Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-15 / 243. szám
**65. október 15. 5 Péntét Októbei a strandon A gyulai Várfürdőben két szabadtéri gyógymedence még most, októberben is a vendégek rendelkezésére áll. Ha kisüt a nap, akadnak elszánt fürdözők... Új medence épül a strandon, a csőhálózat lefektetését megkezdték. A munka jól halad. Fotó: Demcnv Négy családi házat adnak át az idén a kondorosi építők A Szarvasi Építőipari Szövetkezet kondorosi részlege iskolaépületet és típustervek alapján családi házakat épít helyben, valamint Kétsopronyban. A három- szobás, komfortos, jó beosztású, modem családi házak az OTP részletakciója révén találnak tulajdonosra. Kondoroson az idén három családi házat már átadtak rendeltetésének, a negyedik is rövidesen elkészül. A szobák padlózata, a festés, mázolás és bizonyos belső asztalos-, valamint szerelőmunkák vannak még hátra. Megkezdték az ötödik épület alapozását is. ra üldözte, hogy lakást kellett cserélnie és otthagynia a gyárat. Egy kis műszerészműhelyt nyitott. Ebből 1943-ban kiszólította a behívóparancs. Szimulált, s kórházba került Ott aztán egy munkaszolgálatos zsidó orvos csakhamar szerzett egy hivatalos orvosi igazolást, mely szerint Kovács Pál nem alkalmas katonai szolgálatra. De aztán újra behívták. Mire onnan is sikerült kivágnia magát, felesége és nevelt lánya már a sárga csillagos házban volt Pesten, a Munkácsy utcában. Szerencsére megengedték neki, hogy bejárjon, élelmiszert, vizet hordjon a családjának s így elő tudta készíteni a szökésüket. * A csillagos ház egyik kapuőre, az öreg póttartalékos Baldauf bácsi sokat panaszkodott egészségi állapotára s nem a legjobb véleménnyel volt mindarról, amit a nyilasok műveltek. Október 15 és november 12 között a kis Kovács többször poharazgatott az öreggel a közeli kocsmában. Így tudta meg, hogy a csillagos ház lakóit rövidesen gettóba viszik. Kész volt a szökési terv. A kis Kovács november 12-én este elcsalta Baldauf bácsit a kapuból egy fröccs- re s meg is duplázta, hogy legyen ideje feleségének és lányának kiosonni s hazamenni. Szívük a torkukban kalimpált, amíg a csaknem szomszédban levő lakásukba értek. Ötvenkét család lakott az udvarban s az egy Péntek Erzsi kivételével, senkiben sem bíztak. Budapest felszabadulásáig ki sem mozdultak a szobából. Nappal rendszerint a bevetett ágyban feküdtek. Gyakran elállt a lélegzetük, mert be-beko- pogtattak. A férje a sok kíván- csiskodást, hogy nincs-e otthon a felesége meg a lánya, azzal vezette le, hogy meghívott néhány embert a lakására borozni. Amíg ott voltak, a két nő lélegzetet sem mert venni. Aztán egy alkalommal a kis Kovács nyitva felejtette az előszobaajtót s három katona lépett he szállásigénnyel. Péntek Erzsi úgy rohant oda, mintha az ő életéről lett volna szó. Rámo- solygott a katonákra s azt mondta: Nézzék, milyen rendetlenség, piszkosság van itt. Nincs, aki takarítson. Jöjjenek mihozzánk, mi a két húgommal főzünk is maguknak, ha akarják... * Kovács Pál szabadságának is csakhamar vége szakadt. Erélyes hangú plakátok sürgették a hadkötelesek bevonulását, szigorú büntetés kilátásba helyezése mellett. Egy ideig több olyan katonai alakulatnál jelentkezett, amelyek nem foglalkoztak bevonultatással és igazolást kért a jelentkezéséről. Ezt csakhamar megunta. Lakása ajtajára kiírta, hogy „Bevonultam” s bezárkózott. Két napnál tovább azonban nem bírta az önkéntes rabságot. Jött-ment híreket szerezni a szovjet csapatok előrenyomulásáról s akiknek lehetett, tanácsokat adott, hogyan menekülhetnek meg a bevonulásFuzesgyarmatra látogat a békéscsabai mezőgazdasági állandó bizottság ismét szerve? belföldi tanulmányutakat a Gépipari Tudományos Egyesület békéscsabai csoportja A Békéscsabai Városi Tanács V. B. és a mezőgazdasági osztály közös szervezésében október 18-án Füzesgyarmatra látogat a városi mezőgazdasági állandó bizottság. A tapasztalatcserén az állandó bizottság tagjain kívül részt vesznek a Békéscsaba tanyasi kerületeiben levő tanácstagok és a többi állandó bizottságok elnökei, ösz- szesen mintegy 33-an. A résztvevők megtekintik a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet gazdaságát és elbeszélgetnek a községi tanács mezőgazdasági állandó bizottságának tagjaival A Gépipari Tudományos Egyesület békéscsabai csoportja a műszakiak és a gazdasági vezetők iá. tókörének bővítésére, szakmai ismereteinek gyarapítására az idén ismét szervez belföldi tanulmányutakat. Ezen az egyesület tagjain kívül — indokolt esetben — más iparág dolgozói is részt vehetnek. Az első ötnapos út november 2-től 6-ig tart. A résztvevők Jászberényben megtekintik a hűtőgépgyárat, Budapesten a Vasipari Kutató Intézet Budapesti Hűtőgépgyárát, Győrött a vagon- és gépgyárat, a célgépgyárat, Sopronban a tű- és késárugyárat, a fémlemezipari műveket, Szombathelyen a mezőgazdasági gépgyárat, a vasas ktsz-t, Székesfehérvárott a könnyűfémmüvet. November 8-án és 9-én Kecskemétre, 16-án Debrecenbe, 20-án Sarkadra (cukorgyárba), 27-én pedig Orosházára (üveggyárba) szervez tanulmányutat. A jelentkezéseket a GTE megyei szervezetéhez kell beküldeni. Mi érdekli leginkább a fiatalokat? Érdekes tapasztalatok egy KISZ-tanfolyamról amelyen 35 kultúrfelelős vett részt Bizonyára nem mondunk vele újat, mégsem árt ismételni, hogy az utóbbi időben megyénkben a KISZ-élet, a mozgalmi munka téma és módszer dolgában színesedik, gazdagodik, változatossá válik, ahogy mondani szokás: közelebb kerül az élethez. A KISZ Békés megyei bizottságén a napokban a békéscsabai Lenesési úti vezetőképző táborban folyó hosszabb-rövidebb idejű tanfolyamok egyikének dokumentációja került a kezünkbe. Az íveken harmincöt alapiszervezeti kultúrfelelős mond véleményt mindarról, amit az egy hétig tartó tanfolyamon látott, hallott, tanult és tapasztalt. Ha rövid volt is az idő és az összkép-adás sem teljes — hiszen kizárólag kulturális területről van szó —, ez az alkalmi tükör mégis érdekes, reális és megszívlelhető formában és mótól és az igazoltatástól. Ebbéli fáradozása közben 1945. január 10- én eltalálta egy aknaszilánk. Sokáig feküdt az utcán eszméletlenül, amíg valaki ráismert és hazacipelte ... Amikor lehetett, Kovácsné és a lánya is az utcát nézték a leeresztett függöny mögül. — Anyu, nézd! Talán csak nem a nácik vettek magukra újfajta egyenruhát? Én még nem láttam ilyen katonákat — suttogta január I2-én. — Én sem láttam még — mondta Kovácsné kis szemlélődés után, a2tán odaszólt: apa, gyere, nézd meg már, kik lehetnek ezek? Kovács Pál fájdalomtól meggyötört arccal vánszorgott az ablakhoz. Csak egy pillantást vetett a katonákra s szinte üvöltve kiáltotta: az oroszok! Végre! Nyissátok ki az ajtót, az ablakokat, szabadok vagyunk! * Kovács Pál feláll a verandára helyezett asztal mellől. Kabátot terít, magára s elindul a diót po- tyogtató, leveleiket hullató fák alatt a kiskapu felé. — Hová mész már megint, te nyughatatlan? — szól utána gyengéd szemrehányással a felesége. — Csak ide, a Rózsafába. Eszembe jutott, hogy 20 évvel ezelőtt ilyenkor tájban a Munkácsy utcában ittam az öreg Baldauffal s megszomjaztam — válaszolta mosolyogva s aztán 65 évét megcsúfoló vidámsággal nyomta le az utcaajtó kilincsét. Kukk Imre dón mutatja nemcsak a tanfolyam légkörét, hanem egy kicsit az alapszervezetek jelenlegi kulturális helyzetét, mozgásának irányát is. Kellemes meglepetés, hogy a 35 kultúros „összeválogatásán” az egyoldalúság nem jutott szerephez. Esztergályosok, pedagógusok, tem elősző vet kezetiek, adminisztrátorok, középiskolások és más elfoglaltságnak vettek részt, megyénk rohamosan fejlődő olajbányászatára jellemzően még egy bányásztanuló is. A megye minden részéből érkeztek és nem csupán városokból és járási székhelyekről, hanem olyan kisebb községekből is, mint Végegyháza, Hunya, Örménykút. A tanfolyam anyaga magába foglalta mindazt, ami — egy hétbe sürítve — elegendő egy KISZ-kultúrfelelős mai feladatának elvi és gyakorlati meghatározásához. A hallgatóság véleménye erről az volt, hogy gondosan előkészített, sokrétű napirend várta őket minden alkalommal. A zsúfolt program azonban szinte kizárta a csoportos foglalkozásokat, illetve ezek gyakorlati részére nemigen jutott idő. Emiatt kérdezésre, megbeszélésre, vitára — vagyis az „anyag megemésztésére” — sem volt mód. Érdemes erre felfigyelni. A programössze- állítás az ilyen rövid tanfolyam adta szűk időhatáron belül — bármennyire fájdalmas is a gazdag anyag miatt — csakis a leglényegesebbre redukálódjék. Ennél a „mínusznál” azonban sokkal nagyobb a plusz, amit az egyik hallgató, az okányi KISZ-titkár, Vasjs Júlia így fogalmazott: — Annyi értékeset, hasznosat kaptunk a táborban töltött rövid hét alatt, ami bőven kárpótolt bennünket a zsúfoltságért. Most mór csak az a fontos, hogy a tanultakat otthon, az alapszervezetben eredményesen megvalósítsuk. A táborvezetőséig jó munkája abban is tükröződik, hogy itt mindenki olyan vidám volt!... Ez a megjegyzés egyik ékes igazolása annak, hogy a KlSZ-okta- tás területén megyénkben is mindjobban eluralkodik a merev katedrastílus felett a szíves, elv- társias oktatási módszer. A tanfolyam talán legtanulságosabb része az a felmérés, amit a hallgatóság körében tartott tematikai vonatkozású „közvélc- ménykutatás” eredményezett. Az volt a kérdések kérdése, hogy a különféle politikai, társadalmi vonatkozású témák közül melyek azok, amik az alapszervezetek tagságát leginkább érdeklik? Első helyre a kulturális témák kerültek, majd a technika, a természettudomány s a politika következett, továbbá a sport, a nevelés, az erkölcs, az egészségvédelem és a többi. Amennyiben az említett tárgyköröket tartalmi, illetve pedagógiai értéksorrendben szeretnénk látni, a hallgatóság kívánalma szerinti felsorolás nyilván némi módosításra szorulna — gondolunk például a világnézeti nevelés sorrendi elsőbbségének a jelentőségére—, a lényeges mégis az, hogy a tagság politikai és kulturális fejlődését elősegíteni kívánó KISZ-vezetőket ma már életünk minden elvi és gyakorlati vonatkozású területe, témája érdekli, ami az ifjúság nevelésében már fél győzelemmel ér fel. És hogy a tanfolyambeli „szúrópróba” eredménye mennyire nem egyedi jellegű csupán, annak valós bizonysága a megye KISZ- szervezeteihez szeptemberben intézett hasonló értelmű körkérdés visszhangja. Az ifjúsági akadémia témaprogramjához kért és kapott javaslatok közt ilyenek szerepelnek: Ki a modem ember? A szocialista erkölcsről. Hogyan öltözködjünk? Ízlésről, magatartásról. Vallásról, babonáról. A modern technológia alkalmazásáról. A korszerű növénytermesztésről és állattenyésztésről. Hogyan rendezzük be otthonunkat? Az ifjúság és a bűnözés. Hol tart a mai irodalom és képzőművészet? A Vöröskereszt munkájáról. A gyarmati és a felszabadult országok ifjúságának helyzetéről stb. A felsorolás korántsem teljes, ugyanis nincs az a problémakör és ismeretanyag, ami kiszistáin- kat, egész ifjúságunkat ne izgatná, ne érdekelné. Kielégítésükre nemhogy néhány napos tanfolyamok, de több éves akadémiák sem lennének elegendők. Nem is kizárólagos feladatuk ez. Iskolában, munkahelyen, a rádió, a sajtó, a televízió, a könyvtár és a film útján is temérdek választ kap és rengeteg tudnivalóhoz jut ifjúságunk. A KISZ-szervezet legközvetlenebb feladata, hogy programösszeállításnál s a politikai és kulturális nevelő munkában az ifjúság kommunistává nevelésének legjobb, leghatásosabb, legeredményesebb elvi és gyakorlati módszereit alkalmazza, még csak nem is „életközeiben”, hanem az élet közvetlen erejével mindenkc és mindenütt. Huszár Rezső
