Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-20 / 247. szám
WS5. október 20. 2 Szerda Béketüntetések Amerikában Száznál több amerikai városban nagyszabású tüntetéseit kárhoztatták az Egyesült Államok vietnami népirtó háborúját. Ez a nagyszerű megmozdulás már régóta érlelődött. Ez év'tavaszán különös erővel Kaliforniában, ahol 15 ezer egyetemi hallgató ítélte el a Fehér Ház imperialista méregkeverését.' Ezúttal megint Kaliforniában lobbantak fel a „tisztító lángok” hatalmas békém epet formájában. Tízezres tömegfelvonulás volt New Yorkban is. Boston, Ben- mington, Salem, Philadelphia, Lancaster, Truax, Baltimore, Chi- kagó, Bridgeport és más városok utcáin ugyancsak nagyszabású tiltakozó menetek vonultak végig. Az egész világsajtó felfigyelt a jelenségre. A rendőrség mindenütt brutálisan fellépett a tüntetők ellen, de akcióba léptek a legkülönfélébb jobboldali terrorszervezetek ie. A volt elnök, Eisenhower, dühös nyilatkozatban támadta az amerikai fiatalokat, amiért egyre nyíltabban kifogásolják, hogy Vietnamba küldik őket harcolni és elpusztulni. Az események arra mutatnak, hogy kibontakozóban, megerősödésben van az újjáéledő amerikai békearcvonal. Az amerikai békeharcosok bizonyosak lehetnek benne, hogy a világ valamennyi béketüntetését ábrázolja. Gerald Berreman, az egyetem antropológiai tanszékének tanársegéde beszél az egyetemi hallgatók tízezres tisztességes embere támogatja őket. Képünk — Rádiótelefotó — MTI Külföldi Képszolgálat — a kaliforniai Berkley egyetem diákjainak Sasziri támadja Kína külpolitikáját Karachi Az AFP hírügynökség ismerteti a „Kasmír Hangja” rádióállomás jelentését, amely szerint kasmíri hazafiak a sringari Hazratbal-^au^l$u;pi^l jöaj-efi- tüntetésén, követeljék á négszavp-, zás megtartását/ ' ' * ...' A tudósítás szerint az indiai rendőrség és katonaság durván közbelépett és szétkergette a tömeget. A tüntetők visszavonulás közben kövekkel dobálták meg a fegyveres alakulatok tagjait. Nur Khan marsall, a pakisztáni egyéb járművet. Az indiai légierő veszteségeit 100 gépre becsülte. Sasztri indiai, miniszterelnök hétfőn, délután beszédet mondott a Maharastra állambeli Aurang- badban. Beszédében éles szavakkal támadta a r Kínai Népköztársaság kül,p«i4i ti&ájpUv amelyet ;'át ázsiai kérdésekben megvalósított irányvonaláért agresszivitással vádolt — jelenti az AFP hírügynökség. Később ugyanebben a városban egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy India nem fog atombombát gyártani. (MTI) tömege előtt. A diákok egész napos ülésen tiltakoztak a kormány- dél-vietnami népirtó politikája ellen. Fock Jenő koreai látogatása Peking A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tartózkodik, kedd délelőtt vidékre látogatott. A delegációt elkísérte Art'Szu íjak ,a Koreai Múnitád'áít KÖZjsotfti Bizottsága könnyűipari osztályának vezetője és Kim U Dzong, á külügyi osztály helyettes vezetője. A látogatáson részt vett Kovács József phenjani magyar nagykövet is. A koreai—magyar tárgyalások kedden délután kezdődtek. Nem hihetünk a végzetben „Sorsát senki el nem kerülheti”. A fatalistáknak e közismert vezérszólamát idézte egy jól öltözött, intelligens arcú férfi az autóbusz- megállónál, ahol néhányan a lakosság polgári védelmi (közérthetőbben: légoltalmi) tájékoztató oktatásáról beszélgettek. Ismerem a férfit. Érthetetlen számomra, hogy egy művelt ember hogyan tehet magáévá ilyen állásfoglalást. Az alkotó, gondolkodó ember nem hihet a végzetben. Aki pedig hisz benne, az eleve feladja a reményt, hogy a nehézségeket le lehet győzni. Gondoljunk csak a vállvetve harcoló, bátor, kitartó és eredményes küzdelmet vívó árvizi hősökre, akik a gátakon szembeszálltak a végzettel és diadalmaskodtak felette. Fatalista hitvallással jóvátehetetlen pusztítás, felmérheteden károk felett kesereghetnénk most. Az ember azonban győzelemre született, győzelem viszont csak harcnak, küzdelemnek lehet a gyümölcse. Nincs szándékomban nyugati mintára atomhisztériát kelteni, embereket háborús pánikba ejteni. A békés élet, a békés alkotómunka hívei voltunk, vagyunk és leszünk. Ettől függetlenül azonban mindenki elismerheti, hogy a legnagyobb felelőtlenség lenne kormányunk részéről, ha nem gondoskodna róla, hogy előadás- sorozaton keresztül tájékoztassa a lakosságot, hogy