Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-08 / 211. szám

1965. szeptember 8. 2 Szerda j a lefegyverzés folyamata Dominikában Egyre több ország ismeri el az ideiglenes kormányt Santo Domingo A dominikai fővárosból érkező jelentések hírül adják, hogy las­san alakulóban van Hector Garcia Godoy kormánya. Az ideig­lenes kormány vezetését vál­laló Garcia Godoy elnök Ma­nuel Joaquin Castillo-t ne­vezte ki belügyminiszterévé. Hec­tor De Castro, Dominika volt pa­namai nagykövete a Santo Domin- gó-i rádió és televízió igazgatója lett. Ügy hírlik, hogy Garcia Go­doy magának tartja fenn a kül- ügy- és hadügyminiszteri tárcát. Mint ismeretes, a San Isidro-i rádió hétfőn még a jobboldali Wessin tábornok felhívásait sugá­rozta. Garcia Godoy utasítására kedden a rádióállomás beszüntet­Háború Kasmírért A Biztonsági Tanács mára vir­radóra felszólította India és Pa­kisztán kormányait, hogy szün­tessék be a hadműveleteket és csapataikat vonják vissza arra a vonalra, amelyen azok augusztus 5-én álltak. Ma még természete­sen nem lehet megjósolni, milyen következménye lesz a felhívásnak — a viszály ismeretében azonban nagyon valószínű, hogy ennél jó­val nagyobb és mélyebb erőfeszí­tésekre lesz még szükség a konf­liktus felszámolásához. Két hatal­mas ország a kettőjük között fek­vő Kasmír tartomány miatt gya­korlatilag háborúban áll egymás­sal. A 400 milliós Indiában álta­lános mozgósítást rendeltek el, a 100 milliós Pakisztánban rendkí­vüli állapotot hirdettek. A második világháború befeje­zése óta most először történt meg, hogy két ilyen nagy állam nagy­szabású katonai hadműveletekbe kezdett — egymás ellen. Indiai csapatok átlépték a pakisztáni ha­tárt, hivatalos indokolás szerint azért, hogy megsemmisítsék azo­kat a támaszpontokat, ahonnan az indiai terület elleni pakisztáni támadások kiindulnak. Másrészt pakisztáni gépek erőteljes légitá­madásokat intéztek indiai repülő­gépek ellen és a Kasmírral szom­szédos Pendzsab indiai államban három helyen pakisztáni ejtőernyő­sök szálltak le. A viszály, amely­nek tüze most ilyen veszedelmes erővel lobbant fel, már 1947 óta parázslik, amikor a brit gyarma­tosítás körültekintő ravaszsággal osztotta ketté a birodalom hajda­ni indiai tartományát. A Pakisz­tán és India között lévő Kasmír állam maharadzsája sokáig habo­zott, melyik államalakulathoz csatlakozzék. Kasmírban a la­kosság 80 százaléka mohamedán volt, az uralmon lévő maharad­zsa viszont hindu. Ebben az idő­szakban pakisztáni csapatok tör­tek be a tartományba, s a két fia­tal állam, Pakisztán és India kö­zött formális háború kezdődött Kasmír birtokáért. A háború 1949. január 1-én demarkációs vonal létrehozásával végződött, ez a tar­tományt két részre szakította. Az egyik oldalon a tartomány egy- harmadát Pakisztán fennhatósága alg helyezték, míg a déli-délkeleti Fehér Lajos és dr. Horgos Gyula látogatása a mezőgazdasági újítási kiállításon Fehér Lajos, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari minisz­ter kedden délelőtt szakemberek kíséretéiben megtekintette az or­szágos mezőgazdasági újítási és ta­lálmányi kiállítást. A vendégek nagy elismeréssel nyilatkoztak a bemutatott újításokról. (MTI) kétharmad rész indiai fennhatóság alá került. A tűzszüneti vonal lét­rehozása természetesen nem ol­dotta meg az ellentéteket, . sőt szüntelen gyűlölet és feszültség tárgya lett a két állam között. A feszültség veszélyességét nemzetközi stratégiai szempontból még tovább növelték: Kasmír leg­északibb sarkát ugyanis csak egy alig néhány kilométeres, Afganisz­tánhoz tartozó földnyelv választja el a Szovjetunió határaitól, észa­kon és keleten pedig a tartomány a Kínai Népköztársasággal hatá­ros. Éppen ezért néhány évvel ez­előtt a kínai—indiai határviszály kirobbanása, amely egyebek kö­zött Kasmír északi és nyugati ha­té adását. Hajnalban mindössze egy órán át sugárzott zenét — nyilván jelképes ellenállásul —, majd elhallgatott. Jelentések szerint a lefegyver­zés folyamata lassú.- Noha a barikádokat már eltávolították | jubileum fényeinél pár percre Santo Domingo utcáiról, a szöges- ; exi<3öziirtk, akaratlan a tisztelet drótsövények még mindig ott lát- , hangja a vállalt feladat s a meg­hatók, a katonaság még nem tért | tett út láttán. vissza a laktanyákba, és a fegyve-j . . . , ^ ™ Mert a Szabad Fold nem keve­rés csoportok sem szolgaitattak! sebbet vállalt, mint azt, hogy ta­nítja a betű szeretetére azokat, 20 éves a Szabad Föld A nemzet akkor támadt fel rom- bileum alkalmából talán az lehet jaiból, 1945-öt írtunk. Történelmi a legnagyobb öröm, hogy a szám igazságtételek születtek és ennek dékok megértésre találtak az ol­nyomán szárnyakat kapott a dől- , vasók körében. Az újság és azok, gozó nép teremtő kedve. Szabad 1 akiknek szól, egymással szinte a föld! — hirdette a íöldosztó családias kapcsolatra léptek, s kommunista párt, s. ezt írta zász- ahogy múltak az évek, úgy nőtt, lajára a Szabad Föld, a magyar | terebélyesedett a család maga. Az dolgozó parasztság hetilapja. i induláskor még 40 ezres példány- S ha most a húszéves szám négy év múlva túlhaladta a 250 ezret, újabb négy év eltelté­Ceausescu Yolgográdban Volgograd Kedden Volgográdbam Ceauses- cu, a Román KP Központi Bizott­ságának főtitkára a vízierőmű tárait is vitássá tette, új elemet megtekintésekor kijelentette: A ro- vitt a konfliktusba. India nem ad- I .mán és a szovjet népet régi_ bar aU ta fel pozitív semlegességi külpo­még be lőfegyvereiket. Az AP amerikai hírügynökség azt állítja, hogy a város utcáin a baloldal röpcédulái jelenték meg, amelyek felszólítják az alkotmá­nyos erőket, ne szolgáltassák be fegyvereiket, maradjanak éberek, mert a jobboldal csak ’arra vár, hogy rátámadjon a fegyvertele­nekre. A Reuter azt közli, hogy Chile, Venezuela és Japán is elismerte a dominikai ideiglenes kormányt. Az új kormányt elismerő országok száma ezzel 16-ra emelkedett. (MTI) kapcsolatok fűzik egymáshoz. Ezek a kapcsolatok a marxizmus— leninizmus, az egyenjogúság, a litikáját, de kétségtelenül közele­dett a nyugati nagyhatalmakhoz. Másrészt Pakisztán, amely eszten­dők óta a CENTO támadó blokk tagjaiként a nyugati nagyhatal­mak szövetségesének számított, kapcsolatokat kéréseit a népi Kí­nával, ily módon rendkívül bo­nyolult és igen sok szempontból ellentmondásos helyzet állt elő. Az alapkonfliktus természetesen változatlan: a háború oka az 1947-es. kolonialista típusú felosz- | tásban keresendő. Ugyanakkor át- | színezik különböző — az utóbbi I években kialakult - nagyhatalmi . vdfgiü "elektród erőmű'tette rá érdekek is. I (MTI) akiket , évszázadokon át mindig megpróbáltak távol tartani a kul­túra, a betű világától, áramköré­től, varázsától. Tömeglapként in­dult az újság, hogy segítsen eliga­zodni a megújuló hétköznapok ap­ró-cseprő emberi dolgaiban azok­nak, akik leginkább híjával vol­tak mindenféle eligazításnak. A segítés szándékát tűzte ki célul a napi munkában, a kulturálódás- ban és művelésben, kezdettől az a törekvés vezette, hogy kaput nyisson a nagyvilág felé, kaput azoknak, akik talán falujuk hatá­rát sem lépték túl vagy csak a szükség kergette őket, s az ország­utakon a gondjaik elől menekül­ték, így nem lehetett idejük, mód­juk körülnézni. Érdek- és jogvédelmet kívánt nyújtani, hogy erősítse a bizalmat az új élet iránt. Harcot hirdetett a maradiság ejlen, szabadulást a babonák világából, hogy ráéb­szuverenitás, a nemzetközi füg- j résszé saját erejük tudatára az getlenség és a belügyetkbe való be embereket, akikhez szól, a falvak nem avatkozás tiszteletben tartása \ n£.p£t, azokat, akikhez régen oly alapján fejlődnek. Ez biztosítja a kevesen szóltak emberi hangon. két szocialista ország kapcsolatai & további erősödését. . . Emberi hangon szólni, úgy, hogy Újságíróknak válaszolva a Ro- az értelem érveit szívbeli jóaka- mán KP főtitkára kijelentett^,: ra(- hitelesítse — ezzel a szándék­meggyőződése, hogy a román pár é® kormányküldöttség szovjetunió- beli látogatása előmozdítja a két ország kapcsolatainak fejlődését. Ceausescu végezetül elmondotta, kai kezdett szólni a parasztok új­ságja, ezzel indult, hogy bizalom­ra bizalmat kapjon. Húsz év. fél emberöltő alatt hogy Volgográdban a legnagyobb. már lemérhető a szándékok sorsa benyomást a Mamajev Kurgánon js épülő szovjet hősi emlékmű és a A Szabad Föld szerkesztőségi I közössége számárai a mostani ju- I : vei pedig megközelítette a félmil­liót, amennyi ma is. Már önma- j gában ez a körülmény is elegen­dő lenne ahhoz, hogy mindazok, akik ezt az újságot hétről hétre elkészítették, Írták és szerkesztet­ték, növekvő felelősségérzettel forduljanak a falun élő emberek felé. I Ezt a felelősségérzetet azon­ban a történelem is táplálta, : A történelem, amely válaszút, I sorsforduló elé állította a földek népét, emberek százezreit, kik az új úton botladozva indultak el, várva, hogy kézen fogják őket, megértsék kétségeiket, segítsenek aggodalmaik eloszlatásában, s ki- álljanak mellettük, értük minden igaz ügyben. És mert az útjuk számos buktatón át vezetett el a máig, olykor a tévedések súlyát is viselniük kellett, mint ahogy viselték, s viselik azok is, kik hozzájuk szóltak, s szólnak. Ha elfogadjuk, hogy a szándé­kok mércéje a megértés, s az, hogy mennyiben vallják azokat magukénak, akkor elmondhatjuk: az újság eddigi életében nem múl­lak az évek hiába. A Szabad Föld, ahogyan húsz év előtt az öntu­datra ébredés hónapjaiban és éveiben tette, most a szocializmus megtalált útján is hasznosan akar­ja szolgálni olvasóit. Munkájának középpontjában az a dolgozó em­ber áll minden örömével, s nem kevés gondjával együtt, aki ten­gernyi küzdelem árán, olykor csa­lódások, s nehéz próbatételek el­lenére is mindig előrehalad és keze munkája nyomán új világ épül. S mivel ezt vallja és teszi, útja — hisszük — újabb jubileu­mok felé vezet. K. I. A szocialista demokrácia Irta. dr. Antalffi György egyetemi tanár 3. Az üzemi és termelőszövetkezeti demokráciáról Állami és társadalmi életünk de­elég mélyen elemzik a beszámolási A pártszervezetek gazdasági időszak alatti munkát és a vezetés, szervező munkája követi magát a ben megmutatkozó negatívumokat, termelési folyamatot az előkészí- kevés a megvitatásra alkalmas jó téstől a befejezésig. Természetes, javaslat. hogy a termelés pártirányításának Ami az üzemi tanácsokat illeti, nélkülözhetetlen eleme, alkotó ré­még mindig találkozunk olyan vé_ sze a dolgozók legszélesebb körű . ^ leményekkel, amelyek felesleges- bevonása, aktivizálása az üzem vallalat tulajdonosa az egész tát- nek. ^ekjntjk ezt az új intézmé- minden irányú tevékenységébe, sadalom, az allam. Abból a szem­be vesszük, hogy az adott vállalat kollektívája nem teljes jogú tu­lajdonosa vállalatának, hiszen pontból kell e téren is előrelépni, mokratizmusánák fejlődése nem hogy az üzemi demokrácia jelen- állhat meg a gyáraik, vállalatok, légi fórumait hatékonyabbá te­nek tekintik ezt az új intézmé- minden irányú nyűnket és azt mondják, hogy an- Üzemi pártszervezeteinknek tehát rák feladatai úgyis megegyeznek nemcsak ellenőrizniük kell, hanem a szakszervezeti bizottságokéval, elő is kell segíteniük az üzemi élet hivatalok, intézmények kapuinál. Ennek a fejlődésnek mindemkép­pen folytatódnia kell a irányításában is. A dolgozók a szocialista vállala­toknál részben mint tulajdonosok, részben mint alkalmazottak szól- is. naík bele a vállalat ügyeinek inté­gyüík, s ugyanakkor nagyobb le­hetőségeket biztosítsunk a dolgo- termelés zóíknak a vállalatok ügyeinek in­tézésében. Ennek megoldása rész­ben összefügg az üzemi irányítási mechanizmusunk megjavításával (Ezt a véleményt egyébként erősíti a szakszervezeti bizottság valóban helyettesítő jogköre!) Vannak olyan nézetek, amelyek az üzemi tanácsokat valamiféle értelmező, „megmagyarázó” szerveiknek te­további demokratizálását, az adott formák minél tökéletesebb kihasz. nálásával. Fel kell lépniük ott, ahol csorbát szenved a szocialista demokrácia a bírálat, a különféle jelzések, panaszok figyelmen kívül latok ügyeinek intézésébe alapve­tően a szakszervezeteken keresztül kintik. , . A dolgozók az üzemi tanácsokon ha§>'ása révén * <*•**»* Az üzemi demokrácia egyik je- keresztül döntési jogosultságokkal még üzemeinkben, hogy a bírálót zésébe. A dolgozóknak mint allkal- lentös fóruma a termelési tanács- ;s rendelkeznek és a tapasztalatok olyan kellemetlenkedő embernek mazottaknak beleszólása a válla- közős, ahol olyan tapasztalataink azt mutatják, hogy ilyen jellegű tekintik, akitől jobb minél előbb vannak, hogy a dolgozók megjele- kérdések megvitatásánál az üzemi megszabaciuini. itt is mindenék- , , , tanácsok üléséi aktívaknak bizo­nese e tanácskozásokon vállala- nyúltak. történik. Ezért a szakszervezeti bi- tönként eltérő. Egyes esetekben, Mind a termelési tanácskozások, zottságok munkája fontos része az különösen all ez a három músza- mind az üzemi tanácsok 0]yan íó- üzemi demokráciának. A dolgozók, kos üzemekre, az éjszakai músza- rurnok; amelyek még nagyon sok nak mint tulajdonosoknak bevo- kosok bevonása sok problémát tehetőséget rejtenek magukban lönös gonddal kell törődni a szö- nása a vállalat ügyeinek intézésé- id«z elő. A vidékről bejáró dolgo- az üzemi demokrácia kibontakozá- vetkezeti demokrácia maradékta. be nem mondhatjuk, hogy teljesen z°k megjelenése is kevésbé bizto- sahoz, ehhez azonban több bátorí- !an érvényesülésével, amely szer­kielégítő. Sokan e kérdéssel kap- sított. Sok esetben a gazdasági ve. tásra, iránymutatásra van szükség ves r®sze szocialista demokratiz- csolatban az önigazgatási elvet ké- zetők, mint az üzemi termelési ta. úgy a vállalatvezetés, mint a párt- tusunknak. Az a tény, hogy a ter- rik számon, s ennek alapján gon- nácskozások előadói, nem az egy- vezetés oldaláról. Az üzemi párt- melőszövetkezeti tagság sajátjának ségnél jelentkező valóságos köve- szervezeteknek kell az üzemi élet érzi a szövetkezet vagyonát, ügye- telmények figyelembevételével demokratizmusának legfőbb irá. it, gondjait, megfelelő beleszólási előtt az emberek tudatára, az ideo. lógiai nevelő munka eszközeire kell építeni munkánkat. A termelőszövetkezetekben kü­aolják megoldani a problémát. En nek az elvnek a hibája azonban világossá válik akkor, ha figyelem, állítják össze beszámolóikat, nem nyitóivá, szervezőivé válniuk. joga és lehetősége van a termelő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom