Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-19 / 246. szám

Oktober 19. 4 Kedd Békéscsaba — Brüsszel —Tokió Táncos lábakkal a fél világon át — Az idegenlégió „emlékei" — Mire büszke a sanghaji polgármester? — Szibéria fővárosa holdfényben A résztvevők szabályszerű meg­hívót kaptak, rajta a mottó: „Húsz éve, hogy férfi lettem”. A bulit, vagyis a békéscsabai I kerületi régi jó barátok összejövetelét a Rózsafában tartották. Összesereg- lettek a volt játszótársak, a han­gulat magas régiókba emelkedett, s akkor bedobtak egy nevet. Az illető hiányzott. Kár. Nagyon .sze­rették öt, kedves pajtás volt, be­levaló gyerek. Nincs még nyolc éve, hogy 200 forinttal a zsebé­ben kiment a csabai vasútállo­másra és váltott egy fapados je­gyet Pestig. Azóta megfordult vagy két tucat ország megszám­lálni is sok, mennyi városában, de időnként hazalátogat; Disszidens? Lottó-főnyereményt nyert? Szerencseit? Egyik sem. Szorgalmas és tehetséges tiatal munkás, munka után amatőr mű­vész, olyan ember, aki keményen csinálja azt, amibe egyszer bele­kezdett Az állhatatosság a siker ti Ura; # * * Varga Pálnak hívják és munka­helyéin, a budapesti Orion gyárban a legkorszerűbb Sigma és Delta televíziós készülékekkel foglalko­zik; Az exportátadó műhelyben egyrészt az ő keze alól kerülnek ki a világhírű készülékek a külföldi megrendelőkhöz, a kiállításokra vagy bemutatókra. Varga Pált a gyárban jó kollé­gának és ügyes műszerésznek tartják. Hogy idestova bebaran­golta a fél világot, azt mégis el­sősorban lábainak köszönheti. Nem kell megijedni, nem távgya- logló rekorder. A KISZ Központi Művész Együttes amatőr táncmű­vésze. — Hogyan is kezdődött? — A Balassi Táncegyüttesben, Békéscsabán. Közben fociztam is, meg az MHS rádiósklubjában s.bütykölgettem”. Nehezen tudtam választani a futball, a . tánc és a rádiózás között. — Végül, hogy dőlt el a kér­dés? . — Nagy fába vágtam a fejszét, s hirtelen, elhatározással felmen­tem Pestre, és jelentkeztem az Orion gyárban. Felvettek. Itt is- merkedteni meg egy kislánnyal, aki a KISZ együttesében táncolt. Nem sokára én is tagja lettem a csoportnak. — Azóta...? — Reggel fél héttől fél négyig tart a munkaidőm Kőbányán, utá­na háromszor egy héten délután négytől fél nyolcig felsőfokú esti technikum és ugyancsak három­szor hetenként táncpróba. •— Nem sók egy kicsit? — Szeretem csinálni, s ha vala­mire vinni akarja az ember, akkor nagyon lelkiismeretesnek és szor­galmasnak kell lenni. Minden­ben, ' * * * Varga Pál néhány év alatt az együttessel végigjárta Európa majd mindegy; k országát — mint mondja — négy kivételével. A legforróbb siker Párizsban volt, a legkedvesebbek az emberek Hel­sinkiben. a legbarátságtalanabb az éghajlat Londonban és a leg­jobban tetszett Brüsszel. Azt mondja, nagyon kedves, hangula­tos város. A Szovjetunióban négy ízben járt s nagyon büszke rá, hogy olyan igényes közönség előtt, mint az oroszok — akiknél komoly hagyományai vannak a népművé­szeteknek — sikerült helytállniuk. — Mi volt váratlan élmény a Szov j etunióban ? — Szibéria fővárosa, Irkutszk. Először is az éghajlat egyáltalán nem olyan zord, mint gondolná az ember (igaz, nyáron voltunk ott), másodszor pedig a vidéknők va- j földbe verni, nehogy túltegyenek lami különös szépsége van. Emié- j rajtunk a tiszteletre méltó haj- kezetesek maradnak a szibériai I longásban. Azt egyébként, hogy esték, a holdfényben ezüstösen : ki a legbölcsebb láma, az idege- csillogó zúzmarával, mint valami | neknek is könnyű felismerni, csak porcukorral telehintett mesetáj a füleket kell figyelni. Minél na- egy orosz képeskönyvből. A Baj- 1 gyobb van valakinek, annál oko- kál-tó fenségét sem lehet elfelej- sabb. teni. 1 — S a legutolsó kontinens, ahol! .... ... . — A távol-keleti élmények kö- járt? jszegyult, jól