Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-18 / 220. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I960. SZEPTEMBER 18., SZOMBAT Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 220. SZAm Több mint passzió Péter János visszaérkezett Koreából Péter János külügyminiszter, aki Pák Szón Csői külügyminiszter meghívására baráti látogatást tett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, visszaérkezett Budapestre. Fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, valamint a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt Szón Csan Rjom, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete és G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) Következetesebben segíteni a párt decemberi határozatának végrehajtását Megkezdődött a Szakszervezetek Országos MAI SZÁMUNKBÓL: Traktorosfogás ______ (2.-3. oldal) Munka után a kőművesekkel ___________ «. oldal) V ita a felnőttoktatás kérdéseiről _____________ (5. oldal) A geszti kastély (S. oldat) Együk ismerősöm azzal állított meg, hogy az utóbbi időben lapunkban több olyan közleményt olvasott, melyekben a jelenlegi háztáji gazdálkodásról esett szó. Ezek helyett szívesebben olvasott volna a közös gazdaságok termelésének fejlesztésére lett intézkedésekről, módszerekről, eredményekről. Kétségtelen, a termelő- szövetkezetek gazdálkodása — megyei átlagban — jónak mondható. Mutatja ezt a búza termésátlaga, a cukorrépa, a kender és a zöldség hozama. A kukorica is jó termést ígér. A szövetkezetek állatállománya kedvezően fejlődött a fertőző betegség ellenére is, így a szövetkezetekben előállított állati termék értékesítésében nem lesz különösebb gond. Az ellátás a jó eredmények ellenére mégis elmarad a kívánalmaktól. Miért? Az utóbbi időben városon és falun jelentősen tovább növekedett azoknak a száma, akiknek ellátásáról a központi készletekből kell gondoskodni. Furcsán hangzik, de így igaz, több faluban nem termelnek még annyi zöldséget sem, amennyi a helyi lakosság szükségletét kielégítené. Ezekbe a községekbe a MÉK drága pénzen fuvarozza a paprikát, a paradicsomot, a káposztát, a karalábét, a karfiolt és a burgonyát. Evekkel ezelőtt más volt a helyzet. A falu nemcsak kenyérből, húsból és tejtermékből, hanem zöldségből is önellátó volt. A lakóházak környékén termett annyi burgonya, u'borka, zeller, amennyire éppen a konyhának szüksége volt. Sőt mi több, jutott ebből piacra is. Évekkel ezelőtt azt vallottuk, hogy a termelőszövetkezet falun és városon egyaránt megoldja a lakosság zöldség-, gyümölcs- és állati termék ellátását. Ma látjuk, hogy ez egyik napról a másikra nem valósulhat meg. A férőhelyek kialakítása, a zöldség nagyüzemi termesztéséhez szükséges felszerelések beszerzése még 1965-ben is körülményes. A termelőszövetkezetek gazdasági épületei mind-mind újak, mindössze néhány-éve létesültek. Ezek befogadóképessége korlátozott, ugyanakkor az egyéni gazdálkodás világában a célnak megfelelő olcsó épületek, gazdasági berendezések odahaza kihasználatlanul maradtak. Néha bizony a ház körül üresjáratra, semmittevésre kényszerültek a család azon tagjai, akik a közös munkából valamilyen oknál fogva nem vehették ki részüket. Az 5—600 négyszögölön különben jól hasznosuló napi néhány órás munka így haszon nélkül elveszett. Az emberek egy része a pihenésre más időtöltést talált, noha a fizikai és a szellemi fáradtság megszüntetésére a legkiválóbb hely a ház körüli kert Bár az utóbbi időben egyre többször esett szó a háztáji termelés fontosságáról, a ház körüli gazdálkodás lehetőségeinek jó kihasználásáról. Erről a témáról azonban még nem beszéltünk eleget. Még igen sokszor vissza kell rá térnünk, mert sok a teendő. A szónak azonban máris eredménye van. A tsz-alapszabályban megszabott haszonállat-tartás mind szélesebb körben terjed. A háztáji bizottságok — ahol működnek — erre specializálták magukat, pedig a háztáji gazdálkodás nem egyenlő a tehéntartással, a bika- és a sertéshizlalással, valamint a baromí'itörzs-neveléssel. Mindennek az udvar a területe. A házhoz tartozó kert is most már mindjobban szóba kerül. A zöldség- és a gyümölcstermesztéssel való törődés egyre több tsz- gazdát foglalkoztat úgy is, hogy a családi szükségleten felül piacra is termeljen. A dolognak ez a része azonban nehezen jut egyről a kettőre. Évek óta a megye néhány társadalmi szervének az a tisztes megbízatás jut, hogy a háztáji gazdálkodás lehetőségeit propagálja. Sarkadon, Békésen, Orosházán a művelődési otthonokban helyet kapott egy olyan szakkör is, amelyben a házikertek kihasználásáról, a zöldség- és a gyümölcstermesztés lehetőségeiről beszélnek. Orosházán a házikertek szakkörének tagjai működésük óta minden évben kiállításon mutatják be termékeiket. Az idei kiállításuk szám szerint a harmadik. A bemutatott zöldség és gyümölcs évről évre szebb, jobb minőség, mennyiség és választékosság tekintetébén. Ez az egész szakköri munka Orosházáról indult, Eredménye, hogy már Békésen és Sarkadon is vannak követőik. Csakhogy ma még kevesen vannak. Lehetnének többen is! Ha a háztáji gazdálkodás nyújtotta lehetőségeket tanácsaink, az fmsz, a Hazafias Népfront, a nőlanács több helyen nemcsak kívülről, a felületen szemlélné, hanem ezek lényegét vizsgálná, rájöhetne, hogy a családonként egy holdnál nem nagyobb terület milyen óriási jelentőségű. Megyei szinten 50—55 ezer holdra tehető a házikertek területe. Az utóbbi években 5—6 ezer új házhely került kiosztásra. Mi lett ezek sorsa az 50 ezer holdéval együtt? Hogy tulajdonosaik mivel hasznosítják, több okból nem lehet közömbös. A művelődési házak, a kultúrotthonok sok helyen sajnos, még nem adtak otthont a házikertek szakkörének. A lakosság többsége idegenkedik a szakköri megbeszélésektől, mert nem ismeri e munka lényegét. A szakkörben nincsenek olyan előírások, hogy ezt vagy azt a feladatot odahaza mindenki oldja meg ! ! ! Ott csak megbeszélik a legjobb kertművelési módszereket s belőle — odahaza — mindenki any- nyit tesz magáévá, amennyire éppen felkészültségéből telik. Minden városban és faluban van, illetve lenne érdeklődő a korszerű kertművelés iránt, csak valahol el kellene a dolgot kezdeni. A kultúrház nemcsak a könyvtáré, a mozié, a színházé, a televízióval felszerelt klub- és kár- tyaszobáe, hanem a kertészeti szakköré is, a kertet szerető felnőtteké is, hiszen a passziónál többről van szó, amikor erről a témáról beszélnek. Dupsi Károly Pénteken reggel az ÉDOSZ székházában megkezdődött a Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése. A napirend első pontja az idei tervteljesítés tapasztalatainak és a szakszervezetek ezzel kapcsolatos további feladatainak megtárgyalása volt. A beszámolót Beckl Sándor, a SZOT titkára terjesztette elő. Bevezetőjében az első félévi A Hűtőipari Vállalat békéscsabai üzemében befejezés előtt áll a nagy teljesítményű folyamatos gyorsfagyasztó szerelési munkája. A KGST-országokban először alkalmaznak élelmiszerek hűtésénél ilyen korszerű berendezést, mely „futószalagon” mélyhűti az árut. A hatmillió forint beruházással épült gyorsfagyasztó teljegazdasági eredményeket jellemezte. Elmondotta többek között, hogy termelési tervét a minisztériumi ipar teljesítette, illetve túlteljesítette. Az előző éveiknél gyorsabb ütemet sikerült elérni a termelékenység növekedésében. Az iparban a tervezett arányban csökkentek a termelési költségek, a közlekedés, valamint a kereskedelem ágazatai eleget tettek feladataiknak. Beszélt ezután a sítménye hét vagon naponként, mintegy tizedrész annyi idő alatt hűti le az élelmiszereket, mint a hagyományos berendezések. A Hűtőipari Vállalat szerelőbrigádja a hónap végére át' akarja adni rendeltetésének az új létesítményt. Képünk a szerelés befejező fázisát mutatja Fotó: Kocziszky Tanácsának ülése sok kárt okozó különböző természeti csapásokról, hangsúlyozva, hogy a károkat a dolgozók áldozatkész munkájával és a szükséges anyagi eszközök gyors rendelkezésre bocsátásával sikerült viszonylag a lehető legkisebbre korlátozni. Azonban a gazdasági vezetők — folytat ’a — és különösen a szak- szervezetek, nem találták még meg azokat a módszereket, amelyekkel a tömegek aktivitását ősz. szetettebb, bonyolultabb feladatok megoldására lehetne irányítani és felhasználni. Ez is szerepet játszik abban, hogy hosszabb ideje változatlanul sok a ki nem elégítő minőségű termék, a selejt és nem megfelelő az anyaggal, munkaerővel, munkaidővel, energiával való takarékosság. A gazdasági vezetők egy része a gazdasági mechanizmus reformjától várja saját feladatainak megoldását. Mások viszont a termelés szervezetlenségéért, az anyagellátási és kooperációs hibákért, a rossz minőségű termékekért és a műszaki fejlesztési intézkedések elmaradásáért másokra próbálják hárítani a felelősséget. Bírálta Beckl Sándor a népgazdasági érdekeket háttérbe szorító szemléletet és gyakorlatot, beszélt a szakszervezeti vezető szervek munkájáról, s általában a szak- szervezeti tevékenységről, majd így folytatta: — A normák felülvizsgálata és rendezése zökkenőmentesebb, megalapozottabb volt a korábbiaknál, de még nagyobb és tartó- sabb eredményeket érhettünk volna el, ha mindenütt a párt decemberi határozatában megjelölt eszközökkel, komplex módon hajtották volna végre a felülvizsgálatot és a rendezést. A dolgozók általában nem ellenezték a normák rendezését, de . (Folytatás a 2. oldalon) 'iHHiHiiunnimimiimmiiiuuiiuiimmimiimummimiiimiiimiiniminuiiimmimiiimiiininiiNiiHimiiiimiiiiuiiiiuiiiHmmniuiiiiw
