Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-19 / 246. szám

1965. október 19. 5 Kedd A mi barátságunk nem hamis... Talán be kellene mutatni őket először: azzal, hogy szeretik na­gyon a mi országunkat; azzal, hogy egy hős népnek az ifjú kom­mun istái; azzal, hogy vidámak a komolyságukban, szeretik az éle­tet, szeretnek örülni, s szeretnek az emberi örömökért cselekedni. Neveik: Szergej Pavlov, Vlagyi­mir Kulik, Vitalij Szmimov, Alekszandr Pacev, Natasa Ljabi- na. Másfél nap nem tesz csodákat a két kommunista ifjúsági szövet­ség megismerésében. De a barát­ságban igen. Ügy, ahogy ők mondták: nekünk könnyű a ba­rátság, mert ti is, mi is ugyanazt akarjuk. De ez így csak szó, amely nem fejezi ki egészében és ponto­san a Komszomol és a KISZ munkásainak egymás iránti tisz­teletét, becsületét és szeretetét. Az igen, amit búcsúzáskor a tekinte­teken láttunk: Vlagyimir Kulik arca éppúgy, mint Petrovszki István arca a meghatódottság könnyeit csillogtatta. S ba már a búcsúzással kezdtem a beszámo­lót és ezzel a képpel, akkor a hű­séghez tartozik, hogy Csík Péter könnyei is kibuggyantak, amikor az újkígyósa Aranykalász Terme­lőszövetkezet nevében köszöntötte a vendégeket. Nehéz vállalkozni arra, hogy a másfél nap érzelmi szálait hűsé­gesen vissza tudjuk adni. A tör­ténetet igen, de ami a két ország fiainak szívében végbement, azt nem lehet fényképezni, nem lehet papírra vetni. Az sokkal több mindennél. Amikor szombat este -Klaukó Mátyás néhány szóval kö­szöntötte a Komszomol küldötteit, s amikor azt mondotta, hogy nem lehet igaz kommunista, aki a hősi szovjet népnek, pártjának, ifjúsá­gának nem tud barátja lenni, ak­kor Ljabina, a küldöttség leány­tagja kézitáskájában zsebken­dőjét kereste. De a könnycseppek már akkor az arcán csillogtak. A vendégek szeretettnek, érzelmé­nek pedig Pavlov adott kifejezést, amikor elmondotta, hogy azok, akik szét akarják ennek a két bá­tor népnek a kapcsolatát szakíta­ni, azok sokszor támadják a Szov­jetuniót: „Miért vonja el önmagá­tól a Szovjetunió a javakat azért, hogy másokat segítsen. A tisztele­tet és szeretetet csak részben lehet anyagiakkal kifejezni. Mondhat bárki bármit, mi a barátainkért mindent odaadunk”. Szép volt a szó, melyet a dele­gáció vezetője hallatott: A mi ba­rátságunkban nincs hamis, mint ahogy a jó zenében sincs hamis hang. Ebben a találkozásban ott volt a bizonyíték, amely nagyon is jelképezte, hogy mindkét nép sze­retet« egyenes, őszinte és tiszta. Többször mondták a szovjet komszomolisták, hogy a magya­roktól sokat lehet tanulni. Azt is többek között, hogy a mieink Is­merik és akarják ismerni az éle­tet és hogy a mi népünk egyszerű­sége és emellett kiválósága ugyan­csak tanít, az élet minden terüle­tén. Nem vagyunk szerénytelenek, nem is lehetünk, mert nincs rá okunk, viszont van, hogy kimond­juk: nekünk is van mit tanulni barátainktól. Sok beszélgetés, sok tapasz­talatátadás, sok kíváncsiság hang­zott el a két ifjúsági szövetség képviselői között. Szombat este beszélgetett igen sokat Pacev a kapcsolatról. Hogyan lehetne job­ban ismerni egymás munkáját, mit kellene ezért tenni. Mert az igaz — amit vallott is —, hogy egy-egy ilyen futó látogatás mélyíti a ba­rátságot, de hát a legfontosabb a barátság után, hogy jól dolgoz­zunk. A szovjet ifik is meg a ma­gyar ifik is. Nos adott is ötletet, pontosabban nem is ötletet, ha­nem már elhatározást. Ök terve­zik, hogy a jövőben megvalósítják, hogy a kiszisták menjenek el a Szovjetunióba és ott több ideig, akár egy-két hónapig is, ismer­kedjen a