Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-19 / 246. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. OKTOBER M., KEDD Ara: 69 fillér XX. ÉVFOLYAM, 24«. SZAm A megyei tanács végrehajtó bizottsága Papp Istvánt felmentette elnöki tisztsége alól A párt megyei bizottsága 1965. október 14-én ülést tartott. Klán napirendi pontként Klaukó Mátyás elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára beszámolt a megye pártszerveinek irányító munkájával Összefüggő kérdésekről. A beszámolót a párt- bizottság egyhangúlag tudomásul vette. Második napirendi pontként szervezeti és személyi kérdéseket tárgyaltak meg. Ennek alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága az 1965. október 18-i rendkívüli ülésén megvitatta a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökének, Papp Istvánnak pártszerűtlen magatartását. Megállapította, hogy Papp István pártszerűtlen magatartásával ártott a párt-, az államhatalmi szervek, valamint a vezetők tekintélyének is. Ezért a végrehajtó bizottság Papp Istvánt felmentette elnöki tisztsége alóL Erősítsük a községi tanácsok önállóságát A gyakorlati élet egyre jobban igazolja, hogy nagyon is szükséges a községi tanácsok szerepének, hatáskörének, s az igazgatáspolitika szabályozása. A tizenöt esztendő alatt, amióta a tanácsok megalakultak, a társadalmi viszonyokban nagy változások mentek végbe, s ezek egyre inkább feszítik a régebben kialakult kereteket. Ez pedig gátolja, akadályozza a helyi államhatalmi szervek, a községi tanácsok munkájának kiteljesedését, az alkotói vágy kite- rebélyesedését. Ennek hatásai természetesen ott gyűrűznek az igazgatásban is. Enyhén szólva, mosolyra derítő megkötöttséggel találkoznak az igazgatás emberei. Olyanokkal, amelyek már a bürokrácia útvesztőjébe vezetnek, s amelyeknek a „pallérozása” sok energiát igényel, sok olyan időt, szellemi erőt pazarolnak el, amit másra fordíthatnának. Több rendelkezés annyira agyonbonyolítja az egyes községi feladatok megoldását, hogy az már teljesen magán hordja a bürokrácia jegyeit. Példázva a dolgot. Sarkadon is elkészítették a község általános és részletes rendezési tervét, melynek alapján megkezdték a község központjának a kialakítását. Természetesen ez azzal jár, hogy a kijelölt új épületek helyén levőket le kell bontant Ennek pénzügyi fedezetét a tanácsülés jóváhagyása szerint saját erőből, a községfej lesztésd alapból fedezik. S ehhez nem kellett sem járást sem megyei államhatalmi vagy államigazgatási szerv jóváhagyása. De már a lebontáshoz a megyei tanács végrehajtó bizottságától kell kérni engedélyt, amelyhez csatolni kell a telekkönyvi kivonatot arról az ingatlanról, amelyen a lebontásra kerülő épület helyezkedik el, továbbá erről az épületről műszaki tervet, helyszínrajzot, műszaki leírást, valamint az épület értékmeg- állapítását tartalmazó számítást. Ebből az a következtetés, hogy a községi tanácsülés, mint helyi államhatalmi szerv, a kisajátításhoz szükséges anyagi fedezetet engedélyezheti, s a végrehajtó bizottság elrendelheti szakigazgatási szervének a kisajátítási eljárás lefolytatását, de hogy a romos épületből kikerült szú ette léceket, gerendákat mire használja fel, azt már nem döntheti el. Az ilyen megkötöttségek olyan szemléletet rögzítettek a felsőbb államhatalmi szervek egyes embereinél is, hogy a helyi tanács vezetőinek, közigazgatási embereinek úgymond, kikapcsolásával intéznek bizonyos helyi ügyeket. Ilyen eset volt többek közt Két- egyházán, amikor az épülő új kultúrotthon, vagy az építés előtt álló hidrofor elhelyezéséről volt szó. A megyei tanács közigazgatási, valamint a különböző vállalatok emberei a helyi tanács vezetői, közigazgatási emberei nélkül jelölték ki a létesítmények helyeit. Pedig volt elképzelésük, figyelembe vették az összefüggő esztétikai hatásokat, többek közt a főközlekedési útvonalat is. S újabb energiát pazaroltak el, amíg módot, alkalmat találtak, hogy közölhessék saját elképzelésüket, hogy egyeztessék ezt a tervezőkkel és az építőkkel. Amíg az előbbi esetben a bürokrácia, az ügyin