Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-30 / 230. szám
IMS. szeptember ífl. 3 Csütörtök Az ország különböző részeibe is kerül facsemete megyénkből — A tavalyinál 15 ezerrel több karácsonyfát értékesít az erdőgazdaság — A lombhullós nemcsak az ősz végleges beköszöntését jelenti, hanem a faültetés, az erdőtelepítés kezdeté?, is. A Békés megyei Állami Erdőgazdaság ez óv őszén, és tavaszán 217 heiktár erdőt újít fel és 35 hektárt telepít újonnan. Emellett ellátja a gazdaságok, a MÁV, a közúti igazgatóság és a vízügyi igazgatóság fásítási igényét is csemetékkel, sorhangokkal, sorfákkal. A megye erdészeteiben nevelt és értékesítésre kerülő több .mint 2 millió facsemetéből, 96 ezer su- hángból, 24 ezer sorfából, az őszi és tavaszi fásításhoz több ezer kerül az ország különböző tájaira, többek között Miskolcra, Balassagyarmatra, Szombathelyre, Tata. bányára, Szolnokra, Kecskemétre, és Debrecenbe is. A megye községeibe, városaiba parkosítás céljára 8 ezer töves fenyőfát ad az idén az erdőgazdaság. Emellett a tavalyinál mintegy 15 ezer darabbal többet, összesen 58 ezer 600 darab karácsonyfát juttat a megye lakosságának a kereskedelmi szervek útján. Naponta negyven vagon cukorrépa Békéscsabáról Gyorsabb ütemű a cukorrépaszállítás a békéscsabai termelőszövetkeze tőkben. Naponta 40 vagon cukorrépát juttatnak el a feldolgozó üzembe. Különösen jó eredményeket ért el a szedésben a Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet, mert a 170 holdnyi cukorrépából 115-ről már felszedték a termést. Az eddigi napi 6 vagon helyett nyolccal szállítanak el ebből a szövetkezetből. A Lenin Tsz naponta 13—14 vagon cukorrépát ad át. Ez is magasabb az elmúlt hetek napi átlagánál. A szövetkezetek ugyanis egymást támogatják az őszi betakarítási munkákban és megállapodtak abban, hogy ha valamelyik tsz-ben már sürgős tennivaló van, akkor az egy napra engedélyezett vagont átadják annak a szövetkezetnek, ahol jobban tudnak haladni. A Május 1 Tsz-ben például most sürgősen be kell takarítani az étkezési hagymát, ezért két-három napra leálltak a cukorrépaszedéssel és így a Lenin Termelőszövetkezet több vagonba rakodhat. A két műszakban 54 gép dolgozik, s főleg a talajt készítik elő a vetéshez. Eddig az őszi kalászosok 60 százalékának készítették elő a talajt, illetve szántották fel. Ezenkívül a szállítóval trágyát is hordanak éjszaka. A mélyszántást csak az SZ—100-asokkal végzik, mert minden erőt főleg a betakarításra és a vetésre összpontosítanak. Készül a nagy teljesítményű hagymatisztító gép Az élelmiszeripari üzemekben évek óta komoly gondot okoz a nagy mennyiségű hagymatisztítás. Egyedül a Békéscsabai Konzervgyárban — ahol ebben az évben legalább 650 vagon hagymát szárítanak, ezenkívül különféle kon- vervek készítéséhez kell hagymát tisztítani —, a szezonidőben naponta 400 munkás kellene erre a munkára. Ezen a lassú és nehéz fizikai munkán segít a készülő nagy teljesítményű hagymatisztító gép. Dr. Kardos Ernő, a Békéscsabai Konzervgyár főmérnöke Soós András budapesti mérnökbarátjával újította a hagymatisztítót, melynek a prototípusát már gyártják az Élelmiszeripari Gépeket Gyártó Vállalat üzemében. A 40—50 kézi munkást helyettesítő gép nagy jelentősége, hogy csupán az élelmiszeripari üzemek területén évente mintegy ötmillió forint megtakarítást hoz a népgazdaságnak. és hirtelen elhagyta az ereje. — Figyel... Minden energiáját összpontosítva, lassan az ablak felé fordult. — Nem vettem észre — gondolta. — Nem szabad észreven- nem. Valakit rámragasztottak, hogy ellenőrizzék, végrehajtom-e a feladatot? Első feladat! Mi következik az első után? Vagy a mi emberünk? Akkor szólna . .. Miért nem szól? Mintha valóban ügynök lennék... Hiszen még módomban sem volt jelenteni... Vagy éppen erről akarnak meggyőződni? De akkor miért utazik velem? Elég lenne egy telefon ... Ez nem a mi emberünk. Ezt ők küldték,.. Végre kell hajtani, mert szagot vesznek. Nem szabad, hogy csalódjanak bennem. Végrehajtani, végrehajtani... és jelenteni — zakatolt a gondolat a fejében a vonatkerekek döccenésének ütemére. Az állomáson csak nóhányan szálltak le a vonatról, köztük a szúrós szemű újságos is,, aki egyenesen a váróterembe sietett. „Szóval, ők küldték...” — gondolta Valter és körülnézett. Az állomás már üres volt, a vonat füstje a távoli domb mögül szállt az égnek. Bizonytalan léptekkel indult el a felüljáró irányába. Már messziről számolta a talpfákat... öt... hét, nyolc, kilenc. Megállt, lehajolt és remegő ujjakkal kibontotta a cipőfűzőjét. Lopva hátrapillantott. A váróterem ablakában ott állt a szúrós szemű ember. Egészen az üveghez nyomta az orrát, úgy figyelt. Ügyelve, hogy a köpenye takarja, átnyúlt a sínen, és keresgélni kezdte az előkészített helyet. Az üreget befújta a hó. Ügyetlen, kapkodó mozdulatokkal kaparta ki a havat a talpfa mellől és végre rátalált a kis fészekre. Belehelyezte a dobozt, és nagyot sóhajtva felegyenesedett. Elindult a felüljáróhoz. Azonnal ráismert a megjelölt oszlopra. Előkotorta zsebéből a krétát, gyorsan felrajzolta az illetlen figurát az oszlopra. Kínos lasssúsággal sétált el a legköze lebbí sarokig, és miután befor-’ dúlt az utcába, szinte futva indult a laktanya felé. (Folytatjuk) Kicserélték tapasztalataikat a megye legjobb kombájnosai A gépjavító állomások és az állami gazdaságok legeredményesebben arató kombájnosait hívta meg m múlt hét végére a Hidasháti Állami Gazdaságba a MEDOSZ megyei elnöksége, a Gépállomások megyei Igazgatósága. Az összejövetelnek kettős célja volt. Az egyik az, hogy az ez évi nyári betakarítás legjobbjai kicserélhessék tapasztalataikat és elmondhassák javaslataikat a jövő évi aratás zökkenőmentesebbé tételére. A másik cél pedig az, hogy együttesen megvendégeljék, s a jól megérdemelt elismerésben részesítsék a kombájnosokat. A résztvevő kombájnotok közül hatot mutatunk be fényképen. Röviden közöljük az elhangzott elismerő szavakat s a kombájnosok felszólalását. Sarnyai Ferenc, a MEDOSZ me. gyei elnöke: Büszkék vagyunk me. gyénik kombájnosaira, akik a sok esőzés, a dőlt, kuszáit és nagyon elgyomosodott gabona ellenére olyan teljesítményt értek el, amilyennel nemigen dicsekedhetnek sehol a világon. Plavecz János, a MEDOSZ megyei elnökhelyettese: Nehéz olyan szavakat találni, amellyel legjobban kifejezhetnénk elismerésünket. kombájnosaink minden akadályt leküzdő nagyszerű munka, jáért. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek 300 ezer hold gabonájának 92, illetve 85 százalékát a kombájnosok takarították be, a legjobbak közül is ki. tűnt többek között Megyik SánHargitai Pál mezőgazdasági osztályának főag- ronómusa: Kombajnosainik mestereivé váltak szakmájuknak, s a történelem folyamán legmostohább nyár időjárása ellenére a legmagasabb búzatermés-átlagot takarították be. Ennyit az elhangzott elismerő szavakból. S most idézzük a kombájnosok véleményét. Mátyási Mihály, Mezőhegyesd Állami Gazdaság: Mi 18 SZK-kom. bájnnal 4 ezer hold gabonát arattunk le gazdaságunkban. Ennyit még sohasem, hiszen nem volt ritka a 34 mázsás holdankénti tor. més sem. A kombájnosok szemveszteség nélkül s tisztán dolgozGácsér Ferenc dór 1624, Gácsér Ferenc 1524, Bottá Pál 1540 és Kormányos József 1520 tonnás teljesítménye. Ivanics Jenő, a Békés—Csong- ród megyei Állami Gazdaságok főagronómusa: Én már elég régen folytatom a szakmámat, de még ilyen nehéz aratást, mint az idei, nem értem meg. Az aratás idején több mint 150 milliméter csapadék hullt, a talaj annyira felázott, hogy minduntalan lesüppedtek a kombájnok. E nehézségek ellenére mégis learattak komibájnosaink, ráadásul kiváló terméssel és kevés veszteséggel. Olyan kimagasló teljesítményeket, mint a mi komibáj. nosaink, sehol sem értek el a világon. Varga Lajos, a megyei tanács Varga Pál Mátyási Mihály ; tök. Ennek ellenére nem sok megbecsülésben részesültünk. Máshol magasabb bérezést, vacsorákat I kapilük a kombájnosok, mi még i azért sem kaptunk prémiumot, amiért két hétig segítettünk aratni a Felsőnyomásd Állami Gazdaságban. Az aratás megkezdése óta nem volt vasárnapunk, s ezután sem számíthatunk rá, hiszen az ' aprómagcséplés után következik a kukorica betakarítása. Nánási István, Körösi Állami Gazdaság: Mi sem tapasztaltuk a kombájnosok és a traktorosok megbecsülését a gazdaságban, pe. dig néhány kombájnos több száz ember munkáját végezte el a nyár folyamán. Nem értem azt sem, hogy miért maradt el a traktoros, nap. Wagner József, Hidasháti ÁlMegyik Sándor lami Gazdaság: Én is, s a gazdaság valamennyi kombájnosa meg volt elégedve azzal a megbecsüléssel, amiben részesült. A rendes fizetésen felül prémiumot kaptunk a teljesítmény után és az alacsony tarlóért. Dolgoztunk is becsülettel. Általában 98 százalékos tisztaságban eresztettük pótkocsira a gabonát, úgyhogy szállíthattuk egyenesen a terményforgalmi raktárába. Pedig nálunk is volt 300 mázsán felüli napi teljesítmény is. Zahorán György, Felsőnyomási Serfőző István Állami Gazdaság: Szép szavakat mi sem kaptunk, pedig nálunk is nagyon nehéz volt az aratás. Főleg azért, mert egyes táblákban 8— 9 éve követi búza a búzát, s bizony eléggé elgyomosodtak. Ennék ellenére mi is értünk el napi 300 mázsás teljesítményt. Nekem az a véleményem, hogy a kombáj. nosok elsősorban a gyors és szem. veszteség nélküli aratással törődjenek, ne a tisztítással. Megyik Sándor, Orosházi Gépjavító Állomás: A tiszta táblákban lehet tisztán is csépelni a kombájnnal, az idén viszont any- nyira gyomosak voltaik a gabonák, hogy a gépnek csaknem annyi gyom mag vat kellett learatnia, mint amennyi búzát. Valaki szóvá tette, hogy túl sok volt az ellenőrzés. Én utánam is állandóan ellenőrizték a szemveszteséget, a tarlómagasságot, mégis 5—600 má_ zsa gabonát arattam le naponta. Engem csak az dühösített, hogy ha az összeadásnál véletlenül kife_ lejtettem egy tizedespontot, akkor száz forint levonást eszközöltek tőlem büntetésül. Aradszki János elvtárs, az SZMT munkatársa végezetül javasolta, hogy a kombájnosok kísérjék figyelemmel az őszi talajelő- készítést. és vetést, követeljék meg a sima talajfelületet. Az ellátás javítása végett javasolta, hogy a szerződésben kellene meghatározni azt, hogy hogyan biztosítsák a szövetkezetek a traktorosoknak az "leimet, .a vizet. K. I Foto: Kocziszky
