Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-16 / 244. szám

M65. október 16. 3 Szombat fi legújabb állattenyésztési módszerek bevezetéséről, az elért eredményekről és a további feladatokról tanácskoztak üedg'jese^házáii jó. Bánhe^jeien miért nem? Békéscsabán A Békés megyei Állattenyészté­si Felügyelőség október 15-én Bé­késcsabán nagyszabású szakmai tanácskozást tartott. Az ülésen részt vett dr. Dinit, ny Imre, az MSZMP Központi Bizottsága me­zőgazdasági osztályának vezetője, dr. Németh Lajos, a Földművelés­ügyi Minisztérium Állattenyészté­si Főigazgatóságának vezetője, dr. Magas László, az Országos Állat- tenyésztési Felügyelőség igazgató­ja, Zalai György, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára, Csatári Béla, a megyei tanács vb elnök- helyettese és Csomós István, a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályának vezetője, valamint több mezőgazdasági szakember. A tanácskozáson a felügyelőség megalakulása óta végzett munká­ról és a további feladatokról tar­tott tájékoztatót Deák Antal, a felügyelőség igazgatója. Ágazaton­ként ismertette az állattenyésztés eddigi eredményeit, a bevezetett új módszerekkel kapcsolatos ta­pasztalatokat és a további tenni­valókat. Különösen kiemelte az itatásos borjúnevelésben szerzett tapasztalatokat, melyek bizonyít­ják az új módszerek alkalmazásá­nak helyességét. Elmondotta, hogy a megyében eddig nyolc termelő- szövetkezetben bevezették a TBK—ÍO-nel való etetést, s ezek­ben a termelőszövetkezetekben az­óta lényegesen csökkent az önkölt­ség. Korábban 17,40 forint volt egy kilogramm borjúhús előállításá­nak költsége, most viszont 12,30 forint. A részvevők az előadás után ér­tékes hozzászólásokkal segítették a tanácskozást, melyek hasznosí­tása bizonyára további eredmé­nyeket hoz és előbbre viszi a fej­lődést. A délutáni órákban a ta­nácskozás részvevői megtekintet­ték a mesterséges termékenyítő állomást. A gépállomás udvarán különös gépeket sorakoztatnak egymás mellé. Éppen a nyolcadikat von­tatták a többihez, amikor Zsótér József technológussal a konst­rukciók megtekintésére indultunk. A gépek azért különösek, mert a cirokvágó kombájn eddig isme­retlen fogalom volt. Most már is­merős lett, mert az orosházi és a Mezőkovácsházi Gépjavító Állo­máson összesen 50 ZSK kender­kombájnt alakítottak át erre a munkára. A gépészmérnököket mindenekelőtt a párt Békés me­gyei bizottságának 1965 januári határozata vezette, melyben a töb­bi között az is áll, hogy ebben az évben el kell érni a mezőgazdaság eddig nem gépesített, de egyik legnehezebb munkájának automa­tizálását. A cirokbetakarítás gé­pesítését oldják meg szakembere­ink. Kímélni az embert Takarékossági napok kezelődnek megyénkben Megyénkben ötödször kerül megrendezésre a takarékossági hónap. 1961-ben, mikor első ízben rendezték meg, a takarékbetét- allomány még mindössze 205 mil­lió forint volt Békés megyében. Ez a szám 1965-re 700 millió fölé emelkedett. Most tovább bővül a program azzal, hogy a takarékos- sági napok programja szervesen illeszkedik az október 30-án, az egész világon megrendezésre ke­rülő „Takarékos nap” program­jába. Megkértük Martincsek Lászlót, az OTP Békés megyei fiókjának igazgatóját, hogy tájé­koztasson bennünket a Békés me­gyei eseménysorozatról: — A takarékossági napok vol­tak hivatva arra, hogy a társadal­mi szervek összefogásával az egyéni takarékosság gondolatát ismertté tegyék a megye lakossá­gával. A számszerű eredmények bizonyítják, hogy ésszerű meg­rendezni ezeket a napokat, mert ezek a rendezvények alkalmasak arra, hogy mindenki felismerje az egyéni takarékosság helyességét és azt, hogy egyéni hasznán túl a társadalomnak is hasznos. Ebben az évben is ez a eél vezet ben­nünket. Újdonság, hogy most összekapcsoljuk a megyében meg­rendezésre kerülő takarékossági napokat a világtakarékossági mozgalommal. Ezen túlmenően hasonló lesz az elmúlt éviekhez, most is a társadalmi és tömeg­szervezetek vesznek részt benne a Hazafias Népfront égisze alatt. Békéscsabán előreláthatólag no­vember 1-én rendezzük meg az ünnepélyes megnyitót. — A megyében még milyen rendezvények lesznek? — A megyei megnyitót követő­en a városokban, községekben, az üzemekben, termelőszövetkeze­tekben ismeretterjesztő előadások hangzanak el a takarékosság gon­dolatáról, amelyet összekötünk a takarékbetét-gyűjtéssel is. Minden rendezvényünket az hat át, ame­lyet a világtakarékossági mozga­lom így tűzött a zászlajára: A ta­karékosság gondolata nem ismer országhatárokat, világszerte száz­milliók takarékoskodnak. Ezt szeretnénk mi is szolgálni a me­gyében megrendezésre kerülő ta­karékossági napokkal — fejezte be nyilatkozatát Martincsek Lász­ló igazgató. (—czi) A cirokbetakarítás gépesítésére tavaly az orosházi és a Mezőko­vácsházi Gépjavító Állomás mű­szaki gárdája kapott megbízást. Az orosháziak kenderarató kombájn átalakításával, a kovácsháziak pe­dig egy új konstrukcióval kísérle­teztek. Az élet — amint azt Zsó­tér elvtárs is említette — az oros­háziak elképzelését prezentálta, így a megyei igazgatóságtól terv­feladatként kapták a kovácsháziak is a ZSK-kombájnok műszaki elő­készítését. Aki vágott már kukoricaszárat, annak fogalma lehet a cirok beta­karításáról is. A két munka kö­zött az a különbség, hogy a ku­koricaszár súlyának zöme a talaj felé esik, a ciroknál pedig az el­lenkező irányba. Embernek kell lennie a talpán, aki egy kéve ci­Két műveletet végez egyszerre az osztrák répahetakarító A Hidasháti Állami Gazdaságban mutatták be ezt a cukorré- pa-betakarító gépet, mely a fejezést és a szedést is egyszerre végzi, Ugyanakkor a répalcvelcket rendre rakja, s a géphez tartozó rendfelszedővel össze lehet gyűjteni. rokszárat a vállán egész nap hor­doz. Márpedig, aki a cirok vágá­sával foglalkozik, egész nap ezt teszi. A szár nyers, a rajta levő le- vélzet érdes. A cirokbetakarítási időszakban a szár egy kabátot is lenyű az emberről, sőt a kéve any- nyira megfekszi az ember vállát, hogy a bőr alatt véraláfutásossá válik a test. E nehéz munkától akarta megkímélni a gépállomás műszaki gárdája a szövetkezeti gazdákat. Ezért is konstruálták meg a cirokbetakarító kombájno­kat. Egy-egy gép átalakítása 15 000 forintba kerül — említette a tech­nológus. Mi lesz a keresettel? — Hogyan fogadták a gépeket a szövetkezetiek? — kérdeztem Her- czeg Zoltántól, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjétől. — A cirokvágó kombájnok kö­rülbelül ugyanabban a hűvös fo­gadtatásban részesültek — egy­két hely kivételével —, mint an­nak idején a traktorok meg a ga­bonaarató kombájnok. Dombegy­házán a szövetkezeti tagság tilta­kozott a gép munkáha állítása el­len. — Mi lesz a keresettel!? — mondták. — Ha a gép vágja a szá­rat, a tagok anyagilag megrövi­dülnek. — Ismemi kell ehhez azt is — mondotta az osztályvezető —, hogy a járás szövetkezeteiben a cirok összes munkáját családi művelés­ben vállalta a tagság. A terület arányában minden család megcsi­nálta a maga bevételi tervét. Az a néhány száz forint is sokat je­lent, amit a cirok vágásáért kal­kuláltak. Az emberek végső soron azt féltik, hogy ettől elesnek. A m ed gyesegyházi Béke Tsz- ben öt cirokkombájn jó munkájá­ról érkezett hír a járáshoz. Ma­gyarbán hegyesen az Egyetértés Tsz-ben mindössze egy kombájn van, az is október 11-én a tábla sarkán vesztegelt. Az emberek kézzel vágták a cirkot. A medgyesi kövesút mentén ta­lálkoztam ifj. Márkus György- gyel és feleségével, ök ketten 1890 négyszögöl cirkot műveltek s ta­karítottak be. Ifjak, fiatalok. Ne­kik könnyebben ment ez a mun­ka, mint az öreg brigád legfiata­labb tagjának, a 60 éves Varga Jó­zsefnek és feleségének. Lesték a gépet, hátha megszabadítja őket a munka nehezétől. De hiába vár­tak. A tsz-nek egy kombájnja van s ezzel az egy géppel, ha műszaki­lag jó is lenne, nem győznének eleget tenni. A magyarbánhegye- siek — Varga Józsefék vélemé­nyéből ítélve — igénylik a cirok­betakarító kombájnt. Más a hely­zet a szomszéd községben. Az or­szágos hírű nagy bán hegyesl Zal­ka Máté Tsz-ben október 11-én mindkét cirokkombájn állt. Az egyik műszaki hiba miatt pihent, a másikat pedig a tagság állította félre. A tsz központjában Laukó Pál főkönyvelő vállalta az idegen­vezető szerepét. A határba men­tünk, s arról beszélgettünk, hogy ebben a jó tsz-ben miért gépelle­nes a hangulat. Meglesz a 60 forint munkaegységenként — Ez a szövetkezet tavaly 65 fo­rintot osztott munkaegységenként. Az idén ugyanezt a szintet nem érik el, de a 60 forintban bíznak. A tagság itt havonta annyi elő­leghez jut, mint más tsz-ben év­végén az elszámolásnál. A cirok­betakarításban tehát jól keresnek, nem szeretnék, ha ettől a gép el­ütné őket. A ciroktáblán Nagy Károly par­celláját kerestük. Az őáltala mű­velt területet használták fel kí­sérleti célra, a kombájn kipróbá­lására. Mivel a parcellán nem vágtak utat, így a traktoros a levágott kévéken vontatta vissza a gépet. (A cirokvágó kombájnnal csak egy oldalról lehet dolgozni.) Az egész parcella egy felborzolt nagy kévéhez hasonlított. A mun­ka minősíthetetlenül gyenge volt. Nem csoda — az ott látottak alap­ján —, hogy a tagság félreállitot- ta a gépet. Az összekuszált szár rendbetételére külön normát álla­pítottak meg. Estig bejártuk a mezőkovácshá­zi járás határának jelentős részét, így mérlegre tehettük a cirokvágó kombájnok munkáját. Miért le­hetséges, hogy a cirokkombájn Medgyesegyházán jó, Bánhegyesen pedig nem? Valószínű, hogy a gép­állomási vezetők, tsz-szakembe- rek nem tettek meg minden tőlük telhetőt a gép fogadására, munká­ba állítására. Ha a gépet a hasz­nálati utasítás alapján üzemeltet­ték volna, akkor ennek hasznos­ságáról az első perctől kezdve meggyőződhettek volna az embe­rek. A kovácsházi járásban még sok cirok áll. Érdemes lenne a med­gyesi tapasztalatokkal megismer­tetni az érdekelt szövetkezetek ve­zetőit, tagjait, hogy odahaza, a saját tsz-ben a cirokkombájnok munkába állításán a betakarítás gyorsítására tett intézkedést érez­ze a tagság. Dupsi Károly Hajó a tűzben A Bristol Aeroplane Plastio Ltd. cég olyan húszüléses acél mentő­hajót készített, amely acélvázas tetővel fedett és a tengeren ke­letkező olajtüzekben is minden ártalom' nélkül tud közlekedni. Kívülről gyantás azbesztburok vonja be és belül is vékony az­besztréteggel bélelt. A motort és az utasokat palackokból látják el komprimált levegővel. A kísérleti úton a méntőcsónakot egyenest olaj tűzbe vezették, ahol hat per­cig tudott megmaradni több mint ezer fokos hőben, hatalmas lán­gok közepette. A hajóban elhelye­zett vaj és viasz közben nem ol­vadt meg. A GYÁRIPAR 1 966. ÉVI MODELLJEIBŐL cipőbe mutató LESZ BÉKÉSCSABÁN, A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÚTJA 5. SZÁM ALATT, AZ ELIT CIPÖBOLTBAN, MA, SZOMBATON DÉLUTÁN 5 ÓRÁTÓL 7 ÓRÁIG, HOLNAP, VASÁRNAP DÉLELŐTT 10 ÖRÁTÖL FÉL 1 ÓRÁIG ÉS DÉLUTÁN FÉL 4 ÓPÁTÓL 7 ÓRÁIG. A BEMUTATÓ RÉSZTVEVŐI SZAVAZATUKKAL JÁRULNAK HOZZÁ, HOGY A MODELLEKBŐL MELYEK KERÜLNEK SOROZATGYÁRTÁSRA* A KIVÁLASZTOTT MODELLEK A JÖVÖ ÉV ELEJÉN MÁR VÁSÁROLHATÓK LESZNEK. 91687

Next

/
Oldalképek
Tartalom