Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-15 / 217. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja 1965. SZEPTEMBER 15., SZERDA Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 217. SZÄM Nemcsak a kézre, a szívre is...----------------------------------- ..................i M AI SZÁMUNKBÓL: Emlékezés a „vörös péntek”-re ___|_ (2. oldal) «• ünnepség és ami mögötte van _ («. oldal) Kevermesi viták _____ (S. oldal) Megyei I. osztályú labdarúgó-eredmények (7. oldal) Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Évekkel ezelőtt divat volt jel­szokat kiadni. Így született jelszó arra is, hogy tegyünk meg min­dent városaink, községeink fej­lesztéséért A községfejlesztés ügye most már évek ótía szerepel tanácsaink, n ópfron tbizotteó gai nk napirend­jén. Ez így jó. Az emberek sze­retik városukat, ahol laknak, ahol dolgoznak és a kertészkedés örök hajlama mindenkiben él, minden­ki szeret — még képletesen is — fáit ültetni, figyelni annak növé­sét. Nemrégiben ülést tartott a megyei népfrontbizottság. Ezen a megyei tanács vb elnökhelyet­tese arról beszélt, hogy az elmúlt évben 12 millió forinttal segítette a megye lakossága a tervek meg­valósítását. Ez a szám önmagá­ban is sokat mond és még többet elárul megyénk dolgozóiról, ha ezt úgy is vizsgáljuk, hogy egy-egy községben, egy-egy városban egy- egy lakosra hány forint jut. Nem kívánom most ezt a statisztikai adatot idemásolni, csupán azt az egyetlen tényt, hogy a 12 millió forint ebben az évben ismét elér­hető, ha kihasználjuk még a hát­ralévő hónapokat is. A hozzászó­lások során többen elmondották, hogy ma már a községfejlesztés­nek egyre újabb módjait kell megtalálni. Derültséget keltett, hogy a gyulai küldött a kapa-pél­dára hivatkozott, miszerint nem biztos, hogy egy orvos altkor tesz a városért a legtöbbet, ha társa­dalmi munkában kapái és utána három napig nem tud operálni. Eddig nemigen beszéltünk mi arról, hogy ma már a társadalmi munka nemcsak „fogjuk meg a kapát”. Tanácsaink műszaki osztályai a megmondhatói, hogy hány épí­tészmérnök, technikus, építőmes­ter, rajzoló és ki tudná felsorol­ni a különböző szakmákban dol­gozókat, akik segítették a külön­böző tervek elkészítésében in­gyen, társadalmi munkáiban. Jó dolog és büszkén hivatkoz­hatunk arra, hogy például BéKés- csaba távlati fejlesztési terveinek kidolgozásában nemcsak a helyi műszakiak, de más városiak, a fő­hatóságoknál dolgozó mérnökök is felajánlották tevékenységüket. A városért, a községért jelszó új tartalmat nyert. Sajnos azon­ban a szaporodó milliók mellett van néhány jelenség, amely fi­gyelmeztet bennünket arra, hogy bár az egy főre jutó érték emel­kedett, még mindig kevés a szüle­tett új létesítmények iránt érzett szeretet. Talán nem szerencsés a példa, de elmondom: a békéscsabai Ku- lich Gyula Lakótelepen két éven keresztül kért, könyörgött a la­kosság az útért. Az út elkészült. És milyen örömet okozott az, hogy a kertészeti vállalat hozzákezdett a parkosításhoz. Bár nem zöldell még a fű, de néhányan már el­kezdtek focizni a nemrégen ge- reblyével simított leendő park­ban. Olvasóink bizonyára a fenti példa nyomán saját utcájukban is találnak ehbea hasonlót. Elülte­tik a fát és egyik reggelre kitör­ve hevernek az árokparton. Vandalizmus? Bizony az. Mint ahogy az is, ha elkészül egy park és azon valaki részegen gázol keresztül, vagy té­pi a közterek virágait. Nemcsak a parkot teszi tönkre, hanem le­becsüli azokat is, akik fáradoz­nak a város vagy a község szépí­tésén. fia társadalmi munkáiról beszé­lünk, jó lesz, ha ezután hozzá­gondoljuk az így elvégzett munka megbecsülését, megtartását és fejlesztését. Ne engedjük meg, hogy ismeretlen tettesek az éjsza­ka leple alatt tönkretegyék so­kunk munkáját, elvegyék ked­vünket. Kedv a társadalmi munkában? Igen. Ez is hozzátartozik. Tár­sadalmi munkát kényszer alatt, ,,nem akarással” nem lehet vé­gezni. Csak ott és csak akkor sza­bad erre megkérni a lakosságot, ha annak a feltételei biztosítva vannak és megvan a kedv hozzá. Ugyancsak békéscsabai példát mondok, hogy több utcában kérte a lakosság a víz bevezetését. Jó néhány helyen a társadalmi mun­kán túl mé| anyagi áldozatot is hoztak. Volt azonban olyan utca, ahol a lakosságtól csak az árok­kiásást kérték, de ezt sem tet­ték meg. Vajon hibáztatható-e ennek az utcának a lakossága? Nem tudóm. Az azonban biztos, hogy nemzeti ajándéknak tekin­teni mindent és mindent a város­tól, vagy a községtől várni, azaz a népgazdaság erejétől függetle­nül kérni, követelni, sehol sem lehet. Éppen ezért a társadalmi munka, a városfejlesztés vagy községfejlesztés mindig megkí­vánja, hogy arról előzetes tanács­kozás útján kölcsönösen tájé­koztassuk egymást: a lakosság és a tanács. Az elkövetkező időszakban me- gyeszerte tanácskozások kezdőd­nek népfrontbizottságainkon, tanácsüléseinken. Ezen minden­ki a maga módján szóvá teszi ke­rületének, községének, városának gondját. Szó lesz arról, hogy 1965. ben mit csináltunk jól, rosszul. Ma még nem tudjuk, hogy hány millió forint értékű munkát vé­gez el a megye lakossága, azt azonban már tudjuk és az előze­tes tervek készítésénél gondol­junk is rá, hogy jövőre ismét 10 millió forint felett várunk támo­gatást. A községíejlesztési ter­vek elkészítése most azzal bővül, hogy nem csupán egy év prog­ramját rögzíti, hanem az szerve­sen illeszkedik az ötéves terv fel­adataihoz. A feladatok meghatá­rozása, a tervek elkészítése azon­ban csak akkor lesz eredményes és kivitelezhető, ha e széles körű tanácskozásra nemcsak az illeté­kesek. azaz az apparátus, a tanács­ülés, a népfrontelnökségék, ha­nem az utcák, a községek, a vá­rosok lakossága tanácstagi beszá­molókon, népfrontbizottsági ^ülé­seken rámondja az igent. Dóczí Imre Budapestre érkezett a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front küldöttsége A Magyar Szolidaritási Bizott­ság meghívására kedden Szófiá­ból hazánkba érkezett a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front baráti küldöttsége, élén Dang Kxtang Mink-hel, a front köz­ponti bizottsága tagjával, a Dél- vietnami Nemzeti Felszabadítási Front moszkvai képviseletének vezetőjével. A Dél-vietnami Nemzeti Fel. szabadítási Front küldöttsége elő- reláthatólag tíz napot tölt ha­zánkban, s Budapesten és vidé­ken a társadalom legkülönbö­zőbb rétegeinek képviselőivel ta­lálkozik. (MTI) Május 20-tól 30-ig ismét megrendezik a Békéscsabai Ifjúsági Napokat Tegnap délelőtt ülést tartott a békéscsabai Kállai Éva Üttörő- házban az 1966. május 20-tól 30-ig megrendezendő Békéscsabai Ifjú­sági Napok előkészítő bizottsága. Az előkészítő bizottság ülésén először az idén első ízben meg­rendezett ifjúsági napok tapasz­talatairól tanácskoztak, s ezután megbeszélték a következő felada­tokat. A három napig tartó ese­ménysorozat jövőre tíznaposra bővül majd, s a húszéves úttörő­mozgalom jegyében tartják meg. Az idei jól bevált rendezvénye­ken kívül több újat is terveznek. Az 1966. évi Békéscsabai Ifjú­sági Napok részletes programját Októberi ülésén állítja össze az előkészítő bizottság. Tegnap, szeptember 14-én ülést tartott a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága. Megtárgyalta a me­gyei tanács 1966. évi tervjavasla­tát, melyben meghatározták a termelési, a beruházási, a község- fejlesztési és a felújítási feladato­kat. A második napirendi pontban Gheorghe Radulescunak, a Ro­mán Minisztertanács elnökhelyet­tesének, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végre­ismertették a végrehajtó bizottság előtt azt az intézkedési tervet, mely a tanácsi szervek tsz-eket irányító tevékenységének megja­vítását, a törvényes működés biz­tosítását, valamint a szövetkezeti demokrácia érvényesítését kíván­ja elősegíteni. sével kedd délután román kor­mányküldöttség érkezett Buda­pestre a magyar—román gazda­sági és műszaki tudományos együttműködési vegyes kormány- bizottság VI. ülésére. A küldöttség fogadására a Feri. hegyi repülőtéréi megjelent Apró Antal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnöké­nek első helyettese. Ott volt Mi­hail Rosianu, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagyköve­te is. (MTI) Szovjet — csehszlovák barátsági nagygyűlés a Kremlben Moszkva Kedden a Kreml kongresszusi palotájában szovjeit—csehszlovák barátsági nagygyűlést rendeztek abból az alkalomból, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársa, ság párt. és állami küldöttsége befejezte moszkvai tárgyalásait. A nagygyűlésen Leonyid Brezs- nyev és Antonin Novotny beszé­det mondott. Csávázok Kovács Imrével és Megyeri Istvánnal, a Tarhosi Növényvédő Ál­lomás dolgozóival az okányi Petőfi Tsz-ben találkoztunk az őszi árpa-vetőmag csávázása közben. Elmondották, hogy onnan az okányi Alkotmány Tsz-be, aztán Mezőgyánba, Zsadányba, Bi- harugrára és Körösnagyharsányba húzatnak át, hogy a szüksé­ges vetőmag-ősziárpát megcsávázzák. Amikor ezzel végeznek, ismét sorra járják a szövetkezeteket, hogy a búza-vetőmagot is megcsávázzák. Huszonnégy óránként 600—700 mázsa a tel­jesítményük. Román kormányküldöttség érkezett a vegyes kormánybizottság VI. ülésére hajtó Bizottsága tagjának vezet«-

Next

/
Oldalképek
Tartalom