tézés végtelen bonyolultsága csorbítja a községi tanácsok önállóságát, addig a másik esetben a helyi államhatalmi szervek lekicsinylésével sértik meg' az önállóságot. Ügy véljük, szükségtelen a példákat halmozni, szükségtelen, hogy ezek milyen előjellel gátolják a helyi államhatalmi szervek önálló cselekvését. Inkább arra szeretnénk ösztönözni a különböző megyei szervek, vállalatok képviselőit, addig ás, amíg a kormány szabályozza a községi tanácsok szerepét, hatáskörét, az igazgatáspolitikát a változott viszonyoknak megfelelően, vegyék figyelembe, hogy a helyi tanácsok vezetői, igazgatási emberei nemcsak szemlélői községük politikai, gazdasági, kulturális életének, hanem cselekvő részesei, s ezért nagyon is érdekeltek, hogyan, miként történik náluk valami. A lakosok tőlük várnak választ a falvak dolgairól. Különösnek tűnne, mondjuk, hogy egy nemzeti ünnep alkalmával a községi tanács ne helyezne el koszorút a hősök emlékművénél vagy sírjánál. Pedig, mint Kétegyházán, erre nincs „keret”, hanem erre esetenként saját zsebükből adják össze a vezetők a pénzt. Nem tűnik valami nagy dolognak, mégis mosolyt derítő, egy államhatalmi szervnek nincs annyi önállósága, hogy egy koszorút vegyen. Ügy véljük, ilyen apró dolgokban nem szükséges várni, amíg a kormány a változott viszonyoknak megfelelően szabályozza a községi tanácsok szerepét, hatáskörét, az igazgatáspolitikát Elutaztak a szovjet vendégek Mint vasárnapi lapunkban hírt adtunk róla, október 16-án Komszomol-küldöttség érkezett megyénkbe. A rövid látogatás alkalmával megtekintették az impozáns szépségű KISZ-tábort, a gyulai várat és fürdőt. Vasárnap délben Újkígyósra látogattak, ahol vendégül látta az Aranykalász Termelőszövetkezet a kedves vendégeket. Itt ismerkedtek a szövetkezet fejlődésével, majd megtekintették a kertészetet, valamint az állattenyésztést. A küldöttség tagjai október 17-én délután búcsúztak el, amikor Pet- rovszki István átadta részükre a megyei kiszisták ajándékát, amit Szergej Pavlov, a küldöttség vezetője viszoiv- aott Szergej Pavlov elvtárs, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára és Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára az érkezés után beszélget. A KISZ-tábori látogatás. Megyénk párt- és KISZ-vezetői kíséretében megtekintik a szovjet vendégek az ifjúsági parkot Békéscsabán. Fotó: Kocziszky László WVWW\AIWAAABAAAW»Wa^S<WWWW<WWVWVWVWWVVW<WWVWWVV> Ipari tanulók is igénybe vehetők az őszi mezőgazdasági munkákhoz Az őszi mezőgazdasági munkák eredményesebb befejezéséhez a középiskolák fiataljai és az általános iskolák felső osztályos tanulói szükség szerint igénybe vehetők. Erre engedélyt a járási, illetve községi tanácsok az iskola igazgatójával egyetértésben adnak. A Munkaügyi Minisztérium hozzájárult az ipari tanulók foglalkoztatásához is, ha ez szükségesnek mutatkozik. Békés megyében több mint 15 ezer ipari tanuló van, de eddig csak a muronyi Lenin és az orosházi Vörös Csillag Tsz adott be igényt, amit a megyei tanács munkaügyi osztálya és a békéscsabai, illetve orosházi iskola igazgatója engedélyezett. A kukorica már érik, az állami gazdaságoknak és tsz-eknek érdemes ezt a lehetőséget addig kihasználniuk, amíg kedvező az időjárás. Decemberben kapják meg az iskolák az 1966. évi pályaválasztási tájékoztatót A Békés megyei tanács munkaügyi osztálya megkezdte az 1966. évi pályaválasztási tájékoztató összeállítását, amit decemberben juttat el az iskolákhoz. A végzősök így kellő időben tudnak tájékozódni a továbbtanulás és szakmaválasztás lehetőségeiről. A következőkben is elsőrendű fontosságúak a mezőgazdasági szakmák. Az idén 380 tervezett szakmunkástanuló helyett 516-ot szerződtettek, 1966-ban is hasonló lehetőség lesz. A tájékoztatóban egész sor szakmánál kötelezően meghatározzák a lányok számarányát. Így például a dísznövénytermesztők és kertépítők, valamint a zöldségtermesztők és hajtatók 80, illetve 85, a köszörűsök, marósok 30—30, az elektroműszerészek 45, a látszerészek 70, a rádió- és tv-mű- szerészek 50, a férfiszabók 75 százaléka lány. Cherei Pál