Komszomol területi munkájával. Nem sétálással — mondta is ezt nevetve —, hanem vegyen részt a szervezeti munká­ban. Szervezzen, tartson előadást, beszélgessen, adjon ötleteket. A Komszomol szintén elküldi funk­cionáriusát, hogy együttesen dol­gozzon a mi KlSZ-szervezeteink- kel. így rengeteget lehet tanulni. Nemcsak szóból, hanem a gyakor­latból is tájékozódhatnak egymás­ról. Hihetetlen, mennyi ötlet van ebben a 29 éves, és máris a Kom­szomol Központi Bizottságán dol­gozó fiatalemberben. Mondja, hogy ők nagyon kíváncsiak példá­ul arra, miért idegesek vagy ide­gesebbek ma a fiatalok, mint ré­gebben? Nemzetközi jelenség. De szerinte valószínű, hogy nem azo­nosak minden országban ennek az okai. Érdemes lenne hát tanulmá­nyozni közösen. S ha már az if­júsági szervezetek megtalálták ezt, akkor könnyebb az orvosságot is elkészíteni a „gyógyításra”. Az sem mindegy, hogy a fiatalok mit csinálnak a szabad idejükben. Ha jól szórakoznak, ha szeretnek, ha nevetnek, akkor egészségeseik. De a szabad időt komorsággal, ha­szon talansággal, ártalommal is el lehet tölteni. Ez meg már beteg­ség. Keressük meg annak is a le­hetőségét, hogy az előbbi jellemez­ze országaink fiatalságát. Faggatom Pacev elvtársat ar. ról, milyen legyen a gyakorlat, hogy mindez és sok minden más is, ami a fiatalság problémája, így terítékre kerüljön. Áll a kérdés elé: Először keresnünk és segíte­nünk kell, hogy üzemek között, is­kolák között, kolhozok és szövet­kezetek között, Komszomol-szer- vezetek és KlSZ-szsrvezetek kö­zött legyen meg az ismeretség Nem rossz erre a levelezés sem S ha már megtalálták egymást, tudnak egymásról, akkor igazár nem nehéz a személyes kapesola' sem. „Mi nagyon akarjuk és meg is teszünk mindent, hogy utazza­nak hozzánk a magyar fiatalok, mi pedig utazunk hozzátok.” Aztán lehetne például közös filmet is készítenünk magyar és szovjet ifikkel. Miért nem csináljuk? Ljabina 22 éves. Cselabinszki városában a műszaki egyetem har­madéves hallgatója. Halk, szűksza­vúságával, no meg igazi szépsé­gével szinte tiszteletet von maga köré. A Komszomol Központi Bi­zottságának tagja. De jut-e ideje az egyetem mellett arra, hogy a Központi Bizottságban is tevéke­nyen dolgozzon? — Hogyne, azért választottak meg, hogy szervezzem a szovjet if­júságot. Különben is szabad időm­ben mi mást tennék? Jobb aKom- szomol-ügyért egy órával tovább fáradni, mint haszontalanul és fe­leslegesen eltölteni az időt. Natasa a középiskola elvégzése után autógyárban dolgozott mint műszaki rajzoló. S mikor üzenetet diktál Békés megye fiataljaihoz a Viharsarok Ifjúsága című lapnak, csendesen megjegyzi: Nem vagyok én olyan fontos és nagy ember, hogy újságban üzenjek. — ,De mégis! — Akkor azt üzenem, hogy le­gyen Békés megye fiataljainak tartalmas az élete munkában, az egyéni életben. Legyenek sokáig, nagyon sokáig fiatalok. A küldöttség vasárnap Újkí­gyóson találkozott a szövetkezet tagjaival. Nem szépek a nagy sza­vak még újságban sem, de most mégis illik a jelző: felejthetetlen marad ez a találkozás a vendégek­nek is és az újkígyósiaknak is. Különben már nagyjából ismerték a szövetkezetét, mikorra megállt a gépkocsisor a tsz előtt. Ugyan­is érdeklődésüknek- eleget téve Zalai György elvtárs, a párt me­gyei bizottságának titkára részle­tesen elmondta a szövetkezet és a község fejlődését és mégis, ami­kor az elnök befejezte rögtönzött tájékoztatóját,millió-egy érdeklődő kérdést tett fel a 150 éves falu parasztjainak életéről, gazdálkodá­sáról. Vlagyimir Kulik, az ukrán komszomolisták egyik vezetője igazán jól vizsgázott hozzáértésé­ből. Sőt, amikor meglátogatták a kertészetet, valamint az állatállo­mányt, még a takarmány összeté­telére is választ kért Machlik Gyurka bácsival pedig, törve az orosz és a szlovák nyelvet, tolmács nélkül egész kis < „konzíliumot” tartottak a tehénállományról. A közös nyelvben ott lebegett a kö­zös cél is: Jó állatállományt kell kinevelni, mert az ország népének kell a hús! Elutaztak már a vendégek, de a két nap sok-sok szeretetet, meg­becsülést hagyott bennünk is és bennük is. Varga Tibor A tavalyi tapasztalatokból okulva szervezték meg a pártoktatást AZ ÉM Békés megyei Építő­ipari Vállalatnál a múlt évben egyik-másik pártoktatási csoport nem működött megfelelően. Külö­nösen a Marxizmus—leninizmus I., II. évfolyamánál volt nagy a lemorzsolódás, de az Időszerű kérdések tanfolyamán is hasonló volt a helyzet, ahol helytelenül. 50 fővel indítottak egy csoportot. Előfordult, hogy alig maradtak 10—15-en. Mi okozta ezt? Főként az, hogy a vállalat nagy terüle­ten, szétszórtan dolgozik és vál­toznak a munkahelyek. A középkáderek (főépítés-, épí­tésvezetők, művezetők, osztály- és részlegvezetőik) a gazdaságpoliti­kai tanfolyam ipari tagozatán vet­tek részt. Ez a harminc fős cso­port még kezdetben nyolc fővel kiegészült, mindvégig együtt ma­radt és a résztvevők igen aktí­vak voltak. AZ OKTATÁS SORÁN az a ta­pasztalat szűrődött le, hogy a dolgozók általában akkor mutat­nak nagy érdeklődést, ha az el­méleti kérdéseket a napi politikai eseményekbe, a gyakorlati kér­désekbe beágyazva hallják. A pártoktatási év befejezése után a vállalat pártbizottsága, majd az alapszervezetek is meg­amely minden alapszervezetné; még tavaly jött létre, amikor a pártoktatást fel akarták lendíte­ni. A tavalyi tapasztalatok figye­lembevételével az idén a vállalai jellegének legjobban megfelelő két oktatási formát indítanak: Gazdaságpolitikai tanfolyam ipari tagozatát, amely már tavaly is igen jól működött és az Időszerű kérdések tanfolyamát. Egy-egy tanulócsoportba legfeljebb hú­szán kerülhetnek, egy oktatási formán belül inkább a csoportok számát növelik. AZ OKTATÁSBA BEVONTÁK a vállalat vezetőit Az igazgató, a főmérnök és néhány részlegvezető propagandista feladatot vállalt Kilencen az osztályvezetők, a fő- építésvezetők, az építésvezetők, a technikusok és a részlegvezetők közül a Marxizmus—leninizmus esti középiskolába járnak, öten pedig — akik tavaly az előkészítő tanfolyamot elvégezték — az esti egyetemen tanulnak. A szeminá­riumok kialakításánál figyelembe vették, hogy ki milyen színvona lú anyagot akar és képes elsajátí tani, milyen az előképzettsége. A párttagok és tagjelöltek általában részt vesznek valamilyen oktatás­bírálták azokat a párttagokat, . kan, sőt azok is, akik bármilyen akik elhanyagolták a foglalkozá- I funkcióba vagy a pártba való fel­sokon való részvételt vagy az azokra való felkészülést, egyúttal pedig értékelték a tapasztalatokat is. Hogy a régi hibák ne fordul­janak elő és az egyes oktatási formákra való személyi kiválasz­tás is megfelelő legyen, a párt- bizottság létrehozta az oktatási bizottságot. Ennek a feladata az alapszervezetek patronálása az oktatás előkészítésében, a foglal­kozások ellenőrzésében, valamint a végső értékelésben. Irányítja azt a három-három tagú bizottságot, Érdekes előadások Gyulai Járási Könyvtárban (Tudósítónktól) A TIT gyulai egészségügyi és edagógiai szakcsoportja, vala- nint a Gyulai Járási Könyvtár közös rendezésében szerdán dél­után dr. Benedek István főorvos és dr. Király József