csoportosítottak a zül mi volt a legérdekesebb? | — Afrika. Az idén Algériában mintegy 48 méternyi kiállító asz­— Természetesen Japán. I szerepeltünk. A fővárosi nemzeti, talon. A toldművesszövetkezet — Az olimpia idején sokat ol­vastuk az újságokban, útirajzok­ban azt a szót, hogy Ginza... Tokió központi negyede. Szállo­dái, üzletei, szórakozóhelyei gaz­dagságban és korszerűségben egyedülállóak. Az éjszakai vilá­gítás káprázatos. A fény mellett azonban rögtön megtalálni az ár­nyékot is. A 27-íéle színű neon- transzparensek tövében a Ginza mellett kezdődik a másik negyed, a Soho. Itt nem ajánlatos idege­neknek sötétedés után kószálni. Volt egy rossz gengszterfilmbe illő élményünk. Képzeljen el egy olyan Kozma István-féle testal­katú japánt bőrmellényben, a fe­jén fekete harisnyával. Arcára a szeme köré szabályos halálfej volt rajzolva feketével. Méltóság- teljesen haladl végig az utcán, mögötte néger fullajtárja'igyeke­zett. Unott mozdulatokkal nyúl- kált az árusok portékái között, hogy egy-egy jó falatot menet közben megkóstoljon. Láttára a bazárosok ijedten csúsztak be pultjaik alá, a nagyobb üzletek tulajdonosai pedig meg a teahá­zak gésái kiszaladtak a helyisé­gekből, hogy udvarias mosollyal, mély meghajlással üdvözöljék. Mi elneveztük a derék fickót az alvi­lág császárának. Valószínű, nem is nagyon tévedtünk. — Mint szakember, milyen ér­dekességet jegyzett meg? — A japán televíziós technika fejlettsége közismert. Naponta reggel 6 órától éjfél után fél ket­tőig egyszerre tizenkét csatornán lehet fogni más-nlás műsort, az egyik program: színes. Vevőké­szülékek tíz centiméteres képer­nyőjű tranzisztoros hordozható masinától kezdve 69 centiméter átmérőjű gépekig, a legnagyobb változatosságban találhatók min­denütt. A mindenütt alatt az ér­tendő, hogy például a taxikban utazás közben nézheti az ember bármelyik adást. — És a műsor? — A reklámra épül. Negyed óránál tovább nem tarthat a leg­művészibb produkció, nem pereg­het a legizgalmasabb cowboy­film sem. Beugrik mondjuk egy terjengős coca-cola reklám. — Kínában milyen városokban léptek fel? — Legelőször a fővárosban, Pe- kingben. Megtekintettük a volt császári palotát, mely a leggyö­nyörűbb műemléke Kínának, tíz­ezer szobából áll. Nem tudom, a néhai császároknak volt-e idejük végigjárni az összes szobákat? Kí­na a nagy számok országa. A par­lament például tízezer férőhely­re van berendezve. A hatalmas mennyezetnek nevezetessége az a freskó, melyet 350 festő egy nap alatt remekelt. Sanghajban ked­ves meglepetés ért. A polgármes­ter vendégül látta együttesünket és eldiesekedett vele, hogy ottho­nának féltett darabja egy Orion- rádió, az én üzemem terméke. Nanking trópusi város, átlagban 50 fok körüli hőmérséklettel. Az ottani hőség után kissé szokatlan volt a mongol fővárosban fogadó i mínusz 2 fok. Egyébként azt hit­tük, hogy elromlott a repülőgép magasságmérő műszere, mert mi­kor leszálltunk Ulánbátorban, a mutató nem ment lejjebb 1500 méternél. Mongóliában a feudális múlt maradványainak tövében épül a szocializmus. Különös él­ményekben lehet része a látoga­tónak. Jártunk néldául egy láma- kolostorban. ahol a keleti szerze­tesek jóformán ugyanolyan má­don élnék ma is, ahogy azt évezre­des hagyományaik előír jók. Olyan udvariasak voltak, hogy nem győztük a homlokunkat szinte a színházon kívül tizenhét különbö­ző helyen léptünk fel. Megismer­kedtem olyan városokkal, mint az algériai szabadságharc alatt so­kat emlegetett Oran, tősgyökeres arab településekkel, mint El- Asnam vagy a légiós regényekből ismert Sidi-bel-Abbes, mely va­lóban az idegenlégió központja volt. Az erődítmény ma is áll. — Berber-oroszlánokkal nem ta­lálkozott? — Sajnos, azok már kipusztul­tak. Végigkocsikáztuk az atlasz vadregényes szerpentinjeit, de csak vaddisznót meg antilopot láttunk. A táj azonban magával ragadott. — És P. Howard regényeinek hangulata? — Azzal sem találkoztam. De a légió és a francia ejtőernyősök működésének szomorú emlékei, vei annál gyakrabban. Útközben romhalmazokat mutattak kísérő­ink, felperzselt falvak maradvá­nyait. — A legnagyobb siker? — Mint műszerésznek- vagy mint táncosnak? — Mindkét szerepkörben... — Az együttes mindenütt ked­vező fogadtatásra, talált. Olyan nehéz emberek körében is sike­rünk volt, mint a távol-keleti kö­zönség. ahol a folklór messze áll a miénktől. Műszerésziként az volt a legnagyobb sikerem, miitor gyors beavatkozásomon múlt, hogy egy fontos exportszállítmány határidőre a repülőtéren lehessen. — És a legnehezebb helyzetben mikor volt? — A színpadon, egy szentendrei szereplésen a legkritikusabb pil­lanatban elszakadt a sulytásos nyalka csizmanadrágom kötője. Szakmai vonatkozásban pedig né­hány hónapja majdnem kifogott a tudományomon a nagynéném negyvenéves, múzeumba való rádiója; Nagyon megizzadtam vele. * * * Varga Pálnak az a vágya, hogy láthassa Amerikát és Ausztráliát is. Amit sajnál, az pedig az, hogy legszűkebb hazájába, Bé­késcsabára ritkán van ideje ellá­togatni. Legfőképpen pedig az esett rosszul, hogy a régi játszó­társak emlékezetes összejövetelé­re, a Rózsafába, nem tudott eljön­ni. Nem feledkezett meg a paj­tásokról, azok pedig méltán büsz­kék lehetnek világot látott barát­jukra. Mert a sok csillogó külföldi városnév mögött rengeteg meg­feszített, áldozatos munka rejlik... Vajda János Országos terv készült a fürdőhálózat fejlesztésére 379 új, korszerű fürdő — Békés megyében a legjobb, Zalában a leggyengébb a fürdőellátottság A lakásépítés adatait vizsgálva örömmel tapasztaljuk, hogy évről évre növekszik a fürdőszobás, az egészségügyi igényeknek megfe­lelő otthonok száma. 1949-hez mérten megkétszereződött a für­dőszobás lakások száma, tehát jelentős az előrehaladás, de még igen sok a tennivaló. Irreális len­ne az a célkitűzés, hogy a 'közel­jövőbein fürdőszobát építsünk minden lakásba, hiszen — kü­lönösein a falvakban — ma még megoldhatatlan feladatot jelente­ne. A fürdőkultúra fejlesztésének sokkal célszerűbb iránya a tiszta­sági, gyógy- és strandfürdők há­lózatának tervszerű és az eddigi­eknél gyorsabb kiépítése, lehető­vé téve így azok számára is a rendszeres tisztálkodást, fürdést, akiknek otthonában nincs fürdő­szoba. Hatalmas program ez, s megva­lósítása tulajdonképpen már meg is kezdődött, hiszen az elmúlt három esztendőben az ország kü­lönböző területein 71 új, korszerű fürdőt létesítettek. Ezekkel együtt 575 fürdője van az ország­nak. Az új fürdők mintegy 300 millió forintba kerültek. Különö­sen nagy a fürdőépítési kedv Bé­kés megyéiben, ahol három év alatt 14 új fürdőt nyitottak, to­vábbá Szolnok és Cscngrád me­gyéiben, aihal 8, illetve 4 új fürdő épült. A szakemberek által végzett országos felmérés szerint fürdő­ellátottság szempontjából Békés megye áll a legjobban, ahol a lakosság 21,1 százaléka számára biztosítanak a közfürdők tisztál­kodási, illetve strandolási lehető­séget. Ugyanez az arány Csong- rádban 20,9, Szolnokon 20,3, Bácsban 19,5, Hajdú-Biharban pedig 15,9. A sor végén a zalaiak állnak. Az Országos Vízügyi Főigazga­tóság nagyszabású tervet dolgom zott ki a fürdőfejlesztés országos célkitűzéseinek összehangolására, amely 1980-ig 183 tisztasági és 196 strandfürdő létesítését irányozza elő. Így az ország különböző típu­sú fürdőinek száma meghaladja majd a 950-et, vagyis átlagban körülbelül minden harmadik tele­pülésre jut egy fürdő. Ez a ha­talmas program több milliárd fo­rint beruházást igényel. Fürdőkörzeteket alakítanak ki azzal a céllal, hogy legalább min­den tízezer lakosú település szá­mára korszerű fürdési lehetősége­ket biztosítsanak. E