Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-30 / 230. szám
1965. szeptember 30. 5 Csütörtök V-Ji Négy évtized után A szekrény elé lép. Kinyitja ajtaját, hogy fehér köpenyét, mint annyiszor, magára öltse. Megremeg a keze, fejét önkéntelenül lehajtja, s szeméből nagy könnycsepp jelenik meg. A legbelső szobáiból, a hófehér ágyacs- kák egyikéből gyenmeksírás hallatszik. Megíremeg és — mint 16 év óta annyiszor — 'gyorsan öltözni kezd. Hívják „övéi”, a kis tipegő emberkék. S amikor benyit a kétszámyú fehér ajtón, nyújtják feléje kicsiny kezüket, a jól ismert és annyira szeretett őszülő hajú Judit néni felé. És ő, miután lopva elmorzsolta a szekrény előtt szemébe szökött két kövér könnycseppet, kedves bangón, a tőle megszokott babusga- tással köszönti a Katikákat, a Sa- nyikákait, a Juditkákat, a Misiké- ket Soriba járja a kis ágyacskákat és ha csak egy percre is, egymás után karjába veszi a rábízott kicsinyeket. Közben körülnéz a ragyogóan tiszta szobában. Tekintete szinte rátapad a bútorokra, a gyermekbirodalom minden zeg- zugára, a játékokra. Mintha ezen a napon minden új lenne, mintha most látná először a szoba berendezését. Bensőjében lázas melegséget érez és úgy érzi, mintha a szíve az agyában dobogna. S egyszeriben 42 dolgos év emlékei jutnak eszébe, és egész élete, amit Békéscsabán, ebben az öreg városban élt le. A „Hubertuszra” gondol, ahol 13 éves korában mint „felnőtt” munkásnőt alkalmaztak. Csak így kapott munkát. Ott volt a sztrájkolók között, amikor kértfillóres béremelésért kellett csatárazni. Majd a felszabadulást követő évek eseményei peregnek le előtte. A „Hubertusz” egyesült a „Rokkával”, majd a jelenlegi kötöttárugyár nevet kapta. A naptár 1949-ot mutatott. Míg él, soha nem feledi azt a napot. A gyár bölcsődéjében gyermekgondozónőnek léptették elő. Boldog volt, nagyon boldog! Munka közben hihetetlen szorgalommal szerezte meg a gyermeknevelésre és gondozásra jogosító oklevelet. E 16 év alatt —• noha saját gyermeke nem volt — mindennap 30— 40 gyermek nyújtotta feléje kicsiny kezét. És most, ezen a napon, mintha minden véget érne. Legalábbis úgy ér2i. Utoljára öltötte magára fehér köpenyét, utoljára járja végig a gyár 'bölcsődéjének szobáit, utoljára eteti „gyermekeit”. Ezután már csak vendég lesz abban a gyárban, abban az épületben, ahol 42 évig mindennap munka várt rá. Nálánál jóval fiatalabb munkatársai néhány óra hossza múlva öleléssel köszöntik nyugdíjba vonulása alkalmával, összekoccannak a poharak. Köszöntik Vraukó Juditot munkatársai, s a rábízott kicsinyek szülei és a gyér vezetői. Ott lesz e nap délutánján, a Judit néni tiszteletére rendezett 'kedves ünnepségen Vajkanyin Zsófia, mindenki Osika nénije is. Öt egy hónappal ezelőtt, mint a bölcsőde első nyugdíjasát, köszöntötték csengő poharak koccintása közben. Az ő kedves, megszokott mosolya hiányzik a bölcsődéből. Ö 43 év szorgalmas munkája után mondott búcsút a bölcsőde fiatal munkatársainak, s a gyerekeknek, akikért mindenre képes volt. Szorgalmáért Kiváló Dolgozó oklevéllel, és megannyi elismeréssel jutalmazták a gyár vezetői. A kis kollektíva pedig nagy szeretettel látja mindig vendégül, akitől munkaszeretetei, emberséget tanultak. Mindketten fiatalos lendülettel szorgoskodtak fiatalabb munkatársaikkal azért, hogy 1963-ban és a múlt évben is elnyerjék a megtisztelő Szocialista brigád címet. S ha a Békéscsabai Kötöttárugyér bölcsődéjének gyermékeket nevelő kollektívája az idén harmadszorra is birtokosa lesz a Szocialista brigád címnek, amikor e kitüntetés jelvényeit kabátjukra tűzik, valamennyien Judit nénire, Osika nénire gondolnak. Hiszen ebben az eredményben kettőjük munkája és igyekezete is