Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-22 / 249. szám

®65. október 22. 3 Péntek • Negyvenegyen as őszi betakarításért Az idei jó termes betakarítása közben alapozzák a jövő évi jó termést is Hunyán (Tudósítónktól) Szép segítséget adtak az őszi mezőgazdasági munkák mi­előbbi befejezéséhez a vésztői tanácsháza dolgozói, és volt dolgozói, a nyugdíjasok. Szom­baton és vasárnap negyven­egyen vettek részt a Halasi Ál­lami Gazdaságban a kukorica- betakarítási munkában. A más­fél nap alatt 184 mázsa ku­koricát szedtek le és annak munkadíját a szakszervezeti pénztárban helyezték él. Ebből ..Harcsa, csuka, kárász, ponty...” — a nóta kezdő sora jut eszünk­be, ha belépünk a gyomai Vihar­sarok Halászati Tsz békéscsabai halértékesítő boltjába. Sőt, még ennél is több halféleség között vá­laszthatnak a vevők : süllő, compó és ki tudná még felsorolni, mi kapható elevenen itt. — Most kezdődött a nagy őszi- téli halárusítási kampány — kez­di a bolt vezetője. — Külön érde­kesség, hogy az eddig és főleg a horgászok által lenézett törpehar­csa egyre népszerűbbé válik. Kez­denek rájönni a fogyasztók, hogy ez a halfajta „nélkülözi” az alat­tomos vékony szálkákat és igen íz­letes is. Az ára pedig meglepően olcsó, 1 kg (súlyától függően) 10— 15 forintért kapható. — Hány kiló, illetőleg hány da­rab kel el egy nap „törpéből?” — Ötven-hatvan kilogramm, ami darabszámra átszámítva mintegy 1200 ebből a halfajtából. A keszeg és a kárász népszerűsé­ge is egyre növekszik, hiszen ro­pogósra sütve, paprikás lisztben meghempergetve igen ízletes cse­mege és „szőrőstől-bőröstől” fo­gyasztható. Ára pedig egészen sze­rény: 8 forint kilónként. Azt ta­pasztaljuk, hogy az egyéb halféle­az összegből rendezik meg majd a nyugdíjasok ünnepségét, és bizonyára a kisgyermekek leg­nagyobb örömére a fenyőünne­pet is. Külön dicséret illeti a munkában részt vevő Gál Ist­ván nyugdíjast, de a tanácsi dolgozók közül is Czikora Mi­hályt, Fekete Jánost, Futás Fe­rencet és Szombati Istvánnet Az ő vezetésükkel haladt a munka és lett gazdagabb a szakszervezeti pénztár. N. J. szerűségével. Persze, most az őszi nagy halpiacok idényében az ér­deklődés ismét növekedett a pon­tyok iránt. — Mi az oka. ennek? — Olcsóbb lett a ponty. Eddig az 1 kilón aluliak 20 forintért, az I kilón felüliek 22 forintért kerül­tek a vásárló elé Most pedig 17, illetőleg 20 forint a ponty kilója. — Szürkeharcsát lehet-e korlát­lan mennyiségben kapni? — Az elmúlt héten például min­dennap tudtunk vevőinknek aján­lani és eladni ebből (a talán leg­népszerűbb)! halfájtából. Most pil­lanatnyilag nincs. De a halászat­tól függően, alkalomszerűen kap­ható üzletünkben szürkeharcsa is. — A tavalyi évhez viszonyítva növekedett-e az érdeklődés a ha­lak iránt? — Összehasonlíthatatlanul na­gyobb a forgalmunk. Egyre többen jönnek rá, hogy a hal az ízletes, tápláló, könnyen emészthető éte­lek nyersanyaga. Van azonban még két oka annak, hogy nem nö­vekszik jobban a forgalmunk: egyik, a vásárlók azt hiszik, hogy tavi halakat árulunk, pedig üzle­tünkben csak folyami halak kap­— Kérem szépen, kitől tudha­tom meg, hogy mikor kapok jár­művet a kukorica hazaszállításá­hoz? — nyitott be egy középkorú férfi Radovics Géza főagronómus. hoz. — Egyelőre nem tudjuk haza­szállítani a pártoló tagok kukori­cáját — válaszolja sajnálkozva. Aztán, amikor az illető csalódottan szonyok a halkészítésnek kevés formáját ismerik. Csak rántva vagy halászlének tudják túlnyo­mó többségükben feldolgozni. Mégsem panaszkodunk, mert az elmúlt két hónap forgalma mint­egy 120 ezer forint volt, s ezt az átlagot ebben a . hónapban is elér­A Nehézipari Minisztérium irá­nyítása alá tartozó bányászat, energiaipar és vegyipar előzetes adatok szerint körülbelül 1,5 szá­zalékkal túlteljesítette háromne­gyedévi termelési előirányzatát, s majdnem 7 százalékkal termelt többet, mint az előző év azonos időszakában. A tervelőirásnak megfelelően az átlagosnál gyor­sabban növekedett az energiaipar és a vegyipar termelése. Az előb­binél 8,7, az utóbbinál 9,8 száza­lék a növekedés. A legfontosabb termékek közül WWVWVvVWVWWV boldogtalan. „A miénket esszük” — mondták. Én osztán megmagyaráztam, hogy ez nem helyes, ha a közőst szanaszét húz­zuk, ki ahol éri. Azóta jobb a fegyelem, de azért még jobbnak kel­lene lenni. — Meddig lakik még itt kint, Lajos bácsi? — Most már csak pár napig. Leszedik a jo­natánt meg a körtét aztán vége az „öreg betyáros” életnek... . — Télen mit csinál majd? — Télen? — Elgondol­kodik. Átöleli szemével a kis kunyhót, körbe- mozduló öreg fejével a dikó, majd a kis tűz­hely felé fordul. Végül szemét a kutyáján pi­henteti meg. — Télen? Eljárok a moziba. Néha ilyen tu­dományos gyűlésekbe is. Meg otthon üldögélek. — Jó pihenést, Lajos bácsi! — Isten éltesse magu­kat is... A kutyával kísér ben­nünket a gyümölcsös széléig. — Egy almát azért ve­hetnek maguknak — szól csöndesen. iernyak Ferenc elbúcsúzik, a főagronómus magya­rázza: Vagy negyven pártoló tag­nak kellene hazaszállítani fél-fél hold kukoricatermést, vagyis 25— 30 mázsát. Ráadásul elég messze, Endrődre, Gyomára, Kondorosra, Mezőberénybe. Azonban kevés a jármű, nem győzik az 560 hold háztáji és a 820 hold közös kukori­ca, meg a 200 hold cukorrépa be­szállítását sem. Ez az elsődleges most, mert az 1400 hold búzából 900 holdat kapásnövények után akarnak elvetni. — Nem okoz ez késlekedést ? — vetem közbe. — Igyekszünk határidőre elvet­ni s lehetőleg úgy, hogy jövőre is az ideihez hasonló, vagyis 18 má­zsa körüli búzatermést érjünk el. — Tavaly milyen élövetemények után és mikorra került földbe a búza? — Hát bizony alaposan megkés­tünk, november 23-án végeztünk a vetéssel s 500 holdon akkor is ka­lászos után. Azt, hogy mégis ilyen termésátlagot értünk el, annak kö­szönhetjük, hogy a gyengébben fejlett vetéseket, mintegy 500 hol­don, tavasszal karbamidos diko- nirttal permeteztük meg. Egy 10 holdas csíkot kihagytunk a gyen­a szén termelését — a legutóbbi enyhe télen megnövekedett szén- készlet miatt csökkentették. A mérsékelt tervet szeptember vé­géig 100,1 százalékra teljesítette a szénbányászat. A villamosener- gia-ipar — ugyancsak a fogyasz­tói igényekhez alkalmazkodva — 98,9 százalékos tervteljesítést ért el. Timföldből 1,1, alumíniumból 1, húsz és fél százalékos nitrogén- műtrágyából 13,7, tehergépkocsi abroncsköpenyből 1,5 százalékkal gyártottak többet. A kőolajterme­lés 1,2 százalékkal elmaradt a há­romnegyedévi előirányzattól. A nehézipar ez évi tervének egyik fő célja a fizetési mérleg javítása. Ennek megfelelően a háromnegyedévi többtermelés je­lentős része — hozzávetőleg 78 százaléka — az exportárualap nö­velését szolgálta. A fizetési mér­leg javítását célozta többek között a DDT és a HCH növényvédőszer hatóanyag, a Kaprolaktám, a po- liuretánhab, és több más termék terven felüli gyártása is. Az exportszállítások értéke 410 millió forinttal haladta meg a tervelőirányzatot. Terven felül szállítottak a vállalatok a külke­reskedelemnek különböző kőolaj- finomítványokat, vegyipari és gyógyszeripari cikkeket. A tárca háromnegyedévi terv­teljesítésének kiemelkedő ered­ménye, hogy az előző évhez vi­szonyított többtermelésnek körül­belül 98 százaléka a termelékeny­ség növekedéséből származik. Az egy munkásra és alkalmazottra jutó termelési érték az előző esz­tendőhöz képest 6,7 százalékkal emelkedett. (MTI) gébb kelésű búzából, mert lucer­nával volt felülvetve. Az ered­mény érdekes volt. A megperme­tezett 500 hold átlag 13, a kima­radt 10 hold pedig átlag 4 mázsa termést adott. A karbamidadago- iást jövőre is szorgalmazzuk, ha lehet, még nagyobb területen. Amellett, hogy most a búza alá holdanként 300 kiló vegyes alap- műtrágyát, tavasszal pedig 100 ki­lót szórunk ki fejtrágyának. — Fertőtlenítik-e valamivel azo. kát a talajokat, amelyekbe újra kalászos kerül? — Nem. Tavaly is csak figyelő­szolgálattal igyekeztünk elejéi venni a futrinka kártételének. Ezt most is megszervezzük, annak el­lenére, hogy a növényvédő állo­más vizsgálata szerint nem fertő­zöttek a talajaink. Ezek után visszakanyarodtunk arra, hogy a búzának szánt kapá­sok betakarítása nem gátolja-e a magágykészítést. Kiderült, hogy nem- A 900 hold elővetemény jó részét már betakarították. A 200 hold cukorrépából már csak 40 holdon vár beszállításra a termés. Száz holdról napokkal ezelőtt be­takarították és elszállították a hib. ridelőállításra termelt kukoricát s a szárát besilózták. Még legalább 300 hold kukoricaszárat silóznak be répaszelettel és melasszal. Ha nem tudják feletetni a jószággal, akkor eladják. A lényeg most az, hogy a szár ne állja útját a vető­szántásnak, de a mélyszántásnak sem. A hunyái Hunyadi Ter­melőszövetkezet egyike az olyan kevés szövetkezeteknek, amelyek­ben tavaly ősszel nem maradt szántanivaló. Ennek most a jó kukoricatermésen látják a hasz­nát. Ugyanis nincs olyan táblájuk., amely 20 mázsa májusi morzsolt alatti hozamot ígérne. A szüksé­ges agrotechnikai módszerek al­kalmazásán túl sóikat jelentett az is, hogy a kukorica művelésével bajlódók az össztermés 3 százalé­kát prémiumként kapják. Hogy a szár mielőbbi betakarításán is jó­kedvvel, szorgalommal dolgozza­nak, holdanként 100 kilónyí kuko­ricát kapnák. — Megéri — mondja meggyőző­déssel Radovics Géza —, mert ha a szár miatt nem tudnánk elvé­gezni a mélyszántást, akkor jövő­re kétszer-háromszor ennyivel is csökkenne a kukoricatermés. Ettől persze nem tartunk. Tavaly a sok esőzés ellenére is felszántottunk mindent a tavasziak alá. Ráadá­sul két DT-t és egy műtrágyaszó­rót hetekre átadtunk az endrődi szövetkezeteknek. Most a tavalyi­nál js több a gépünk, ha kell, akár 14 különböző típusú traktorral esünk neki a mélyszántásnak. — Gondolom, hogy egyelőre itt is a magágykészítés az elsődleges. — Természetesen. A 100 hold hibridelőállításra termelt kukori­caföld szántása szinte párhuzamos volt a betakarítással. Ügy annyira, hogy már be is van vetve. Ezzel együtt most már ezer holdon ke­rült földbe a búza. A még hátrale­vő 400 hold vetésével is végzünk 10—12 nap alatt. Az ecsegfalvi Egyet­értés gyümölcsösében szálfaegyenes öreg áll, jobbjában bot. Mellette figyelő szemű kutya. — Hé, ki jár ott?! — dörren a hangja, s vissz- hangosan járja be a tíz­holdas gyümölcsöst. Egy pillanatra csönd támad. Az őszi alkonyban piros jonatánalmákon játszik a napfény; néha egy érett körte huppan a földre, — Mi vagyunk — lé­pünk elő a fák közül, s most már ő *is meglát bennünket. — Azért mondom — enyhül a hangja, de azért minden mozdula­tunkat figyeli drótos szemüvege fölött. — Isten éltesse — mondja a bemutatkozás­nál —, kerüljenek bel­jebb, a csárdámba..; A „csárda” takaros kis csőszkunyhó. Nagy rend a belsejében: fekvőhely, kis faragott asztal meg szék. A kétéves kutya ott sündörög a lábunk mellett, fél szemmel 80 évvel idősebb gazdájára pislogva, hátha kap en­gedélyt egy kis „nad­rág-átalakításra”. — Az első gyümölcs érése óta ez az én biro­A közöst őrzi daimam: a gyümölcsös meg a kunyhó. Itt élek éjjel-nappal — telepít le bennünket P. Kiss La­jos bácsi. — És ki főz? — Ki más, mint én — int a kézével a kis ra­kott sparheltra, amely mellé összevágott rőzse- csomó van készítve. — És mit szokott főz­ni? — Lebbencset, sava­nyú kolompírlevest... meg betyárost. — És jó legalább? — Ezt kérdezzék meg a kutyámtól — a kutya igenlően rácsóvál a far­kával. — Egészsége van-e? — Az van, csak azért hiányzik nekem három jóképű menyecske meg a csárdás. — Csárdás? — Nem láttak még maguk engem táncolni! Amikor élt még szegény feleségem, színpadon is felléptettek bennünket a kultúrházban. — Tolvajt fogott-e már, Lajos bácsi? , — A tizenhárom év alatt még egyet sem, pe­dig akadt szép szám­mal olyan vendég, aki nem engem, hanem a gyümölcsöst látogatta meg. Sokszor kiáltottam én, hogy hé, állj meg, az anyád... De nem volt kurázsi egyben sem, hogy megálljon, elcsör­tettek. Pedig, ha egy is megállt volna, akkor... — Akkor? — Rákoppintottam volna a kobakjára egyet a rézfejű botommal. Szép öreg bot. Lehet, hogy olyan idős már, mint a gazdája, akinek eres, csontos marka ke­ményen szorítja. — Volt egyszer egy emlékezetes estém: rákiáltottam az emberekre jó gorombán, aztán kiderült, hogy a járástól gyüttek ki és az egyik a rendőrszáza­dos. Morgolódtam is, miért nem tudtak előt­tük szál aj tani hozzám egy gyereket: hogy „La­jos bácsi, vendégek gyünnek”, illendőbben fogadtam volna őket. — Akad még most is, gyümölcstolvaj ? — Akad, akad, de nem annyi, mint régebben. Akkor jött ide boldog, K. I. Autogén­ÉS viHanyhegesztőket TÖBB ÉVES MUNKÁRA FELVESZÜNK. JELENTKEZNI LEHET OVF VÍZÜGYI ÉPlTÖ VÁLLALAT GYULAI ÉPÍTÉSVE­ZETŐSÉGÉN, FERENCESEK TERE, FOLYÓ HÓ 25-ÉN 8—16 ÓRA KÖZÖTT. 82026 Ezerkétszáz törpeharcsa—180 kg hal naponta—Olcsóbb lett a ponty — Hatvanezer forint havi forgalom a csabai halboltban — ségek népszerűsége lassan meg-ihatok. A másik pedig: a háziasz- közelíti, sőt vetekszik a ponty nép­jük. (t. f.) A háromnegyedévi terv túlteljesítésével tovább növelte az exportárualapot a nehézipar

Next

/
Oldalképek
Tartalom