program sze­rint a strandfürdőik jelenlegi 255 ezres befogadóképességét további 350 ezerrel bővítik, a tisztasági és gyógyfürdők pedig a mostani 16 200-zal szemben további har­mincezer vendéget fogadhatnak majd. A geológiai adottságok igen jó lehetőségeket nyújtanak a fürdő­fejlesztési terv megvalósításához, mivel az ország majd minden pontján hévíz található. A hévíz hasznosítása rendkívül kifizető­dő: a szakemberek számításai szerint egy közepes nagyságú für­dőmedence 12 fokos kútvizének 26 fokra való felmelegítéséhez egy vagon szénre lenne szükség. Csak százezer tonnákban fejezhe­tő ki tehát a tüzelőanyagmegta­karítás, amelyet a hévizek hasz­nosítása tesz lehetővé. A beruhá­zási költségek csökkentését je­lenti a hévizek hasznosítása a te- kintetben^ is, nem kell nagy költ­séggel kazánházakat építeni. A jó példa követőkre talál, s ezzel magyarázható, hogy vízku­tató és kútfúró vállalatainknál sok újabb község jelentette be igényét: hévízikutat kívánnak fú- ratni, mert korszerű fürdőt építe­nek. N. L. Esti gimnáziumokat szerveztek a gyulai járásban Azoknak a dolgozóknak, akik képtelenek bejárni középiskolá­ik elvégzésére a városokba, es­ti tagozatokat szerveztek a gyu­lai járás községeiben. A járási tanács művelődésügyi osztálya Háztáji kertek termékkiállítása Csabacsüdön Háztáji kertek gyümölcs-, sző­lő- és termékkiállítását határoz­ták ei — az orosházi tapasztala­tokat felhasználva — a csabacsűdi házikert szakkör tagjai. A köz­ség első ilyen kiállításán 44 ter­melő 251 termelvénnyel nevezett be, s a kiállítást október 10-én meg is nyitották. Négy évvel ezelőtt a földműves- szövetkezet és a művelődési ott­hon tanfolyamot szervezett a sző­lőt és gyümölcsfákat telepítő há- zikert-tulajdonosok részére Ke- reszturszki János vezetésével. En­nek eredménye jelentkezett most szinte lemérhető formában. Nagy kiállításra is számottartó volt né­hány házikert-tulajdonos almá­ja, körtéje, szőlője, de a kerti nö­vényekkel sem vallottak szé­gyent. A nagyszerű anyagot, amely ebből a kis községből ősz­minden kiállítót értékes szak­könyvvel és oklevéllel jutalma­zott. vezetőjének tájékoztatása sze­rint Eleken 44, Kétegyházán 54, Lökösházán 48 dolgozó iratko­zott be az esti gimnáziumba. A tanulók zavartalan foglalkozta­tásának tárgyi és személyi fel­tételeit is biztosították. A művelődésügyi osztály és az esti iskolák vezetőinek to­vábbi feladata arra is' kiterjed, hogy a beiratkozott tanulókból minél kevesebb morzsolódjék le, s valamennyien megszerez­zék középiskolai vég-, illetőleg érettségi bizonyítványukat. Katonák — sorokban Kiváló újítók seregszemléje A Magyar Néphadsereg Gépko­csiszín Parancsnoksága és társa­dalmi szervezetei megrendezték az ötévenként szokásos újítási ki­állításokat. Az idei seregszemle az utóbbi évek legsikerültebb, a gyakorlat­ban is bevezetett és bevált 67 újí­tását mutatta be. A kiállított tár­gyak azt mutatták, hogy az in­tézmény újítókollektívája — élén 14 kiváló újítóval — jelen­tősen fejlődött. Csaknem valamennyi benyújtott újítói bátran vállalkoztak bonyo­lult újítási feladattervek megol­dására is. Ebben az évben kidol­gozták például a személygépkocsi karosszériák műanyaggal való ja­vításának technológiáját. Ez utób­bi egészségesebbé tette a munkát és tetemes megtakarítást eredmé­nyezett. 1960 óta egy személygép­kocsi középjavításának átfutási ideje 36—38-ról 29—31 munkanap­ra csökkent. Ezzel lényegében 3— 4 nappal megközelítették az 1970- re tervezett 26 munkanapos cél­újítást elfogadták. Ezek gazdasági I kitűzéseket. Minden remény meg- hatásfoka sokkal magasabb, mint ! van rá, hogy ezt a tervüket a az előző években. Szembetűnő fej- j legközelebbi években sikeresen lődést mutat az is, hogy az intézet 1 teljesítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom