Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-14 / 216. szám

1965. szeptember 14. 5 Kedd A sorkötelesekről A katonai kiegészítő parancs­nokságok tapasztalatai szerint az utóbbi években megváltozott a sorköteles fiatalok összetétele. Az egyik járásban a hat-hét évvel ez­előtt sorozottaknak még mindösz- sze harminc-negyven százaléka rendelkezett legalább nyolc álta­lános vagy ennél magasabb isko­lai végzettséggel. Az 1944-ben szü­letetteknél ez az arány már hat- vankilenc, a negyvenötösöknél hetvenöt, az idei sorköteleseknél pedig már körülbelül nyolcvanöt százalék. A városokban ez az arány ennél is kedvezőbb. Egyes helyeken a sorköteles fi­atalembereknek az idén már mintegy kilencvenhét százaléka rendelkezik legalább a nyolc ál­talános iskolai bizonyítvánnyal. S ezeknek körülbelül a fele közép­iskolát is végzett. A Budapesten sorozottaknak már mintegy, ki- lencvennyolc-kilenc ven kilenc szá­zaléka végezte el legalább a nyolc általánost, s mintegy hatvanöt-het- ven százaléka befejezte, illetve jelenleg folytatja középiskolai ta­nulmányait. Analfabéta sorköte­lessel a kiegészítő parancsnoksá­gok legtöbbjének már évek óta nem volt dolga. örvendetesen csökken a családi problémával bevonulok száma is. Nemrégiben még a sorkötelesek­nek tíz-tizenegy százaléka volt nős. A bevonulási korhatár tizen­nyolc évre történt leszállítása óta a nős bevonulok aránya a koráb­biak nyolcadára-tizedére csök­kent. A legtöbb kiegészítő pa­rancsnokság tapasztalatai szerint a szociális problémával jelentkező sorkötelesek aránya a korábbi években tapasztaltak csekély tö­redékére esett vissza: a tizennyolc éves fiatalok között — csekély kivételtől eltekintve — gyakorla­tilag még nincs családfenntartó. Ami a fizikai rátermettséget és az egészségi alkalmasságot illeti, a tapasztalatok szerint a tizen­nyolc évesek legtöbbje alig vagy egyáltalán nem marad el a húsz­évesektől^ A szakemberek szerint a fiatalok fizikai rátermettségé­ben és egészségügyi alkalmassá­gában a közeli években fokozatos fejlődés várható. Ez szoros kap­csolatban áll azzal, hogy társa­dalmunk fiataljai mind kedve­zőbb körülmények között nevel­kednek és fejlődnek. írjunk helyesen, beszéljünk szépen magyarul! Magyar nyelvtanfolyamokat szervez a TIT Fájó tapasztalat, hogy az isko­lákból kikerülő ifjúság jelentős része nincs még felvértezve szi­lárd helyesírási ismeretekkel, másrészt igen sok felnőtt ember köznapi beszédkészsége elmarad attól a követelménytől, amelyet várna tőle a társadalomi és amely­re elsősorban önmagának múlha­tatlanul szüksége lenne. Madarat tolláról, embert barátjáról — mondja a régi közmondás. Igaz, hogy a munka elsődleges fokmé­rője az emberi értéknek, feltétle­nül hozzá kell tennünk azt, hogy a helyesen, egészségesen csiszolt beszédmodor, a nem is éppen szép, de legalább tűrhető írás­készség erős mértékben hozzájá­rul az emberi érték meghatáro­zásához. Bármennyire próbáljuk magunknak megmagyarázni e fontos ismereteknek, készségek­nek hiányát, s elválasztani ezeket életünk gyakorlatától, önmagun- 'kat áltatjuk, ha belső igényeink­től függetlenül kezeljük őket. így igaz ez, mert a helyes, csi­nos írás, szép magyar beszéd kö­vetelménye mindinkább társadal­mi igényesség már, amelyet a tár­sadalmi szükséglet mellett az ön­művelés emel magasra, állít dia­lektikus egységbe, egymással. Ma már művelt, közösség számára hasznos embert egyre nehezebb el­képzelni e tulajdonságok nélkül. Mindezekből következik, hogy ápolni kell nyelvünket! Művelését nem csupán az általános és sza­kadatlan fejlődés, a tökéletesítés, korszerűsítés indokolja. Látnunk kell, hogy a tudatos műveléssel szemben az öntudatlan és gyak­ran már könnyelművé vált nyelv- rontás is bomlasztja. Valamennyi­en a nyelv munkásai vagyunk. De nem mindegy, hogy milyen mun­kásai! Ha nem akarunk elmerül­ni a modern, rohanó élet nap mint nap termelt, eszmét, tartal­mat elhomályosító zsargonjainak közhelyáradatában, ha gondolat­világunk mély értelmét legköz­vetlenebb, legpontosabb formában s legőszintébben akarjuk ember­társaink, hozzátartozóink tudo­mására hozni (valljuk meg, erre nagy szükségünk van!), ha hi­szünk az egészséges fejlődés meg­dönthetetlen törvényében, nem szabad idegenkednünk nyelvünk szüntelen ápolásától sem. ,,A ma­gyart is tanulni kell, még szüle­tett magyarnak is. Ha nem csi­szolja, újítja folyamatosan, be- roasdásodik.” A TIT nyelvtudományi szak­osztálya október hó 1-től ezért hirdeti meg minden önmagával szemben igényes dolgozó számára tanfolyamát: írjunk helyesen, be­széljünk szépen magyarul! A tan­folyamokat a megye legképzet­tebb nyelvtanárai vezetik. Egy- egy tanfolyam tartalmi munká­jának erősítésére, szépítésére esetenként országos hírű előadó­kat is meghívnak. Az idő rohan! Amikor nyel­vünk, írásunk ápolásáról van szó, nem lehetünk tunyák, kényelme­sek, még igénytelenek sem! Ha lemaradunk, megmérnek, kérdőre vonnak, s elmarasztalnak ben­nünket a későbbi századok. Ezért várunk szeretettel minden jelent­kezőt! Irányi István a TIT irodalmi és nyelvi szakosztályának vezetőségi tagja Hogyan válik valóra a pártoktatási terv Orosházán Beszélgetés Tódor István elvtárssal, az agitációs és propagandaosztály vezetőjével A megyei pártbizottság agitá­ciós és művelődésügyi osztályán a közelgő 1965—66. évi pártokta­tás előkészületeiről beszélgetünk. A három város és a nyolc járás pártbizottságai által elkészített pártoktatási terveket lapozzuk. Bármelyiket vesszük kézbe, olva­sásuk nyomán az a megnyugtató érzés támad bennünk, hogy párt- bizottságaink sokkal gondosab­ban, nagyobb körültekintéssel ké­szültek fel az új pártoktatási év­adra, mint a korábbi években bármikor. így jutottunk el be­szélgetésünk során odáig, hogy az orosházi városi pártbizottság leg­illetékesebb munkatársától kér­jünk választ arra: I MU tettek a tartalmában is igen jónak mondható 1965—66. évi pártoktatási terv valóra váltásáért? — Egy évvel ezelőtt városunk felnőtt lakosságának tíz százalé­kát vontuk be különböző szintű pártoktatásba. Azonban az első két hónap után beláttuk: mi több­re is képesek lettünk volna. Ezt erősítették meg bennünk az idő­közben jelentkező igények. A múlt évi felismerés alapján hatá­rozott pártbizottságunk úgy, hogy az 1965—66. évi pártoktatásba a város felnőtt lakosságának 15 szá­zalékát vonja be. Elképzelésünk sikerrel járt: jelenleg 3420 hall­gatót tartunk nyilván, akik a pártoktatás legkülönbözőbb tan- folyamain kívánják gyarapítani marxista ismereteiket. Nagy gon­dot fordítottunk a növekedésen belül a megfelelő arányok betar­tására. Ez azt jelenti, hogy az ipari munkások aránya változat­lanul 54 százalékos lesz. Míg a termelőszövetkezetek gazdáinak múlt évi 13 százalékos részvételi aránya 20 százalékra, az értelmi­ségieké pedig három százalékról csaknem nyolc százalékra növe­kedett. I Milyen tanfolyamokat in­dít az új pártoktatási év­adban a pártbizottság és azokra megfelelő irányítás­sal történt-e a hallgatók ki­válogatása? — Sok éves tapasztalatainkból kiindulva az egész pártoktatás megszervezésénél azt tartottuk szem előtt, hogy minden egyes hallgató azon a tanfolyamon ta­nuljon, amelyik egyéniségéhez, korábbi politikai és szakmai fel- készültségéhez legközelebb áll. Ügyeltünk azonban arra is, hogy a központi irányelvnek megfele­lően növekedjék a gazdaságpoliti- tikai tanfolyamok ipari és mező- gazdasági tagozatain tanulók ará­nya. Említésre méltó ugyanis, hogy két 'évvel ezelőtt ilyen ok­tatási formánk még csak három volt. A múlt évben már 17, most pedig 23 ipari és mezőgazdasági tagozatunk lesz. Nagy jelentősé­A BÉKÉSCSABAI PATYOLAT VÁLLALAT felvesz kéthónapi kisegítésre 1 fő nedves vegytisztító segédet a vegytisztításhoz, két fő felsőruhavasalót. Jelentkezés: Békéscsaba, Felsőkörös sor 3. 91352 get tulajdonítottunk annak, hogy a gazdaságpolitikai tanfolyampk különböző tagozatain a termelést közvetlenül irányító vezetők ta­nuljanak. Erre az oktatási for­mára igyekeztünk pártszervezete­ink segítségével bevonni a Szocia­lista brigádok tagjait is. Hiszen gazdasági vezetőink és a szocia­lista brigádok tagjai a termelés frontján kell, hogy formálják az emberek tudatát. Elgondolásunk jó talajra talált, többek között a vasipari ktsz-ben, az üveggyár­ban, a ruhagyárban, de más ipari vállalatnál is. Ezeken a helyeken a gazdaságpolitikai tanfolyamok ipari tagozatain csak szocialista brigádtagok tanulnak az új évad­ban, míg a város hét termelőszö­vetkezetében e tanfolyam nyolc mezőgazdasági tagozatának bein­dítására kerül sor. Vigyáztunk azonban arra is, hogy a gazdaság­politikai tagozatok számszerű nö­vekedése ne csökkentse az Idő­szerű kérdések tanfolyamainak számát. Törekvésünk sikerrel járt. Ezt bizonyítja, hogy a múlt évi 22 Időszerű kérdések tanfolyama he­lyett most 27 lesz, s ezeken 575 hallgató gazdagodik új ismeretek­kel. Világgazdasági és nemzetközi politikai tanfolyamunk tavaly egy volt, ebben az évadban négy lesz. Ezen az oktatási formán 84-en vesznek részt. Mint ismeretes, új i oktatási formaként „lép be” A j szocializmus építésének kérdései tanfolyam, amelyre városunkban 280 kommunista és pártonkívüli jelentkezett. Vagyis sokkal töb­ben, mint elképzeltük. A 280 hall­gató 14 tanfolyamon tanul majd. Nagy népszerűségnek örvend Orosházán az esti középiskola. Ezen az oktatási formán tavaly 27-en tettek sikeresen vizsgát. Most pedig öt* tanfolyamon 120-an kezdik meg ezen a fokon tanul­mányaikat. Pártalapszervezeteink titkárai közül is legtöbben az esti középiskolán tanulnak. Önálló esti középiskola lesz az üveggyár­ban, a járási tanácsnál és a vá­rosi pártbizottságon. Az utóbbin túlnyomó részben állami, gazda­sági és KISZ-vezetők lesznek a hallgatók. I A szervezett párloktatás mellett mit tett a pártbi­zottság az alacsonyabb okta­tási formák szervezéséért? — Városunk hét termelőszövet­kezete közül hat közös gazdaság­ban 500 hallgató bevonásával téli tanfolyamot szervezünk. A tan­folyam hallgatóinak szervezését a termelőszövetkezetek pártszervei és gazdasági vezetői a közeljövő­ben kezdik meg. Ezenkívül a vá­ros tíz ipari üzemében tömegpro­paganda előadássorozatot rende­zünk olyan dolgozóknak, akik, szervezett pártoktatásban nem vesznek részt. Tervezünk egy po- | litikai akadémiát is, amelyre 600 hallgatót várunk. E nagyarányú részvételt egy-egy aktuális gazda­sági téma megválasztásával, na­pirendre tűzésével akarjuk elérni. A politikai akadémia ipari, mező- gazdasági vagy más tárgyú elő­adásainak megtartására központ: előadót kérünk meg. Szándékunk, hogy a város ipari üzemeiben és termelőszövetkezeteiben a televí­zió téli tanfolyamaira is hallgató­kat, illetve nézőket szervezünk. E tanfolyamok megtekintése után az általunk kiküldött szakembe­rek vitát kezdeményeznek és vá­laszt adnak az esetleges nyitott kérdésekre. Mit tett a pártbizottság azért, hogy a különböző ok­tatási formákon jól képzet* propagandisták tanítsák a hallgatókat a marxizmus­ra? Megnyugtatónak lát­szik-e a propagandisták rendszeres felkészítése? — A városi pártbizottság mel­lett, a korábbi évektől eltérően néhány héttel ezelőtt három elő adói csoport alakult. Valameny nyien egyetemet, SZKP-főisko- lát, illetve esti egyetemet végzet: elvtársak, akik különböző gazda sági szakismeretekkel, szakkép­zettséggel is rendelkeznek. Így a különböző oktatási formák pro­pagandistáinak e három előadói csoport tagjai közül mindig azok vállalják a felkészítését, akik szak­mailag is legjobb ismerői az adott témának. Például az egyik csoport a káderképző tanfolyamok, az elméleti konferenciák és az est: középiskolák propagandistáit, a másik csoport a gazdaságpoliti­kai tanfolyamok ipari és mező- gazdasági tagozatainak, a harma­dik előadói csoport pedig az Idő­szerű kérdések és A szocializmus kérdései tanfolyamainak propa­gandistáit készítik fel a viták, a szemináriumok levezetésére. E három előadói csoport biztosíték propagandistáink jó felkészítésé­re. Jónak tartjuk azonban a kü­lönböző oktatási formák 85 pro­pagandistáját is. S ezt azzal tud­nám a legjobban érzékeltetni, hogy a propagandisták fele há­rom- és öthónapos pártiskolávai, illetve marxista—leninista esti egyetemmel, míg a másik fele kü­lönböző szakegyetemekkel rendel­kezik. Jóval kedvezőbb képet mu­tat propagandistáink általános műveltségét jelző iskolai végzett­sége is. E minőségi változást az érettségizettek és egyetemet,, főis­kolát végzettek arányának növe­kedése példázza. Tehát minden tekintetben alkalmasak a 3420 kommunista és pártonkívüli hall­gató marxista képzésének to­vábbi gyarapítására — fejezte be nyilatkozatát Tódor elvtárs. B. I. Közületek munkaerőigénye Az ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre — ács szakmunkásokat, építőipari vizsgával rendelkező könnyűgépkezelőket, vasbetonszere­lőket, férfi és női segédmunkásokat, valamint kubikosokat. Munkásszál­lást és napi kétszeri étkezést bizto­sítunk. Tanácsigazolás és munkaru­ha szükséges. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15, föld­szint. 405 Az Országos Sertéshizlaló Vállalat békéscsabai I. számú (Kétegyházi úti) telepe rakodókat és etetőket vesz fel. 91354 • Férfi segédmunkásokat betonelem | gyártási munkakörbe azonnali bele pésre felvesz a Szentendrei Beton , árugyár. Korszerű munkásszállás é' üzemi étkezés van. Tanácsi igazo lás szükséges. Jelentkezni lehet ? gyáregység munkaügyi osztályán. Szentendre, Dózsa György út 34. szám alatt. 34580 Kereskedősegédet alkalmaz ve- I gyesboltjába a Békéscsaba és Vidé­ke Körzeti Földmüvesszövetkezet. Jelentkezni: Szabadság tér 23. 91344 A Békéscsabai Hűtőház női segéd­munkásokat alkalmaz azonnali belé­péssel. 413

Next

/
Oldalképek
Tartalom