Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-27 / 253. szám

Világ proletárjait egvesüljetpjk! 1965. OKTÓBER 27., SZERDA XX. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM A ME GYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A doSlár, a liáboríl és a szegénység Az Egyesült Államok leghíre­Meghirdették a jövő évi KISZ-Iakás építési akciót Jelentkezés a városi KISZ-bizottságnál Békéscsaba után vidéken is hozzákezdenek az építkezéshez Lapunk vasárnapi számában gyalások után újabb lakások épí­sebb technikai és műszaki főisko­lája Massachussetts városéban van. Ennek az egyetemnek vezető közgazdász professzora, Paul Sa- muelsan, aki az Egyesült Államok legnagyobb szaktekintélyei közé tartozik, a közelmúltban egyik feltűnést keltő előadásában, szó­noki kérdésit tett fel. *,Mi az oka annak — kérdezte —, hogy az amerikai közgazdászok íózaásabb színben látják a jövőt, mint az utóbbi esztendőkben bár- máikor?” A professzor mindjárt felelt is saját kérdésére: „Vólemé_ nyem szerint az új, döntő tényező a vietnami háború fokozódása”. Az emlékezetes „Johnson-dokt- rina”, a vietnami háború „lépcső­zetes fokozásának” bevezetése előtt az amerikai üzletembereket és a polgári közgazdászokat ag­gasztotta, hogy az év második ne­gyedében lassult az amerikai gaz. daság növekedése. Attól tartottak, hogy ez 1966 elejére gazdasági visszaesés kibontakozásához ve­zethet. Azóta a vietnami háború a trösztök számára valóságos arany­bányának bizonyult. Harry Free­man amerikai újságíró a Pravda számára írt tanulmányában a fordulat időpontját is meghatá­rozta: „A Wall Street hangulata akkor változott meg, amikor Johnson augusztus 4-én 1,7 milli­árd dollár összegű pótelőirányza­tot kért a kongresszustól a viet­nami háború folytatására. McNa­mara ugyanakkor közölte, hogy a fegyveres erők létszámát 340 ezer fővel, azaz csaknem 3 millióra növelik. Különböző üzleti körök már szeptember elején kiszámították, hogy a Pentagon által adott ka­tonai megrendelések a harmadik és a negyedik évnegyedben össze­sen ikétmilliárd dollárral nőnek. Ez a mennyiség profit szempont­jából hatalmas növekedést jelent az érintett fegyvergyártó mono­póliumok számára. A National City Bank of New York adatai szerint a 20 legnagyobb repülő­gép. és rakétaipari társulat pro­fitja ebben az esztendőben a múlt évihez képest 18 százalékkal, a legnagyobb száz elektronikai mo­nopóliumé pedig 26 százalékkal növekszik. A vietnami háború re­pülőgép. és helikopterigénye ma­gasra tornászta az érintett repülő, gépipari vállalatok részvényárfo­lyamát. Johnson elnök augusztus eleji nyilatkozata óta a Boeing Aircraft Corporation részvényei­nek árfolyama 78 dollárról 93-ra, a Douglas Aircrafté pedig 47 dol­lárról 55-re emelkedett. Mindent összevéve: csak a nyil­vánosságra hozott katonai kiadá­sok elérik az Egyesült Államok, ban az évi 55 milliárd dollárt. Ez­zel a „háború finanszírozása” vált az amerikai politika legjellegzete­sebb vonásává. Mindez kiáltó ellentétben van a Johnson elnök által szüntelenül hangoztatott ígéreteknek, amelyek jmegpaység elleni program”, a „hanyatló területek segélyezése” és más címeken óriási beruházá­sokat ígértek a „jólét finanszí­rozására”. A valóság azt mutatja, ‘ hogy a földkerekség leggazdagabb tőkés országa a háború finanszírozására költött összegeiknek csak egy tö­redékét fordítja égető népjóléti és társadalmi problémádnak meg­oldására. Amerikai haladó közgazdászok például kimutatták, hogy a hábo­rú után (még Roosevelt kezdemé­nyezésére) hozott törvény alap­ján 16 milliárd dollárt fordítottak a katonaságtól leszerelt fiatal em­berek szakmai képzésére. Ez a program sem oldotta meg a prob­lémákat — Johnson úgynevezett „szegénység elleni kampánya” azonban mindössze tizenhatod ré. sze a Roosevelt által kezdeménye­zett program összegének! Más szóval: ötvenötöd része a nyíltan katonai kiadásokra szánt összeg­nek és 700 ezer dollárral kevesebb a vietnami háború fokozáséra kért egyévi „pótléknál”! Hasonlókép­pen jellemző az az adat, amely az amerikai közmunkaalap és a nagyvárosok nyomornegyedeinek megsegítésére irányuló program finanszírozására vonatkozik. Erre a két programra együttesen John­son összesen 3,2 milliárd dollárt kért a kongresszustól, s ő maga is azt mondotta: „Kérdéses, hogy ez az összeg elég-e, s hogy időben érkezik-e”. Az elnök kétségei na­gyon is indokoltak, ha meggondol­juk, hogy az amerikai közjóiét egyik legfontosabb és legsúlyo­sabb problémájával foglalkozó terv rendelkezésére bocsátott összeg mindössze kétszerese a külföldi államok rendelkezésére bocsátott amerikai katonai se­gélynek és tizenketted része a ka. tanai költségvetésnek! Ha lehet, még elevenebben mutatja a „háború finanszírozása” és a „jólét finanszírozása” közötti különbséget az úgynevezett „gaz­daságilag pangó és hanyatlásban levő területek” segélyezése. Johnson ezeknek a területeknek a kérdését „az Egyesült Államok egyik legsúlyosabb gondjának” nevezte, olyannyira, hogy rendkí­vüli kongresszusi üzenetben for­dult a törvényhozáshoz. A rend­kívüli üzenet eredményeképpen 500 millió dolláros kiutalást kap­tak ezek a területek, nagyrészt közmunkák finanszírozására. A szóban forgó területek lakossága azonban 27 millió fő, ami azit je­lenti, hogy egy lakosra össiesen mintegy évi 18 dollár jut. Ez az összeg pedig éppen tized része an­nak, amit akkor kapunk, ha a vi­etnami háborúra költött dolláro­kat elosztjuk Dél-Vietnam lakói­nak számával. Johnson elnök Kennedy halála után a „nagy társadalom” ígére­tével lépett az amerikai közvéle­mény elé. Eddig ebből az ígéret­ből csak a „nagy hadikiadások” tétele valósult meg. —te— Megyei összevont propagandista konferencia Békéscsabán Október 29-én, pénteken dél­előtt 9 órától megyei összevont propagandista konferenciát tarta­nak a KISZ Békés megyei Bizott­ságán. A konferencián részt vesz­nek a megye KlSZ-alapszerveze- teinek propagandistái és vezető propagandisták, akik aktuális nemzetközi kérdésekről és ideo­lógiai irányelvekről tárgyalnak. Az 1965/66-os KISZ-oktatási év kezdetén megrendezendő konfe­rencián részt vesz és előadást tart Szabó János elvtárs, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára. A középiskolásokra is kiterjed a katonai behívások elleni tilta­kozás az Egyesült Államokban. A mozgalom tagjai arra hívják fel a középiskolák felső osztályos ta­nulóit, hogy ne jelentkezzenek a 18 éves korban kötelező összeírás­ra, s ezzel fejezzék ki tiltakozásu­kat a kormány vietnami háború­jával szemben. Mint ismeretes, a behívások és a vietnami háború elleni tüntetések a közelmúltban mintegy 100 000 embert mozgat­tak meg az országban. Bár a ha­tóságok szigorú börtönbüntetéssel fenyegetik meg azokat, akik nem tesznek eleget az összeírás! köte­lezettségeknek, a tiltakozás új formája máris nagy helyeslésre talált a középiskolás diákok köré­ben. ( McGeorge Bundy, Johnson elnök már hírt adtunk arról, hogy a me­gye illetékesei az Építésügyi Mi­nisztériummal tárgyalásokat foly­tattak a KISZ-lakásépítésd akció továbbfejlesztése végett. Békés­csabán az elmúlt években a Len- csési úton épültek kétszintes la­kások, s most a befejeződött tár­nemzetbiztonsági tanácsadója hét­főn egy washingtoni beszédében „elenyésző kisebbségnek” minősí­tette azokat a diákokat, akik szembefordulnak a kormány viet­nami háborújával és azt mondot­ta, hogy ártanak az amerikai nemzetbiztonságnak. A hivatalos megbélyegzés ellenére újabb ez­rek vesznek részt a mozgalomban. Harminc egyetem csaknem 25 000 diákja például telefonon közvetí­tett előadássorozatot hallgatott meg. Az előadók — egyetemi ta­nárok, ismert értelmiségiek — követelték, hogy a kormány te­gyen erőfeszítéseket a vietnami háború megszüntetésére, folytas­son tárgyalásokat a Kínai Nép- köztársasággal és ismerje el azt. (MTI) téséhez fognak hozzá. A megyei tanács, á KISZ me­gyei bizottsága és a békéscsabai városi tanács határozata szerint az eddigi kétszintes lakások helyett ötszintes épületeket helyeznek el erre a területre. Az akcióban részt vehet mindenki, aki rendelkezik a lakás értékének 25 százalékával. Tehát mintegy 25 ezer forint szük­séges. A békéscsabai városi KISZ. bizottság november 5-re hívja ösz. sze az első értekezletet, amelyen tájékoztatják az érdeklődőket az úttöróházban. Ezen az értekezle­ten bemutatják a felépülő házak terveit és szólnák arról is, hogy az építkezők milyen társadalmi munkával járulhatnak hozzá csa­ládi otthonuk elkészítéséhez. Az illetékesek közölték, hogy a jelentkezők számától függ, hogy Békéscsabán 1966 végére hány la­kás épülhet fel. A tervek szerint az akció sikerétől függ, hogy vi­déken építenek-e ilyen lakosokat Jelenleg két épület terve áll rendelkezésre. Az egyik változat szerint a kétszoba összkomfortos lakás alapterülete 46 négyzetmé­ter, ennek értéke körülbelül 120 ezer forint, míg a másik, a vásár­téri kétszobások mintájára készü­lő, 155 ezer forint lesz. Az első ta­nácskozáson az építkezni szándé­kozók választhatják ki, hogy me­lyik kerüljön megvalósításra. készöl a magagy Szántás «tán disztillcrezik, aztán kétszer Is rögtörőzik a száraz talajt a békéscsabai Magyar— Csehszlovák Barátság Tsz-ben is, hogy lehetőleg megfelelő mély ségű, porhanyós földbe kerüljön a mag. * Fotó: Koeziszky Szélesedek a vietnami háború ellenes mozgalom az USA-ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom