Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-21 / 248. szám
a megyei pártbizottság és a .megyei tanács íapja Világ proletárjai, egyesüljetek! IMS. OKT. 2L, CSÜTÖRTÖK Ara: 6« fillér XX. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM Csatát nyerni — roham nélkül filáírták az ötéves nagvar—szovjet árucsereforgaSnti megállapodást és a fövi évi ársicsereforgalmi jegyzőkönyvet Áz esztendő egyszersmind az ötéves terv befejező negyedévébe léptünk. Sok-sok erőfeszítésünk összegeződik most, és azt sem felesleges aláhúzni, hogy ez a rövid, mindössze három hónapnyi időszak jelentősen befolyásolhatja még az ötesztendős munka‘végső mérlegét is, de különösképpen a tervidőszak utolsó éve: 1965 gazdasági eredményeit. Aligha lehetséges áz egész népgazdaságra érvényes, tehát azonos képet rajzolni a negyedik negyedévben előttünk halmozódó feladatokról. Ezek iparáganként, sőt vállalatonként egészen addig a szélső határig eltérőek, hogy egy helyütt valóban minden erőt célszerű összpontosítani a tervek hajszálpontos megvalósítására, sőt túlteljesítésére, másutt viszont éppen ellenkezőleg: az „erőösszpon- iosítás” — magyarán: a rohammunka, az év végi hajrá — elkerülése, e tünetek idei ismétlődésének megakadályozása a legfontosabb. Nemcsak népgazdasági jelentősége, de teljesítésének különleges követelményei is indokolják, hogy e feladat-rangsor élére a külkereskedelmet, az exporttervet állítsuk. Indokolja ezt már az idei előirányzat is, amely az export minden eddigi esztendőnél erőteljesebb növelését tűzte ki erre az évre; miközben az ipari termelés mérsékelten, mintegy 4 százalékkal bővül, az ipari kivitel ennek kétszeresénél is gyorsabban: 9,3%- kal. Teljessé akkor válik az export idei, s különösen a negyedik negyedévi magas követelménye, ha hozzátesszük, hogy az esztendő elmúlt hónapjaiban egész sor fontos ágazatban némi elmaradás is feihalmozódott. Miközben a külkereskedelmi áruforgalom egészében kedvezően emelkedett — s különösen előnyös, hogy az év eltelt időszakában a kivitel némileg meghaladta a behozatalt —, a teljes exportszerkezetben viszont valamelyest csökkent a gépipari cikkek kivi tele. Ez azzal is ösz- szefügg, a gépgyártás teljes 1965. évi kötelezettségének több mint a fele, pontosan 56,8 százaléka az év második felére maradt. Mindezt tetézi, hogy a gépipari vállalatoknak, összefogva, pótolniuk kell a hajógyártás különösen súlyos — az árvíz miatti — export-elmaradását is, Egész sor vállalatnál ilyen tárgyi, elháríthatatlan ók nélkül is jelentős exportkötelezettség teljesítése maradt az év utolsó időszakára; a tervezettnél kevesebbet exportáltunk eddig például televíziós készülékekből, néhány textiláruból sth. Egészben véve: az exportra elsősorban áll az a népgazdasági méretű mindenütt érvényes követelmény, hogy ilyen célra nemcsak helyes, de rendkívül fontos js a túlteljesítés. Népgazdasági érdek, hogy a kedvező, aktívvá lett külkereskedelmi mérleget — amelyben, a kivitel meghaladja a behozatalt — még eredményesebbé tegyük az esztendő végéig. Ha a sorrendben másodikként említjük is, korántsem másodlagos a belkereskedelmi, illetve a beruházási, felújítási megrendelések pontos, határidőre való teljesítése, bár természetesen itt is a túlteljesítés kizárólag rendelésekre, valóságos szükségletekre alapozva indokolt! Bevezetőben, ha közvetve is, utaltunk a negyedik évnegyeddel összefüggő legfontosabb követelményre: a szállítás egyenletességére. A termelés valamennyi értékesítési irányára — tehát az exportra, a belföldi és a beruházási célzatú termelésre — egyaránt vonatkozó, ám évek óta sok gondot okozó feladat ez. A nehézipar például — szándékosan említve éppen kedvezően dolgozó népgazdasági ágazatot —, bár idén hozzávetőleg 10 százalékkal, tehát jelentős arányban túlteljesíti exportkötelezettségeit, 1965 eddig eltelt negyedéveiben rendre-sorra az utolsó hónapban adta át szállítmányainak mintegy a felét. A kiemelkedően jól dolgozó gyógyszer- iparban még ennél is kedvezőtlenebb az arány. A teendők halmozódásából, az évzárásból eredően — sok éves tapasztalat szerint — november— december táján különösen széles körű a lökésszerű, egyenetlen szállítás, a rohammunka. E káros jelenségek hátrányai nyilvánvalóak: drágul a termelés, egyebek között a túlóraköltségek miatt is; csökken a gyártmányok színvonala, hiszen a kapkodás nem éppen előnyös feltétele a jó minőségnek, s ráadásul a következő év első negyedében rendszerint súlyos visz- szaesés következik, ami a nyersanyagok, a befejezetlen készletek, alkatrészek korábbi „túlfogyasztásából” következik. Jellemzésül emlékeztetünk a legutóbbi év azonos időszakára: 1964 utolsó negyedében szállította az állami ipar teljes évi exportkötelezettségének több mint 30, beruházási-felújítási jellegű termelésének 34 százalékát Az év eleji visszaesés kirívó példája: a kohó- és gépipar vállalatai idén januárban a megelőző decemberi befejezett termelésnek mindössze 46 százalékát teljesítették! A rohammunka, a túlórázás nemcsak közvetve — a népgazdasági kár áttételében —, hanem közvetlenül is a dolgozók érdekeit sérti, szabad idejüket rövidíti, egészségüket károsítja. Kivételes, elsősorban export-érdekeket előmozdító feladatok teljesítésére mégis vállalkoznak az üzemek munkásai, hiszen ha olyan teendőkre kell összpontosítaniuk «-óikét, amelynek látják értelmét, előnyeit, akkor teljesítik, amit az ország kér tőlük. Ám arra nem lehet indok, hogy a rossz szervezés miátt rohammal kelljen megnyerniük a csatát, J. A. Bíró József és N. Sz. Patolicsev külkereskedelmi miniszterek szerdán Budapesten aláírták az 1966— 1970. évekre szóló hosszú lejáratú magyar—szovjet árucsereforgalmi megállapodást és az 1966. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvet. Az aláírásnál jelen volt Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes, Szalai Béla külkereskedelmi mi. niszterhelyettes, továbbá az Országos Tervhivatal több vezető beosztású munkatársa. Ott volt N. R. Seleth, követtanácsos, a Szovjetunió magyarországi ideiglenes ügyvivője, M. G. Losakov, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztérium kollégiumának tagja. Az aláírásnál jelen voltak a két kereskedelmi kormányküldöttség tagjai és szakértői is. A megállapodásról a következő közös közleményt adták ki: — A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányküldöttségei a közelmúltban Moszkvában és Budapesten tárgyalásokat folytattak az 1966—1970. évekre szóló kölcsönös áruszállítások egyezte, tűséről. A tárgyalások eredményeként 1965. október 20-án Budapesten aláírták áz 1966—1970-re szóló hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodást és az 1966. évi kölcsönös áruszállítási jegyzőkönyvet. — Az aláírt hosszú lejáratú áru. csereforgalmi megállapodás Magyarország és a Szovjetunió terve, zó szerveinek, a két ország 1966— 1970. évekre szóló népgazdasági terveinek összehangolásáról a kő. zelmúltban lefolytatott tárgyalásain alapul. Az új hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás a két testvéri ország közötti gazdasági együttműködés erősítésének és szélesítésének fontos biztosítéka, a kölcsönös előnyökön nyugvó kereskedelem fejlesztésének szilárd bázisa. A Magyarország és a Szovjetunió közötti árucsereforgalom az 1966—1970. évek időszakában mintegy 5,7 milliárd rubel és körülbelül kétszerese az előző öt évre szóló megállapodásban élőirányzott árucsereforgalomnak. A kölcsönös áruszállítások mennyisége 1970-ben 70 százalékkal szárnyalja túl az 1965. évre szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyvben előírt mennyiséget. A megállapodásban a két ország népgazdaságának további sikeres fejlesztéséhez és a lakosság éiéthogy Győr-Sopron megyében száj- és körömfájás miatt a következő autóbuszjáratok forgalma szünetel, illetve egyes járatok kerülőd ton vagy rövidebb útvonalon közlekednek. Nem közlekednek a Mosonszent- jános—Hanságfalva, a Magyaróvár —Várbalog, a Magyaróvár—Al- bertkázmérpuszta közötti, a kapuvári helyi járatok, a Kapuvár— Petőháza, a Csorna—Földsziget, a Csorna—Bodoohely, a. Csorna— ges sokfajta gép, berendezés ipari nyersanyag és közszükségleti ciki: szállítását irányozzák elő. A megállapodás érvényességének időszakában a Szovjetunió 16 millió tonna nyersolajat, 10,8 milliárd kilowattóra villamosenergiát, 4,6 millió tonna szenet, 7,1 millió tonna fémet tartalmazó vasércet, nagy mennyiségű acél- és színesfém hengereltárut, gyapotot, különféle vegyicikkeket, műtrágyát, fát és faféleségeket szállít Magyarországnak. A Szovjetunió továbbá szerszámgépeket, Diesel-mozdonyokat, útépítő gépeket, traktorokat, kombájnokat és egyéb mezőgazdasági gépeket, teher- és személy- gépkocsikat, különféle műszereket és más berendezéseket exportál Magyarországra. Magyarország a többi között szerszámgépeket és automata cél. gépsorokat, Diesel-vonatokat, komplett élelmiszeripari és vegyipari berendezéseket, híradástechnikai berendezéseket, autóközlekedési eszközöket, hajókat, műsze. reket és más berendezéseket szállít a Szovjetuniónak. A hosszú lejáratú megállapodás nagy mennyiségű kenfekcionált és kötöttáru, cipő, gyógyszer, friss és konzervált zöldség és gyümölcs, bor és más fogyasztási cikkek Szovjetunióba irányuló szállítását is előírja. Az aláírás alkalmából Bíró József és N. Sz. Patolicsev külkereskedelmi miniszterek az alábbi nyilatkozatot adták a Magyar Távirati, Iroda munkatársának: Bíró József nyilatkozata: — A magyar—szovjet kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok egyidősek hazánk felszabadulásával. A két ország között húsz évvel ezelőtt aláírt első árucsereforgalmi megállapodás nemcsak a háború által elpusztított ország konszolidációjának megteremtésében nyújtott nagy segítséget, hanem megvetette egy olyan egyenjogú testvéri kapcsolat alapjait is, amely azóta is meghatározó jelen, tőségű hazánk népgazdaságának Szeptember 26-án kezdődtek meg és október 11-én fejeződtek be megyénkben a nőtanácsok járási-városi küldöttválasztó érRábasebes, a Fertőszentmiklós— Mexikópuszta és a Győr—Csorna közötti autóbuszjáratok. Kerülő útirányon, Szany—Vág érintése nélkül közlekednek a Győr—Kernenesszentpéter közötti járatok. A győrhimódi járat csak Győr és Tét között, a sopron—kapuvári járatok csak Agyagosszer- genyig, a győr—soproni járatok csak Kapuvár—Sopron között, a Budapest—Sopron közötti járatok , pedig csak Győrig közlekednek. fejlődésében. A magyar—szovjet úrucsereforgalom két évtized alatt mintegy harmincszorosára nőtt és ma már a Szovjetunió részesedése Magyarország külkereskedelmi forgalmában több mint, egyharma- dot reprezentál. — A következő öt évben lényeges előrehaladást érünk el a gépipari munkamegosztásban, amelynek eredményeként erőteljesen megnő a magyar járműipar gyártmányainak, valamint az élelmi- szeripari berendezéseknek a kivitele. Növekednek szállításaink a közfogyasztást szolgáló könnyűipari termékekből is. 1970-ig a többi között 90 sajtgyár, 100 univerzális baromfifeldolgozó vonal és csaknem 200 zöldség- és gyümölcsfeldolgozó konzervgyárvonal szállítását várja tőlünk a Szovjetunió népgazdasága. Bízunk benne, hogy a magyar ipar már eddig is elismerést szerzett gyártmányai a jövőben tovább öregbítik megszerzett hírnevünket a Szovjetunióban. N. Sz. Patolicsev nyilatkozata: — Örömmel jelenthetem üti, hogy közös törekvéseink eredményre vezettek, a most aláírt megállapodás mindkét ország számára előnyös. Országaink eddigi kapcsolatai megbízható alapot teremtettek az elkövetkező évek sokoldalú, termékeny kereskedelmi és gazdasági együttműködése számára. — Kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink harmadik évtizedének küszöbén méltán fejezhetem ki azt a meggyőződésemet, hogy az országaink közötti kapcsolatok a most aláírt megállapodásokban foglaltaknak megfelelően továbbra is az egyenjogúság, a testvéri, baráti megértés és segítség elvei alapján fejlődnek. Ezt kívánják közös céljaink, s ez szolgálja népeink javát — fejezte be nyilatkozatát N. Sz. Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter. (MTI) tekezletei. Ezeken a gyűléseken a nőmozgalom aktuális kérdéseiről is szó esett. Így a többi között a nő szerepe a modern társadalomban és a termelés fokozásában való részvétele került az értekezletek középpontjába. A megválasztott küldöttek — mintegy kétszáz asszony — november 4-én Békéscsabán találkoznak a megyei küldöttválasztó értekezleten. Ezen a találkozón a megjelentek közül választják újra a megyei nötanács vezetőit is, majd tizenegy asz- szonyt az országos értekezletre delegálnak, amelyre Budapesten december 11-én, 12-én kerül sor, színvonalának növeléséhez szüksé. A KRM Autóközlekedési Vezérigazgatóság közli. Befejeződtek a nőtanács járási-várost kuSdöttválasztd értekezletei