benne lesz, akik több mint négy évtized után becsületes munkájuk végeztével nyugdíjba vonultak. Balkus Imre Az alkoholos befolyásoltság szerepe a közlekedési balesetek előidézésében A z alkohol szerepe bűncselek- " menyek, közlekedési és egyéb balesetek előidézésében és létrejöttében igen jelentős. A közlekedés biztonsága szempontjából különös veszélyt jelent, ha a köz. lekedésben részt vevők — főként gépjárművezetők — alkoholos be. fclyásóltság állapotában vannak, mivel' az alkohol hatására bekövetkező központi idegrendszeri károsodások az egyén magatartásában, észrevevő-, fegyelmező- és cselekvőképességében igen jelentős változásokat okoznak. Az alkoholfogyasztás folyamán — meghatározott sorrendben — bizonyos központi idegrendszeri funkciók szenvednek károsodást. Legérzékenyebbek a homlokagyi, az agykérgi és a gondolkodási köz. pontok. Érthető tehát, hogy alkohol hatására elsősorban ezek károsodnak. Ezért mondjuk, hogy az alkohol hatásába először a központi idegrendszer magasabb gátlótevékenysége iktatódik ki, illetve szűnik meg. Ebből adódóan az alkoholfogyasztás kezdeti szakaszában jelentkező tünetek — mint például gátláskiesés, az önkontroll elvesztése, az önbecsülés, a növelc. Értekezleten hallottam, nem is egyen, de most legutóbb vita tárgya is lett a következő beszámolói kitétel: .. Az SZMT által kiadott módszertani levél alapján az utóbbi években könyvtárosaink pontosabban vezetik az olvasói rétegek megoszlását ... Az összetétel bár kedvezően alakul, mégis meg kell mondani, hogy még mindig magas, 28,2 százalék volt az elmúlt évben a tanulóifjúság száma...” Példának hozza a jelentés a gyulai szakmaközi könyvtárat is, ahol magas a tanulóifjúság taglétszáma. Elmarasztalóan értékelik azt a könyvtárost, akinek sok a tanuló- olvasója. De vajon miért? Olyan türelmetlenek vagyunk! A jólétet hamar megszokja az ember. Könnyebb rászoktatni valakit ar. ra, hogy könnyebben, jobban él. jen, hogy felszabadultnak és egyenlőnek érezze magát, mint arra, hogy egyszeriben változtasson minden’ szokásán. Valljuk meg őszintén, nem mindenki szeret egyformán olvasni. Vannak, akik az újságnál megrekednek, vagy még azt sem veszik kézbe, inkább meghallgatják a rádióból a híreket. Könyvtárosaink nagy erőfeszítéseket tesznek az olvasótotoorzás érdekében, államunk milliókat áldoz a könyvtárak és a könyvtárhálózat fejlesztésére, s hogy vannak sokan, akik nem olvasnak? Húsz év alatt nem lehet mindent .elérni! vő önbizalom és a terjeszkedési inger — e gátlás alóli felszabadulás következményei. Ebben az állapotban a járművezető önmagát a legjobb gépkocsivezetőnek hiheti, s nem veszi figyelembe a közlekedési szabályokat, gátlástalan. Például olyan körülmények között előz, amelyre józan állapotában nem is gondolna, a sebességkorlátozásokat megszegi. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy milyen veszedelmet jelentenek a közlekedésben az ittasság ilyen fokán álló egyének. A közlekedés baleseti statisztikái jellemzően mutatják, hogy a legtöbb szabályszegés, gyorshajtás1, stb. ittas személyeknél fordul elő, akik engyhe alkoholos befolyásoltság állapotában vannak. A közlekedés biztonsága érdekében minden rendelkezésre álló eszközzel küzdeni kell az ellen, hogy ittas személyek a közlekedésben részt vehessenek. Kétségtelen, hogy csekély meny. nyiségű alkoholfogyasztás — például 1 pohár sör, vagy egy deciliter bor — a vezetés biztonságára nincs hatással, hiszen ilyen Éppen ezért: itt az ifjúság, rájuk számíthatunk, okéit már mi neveljük, ők a jövő szakmunkásai, mérnökei, tanárai, mezőgazdasági szakemberei. Miért baj az, ha ők beszoknak a könyvtárba s „magas a számuk”? Hadd legyen! Lassan jutunk előre, tartja a jó magyar közmondás. Lassan, de biztosan. Az a diák, aki ma könyvtári tag, holnap szakmunkás vagy mérnök, vagy éppen gépállomási traktoros lesz. Olyan ember, olyan felnőtt, aki megszokta a könyvet, aki meg sem tud lenni nélküle, öt akarjuk kiszorítani bárhonnan? Mert az ellenvetés így hangzott: „A szakszervezeti könyvtár elsősorban a munkások, a dolgozók között fejtsen ki tevékenységet, a közművelődési könyvtárakban, ifjúsági könyvtárakban az ifjúság helye”. Perbe széliünk ezzel az állásponttal, mert talán az a- tiszta munka, ha azt mondjuk: ott olvasson a diák, ahol könyvhöz jut! Nem baj, ha magas a számuk, holnap megfordul a statisztika, mert diákból felnőtt dolgozó lesz, csak várjunk türelemmel, s amellett, hogy a felnőtteket nem szűnnek meg a könyvtárosok a könyvnek megnyerni, hagyják csak, ápolják csak az ifjúságot, adják kezükbe az irodalom gyöngyszemeit, az ismeretterjesztő könyveket, s várják türelemmel, hogy a törvényszerűség alapján is változzon a statisztika! (ádám) csekély mennyiségű alkohol még klinikai tüneteket sem okoz. Jogszabályaink azonban megelőző szempontból vezetés közben még a legcsekélyebb mennyiségű alko. holfogyasztást is tiltják. Az orvosszakértők megállapították, hogy egy meghatározott véralkoholszinten felüli vezetésnél a baleseti veszély — a közvetlen veszélyeztetés — tartósan fennáll, s ha nem is jön létre baleset, az csupán1 szerencsés véletlenen múlik (néptelen út, mások ébersége, stb.). Már 20—30 g., de még inkább 50 —70 g. alkoholnak megfelelő italr mennyiség (pl.: több korsó sör, 5 —7 deciliter bor, 1—1,5 deciliter rum, pálinka elfogyasztása) olyan jellemző tüneteket okoz, mint például érzelmi felhangoltság, gondolatok csapongása, önkritika, önfegyelem csökkenése, stb. E tünetek összhatását az alkoholos befolyásoltság izgalmi stádiumának .nevezzük. Ilyen állapotban a félénk ember bátorrá, a bátor vakmerővé válik, elmúlnak a kellemetlen hangulatok, rossz közérzetet okozó testi és szellemi érzések. A gátlások alól felszabaduló központi idegrendszeri mozgató központok izgalma széles taglejtésekben, erőfitogtatásban, vetélkedésben nyilvánul meg. Az ennél is nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztása után a testi és lelki tünetek súlyosbodnak. Jellemzői az akadozó beszéd, a rendezetlen mozgás, egyensúlyzavar, nyomott hangulat, romló közérzet, tájékozódás. és emlékezés-zavar, a szellemi működés gyengülése. Körülbelül 1,5 liter bor, 3—3,f deciliter pálinka vagy tömény, szesz elfogyasztása után a testi és lelki tünetek tovább súlyosbodnak. A tántorgó járás dűlöngé- lésig fokozódik. A súlyos egyensúlyzavar következtében szédülés, émelygés, hányinger, hányás lép fel. Az alkoholmérgezett fáradi, álmos. Sajnos egyesek ilyen állapotban is megkísérlik, hogy kerékpárra, motorkerékpárra üljenek és nem csodálkozhatunk azon, ha ilyenkor súlyos, gyakran halálos közlekedési balesetet szenvednek, illetve okoznak. A súlyosan itta9 személyek szenvedő alanyaivá is válhatnak a baleseteknek. Ilyen állapotban ugyanis járműről — villamosról, vonatról — leesnek, kiesnek; a szabályosan közlekedő járművek elüthetik, elgázolhatják őket. Nemegyszer az is előfordul, hogy az ittas állapotban országúton fekvőt elgázolja valamilyen jármű. A közlekedési fegyelem, a személy. és vagyonbiztonság megköveteli az alkoholfogyasztás elleni kérlelhetetlen harcot. Ebben az alkoholszonda és a véralkohol- vizsgálatok egyre hathatósabb segítséget és bizonyítékot nyújtanak. Dr. Földes Vilmos r. alezredes, kandidátus Egy helytelen álláspont margójára Avagy: kikből lesz könyvtári olvasó? Megnyílt a korszerűen átalakított BÚTORÁRUHÁZ Orosházán, Vörösmarty u. 2. 11850