pszichológus ;épes hallgatóság előtt megbeszé­lést tartottak arról, hogy mai éle­tünkben tapasztalható pszicholó­giai feszültségeknek milyen tárgy, és személyi okai vannak. Valóban megilleti-e a kort az ideges jelző és miképpen oldható fel mind a feszültség, mind az idegesség? Dr. Benedek István lebilincselő stílusban megtartott előadásában azt emelte ki, hogy az elmebetegek száma nem nagyobb, mint a ko­rábbi időkben. Á betegek ma már mind kórházban vannak. Emelke­dőben van viszont a benső szoron­gással, kényszerképzetekkel ver- gödők, tehát neurózisos betegek száma. Ennek okai közt érvénye­sül az önidegesítés folyamata, az adott közösségben való rosszul- érzés kifejlődése, a túlhajtott élet­ritmus, esztelen mohóság a szóra­kozásban, a munkában és az anya­gi célok elérésében, de a sok ön­célú fontoskodás a munkahelyen és a társadalmi életben, ami az értekezlet-dömpingben csúcsoso­dik ki s a bürokráciát táplálja. Mivel pazarlóan és nem helye­sen bárunk az idővel, sok embert az időzavar is idegesít, másokat viszont a technikai zajok könyör­telensége bánt, ami a városodássa'. még jobban fokozódik. Szerinte az elidegenedés nem általánosítható. Inkább •» ­----­é s a szórakozásokban az eltömege­seúésioi. A iii .l s S-... — idegenedési folyamat, hanem a fiatalság le nem kötött energiájá­nak a jólét mellett helytelen irá- r>vú w-c'-.ííír- — 07-­fiataloknak nincsenek gondjaik. Dr. Király József a vexs.és lé­lektani módszereiről és az idő gazdaságos felhasználásának fon­tosságáról szólva tanulságos pél­dákat ismertetett I vételre jönnek tekintetbe. Az egyes oktatási csoportok propagandistáira az alapszerveze­tek tettek javaslatot, tehát vég­eredményben a hallgatók kíván­sága érvényesülhetett. Így pél­dául a szakszerelő iparnál az Idő­szerű kérdések tanfolyamának a propagandistája Benke László részlegvezető lesz, aki politikailag jól képzett, környezete ismeri, be­csüli. MINDEZEK ALAPJÁN az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalat dolgozói közül 174-en vesznek részt pártoktatásban, sokan a kü­lönböző szintű vezetők közül is. Ezt talán azért érdemes megem­líteni, mert egyik-másik helyen a vezetők csak nehezen szánják rá magukat a politikai továbbképzés­re. Ügy vélekednek, hogy a saj­tó, rádió, tv útján elegendő is­meretre tesznek szert Az ilyen nézet azonban téves. A pártokta­táson a különböző témaköröket rendszerbe foglalva, elemezve, vitatkozva sajátítják el a hallga­tók, ami az összefüggéseket is megvilágítja. Elmélyültebbé, ala­posabbá válik tehát a tudás. És nem szabad megfeledkezni, hogy ez a vezetési színvonal emelésé­nek egyik legfontosabb feltétele. Pásztor Béla Menrnystolták Grit Yn Ferenczy Noémi kiáktítását Az országos múzeumi hónap mindvégig fellelhető. 1948-ban keretében mutatják be Gyulán, Kossuth-díjjal tüntették ki, az Erkel Ferenc Múzeumban Ferenczy Noémi emlékkiállítá­sát, melyet vasárnap délelőtt 11 órakor dr. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria fő­igazgatója nyitott meg. Ferenczy Noémi a XX. szá­zad legsajátosabb magyar mű­vésze, a gobelinszövés európai rangú művelője volt. Ifjúkon környezete, a nagybányai mű­vésztelep hatása művészetében 1952-ben megkapta a Magyar 1 Népköztársaság Érdemes Mű­vésze címet. A gyulai múzeumban bemu­tatott gobelinek a Magyar Nemzeti Galéria; a kartonok, ftkvarellek és rajzok Ferenczy Noémi tanítványainak tulajdo­nát képezik, akik először ehhez a kiállításhoz adták át a rende­zőknek mesterük féltve őrzött munkáit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom