­szólalásában arra kérte a tanács­kozás résztvevőit, hogy jobban él­jenek a sportmozgalomban azok­kal a lehetőségekkel, amelyek elősegítik az egészséges, sporto­lásban, munkában és tanulásban példás versenyzők nevelését. Hangsúlyozta: a vezetőknél is, a sportolóknál is rendkívül fontos tényező az erkölcsi magatartás, a személyes példamutatás. Elmon­dotta, hogy az egyesületek fontos feladata a versenyek és bajnoksá­gok rendezése mellett az is, hogy megtanítsák az embereket a test­nevelésre, felkeltsék és kielégítsék az igényeket, hiszen elsősorban ez segíti elő a sportban a töme­gesítést. Sok szó esett a tanács­kozáson az anyagi eszközök cél­szerű és rendeltetésszerű felhasz­nálásáról, a létesítmények fejlesz­téséről, a sportvezetők, edzők és szakemberek továbbképzéséről, az utánpótlás neveléséről, a kötelező iskolai testnevelés feltételeinek megteremtéséről. Az aktívaértekezlet jól betöltöt­te hivatását. Segített abban, hogy — dr. Szabó Sándor elvtársnak a zárszóban elhangzott javaslata alapján — a november 20-ig ren­dezendő járási és városi kommu­nista aktívaértékezletek jelentő­ségének megfelelően vitassák meg területük sportmozgalmának időszerű kérdéseit. Ezzel jórészt a közelgő sportköri vezetőségválasz­tó közgyűlések jó előkészítését és sikeres lebonyolítását is szolgál­ják. P. P. Földi Imre világbajnok A teheráni súlyemelő világbaj- széki és Mijake előtt. Nagy Ro- nokság első versenynapján a vl- beit 330 kilogrammal az ötödik lágcsúcstartó Földi Imre igazolta he,yre kerüJt Foldi nagy vetóiy- jó formáját és 360 kilogrammos összteljesítménnyel megszerezte a . társa, az Olimpiai bajnok Vaho- világbajnoki címet a japán Isino- j nyin már korábban kiesett. Még nincs vége az úszóidénynek Vasárnap meghívásos országos úszóversenyt rendeztek Szolnokon, ahol több fővárosi és vidéki szak­osztály indította versenyzőit. A Bős. Kötöttárugyár fiataljai figye­lemre méltó eredményeket értek el az igen nagy mezőnyű verse­nyen. A 12 éves Tóth Margit a 100 m-es gyorsúszásban 1.13.8 mp-es eredménnyel új megyei csúcsot Tofótíppjeínk 1. Ferencváros—Vasas 1x2 2. MTK—Újpesti Dózsa x 2 3. Ózd—Bp. Honvéd 1 X 4. Pécs—Győr 1 5. Tatabánya—Komló lx 6. Csepel—Salgótarján 1 7. Szeged—Dorog 1 2 8. BVSC—Budafok 1 9. Debrecen—Szombath. 12 10. Ganz-MÁVAG—Székesfv. 1 11. Oroszlány—Szállítók 1 X 12. Miskolc—Egyetértés 1 X 13. B. Spart.—Pécsi B. 1 II+ 1 és a pótmérközések 14. Szóin. MÁV—Pénzügyőr 1 15. Várpalota—Pécsi VSK 1 16- Esztergom—Pápa 1 állított fel. A 100 m-es újonc le­ány mellúszásban pedig az első helyen végezve legyőzte a Bp. Vörös Meteor kitűnő úszóját, Bőh- möt, 1.30.5 mp-cel. (Bőhm volt az idei úttörő országos bajnok a mellúszásban.) Az országos gyer­mekbajnokság győztese, a 9 éves Gáspár Laura 48,2 mp-es eredmé­nyével a második lett a magasabb korosztályú versenyzők csoportjá­ban. Időeredménye augusztus óta 2.8 mp-et javult. Havasi Edit 3.21 mp-cel nyerte a 200 m-es serdülő leány mellúszást. Sásdi András a 100 m-es ifi férfi mellúszásban 1.21 mp-cel győzött. Tóth Erzsébet a 200 m-es serdülő leány mell­úszásban, Drienszki Márton a 100 m serdülő fiú gyorson második­nak végzett. Sásdi a 100 m ifi pil­langóban, Drienszki a 200 m-es serdülő fiú hátúszásban, Papp Ka­talin a 100 m-es újonc leány mell­úszásban szerzett harmadik helye­zést. Erdélyi Márta az 50 m-es gyermek leány mellúszásban, a 9 éves Balázs János az 50 m-es gyermek fiú mellúszásban ötödik, Judik Margit az 50 m-es gyermek leány mellúszásban, Lakatos Ildi­kó pedig az 50 m-es gyermek le­ány gyorsúszásban hatodik lett. Gy ula-A j tósfalva, Hódi u. 18 számú ház eladó. 82028 Gyökeres szőlöoltvány első és másod- osztályú. Megrendelhető. Magony Imre, Abasár, Rákóczi út 16. 82035 Keveset használt Wartburg de Luxe kifogástalan állapotban eladó. Szarvas, Rákóczi u. 9. 102288 Az ÉM Budapesti Betonárugyár, Budapest, XXI., (Csepel) Rákóczi F. u. 289. azonnali belépéssel al­kalmaz kezdő és gyakorlattal ren­delkező géplakatosokat, valamint vasbetonszerelőket és vizsgázott kazánfűtőket. Azonkívül rakodás­hoz férfi, mozaiklap- és betonelem- gyártó munkára férfi és női segéd­munkásokat. Felvételhez munka­könyv, Mii-lap, SZTK-klskönyv és tanácsi igazolás szükséges. Munkásszállást biztosítunk. Jelent­kezés a fenti címen a munkaügyi csoportnál. 5936 Az Orosházi Gépjavító Állomás köz­művesített, 2—3 lakásból álló beköl­tözhető házat keres azonnali vásárlás­ra Orosháza központjában. Ügyintéző: Dr. Mohácsi. 2185 Mezőkovácsházán, állomáshoz közel fekvő családi ház 643 négyszögöl Ker­tészetnek is alkalmas telekkel, azonnal beköltözhetően eladó 40 000 forintért. Címe: Kossuth Lajos 1. Érdek'ődés le­vélben: Gyaraki zsákműhely, Buda­pest VI., Csengery 72. 7336 Egy deres kanca eladó. Mezőmegyer, Marx út 25 szám. 91837 Házhely eladó. Gyula, Ince pápa u. 31. 82039 Nyolc darabból álló barokk-garnitúra eladó. Gyula, József Attila tér 6. 82037 Gyulán, Ajtóssy u. 35, szabad rendel­kezésű családi ház eladó. Lakáscserével beköltözhető. Levélcím: Debrecen, Kandia 1*4. 82036 Ha 1966-ban HÁZAT ÉPÍT, anyagbiztosítási szerződését most kösse me« Megköthető az összes állami és földinűvesszövetkezeti TUZÉP-telepen. Különleges kedvezményben részesüli ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom