Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-02 / 232. szám

Szombat 1S63, október 2. 3 Akik félnek a géptől A búzavetés követelményei a gyulai járásban Jelentős futrinka kártétellel lehet számolni AZ A TÖREKVÉS A GYULAI A napokban részt vettem egy bemutatón, ahol a cukorrépát igen ötletes, gyorsan és jól mű­ködő gépek takarítottak be. A cseh, francia, német és osztrák konstrukciók — egy vagy több menetben — fejelik, felszedik és megtisztítva a földtől a pótkocsik­ra rakják- a cukorrépát. Van olyan, amelyik a répalevelet is szecskázza, ötletes szerkezetek ezek, s akik látták — tsz- és ál­lami gazdasági szakemberek —, elismerően nyilatkoztak róla. „Jó lenne nálunk is ilyen minél előbb”... „Ha itt befejezik, jö­hetnének hozzánk”... Ilyen és ehhez hasonló megjegyzések, kí­vánságok hangzottak el a dicsé­retek mellett egy-egy tsz jelen­levő szakemberei részéről. Gépekkel — itt is bebizonyoso­dott — gyorsabb és jobb a mun­ka. A ró^aszedő gépek átlagosan 1,5—3 holdról takarítják be a ter­mést és naponta 80 ember mun­káját végzik el. Nem szólva arról, hogy mennyi időt, fáradságot — aprólékos és nehéz munkát is — megtakaríthatnak így abban a gazdaságban, ahol alkalmazzák ezeket. Ám helyenként még felüti fe­jét az emberekben meggyökere- sedett régi gondolkodás, az, hogy nem tudnak majd munkát kapni, ha gép váltja fel őket. Nemi-ég beszélgettem egy fez- elnökkel, aki elmondta, hogy ami­kor megvették a drága fejőgépe­ket, a tehenészek olyan patáliát csaptak, hogy egy ideig nem eről­Tegnap, október 1-én reggel hét órakor a békéscsabai Közgaz­dasági Technikum előtt nem ke­vesebb, mint hatszáz melegít ős ie«ny- és fiútanuló gyülekezett. Kérdésünkre az intézet igazgatója elmondotta, hogy a békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezet: óé­ban jöttek, mögöttük néhány lé­pésre lemaradva, vállán lapáttal, magányos férfi bandukolt. Ami­kor a kritikus talpfához érke­zett, hirtelen megállt, körülné­zett és a sínre hajolt. A talpfa alá nyúlt, kiemelte a cigarettás­dobozt. Zsebre vágja és a többi­ek után sietett. A nyomozók feszült figyelem­mel kísérték minden mozdulatát. A csoportvezető intézkedett: — Lemegyek a rendőrségre te­lefonálni. Maradjatok rajta. Ha valami történik, küldjétek ér­tem a kocsit. Néhány perc múlva ismét az alezredessel beszélt. — Tudja meg, ki az illető, kik­kel tart kapcsolatot, és a szo­kásokat — utasította az alezre­des. — Az ügy kezd egyre ér­dekesebb lenni. Minden lénye­gesebb dologról jelentést kérek! Amint a nyomozó elhagyta a rendőrség épületét, a gépkocsi­jukba ütközött. Társa akkor ug­rott ki a kocsiból: — Rágyújtott! — Abból a dobozból? Biztos? — Abból! Biztos! Értetlenül bámultak egymás­ra... * Valter honvéd leadta a sza- badságos levelét a századügye­letesnek, aztán egyenesen az el­hárító tiszthez sietett, de az nem tartózkodott a laktanyában. Ide­gesen várakozott a vasrácsos aj­tó előtt, talán egy órát is, amíg a parancsnok arra jártában meg­szólította: — Kire vár az elvtárs? — A hadnagy elvtárssal sze­rethették a gépi fejest. Volt aki kijelentette, hogy inkább össze­töri a masinát vagy elmegy a tsz- ből, de nem dolgozik vele. A maradi nézet, a régi gondol­kozás, a gépellenesség még fellel­hető máshol is. Az egyik kisipari szövetkezetben új gépeket vásá­roltak. Ahhoz viszont, hogy kapa­citásukat teljes mértékben ki­használhassák, szalagrendszerben kellett volna dolgozni, egy műve­letet alaposan megtanulva. A til­takozás itt is szinte meglepő volt. A ktsz tagjai pedig meggyőződ­hettek arról, hogy más munkahe­lyeken, azonos munkakörben már jól bevált ez a módszer: gyorsabbá tette a termelést, na­gyobbá a teljesítményt, és még a kereset sem csökkent, éHenkeaő- leg: valamelyest növekedett. Sokan emlékezünk még a kombájnok elleni hangulatra is, amikor vasvillával akarták meg­védeni gépellenes elveiket egyes tsz-tagok. Ma ugyanezek az embe­rek már csak mosolyognak régi magatartásukon és többségük legjobb szószólója a gépesítésnek. Az emberek között — bár sze­rencsére egyre kevesebben, van­nak — azonban még mindig itt-ott fellelhető a régi gondolkodás, a kenyér féltése és attól való rette­gés, hogy nem lesz munkájuk, ha gép áll a helyükre. Még ha kevés helyen is tapasztalható az ilyen nézet, érdemes róla szólni és küz­deni ellene, hiszen a fejlődést gá­tolja. takarítási munkáiban segítenek az iskola tizenöt tanulócsoportjának diákjai. Az első és második osztályosok a paradicsomszüretet végzik; a felsőbb osztályosok pedig a Ve- szely-hid környékén a burgonyát takarították be. állásba a katona. — Nincs bent. Nem is tudom, mikor jön vissza . .. — Az baj ... — szökött ki Val­ter száján. — Miért? Sürgős? Valter közelebb lepett a pa­rancsnokhoz, mély lélegzetet vett: — Őrnagy elvtárs jelentem, nagyon sürgős! Ha nincs bent a hadnagy elvtárs, önnek kell el­mondanom... Az őrnagy meglepetten végig­mérte: — Jöjjön... Néhány perc múlva a pa­rancsnok kocsija elrobogott a hadnagyért... A katonai elhárítás központ­jában az alezredes alig győzte regisztrálni az egymás után be­futó, váratlannál váratlanabb jelentéseket. — A Valter-vonal álljon le! Az asszonyokat kellő kioktatás után küldjék haza. A helyőrség KISZ- szervezete még ma este rendez­zen teadélutánt a községi kul- túrházban a helyi fonodával kö­zösen. Az érdekes katonák le­gyenek tagjai annak a csoport­nak, amely részt vesz a teadél­utánon. A szokásostól eltérően, kimenőt kell adni azoknak a ka­tonáknak. Tehát sétálhatnak is a községben. A jelet hagyják az oszlopon, a rejtett levélszekrényt fokozottan figyeljék. A pálya­munkástól azonnal vegyék el a cigarettát, mielőtt az egészet el­szívná, és hozzák, amilyen gyor­san csak lehet a központi labo­ratóriumba — intézkedett az al­ezredes megszakítás nélkül. (.Folytatjuk) Egy hét múlva kezdődik a vadászat megyénkben Október 10-én kezdődik me­gyénkben a vadászat, egyelőre a fácánlövéssel. Az 1965—66-os va­dászati idényben a vadásztársa­ságok 31 ezer lőtt fácánt és 35 ezer lőtt nyulat értékesítenek. Elve 14 ezer nyulat, 7 ezer fácánt és 700 foglyot fognak az export- kötelességek teljesítése és az or­szág vadállományának vérfrissí­tése céljából. A tél folyamán az eddiginél háromszarta több, szám szerint 800 őzsutát lőnek ki az állomány minőségének javítása, s a túlszaporaság megszüntetése vé­gett. A vadászat megkezdése előtt szeptember 30-án tartotta ülését a megyei vadásztársaságok vá­lasztmánya. Az ülésen több hatá­rozat született. Többek között egy háromtagú bizottságot alakí­tottak, amely felülvizsgálja, hogy a sarkadi járásban érdemes-e a következő öt esztendőben évente 2 ezer darabbal növelni a fácán- állományt. Erre is, és az önhibá­jukon kívül anyagi nehézségek­be kerülő vadásztársaságok meg­segítésére is anyagi alapot te­remtenek közös erővel. A vá­lasztmányi ülésen elhatározták azt is, hogy a kulturáltabb vadá­szat rendezéséről, s a vadászok etikájáról hat-hét alkalommal megyei szinten előadást tartanak a vadásztársaságok vadászmeste­rei és az érdeklődők számára. Talajmintával állapítják meg a gabonafutrinka veszélyt A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya szabálysértési el­járás kiszabásának terhe mel­lett hívta fel a termelőszövet­kezetek vezetőinek figyelmét: küldjenek be mintát a megyei növényvédő állomásra azokból a táblákból, amelyekbe gabona kerül, a gabonafutrinka-veszély megállapítása végett, E hét ele­jéig több mint 700 minta érke­zett be. Ezekből az állapítható meg, hogy a megye területén mintegy 30 ezer holdon jelent­kezik a csócsárolók nagyobb arányú elszaporodása. A me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tálya 10 vagonnal rendelt a HCH változatából készült Lin­dán—7-es vegyszerből. Ennek nagy hatása mellett előnye az, hogy szagtalan és jól bele lehet illeszteni a vetésforgóba, vagy­is használata után bármilyen ét­kezésre szolgáló növényt, bur­gonyát is lehet vetni. Ráadásul 8 kilogramm elegendő a hol­danként védekezéshez. Ezzel szemben a HCH-ból 35 kilo­gramm szükséges. Az ára is kedvezőbb: mindössze 120 fo­rint értékűt kell holdanként ki­szórni. Csupán az a baj, hogy ebből a vegyszerből naponta mindössze 5 vagonnal tud gyár­tani az ipar s emiatt megyénk­be eddig csak egy vagonnal ke­rült belőle. Megszólított az egyik ismerő­söm .'írjam már meg, hogy nyug­díjba ment a horgász. Csodál­koztam, s aztán vitatkozni kezd­tem vele, hogy nyugdíjas halá­szati szövetkezeti tagról már hal­lottam, de nyugdíjba menő hor­gászról még soha. Aztán kide­rült, hogy Gyuha Mihályról van szó, aki több mint három évti­zedig volt fűtője a békéscsabai pamutszövőnek. Szeptember 26- án délelőtt aztán összejöttek vagy harmincán volt munkatár­JARÁSBAN, hogy a tervezett 12 ezer 800 hold búzának legalább egyharmada kukorica után ke­rüljön a földbe. Ezért több szö­vetkezetben úgy határoztak, hogy éjjel is hordják majd a földről a kukoricát és a szárat, hogy mi­előbb minél nagyobb terület vál­jon szabaddá a szántótraktorok előtt. Az éjszakai műszaktól ed­dig sem idegenkedtek a járás szö­vetkezeteiben. Az eleki Lenin is ennek köszönheti, hogy a talajerő- utánpótlási terv teljesítésében megközelítette az élenjáró telek- gerendási és újkígyósi termelőszö­vetkezeteket. A szántás is megy éjjel-nappal; 14 Sz—100-as, 24 DT és 32 univerzális traktor dolgozik két műszakban. NAGYON HELYES, mert csak így lehet biztosítani az ide­jében történő vetés legfontosabb előfeltételét: a talajelőkészítést. A korai vetésre sarkallja a szö­vetkezeteket a tavalyi tanulság is. A járásban ugyan az eddigi leg­nagyobb búzatennésátlagot taka­rították be az idén, mégis nagyon elgondolkodtató a skála. Ugyanis 13 és 19 mázsa közt ingadozik szövetkezetenként a termésered­mény. Például Bezosztájából a lö- kösházi Haladás 22,8, az újkígyósi Aranykalász 20,5 mázsát termelt holdanként. Az eleki Lenin vi­szont 15,3, a gerlai Magvető pedig csak 13 mázsát A csaknem ha­sonló nagy hozamú fertődi fajtá­ból is csak 12,7 mázsa átlagot ért el a gerlai Magvető. A kétegyházi Béke Tsz-ben a hagyományos bánkúti fajtából átlag 12,2, az új­kígyósi Aranykalász Tsz-ben pe­dig 13,3 mázsát takarítottak be. Az eleki Lenin Tsz-ben azért termett 5—7 mázsával kevesebbet a Bezosztája, mert november 20-a táján fejezték be a vetését, Lö- kösházán és Újkígyóson viszont október 31-re. A tavalyi vetés leg­nagyobb tanulsága: a rosszul szervezett, késedelmes vetés ala­posan lecsökkenti a búza termés- eredményét. Holdanként köny- nyen keletkezhetik ezer forint veszteség arrri 500 hold esetében félmillió forintra kerekedik. A GERLAI MAGVETŐ TSZ- BEN már évek óta krónikusan lághódító útjára indult a sikértar­talomban gazdag bánkúti búza — mindenből bő termést takaríta­nak be Méltán nevezték el 1965- öt a rekordtermések esztendejé­nek. Búzából például több mint 1600 holdról 22,34 mázsás termés­átlagot értek él. Kiderült azon­ban, hogy volt 26—28 mázsás át­lagot adó tábla is. Csaknem ki­sai közül, és poharazgatas köz­ben sok jót, erőt, egészséget kí­vánva búcsúztak el tőle. Az ön­kéntes búcsúztatók nemcsak to- roköblögetőt, hanem egyéni gyűjtésből mintegy ezer forint értékű ajándékot is hoztak ma­gukkal. Mi mással ajándékoz­hatták volna meg a hosszú évek óta szenvedélyes horgász Gyu­ha Mihályt, mint hátizsákkal, gumicsizmával és mindenféle horgászfelszereléssel az ő régi szerszámai helyett. alacsony a búza átlagtermése. Ezért a járás vezetői az idén raj­ta tartják a figyelmüket, s igye­keznek rávenni a szövetkezetét az eddigi fajták jobb megválasztá­sára, a lehető legjobb elővetemé- nyek biztosítására, az agrotechni­kai követélmények szigorú alkal­mazására. Nagyon helyesen te­szik, hiszen a Bezosztája 30 má­zsa körüli átlagtermésre képes, ezzel szemben a 13 mázsás gerlai átlag — enyhén szólva — érdem­telen megcsúfolása ennek a nagy­szerű fajtának. A lehetséges legjobb elővete- mény biztosítását egyenként be­szélték meg a szövetkezetekben a járás vezetői. Az így kialakult összesítő szerint a búza 4500 hol­don, kukorica után, 2630 holdon pedig pillangósok, cukorrépa és egyéb jónak mondható elővete- mény után kerül a földbe. Ebből is látható, hogy a kalászosok nagy részét kalászos után vetik. A kialakult elvek szerint elsősor­ban olyan földekbe, amelyek az előző évben istáílótrágyát kaptak, vagy amelyben pillangós volt. Amennyiben kevés az ilyen föld, lehetőség szerint megkülönbözte­tett mennyiségű műtrágyaadagot adnak a kalászost kalászos- kö­vető táblákba. az Árpával és búzával újra bevetésre kerülő táblák fer­tőtlenítése is nagy követelmény. Ezzel azonban probléma van. Az e célra legalkalmasabb aldrinos szuperfoszfátot nem lehet kapni. A futrinkát megfelelően kiirtó HCH- és DDT-keveréket drágál- ják a szövetkezetek, mert a ki­szórásával együtt a szükséges mennyiség 250 forint körüli ösz- szegbe kerül. Néhány száz hold tarló esetében ez bizony jelentős összegre rúg. Azonban ennek el­lenére sem szabad elhanyagolni a talaj fertőtlenítését. A futrinka elszaporodásának és gyors fejlő­désének nagyon kedvez az idő és bő táplálékául szolgál a sok gyom és árvakelés. Ha nem védekeznek megfelelően ellene a termelőszö­vetkezetek, akkor nem egy, ha­nem könnyen három-négy mázsa búza árának megfelelő összegű kárt okozhat holdanként a gabo­nafutrinka. K. I. lene mázsával adott magasabb termést az a tábla, amelyiket ok­tóber első felében vetettek a ké­sőbb vetett táblánál. Ezért most úgy szervezték meg az őszi mun­kát, hogy október közepére ne le­gyen vetetten terület. Kiváló eredményeket hoztak az aprómagvak és a kapásnövények is. Cukorrépamagból például 23 mázsás termést takarítottak be, ami nemzetközileg is előkelő he­lyen szerepel. Cukorrépából az eddig felszedett területen 320 má­zsát adott holdja, a kukoricából pedig az első tábláról 80 mázsás csőtermést törtek holdanként. Je­lenleg hat csőtörő dolgozik, a bő termés betakarítására a szokásos­nál több idő kell s nem szeretné­nek lemaradni. Egyébként a jövő évi bő ter­més alapjait is biztosítják az őszi kiváló talajmunkával. Cukorrépa alá már elkészült 100 hold föld. Virágmagot lehetne belevetni most azonnal, oly porhanyós. A Bánkúti Állami Gazdaság 10—12 éve együtt dolgozó törzsgárdája és szakképzett vezetősége méltán lehet büszke az idei magas ter­méseredményekre. —A— Kasnyik Judit Diákok a Május 1 Tsz-ben retnék... — merevedett vigyázz­Nyugdíjba ment a horgász Hat csőtörő dolgozik a Bánkúti Állami Gazdaság kukoricaföldjén Rekordtermések esztendeje a bánkúti búza őshazájában A Bánkúti Állami Gazdaság ha­tárában— ahonnan valamikor vú

Next

/
Oldalképek
Tartalom