mit kell tenni egy esetleges atom támadás esetén. Emberek vagyunk, nemzetenként egy-egy nagy közösség tagjai és így vagy úgy, de valamilyen formában egymásra vagyunk utalva. Jóban, rosszban egyaránt. Az egymásra utaltság különösen a bajban kerül élesén előtérbe. És az emberi nagyság vagy hitványság is akkor mutatkozik meg a legjobban. A legegyszerűbb ember is hőssé tud magasztosulni a «veszélyben a másokon való segíteni akarásban. Az élet bizonyítja, hogy ha valahol baj van, a legtöbb ember segíteni, tenni akar. Segíteni azonban csak az tud, aki tudja, hogy mit kell tennie. A vízből kihúzott emberen nem segít a sajnálkozás vagy siránkozás, de a mesterséges légzés nagyon sok esetben. Ezt azonban valahol el kell sajátítani. Az esetleges atomrobbanást is — minden szörnyűsége ellenére — sokan túlélik. Sebesültek is lesznek, akiken segíteni kell. Hogyan? Ezt tanulhatja meg a lakosság az. ősszel induló tájékoztató oktatás keretében. De nemcsak d sebesülteknek, hanem a teljesen épen maradt embereknek is tudniuk kell, mit tehetnek, hogy sugárbántalom ne érje őket. Önmagával és embertársaival szembeni kötelessége .tehát mindenkinek a polgári védelmi tájékoztató előadások meghallgatása. Olyan erkölcsi kötelezettség ez, amelynek betartását nem szankciók biztosítják, hanem a tiszta lelkiismeret követeli. Állásfoglalás is a tájékoztatókon való részvétel. mert az ott megjelenő emberek úgy tekinthetik egymást, mint akire számíthatnak a bajban. O. K. J. Pénteken összeül az új török parlament Szófia Az ankarai rádió jelenti, hogy a török legfelső választási bizottság hétfőn este nyilvánosságra hozta az október 10-én megválasztott új parlamenti képviselők névsorát, pénteken 15 órára pedig összehívták a parlament első ülésszakát. A hagyományok szerint a parlament új tisztségviselőinek megválasztásáig az elnök tisztét a legöregebb képviselő tölti be. A török sajtóban egyébként olyan híresztelés látott napvilágot, hogy a parlamenti választásokat hamarosan elnökválasztások követik, mivel Gürsel elnök lemondani készül. Maga Gürsel sietett megcáfolni a hírt, amelyről kijelentette, hogy „merő kitalálás és semmi köze nincs az igazsághoz”. (MTI) A szociálissá • ricsinzeta egységein légierők főparancsnoka ismertette az irányítása alatt álló fegyvernem veszteségeit. Elmondotta, hogy Pakisztán a háború 1? napja alatt 14 FF—86 és 2 B—57 típusú repülőgépet vesztett. Tizenhárom pakisztáni repülő, - közöttük nyolc pilóta meghalt. Elismerte, hogy az indiai légierő ötszörös túlerőben van. A marsall közlése szerint a pakisztáni repülőgépek megsemmisítettek 149 indiai páncélost és 666 Olaj az afro-ázsiai felháborodás lángjára London Wilson miniszterelnök drámai hangú távirata, amellyel meggondolásra intette lan Smi,th rhode- siai miniszterelnököt végzetes lépésével kapcsolatban, világos jele az angol vélemény megdöbbenésének és balsejtelmeinek. Ezt súlyosbítja Smith levelének becsmérlő utalása a nemzetközösségi tagállamokra. Londonban attól tartanak, hogy ez a szükségtelenül éles kirohanás egyes nemzetközösségi országok éllen, olajat önt az afro-ázsiai felháborodás lángjaira. A mikor az MSZMP VIII. ” kongresszusának előkészítő téziseiben, majd pedig a kongresszuson felvetődött a szocialista nemzeti egység gondolata, az új politikai fogalom nem mindenütt talált megértésre és egyetértésre. Az ezzel kapcsolatos problémák jó része azóta — vitákban, cikkek, ben — tisztázódott, bár még mindig nem elég széles körben. A jobb megértés érdekében mindenekelőtt két alapvető tényezőt kell figyelembe vennünk. Az egyik a nemzeti gondolat: a nem- ! zeii egység gondolatának történelmi háttere, mondhatnánk előtörténete. A másik: társadalmunk mélyreható átalakulása a szocializmus. építése során. Az első kérdésihez tudvalevő, hogy nőnünk történetében a (helyes, haladó, vagy hamis. reakciós irányú) nemzeti érzületnek, nemzeti tudatnak mélv, még a tulai- donképpgni nemzeti lét kialakuló , sát megelőző időre is visszanyúló ' gyökerei vannak. Ugyanez el- ’mondható a nemzeti envséP ^’szaváról is. Újra meg újra felbukkant az a török, majd az osztrák elnyomás elleni harc során is. de ugyanakkor e jelszavak nemegyszer a széles néprétegek megtévesztését, a kizsákmányoló osztályok érdekeit szolgálták. Az uralkodó osztályok a nemzeti egység eszméjét a társadalmi haladás hívei ellen használták megy vérül. Elég, ha az utolsó száz évre, s azon belül különösen a Horthy- rendszer ilyen jellegű gyakorlatú, ra utalunk. Ennél azonban jelentősebb a nemzeti egység eszméjének pozitív múltja. Utalunk itt a XVIII. századi szabadságtörekvé- sekre, valamint az 1848-as forradalomra és szabadságharcra, ami. kor a nemzeti egység eszméje a társadalmi haladást szolgáló ösz- szefogó erő szerepét töltötte be. A második világháború alatt a nemzeti egység jegyében jött létre a különböző .pártok, politikai irány, zatok háborúellenes, antifasiszta együttműködése A felszabadulást követően hirdetett nemzeti egység tartalma a termelés megindítása, az ú j iáépítés, a közélet demokratizálása volt. C gy igen lényeges elvi szemc pontra már itt indokolt rámutatni. Arra. hogy osztály‘ársa- lalomban a nemzeti egység csak "iszonylagos és átmeneti lehet, dletve lehetett, mert á kizsákmá- nyolókat és a ki zsákmányol takat alapvető, kibékíthetetlen ellentét, választia el egymástól. Ha időnként létre is jött ilyen egység, az egy idő múltán elkerülhetetlenül felbomlott. Más a helyzet a szocialista társadalomban. Itt — a szocializmus alapjainak lerakása után — a társadalom egyes csoportjait már nem állítják egymással szembe merőben különböző érdekek, kibékíthetetlen ellentéteik. Ezért kimondhatjuk, hogy a nemzeti egység fogalma csak a szocializmus építésének körülményei között nyerheti el teljes értelmét: valóságos nemzeti egység csak szocialista társadalomban valósulhat meg. ' Nem véletlen, hogy a súlyos társadalmi, politikai harcok évei után a nemzeti egység most újra a politikai kérdések előterébe került. Ennek objektív, társadalmunk fejlődésében rejlő oka van, ez pedig a társadalmunk szerkezetében végbement átalakulás, amelyet röviden úgy szokták összefoglalni: hogy a népgazdaságban a szocialista termelőviszonyok osztatlanul uralkodóvá váltak, befejeződött a szocializmus alapjainak le. rakása. Milyen kihatással van ez a társadalom belső szerkezetére? Mindenekelőtt: ez idő alatt eltűntek az ország gazdasági, politikai életéből a kisebb és nagyobb kizsákmányolok; nagybirtokosok, tőkések, az elnyomó gépezet őket kiszolgáló, közülük kikerült vezetőivel együtt. Ugyanakkor a korábban kizsákmányolt osztályok vették át a hatalmat és számszerűen is jelentős fei’.ődésen mentek keresztül. Az állami iparban foglalkoztatott munkások száma Aidául az 1949. évi kereken 414 ezerről 1964-ig 987 ezerre nőtt. Ezen belül pedig jelentősen emelkedett a nagyipari munkások aránya, azé a rétegé, amely a mun- éneimj hivatása szempontjából a legjelentősebb. Ma (szemben a háború előtti mintegy 35 százalékkal) — arányuk az összmunkásságon belül 70 százalék. A mezőgazdasági keresők 92.5 százaléka a szocialista szektorban dolgozik. Az ún. önállók száma jelentősen lecsökkent: eltartottakkal együtt mintegy 100 ezer fóré. Ez a réteg is megtalálta helyét a szocializmust építő társadalomban. C zólni kell az értelmiségen be. ^ lül végbement változásokról is. Az új értelmiség mintegy tele munkás és paraszt származású, s jelentős részük, értelmiségi eredetű. Olyan rétegekből származnak tehát, amelyek közvetlen érdeke a szocialista építés. A régi értelmiségbe „friss vér” áramlott. Megszűnt e réteg egy részének „összenőttsége” a régi uralkodó osztályokkal. Az értelmiség fontos, megbecsült alkotóeleme társadalmunknak. A munkásosztály mellett az egyetlen réteg, amely számszerűen is növekszik: 1949-ben a népesség 8 százaléka, 1962-ben 14 százaléka volt értelmiségi. A változások sajátos, a szocialista társadalomra jellemző fejlődési irányáról tanúskodnak. Ez: a végletes, polgári ellentétek eltű. nése. a társadalom egyes részeit azelőtt (és részben még most is) — elválasztó különbségek csőkké, nése; idegen szóval' homogenizálódás. Ez a folyamat homlokegyenest eltér a tőkés társadalom -mozgási irányától. Ez a törvényszerű folyamat a ’egfőbb objektív alapja a nemzeti egység megvalósulásának. Eltérően 'ehát a korábbi történelmi példáktól. ahol a nemzeti egység főleg politikai kategória, a különböző, gyakran ellentétes érdekű osz. ’ályok időleges összefogását kifelező gyűjtőfogalom volt — most a termelési viszonyokban gyökerező folyamatról van szó. E t'o’vamat alapja a szocialista társadalom
