Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-15 / 192. szám
Világ proletárjait egyesüljetek! 1M5. XVGV9&TVS 15„ VASÄRNAP Ara: 80 fillér XX. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM ' MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Es A MEGYEI TANÁCS LAPJA Lelkiismerettel Koszorúzás Korea felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából Korea felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából szombaton a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti diplomáciai képviseletének tagjai — Szón Csan Rjom nagykövet vezetésével — megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. A koszorúzásnál jelen voltak a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium képviselői, továbbá a budapesti szovjet nagykövetség diplomáciai beosztású munkatársai, N. R. Seleh követ-tanácsossal az élen. Aggódó megjegyzések sokasága hangzott el annak a rendelkezésnek a megjelenése után, amély a termelőszövetkezeteknek és vállalatoknak szabad kezet ad ahhoz, hogy ezután a kölcsönös érdekek alapján kössék meg a termelési, áruértékesítési szerződéseket. Egy bizonyos: nem lesz könnyű az eddig megszokott sémáról egy új, a kölcsönös érdekeket egyformán szolgáló termeltetési szerződést kötni, s ráadásul úgy, hogy az egyezségben részt nem vevő, de nagyon is érdekelt fél, a népgazdaság, vagyis a lakosság élelmiszerigénye is a lehető legteljesebben ki legyen elégítve. Éppen ezért nem árt az, ha a tanácsi szervek aggódó figyelemmel kísérik az árutermelés alakulását, s ahol szükséges, ott segítik a tsz, a vállalat és a népgazdaság kölcsönös érdekeinek összehangolását, érvényre jutását. Mint minden kezdet, ez sem lesz zökkenőmentes, annak ellenére, hogy kivétel nélkül minden szövetkezetben tudj ák: árutermelés és áruértékesítés nélkül üres rubrikával ásítana a bankszámla, hiszen minden vállalat tudja, nyersanyag nélkül nincs gyártás, áru nélkül nincs kereskedelem. A kölcsönös érdekeknek megfelelő árutermelést sok minden befolyásolhatja kedvezően vagy kedvezőtlenül. Legnagyobb kárt az okozhat, ha a szövetkezetek és a vállalatok egy része most kedves és nem kedves rubrikába sorolják egymást, szimpátia vagy aszerint, hogy milyen minősítési, átvételi, kötbér és egyéb parázs vitájuk, perük volt az elmúlt esztendőkben. Ha az efféle ügyeket tartalmazó papírokat nem vitetik el a zúzdába, s nem törlik ki az emlékezetükből, akkor egyik-másik fontos mezőgazdasági árucikkből hiány lesz. Márpedig a hiány pótlása mindig nagy fáradsággal és nagyon nagy költséggel jár. Gyerekes és nevetséges lenne, ha néhány szövetkezet vezetői ezután is tartanák a tényleges túlkapások után vagy meg nem értésből kialakult korábbi álláspontjukat, hogy „a hűtőház, az állatforgalmi meg a BAR- NEVÁL jöhet, a többiekkel nem tárgyalunk’. Hasonló lenne az is, ha egyik-másik vállalat most bosszúból vagy un- szimpátiából teljesen bojkottálni kezdene néhány szövetkezetét, vagy csak tessék-lássék kínálna fel nekik kevésbé jövedelmező árura termelési szerződést. Vé- geszakad annak a kényelemnek is, hogy a vállalatok vezetői, megbízottai jórészt a járási szervek útján igyekeztek elfogadtatni a tsz-ekkel a termeltetési irányszámokat. A kormány- csak a búza vetésterületét írja elő ezutánra is megváltoztathatatlanul kötelezőnek. A többi nélkülözhetetlenül fontos mezőgazdasági cikk biztosítása a szövetkezetek, a termeltető és felvásárló vállalatok kölcsönös megértésén, kölcsönös megegyezésén múlik. Az igény hatalmas. A népgazdaság jövőre az ideinél jóval több húst, tejet, tojást, ipari növényt, zöldséget, aprómagot vár megyénktől. Ezt az igényt nem figyelembe venni, szűk és látszólagos tsz-érdek mögé szorítani, a lelketlen mostoha gondolkodása lenne, aki nem akarja meghallani, hogy a gyermek ennivalót kér. Megyénk szövetkezetei között kevés olyan akadt eddig is, amelynek tagjai, vezetői az „annyit termeljünk, amennyi nekünk elegendő” nézetet vallotta, meg azt, hogy „ne kössünk termelési szerződést, majd elpiacozzuk a felesleges terményt”. Szerződéskötés nélkül termelni, az áruértékesítést a véletlenre bízni egyenlő a fejetlenséggel, a termelési és bevételi terv felrúgásával. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak. de a pártbizottságok vezetőinek és beosztottjaiknak elsősorban a népgazdaság' érdekeinek figyelmen kívül hagyása, a helytelen befelefordu- lás ellen kell küzdeniük. Nem szólhatnak bele ugyan hatalmi szóval az árutermelés alakulásába, azoban aktív részesei kell legyenek a szövetkezetek és a vállalatok ilyen irányú egyezkedésének, az igények szerinti árutermelés kialakításának. Segítsenek a vállalatok vezetőinek, megbízottainak megértetni azt, hogy minden szövetkezetben az összes lehetőségek, adottságok arányában a lehető legtöbb árut termeljenek a népgazdaság, a lakosság igényeinek teljes mértékű kielégítéséhez. Minden különösebb utasítás, rendelet nélkül is tartsák ezt lelkiismeretbeli kötelezettségüknek. A növekvő igények szerinti árutermelés elsősorban a termelőszövetkezeteken múlik. Azon, hogy vállalják-e annyi hús, tej, tojás, különböző növény, mag és zöldség termelését, amennyihez erejük, adottságuk van. De múlik azon is, hogy a termeltető vállalatok mennyiben tudnak szakítani egynéhány eddigi rossz szokásukkal, többek között azzal, hogy az áru átvételénél, minősítésénél „átejtsék“ a szövetkezetét, önös prémiumérdek miatt, a „népgazdaság kívánja így” felkiáltással. Termelni és termeltetni mindig kellett és mindig kell, s ez csak úgy lesz zökkenőmentes, úgy szolgálja az igények kielégítését, ha az egyezség egymás érdekeinek tiszteletben tartásával történik, s ha egy pillanatra sem felejtik el a szövetkezetek és a vállalatok vezetői, hogy sikeres együttműködésük végső soron egész dolgozó népünk érdeke. Kukk Imre Négyszázötven tsz-íag Szegeden A fogadás után a szabadtéri színpadon a Bánk bán-t tekintették meg a tsz-tagok és meghívott vendégek. Ennék az előadásnak minden jegye elkelt — kizárólag a 65C0 önsegélyezési csoporttag és meghívott vett rajta részt; Elkísérte útjára a Békés megyei csoportot megyénk több vezetője: Zalai György, a megyei pártbizottság titkára, Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Szabó András, az Állami Biztosító megyei igazgatója, Nagy Károly országgyűlési képviselő. A vasárnapi program nagyrészt szabad volt, ismerkedtek a várossal, meglátogatták az épülő új negyedet, majd élményekben gazdagon az esti vonattal tértek vissza. A nyári munkadandár idején valóságos ajándékszámba megy egy kis kikapcsolódás, amelyről ez esetben áz Állami Biztosító, illetve a Termelőszövetkezeti Tagok Békés megyei Biztosítási és önsegélyző Csoportja gondoskodott. Szombaton 15 megye tsz-tagjai között Békés megyéből 450 önsegélyző csoporttag kelt útra vonattal, autóbusszal, hogy a nyári játékok városában töltsön két napot. Szombaton, az ebéd után egyes csoportok gyalog, mások autóbu. szón városnézésre indultak. Ez idő alatt került sor a vezetők hivatalos fogadására a Tisza-szállóban, ahol Fehér Sándor, az Állami Biztosító vezérigazgatója üdvözölte a megyék képviselőit, s rövid beszédben méltatta annak a mozgalomnak a jelentőségét, mely 6500 embert mozgósítani tudott, s biztosítani számukra az élménydús kirándulást. Beszélt az önsegélyző csoportok tevékenységéről, feladatáról, s azokról az eredményekről, amelyek ma már propaganda nélkül is növelik tagjaikat, mert a társadalmi és egyéni érdeket szerencsésen társítják, s megmozdulásaikkal egyre több tsz-tagnak szereznek örömet vagy adnak nem várt segítséget. MAI SZÁMUNKBÓL: Egy hét a világpolitikában (2. oldal) Szezon közepén ___________ (1 oldal) C séplés _____________ (4* oldal) Elté vedt gyermekek _____________ Cl. oldal) B izonyítás (7. oldal)
