Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-26 / 252. szám
1965. október 26. 5 Kedd Az országgyűlés egészségügyi és szociális állandó bizottságának munkájáról A napokban a Parlamentben tartott értekezleten Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke ismertette a jelenlegi — 1967-ben záruló — országgyűlési ciklus eddigi eredményeit. Nagy elismeréssel beszélt a többi között az állandó bizottságokról, amelyek az ülésszakok közötti tanácskozásokon előkészítik egy-egy fontos kérdésnek a Parlament plenáris ülésén történő vitáját, megvizsgálnak a területükön jelentkező különböző közérdekű problémákat. Az országgyűlésnek egyik legaktívabb bizottsága a szociális és egészségügyi állandó bizottság. Elnöke dr. Pesta László, aki eredeti foglalkozása szerint maga is orvos; titkára az évtizedek óta a szocialista egészségügyért tevékenykedő Sárfi Rózsi, az Egészségügyi Szakszervezet országos titkára. A bizottság két és fél év alatt tíz alkalommal ült össze. Tanácskozásainak visszatérő napirendi pontja volt az Egészségügyi Minisztérium évi költségvetésének előzetes, a parlamenti tárgyalást megelőző felülvizsgálata. Ez magában is jelentős tevékenység, s mindannyiszor hozzájárult az egészségügyi és szociális célokra előirányzott állami erőforrások jobb, gazdaságosabb felhasználásához. Ez az állandó bizottság azonban nem elégedett meg csupán ennyivel. 1963 óta működése során több fontos, országos jelentőségű szociális, egészségügyi problémát mért fel, és azok megoldáséra hasznos javaslatokat készített. Az iskolaegészségügy fejlesztéséért Egyik nagy jelentőségű vizsgálata iskolaegészségügyünk helyzetére terjedt ki. Az elmúlt öt-hat évben a gyermekek egészségügyi ellátása országszerte sokat fejlődött; a városokban kiépült a megelőző és gyógyító munkát szervesen összekapcsoló körzeti gyermekorvosi hálózat, a falusi gyermekek szakorvosi ellátását pedig a mind hatékonyabban mozgó szakorvosi szolgálat vette át. Alig van ma már olyan járási székhely az országban, ahol ne lenne gyermekszakorvos. Ettől a fejlődéstől egyre jobban különvált az iskolaegészségügyi ellátás. Az országgyűlési bizottság az anyag előkészítéséhez felhasználta a néhány megyében, valamint Budapesten folytatott vizsgálatok anyagát és a KNEB hasonló vizsgálatának tapasztalatait is. Ezekből az is kiderült, hogy a megyei tanácsok maguk is rájöttek: sok dologhoz (az iskolákban, óvódákban az elemi egészségügyi, higiéniai feltételek biztosításához) nem kell mindig felülről, a kormánytól, a minisztériumtól várni és igényelni az anyagi segítséget; sok mindent maguk a helyi erőforrásokból is megoldhatnak. Egy elhanyagolt probléma Az állandó bizottság egy másik ülésén megvitatta a munka- képtelen és csökkent munkaértékű fiatalok helyzetét. Hazánkban jelenleg körülbelül 30 000 fogyatékosról tudnak, s ezek 13—15 százaléka kórházi, intézeti elhelyezésre szorul. .(Jelenleg mintegy 2500 ilyen gyereket gondoznak intézetekben.) Több mint 16 000 testi fogyatékos gyermekkel foglalkoznak gyógypedagógiai kisegítő iskolákban, azonban ezek és az említett intézetek is fejlesztésre, bővítésre szorulnak. Az állandó bizottság e kérdés tárgyalása során nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést társadalmi üggyé kell tenni. Sokat tehetnek a szakszervezetek, az üzemek is a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása érdekében. Elvek és módszerek Az országgyűlés egészségügyi és szociális állandó bizottsága — egyebek között — megvizsgálta a legnagyobb egészségügyi beruházások helyzetét; az orvosképzés ütemét;.a fogorvosi ellátás helyzetét, színvonala javításának lehetőségeit, Tevékenységében következetesen húzódik végig az elv: azokat a kérdéseket tűzze na pirendre, amelyek problematikusak, s közérdekű voltuknál fogva tisztázást, intézkedést kívánnak. Az orvosképzés ütemével kap csolatos bizottsági munkát követően például a kérdést a Minisztertanács napirendjére tűzték. A legnagyobb egészségügyi beruhá zások helyszíni szemlével egybe kötött felülvizsgálata eredményeként a leginkább elmaradt építkezések meggyorsultak, határidőre befejeződtek. A különböző kérdések előkészí tése, vizsgálata során igénybe veszik a tanácsok, a különböző társadalmi szervek, a KNEB tapasztalatait, segítségét is. Ennek a? állandó bizottságnak a tanácskozásain mindig ott találjuk a napi renden szereplő kérdés országosáé elismert, legjobb elméleti és gyakorlati szakembereit. U. L. Aranyjelvényt kapnak a legjobb békemozgalmi aktívák November 2-án Békéscsabán a Brigád moziban megyei békeaktíva ülést tart a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága. Az ülésre a megye városaiból és községeiből mintegy 450—500 békemozgalmi aktívát hívtak meg. A részt, vevőket Zala Tamás újságíró, a Magyar Nemzet főmunkatársa tájékoztatja az időszerű nemzetköz! helyzetről. Ezen az ülésen adják át a legkiválóbb békemozgalmi aktíváknak munkájuk elismeréséül az aranyjélvényeket. összesen ötve- nen részesülnek ilyen kitüntetésben. Pap nélküli „keresztények” A „Sóbálvány” című magyar film egyik főhőse — aki a második világháború forgatagában, annak utána is sebeket osztott és sebeket kapott —. megtépázva, kissé megöregedve mondja: „Ügy vélem, ideje lenne megkeresztelkedni..Mit is akarhatnánk mi ketten, hisz olyanok vagyunk, mint az utolsó pogány lázadók ... Szimbolikus értelme van ezeknek a soroknak. Talán igy lehetne közelebb hozni; „Ideje lenne végre észrevenni az új, minden misztifikálástól mentes, lüktető, húsvér életet.” Az idősebb emberekben élénken él még a hosszú évtizedekben beléjük nevelt, vagy néha beléjük vert istenfélelem. Annak a hitnek a tanítása, amely a földi életet mennyországba vagy pokolba vezető p r ó baut n a k hirdeti. A minden földi jóról való lemondás tanítói — minden földi jóban dúskáltak. Elégedett életük közepette magyarázták az elnyűtt, rongyos szegénynek: „Minél többet szenvedsz, nélkülözöl a földön, annál boldogabb lész a mennyekben”. S a bütykös ujjú, mezítlábas napszámos térdre esett, s meg- adóan hajtotta le fejét az oltár előtt. Előlük csak lassan oszlik, vagy már soha nem oszlik el a köd. Kevés iskolájuk, öreg agyuk nem tudja felfogni, megemészteni a friss szelek hozta eszméket. Ök: jelenünk — múltjai. Ők már nem „ke- resztelkednek” meg. Gyermekeik, unokáik már nem az égd csodákra várnak — a földi élet csodáit áinulják: a biológia és az asztronautika csodáit. A népbetegségek felszámolásáért vívott harcot... A misztikumok mögött ok és okozati összefüggést keresnek, látón hisznek a valóságban. És csak abban ... A gyulai tanács díszterme csillárok fényétől ragyog. A rokonok. ismerősök, öregek és fiatalok kíváncsian tekintenek az ifjú párra. A széles vállú vőlegényre, s a piros arcú, telt- karcsú menyasszonyra. A rejtett zene a nászindulót sugározza, s az anyakönyvvezető a következőket mondja: „Ti minden kényszer nélkül, és éppen ezért életetek legboldogabb pillanatában álltok egymás mellett, fogjátok egymás kezét, őrizzétek meg és sohasem engedjétek ei magatoktól ezt a pillanatot, mert az embernek csak egy élete van. Ez az egy itt, a földön... Vegyétek ezt fx pirosra sült cipót tőlem, mert ennek jelképe van. Jelentse nektek a bőséget, a boldogságot, a békességet, s kívánom, hogy e három sohase távozzon el tőletek.. — Olyan szépen beszél, akár a pap — mondja egy néni... Az ifjú pár pedig boldogan csókolja meg egymást — . megkeresztel kedtek” pap nélkül... Ternyik Ferenc Jlátűyatákati JCú szta (Rú ííáliáuál A Békés megyei képzőművészek csoportjának vezetője Koszta Rozália festőművész. Gyulán él, Béke sugárúti műterme vendégváró, kellemes találkozóhelye festőknek, színészeknek, íróknak. Azt mondja: alkotásaiban mostanában még intenzívebben keresi az embert. Erről tanúskodik számtalan portré; a közelmúltban Bartók Béláné Pásztory Ditta zongarmű- vésznő ült neki modellt. E napokba Gyulán, a megyei festőművészek grafikai kiállításán láthatók legújabb rajzai.
