Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-22 / 249. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA l<m. OKTÓBER 22., PÉNTEK Ara: 60 fäll« XX. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM Életközeiben adatot állítja az ottani pártszerve­Ifjúságvédelmi ankét Békéscsabán „Zárjuk le a napirend előtt fel­vetődött kérdés vitáját. Valóban probléma, hogy több munkaegy­séget számoltak el az iroda admi­nisztrátorának, mint a nehéz fizi­kai munkát végző asszonyoknak. Etet a kérdést a vezetőség majd megvitatja és elintézi. Most az ideológiai kérdésekről kell vitat­kozni...” Ez a (kis epizód annak érzékel­tetésére kívánkozott ide, hogy a Központi Bizottság ideológiai irányelveit nem egy pártszerve­zetben a napi gyakorlati felada­toktól és a helyi problémáktól elszakítva tárgyalják meg. Előfor­dult az is, hogy egyszerűen felol­vasták az irányelveiket tartalmazó füzet egyik vagy másik fejezetét. Érthető, ha az ilyen taggyűléseken nem alakul M vita és a tagság nem tud mit kezdeni a tömény, sűrített, általános megállapítá­sokkal. Visszatérve a bevezetőben idé­zett mondatokhoz: bárhol és bár­milyen céllal is ülnek össze a szö­vetkezeti giazdák, kommunisták, előbb-utóbb azokra a gondokra fordul a szó, melyekkel naponta küszködnek. A jövedelemelosztás módja, az őszi munkák elvégzésé­vel járó gondok, a traktorok jobb kihasználásának lehetőségei, a munkaerő biztosítása, a mun kar fegyelem megszilárdítása, a meg­felelő vetésszerkezet kialakítása, a szövetkezén demokrácia és a központilag előirányzott tervfel­adatok viszonya stb. —■ minden­napos témái a megbeszéléseknek. Az ideológiai irányelvek megvita­tásának nem az a célja, hogy e problémák helyett más, a szövet­kezetekétől távoleső kérdésekre, például a képzőművészetek hely­zetére irányítsa a falusi párttag­ság figyelmét Éppen az „Irány­elvekében olvashatjuk: „Az el­méleti munka a gyakorlatból táp­lálkozik, annak tapasztalatait ál­talánosítja és maga is a gyakor­lat céljait szolgálja.” A marxizmus-leninizmus ideo­lógiájának éppen az az ereje és nagyszerűsége, hogy a gyakorlat kérdéseire ad választ, a cselekvés vezérfonalául szolgál. Irányt mu­tat, segítséget ad, de a problémák alapos megismerése alól nem men­tesíthet senkit. A marxizmus-leni­nizmus elméletét alkalmazni egy adott ország egy bizonyos fejlődé­si szakaszára — nem könnyű do­log. Ezt oldja meg az „Ideológiai irányelvek”, amely a marxista ideológia éles fényében veszi szemügyre országunk sokrétű éle­tének néhány legidőszerűbb prob­lémáját. De ahhoz, hogy az ideo­lógia valóban a gyakorlat vezér­fonala legyen, ez még nem elég. Az élet által feladott sok-sok kér­dés közül a falusi pártszervezetek vezetőségeinek kell kiválasztani azokat, amelyek megítélésük sze­rint pártszervezetükben időszerű­ek. Bevezetőnkben említettünk egy problémát, amely a munka sze­rinti elosztással függ össze. Más szövetkezetekben ugyanezen té­makörbe vágó kérdések másként vetődnek fel, s vitatják pl. a mű­helymunkások vagy az állatte- nyésitök díjazását. Ez azt a fel­zet elé, hogy mindenekelőtt ezeket a szóban forgó kérdéseket vizs­gálják meg a marxista elméletnek és az ezt kifejező pártpolitikának a tükrében. Vegyék sorra az el­osztás elveit, az idevágó rendelke­zéseket, s döntsék el: a náluk al­kalmazott gyakorlat hogyan felel meg elveinknek, törvényeinknek. Ha rendellenességet tapasztalnak, tegyenek javaslatot kijavítására. Ha úgy találják, hogy minden rendben van, csak a tagság tájé­kozatlan, akkor adjanak megfe­lelőtájékoztatást. Egy alapos vita, amely elveink mércéjében méri le a gyakorlatot, elég érvet ad ah­hoz. Akár az első, akár a második eset forog fenn, az ideológiai vita nem üres szócséplés, hanem poli­tikai eredmény a párt számára. Az sem ritkaság, hogy az utasí­tásokkal, az elengedhetetlen fe­gyelemmel a demokráciára való demagóg hivatkozást állítják szembe egyesek. Ilyenkor az eset­leg szükséges fegyelmező intézke­dések is hatásosabbak, ha a kom­munisták — megfelelő előzetes vita alapján — meg tudják ma­gyarázni az embereknek a szoci­alista demokrácia helyes értelme­zését. Az sem kis haszon, ha egy, a szocialista demokráciáról szóló beszélgetés hatására a pártszerve­zet kezdeményezi a szövetkezeti demokrácia érvényesítésében, eset­leg fellelhető hibák kijavítását. Az egyik község taggyűlésén az előadó néhány mondatban elismé­telte az „irányelvek” megállapítá­sait az imperial izmus fellazítási taktikájának veszélyességéről. A párttagság egy része szó nélkül ment volna el emellett — bár nem ismerte ezt a taktikát. Az egyik hozzászóló azonban szóvá tette, hogy tarthatatlan az a passzivi­tás, amivel a látogatóba érkezett egyes volt disszidensek agitáció- ját szemlélik. Másvalaki elmesélte: egy volt disszidens szép gépkocsi­jával hencegett faluszerte s egy kisebbfajta karambol után jajve- székelt, hogy a kocsi nem is az övé, miből fizeti majd a bérleti díjon túl a javítást?! Így álltak össze egyenként azok a tények, melyekkel szinte mindenki talál­kozott s vált világossá, hogy egy első pillanatra távoleső elméleti kérdés milyen mindennapi problé­mákkal függ össze. Néhány példát soroltunk csak fel, s lehetséges, sokfelé nem is e problémák a legfontosabbak. Egy azonban bizonyos: az ideoló­giai irányelvek vitája a taggyűlé­sen nem valami külön szeminári­um vagy elméleti pártnap. A cél az, hogy a mindennapok gondjait, problémáit elméleti oldalukról is megvizsgáljuk, hogy jobban eliga­zodjunk és megtaláljuk a megol­dást. Az „Ideológiai irányelvek” élet­közeiben folytatott vitája elősegít­heti, hogy még megalapozottabbá, politikusabbá tegyük a párt egész tevékenységét, valamint azt, hogy minden párttag a helyes elvi ala­pokra támaszkodva gondolkozzék és cselekedjen, és így magasabb színvonalra emelkedjék a párt­munka. Ifjúságvédelmi ankétot rende­zett tegnap, október 21-én a Haza­fias Népfront megyei bizottsága, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, valamint a Belügymi­nisztérium illetékes szerve. Az an­kéten képviseltette magát a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa, a Belügyminisztérium, valamint a szomszédos megyék ifjúságvédel­mével foglalkozó szervek. A bé­késcsabai Szabadság filmszínház­ban rendezett ankétnak mintegy háromszáz főnyi résztvevője volt, köztük a megyei, járási, községi tanácsok ifjúságvédelmi albizott­ságai, valamint a társadalmi és gazdasági szervek képviselői. A Békés megyei Szállítási Bi­zottság október 21-én megtartott ülésén először Szikszai József tér. j esztette elő tájékoztató jelentését a megye szállítási helyzetéről. Megállapította, hogy a 8-as számú AKÖV megfelelő szervezéssel és a fuvaroztatók segítségévei képes megoldani az őszi forgalom foko­zott szállítási feladatait. Fontos azonban a gépkocsik éjszakai és munkaszüneti napokon való igény­bevétele is. A nappali II órái 12- re kell növelni. Hiba az, hogy az állami gazdaságok és tsz-ek az AKÖV gépkocsijait éjszakai fu­varra nem igénylik, ami a vállala­tot hátráltatja a feladata teljesíté­sében. Dr. Susla János, a MÁV Szegedi Igazgatósága megbízásából javas­latot tett a vagonok szervezetteb­ben történő kihasználására. Külö­nösen fontos a gyors ki- és bera­kás, hogy csökkenteni lehessen a kocsifordulók idejét. Ezt teszi le­hetővé az éjszakai és a munkaszü­neti napokon való rakodás is. A bizottság a beszámolók és hozzászólások alapján határozatot hozott. Operatív bizottság állapítsa meg a mezőgazdaság igényét és azt hetenként közölje a megyei szállítási bizottsággal. A jövőben a sajtónak is nagyob szerepet jut­tatnak, hogy kellően tájékoztassák a szállíttatókat. A szállítási bizott­ság elnöke és titkára megbeszélést folytat a Sarkadi Cukorgyárral, valamint a Szolnok—Békés megyei Fűszer és Édesség Nagykereske. Mint már korábban hírül adtuk, október 3-án megnyílt a békéscsa­bai származású Csabai Wagner József festőművész tárlata. A meg­nyitó óta állandóan fokozódó ér­deklődésre jellemző, hogy eddig mintegy ezerötszázan tekintették meg a békéscsabai Munkácsy Mi­hály Múzeum nagytermében kiál- lított képeket. A tárlatot október 24-én bont­ják, részben a.boldog új tulajdo­nosok segítségeivel: ugyanis jó né­Dt. Kertész Márton, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg az ankétot, majd utána Ko­vács László, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának munka­társa beszámolt megyénk ifjúság­védőiméről és a társadalom ezzel kapcsolatos feladatairól. Bevezetőjében arról beszélt, hogy milyen lehetősége van a tár­sadalomnak arra, hogy megóvja fiatalságunkat a rossztól, a hamis, tói, a mi társadalmi életünknek nem megfelelő cselekedetektől. E tekintetben bírálta azt a helyzetet, hogy a különböző, ifjúságunkkal foglalkozó szerveknek a munkája delmi Vállalattal a szállítások cél­szerűbb megszervezésére vonatko­zóan. Végül a megyei szállítási bizottság rendszeresen felülvizs­gálja, hogy a fuvaroztatók az elő­ző havi tervnek megfelelően hasz­nálták-« fel a gépjárműveket. kai adatok szerint több mint 800 ezer új lakás épült az országban. Ennek ellenére, különösen a város, és községperemeken kialakult negyedek felszámolása komoly gondot jelent. A közelmúltban a lakáspolitikai szakemberek orszá­gos felmérést készítettek és ennek alapján pontosan feltérképezték e részeket, elsősorban a cigányla­kosság településhelyeit. Ennek alapján született meg az az elha­tározás — amelyet rendelet is kö­vetett —, hogy ezeket folyamato­san felszámolják, s a célkitűzést a tizenöt éves lakásépítési terv fel­adataiba építették be. — A felszámolandó telepek la­kói számára messzemenő kedvez­ményeket biztosítanak a rendele­tek — mondták az Építésügyi Mi­nisztérium Lakáspolitikai Főosztá­hány kép talált gazdára a képző­művészet rajongói körében . * Október 21-én, csütörtökön a Hazafias Népfront megyei szerve­zete székházában a népfront or­szágos képviselője jelenlétében egyebek között a honismereti moz­galom Békés megyei helyzetéről is tárgyaltak. Méltatták munkáját, majd a Hazafias Népfront nevé­ben kitüntetést adtak át a megye; múzeumok igazgatóságának a hon- smereti szakkörök jó irányításá­ért, * nincs koordinálva. Nagy hiba. hogy a konkrét ismeretek hiánya miatt nem érdembeli az elemző­munka sem. Az ifjúsággal kapcso­latos intézkedések legtöbb eset­ben — itt szó van az albizottsá­gokról is — egyediek és nem vo­natkoznak egy-egy község, város vagy terület egészére. Az előadó ezután az ifjúságun­kat veszélyeztető okokról, ezek ta­nulmányozásáról szólott. Hangsú­lyozta: — Ez a munka ma már mindjobban elveszíti az úgyneve­zett kampányjellegét és egyre in­kább állandó, folyamatos tevé- lcenységgé válik. Kovács elvtárs ezután a tanácsi szervek, az albizottságok, a nő­mozgalom és más szervek felada­tairól beszélt. Az előadó után Miklós Sándor r. százados, Nagy Sámuelné, az orosházi városi gyermek- és ifjú­ságvédelmi albizottság titkára, Maács László, Kondoros község gyermek, és ifjúságvédelmi albi­zottságának titkára mondott korre­ferátumot. A hozzászólások után Rúsznak János, a Hazafias Nép­front megyei titkára tartotta a zárszót. lyán —, minden lehetőséget meg­kapnak ahhoz, hogy minél hama­rább kiszakadj anak régi környe­zetükből. Az akcióban azok vehet­nek részt, akik legalább kétéves folyamatos munkaviszonyt igazol­nak, s havi keresetük éléri vagy meghaladja az ezer forintot. — Igen előnyös feltételek mel­lett kapnak építési kölcsönt, amely az építési költségek 90 százalékáig — de legfeljebb 65 ezer forintig ter­jedhet. A kamatmentes kölcsönt harminc év alatt kell visszafizet­niük. A kölcsön igényléséhez iga­zolni kell, hogy az építési költség 10 százaléka készpénzben vagy építési anyagban rendelkezésre áll. Külön előnyt jelent, hogy eb­be az összegbe beszámítható an­nak a munkának az értéke is, amelynek elvégzésére az építő és családja kötelezi magát. Az épít­kezéshez ott, ahol megfelelő álla­mi telek áll rendelkezésre, ingyen kapnak a tanácstól 100—150 négy­szögöles házhelyet, máshol pedig kisajátítással biztosítanak számuk­ra telket, de ezt a területet az épí­tőnek meg kell vásárolnia. — A kölcsönök visszafizetésénél külön előnyben részesülnek azok, akik hosszabb ideje megszakítás nélkül dolgoznak egy helyen. Ha folyamatos munkaviszonyuk öt­éves, akkor ötezer forintot elen­gednek a tartozásból. Tíz év után. nyolcezer forinttal, tizenöt éves folyamatos munkaviszony eseté­ben pedig tizenkétezer forinttal csökkentik a tartozás összegét. A -sökkentést azonban csak akkor lehet kérni, ha az építkező már le­galább 36 hónapon át folyamato­san törlesztette adósságát. Fontos határozatokat hozott a Békés megyei Szállítási Bizottság Nagy a sikere Csabai Wagner József tárlatának — A múzeumi hónapról jelentjük — Országos méretű akció a cigánylakosság házhoz juttatására Ingyen házhely, kamatmentes kölcsönök — Folyamatos munkaviszony, nagyobb kedvezmények A felszabadulás óta a statiszti­a. Cy. N. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom