Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-14 / 191. szám

Világ proletárja^ T!>«5. AUGUSZTUS 14., SZOMBAT Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM Héttől ötvenig Még régebben történt, hogy társadalmi munkát szerveztek az egyik út építésére. Nehezen gyülekeztek az emberek, de las­san azért gazdára találtak a csákányok, lapátok. Vidám tré­fálkozással, egymás ugratásával telt az idő, s haladt a munka. Ott történt, hogy valamelyik szomszéd agitálta a másikat, hogy az is jöjjön vele. Az egy darabig hallgatta az érvelést, majd kifakadt: — Nem elég, hogy adót fize­tek, még dolgozzak is? Szerencsére ez a nézet így, egyre kevésbé nyilvánul meg, de hogy vélekednek még így sokan, ezt sem volna helyes el­hallgatni. Mint ahogy tudnunk kell azt is, hogy rendelkezünk még tartalékkal a társadalmi munkában is. Talán köteteket lehetne ab­ból a rengeteg cikkből, tudósí­tásból összeállítani, ami mind arról szól, hogy az elmúlt évek­ben hol, mit is valósítottak meg a lakosság közreműködésével. És örömmel adhatunk arról is számot, hogy az elmúlt évek során egészséges verseny ala­kult ki városaink és községeink között; hol végeznek több tár­sadalmi munkát. Többet és jobbat. Ez vonat­kozik erre is. És arról beszélni, hogy hol szeretik jobban a köz­ségüket vagy városukat az em­berek, ma már csak számada­tokkal kell mondani. A számok kíméletlenek. És e kíméletlen­ség kritikát is jelent, mert pél­dául a sarkadi járásban még az elmúlt évben is csak 7 forint értékű munka jutott egy-egy lakosra. Békéscsabán és Gyulán ezzel szemben már az 50 forint­nál tartanak! Miért és hogy? Valami kü­lönleges feladatokkal bízzák meg a lakosságot? Igen. A különlegesség azon­ban mindössze annyit jelent, hogy a lakosságtól csak ott kér­nek és akkor kémek társadal­mi munkát, ahol annak értelme van. Nézzünk egy példát. Bé­késcsaba nagy munkáskerüle­tében évekig kérte a lakosság, hogy a főközlekedési útjukat, a Kolozsvári és Madách utcát hozzák rendbe. Az út több mil­lió forintos beruházásból elké­szült. Mellette azonban ott ma­radt egy csomó törmelék, a szennyvízlevezető árok bete­metve, szóval, siralmas képet mutatott ez a környék. A ta­nácstag új költségvetést nem tudott kiharcolni, hogy rendbe hozzák, csupán javaslatot ka­pott: „próbálják meg maguk". Először csak a tanácstag meg egy-két szomszédja, a saját há­za előtt kezdte eltakarítani a szennyvízlevezető árkot, aztán kedvet kapott az egész utca, s az elmúlt napokban tartott me­gyei állandó bizottsági ülésen a városi vb-titkár örömmel jelen­tette be: az utca lakói 60 ezer négyzetméter parkot készítet­tek társadalmi munkában. Ez a szám nagynak tűnik, bár a város területéhez viszonyítva kevés. De abban a pillanatban különös jelentőséget nyer, ha ehhez hozzászámítjuk azt is, hogy a Szarvasi úton, a Bartók Béla úton, a Dózsa György úton, a Micsurin utcában, a Gyóni Géza utcában ugyancsak több ezer forint értékű parko­sítást végzett a lakosság. Ha ehhez mi most hozzávet­jük, hogy községeink utcái bi­zony elhanyagoltak, máris kide­rül a titok, hogy hol van rej­tett tartalék a társadalmi mun­ka szervezésére. Mi kell ehhez? Elsősorban az — állapította meg a községfejlesztési állandó bizottság —, hogy a tanácsta­gok, a népfrontbizottságok, érezzék át feladatukat úgy is: tenni kell községükért még a példamutatás eszközével is. Igen. Mert Békéscsabán, de Gyulán és Szarvason a városi és községi vezetők sem szégyell­tek lapátot vagy csákányt fogni akkor, amikor a társadalmi munkáról esett szó. — Nem megy ez magától ügye — ugratták a békéscsabai vásártéri útépítésen a városi népfront-titkárt a szomszédok, mikor az is lapátolta a íöldet. — Csak én dobálom a földet!' — adta meg tréfásan a választ és a vidám hangulatban folyó útépítésen nem funkcionáriu­sok és útépítők dolgoztak, ha­nem egy városrész lakói. Mert a legnagyobb egyenlőséget azért mégis az egyforma erővel megfogott lapátnyél bizonyítja. „Nem kell azt szégyellni”, szállt szájról- szájra és a csákánnyal vágott föld engedelmesen om­lott szét s a munka befejezté­vel jókedvvel ballagott minden­ki haza. A társadalmi munka öröme, vagy úgy is mondhat­nánk, hogy az együtt végzett munka öröme elfelej ttette az izomlázat azokkal is, akik ma már elszoktak a lapátnyéltől és talán a közeljövőben is szívesen vállalkoznak újra, ha városuk szépítéséről lesz szó. Ez az a módszer, amely hasz­nosítható a megye bármely helységében és ez az a titok, amely 7 forinttól az 50 forintig vezet. Megtalálni mindenütt azt a feladatot, amely mindenkit ér­dekel, ez a legfontosabb. És ha így teszünk, akkor a gyulaiak éppúgy örülnek Békéscsaba szépülésének, mint megfordítva vagy örömet talál a mezőko­vácsházi a sarkadi szép utcá­ban, ha tudja, hogy azt a lakos­ság saját keze munkájával tette olyanná. Elkeserítő látványt csupán az nyújt, ha gaz növi be azt a teret, amelyet virággal kellett volna beültetni, mert ez azt is bizonyítja, hogy ott nem számítanak az emberek munká­jára, nem teszik közös örömmé a község vagy a város szépíté­sét. Dóczi Imre Kiosztották „A népművészet mestere” és a „Kiváló népművelő” kitüntetéseket Pénteken a Művelődésügyi Mi­nisztériumban átadták „A nép­művészet mestere" és a „Kiváló népművelő" kitüntetéseket az idei jelölteknek. A népművészet terén kifejtett kiváló alkotó munkájukért „A népművészet mestere” kitüntető címet kilencen, a közművelődés terén kifejtett eredményes mun­kájukért a „Kiváló népművelő” kitüntető oímet húszán kapták. Megyénkből a „Kiváló népmű­velő” kitüntetést Nyisztor György, Elek község művelődési házának igazgatója kapta. MAI SZÁMUNKBÓL: Vallomás Méhkerékről _____ a. ow»n Felépülhetett volna-e idejében a körösladányi gimnázium? _____ («. oldal) Kispecások _____ R. oldal) Cápák és Rakéták Szegeden <6. of (fai) Megkezdik a békéscsabai és békési társasházak értékesítését Kilencvenhat lakás beköltözhető — 101 lakás építéséhez hozzákezdtek Az elmúlt hónapokban több alkalommal beszámoltunk ar­ról, hogy a lakásépítési prog­ram keretében az OTP társas­házak építését kezdte el. Nem­régiben Békésről közöltünk ri­portot, ahol a községi tanács se­gítségével 20 társasház építése fejeződik be a közeljövőben. Most az Országos Takarékpénz­tár Békés megyei Igazgatóságán elmondották, hogy a közeljövő­ben megkezdik a lakások érté­kesítését is. — Mennyibe kerülnek ezek a lakások? — A lakások árát befolyásol­ja az is, hogy hányadik emele­ten, milyen oldalon vannak, így a kétszobás lakások ára 154 ezer forinttól 164 ezer forintig, a kétszintes 4 szobás lakások ára átlag 180 ezer forint lesz. — Hogyan vásárolhatók meg ezek a lakások? — Az Országos Takarékpénz­tár szeptember 1-től jelentkezé­si lapot ad ki és természetesen előnyben részesítjük azt, aki készpénzzel vásárol. Az előtör­lesztés után fennmaradó össze­get évi 2 százalékos kamattal, maximálisan 30 éven belül kell kiegyenlíteni. A békési 20 la­kás s a békéscsabai Mokri ut­cai 76 lakás bizonyára megnye­ri a vásárlók tetszését. — Mikor és hogy lehet meg­tekinteni ezeket a lakásokat? — Eddig is sokan keresték fel akár Békésen vagy Békés­csabán a Mokri utcában folyó építkezést, de augusztus 20-án Békésen az iparcikk kiskeres­kedelmi vállalattal és a föld­művesszövetkezettel lakásbe­mutatót és lakberendezési ki­állítást nyitunk meg. Itt négy napig lesz látható a lakás mo­dern bútorral berendezve. A ki­állítás időtartama alatt tájékoz­tatjuk a vásárlót a lakás építé­séről és bizonyára hasznos ta­pasztalatokat szerez a lakás berendezéséről is. Ugyanezt a megoldást kívánjuk megvalósí­tani majd a Mokri utcai laká­sok esetében is. Eddig is sokan kerestek fel bennünket taná­csot kérve, gondoljuk az érdek­lődés tovább nő. — Lesz-e új építkezés? — Már folyik is. Békésen újabb húsz lakás építéséhez kezdtek hozzá a második ütem keretében. A békéscsabai Mok­ri utcában pedig 81 lakás ala­pozása folyik. Ez azt jelenti, hogy. 1966-ban újabb 101 lakást tudunk átadni a lakásra váró békéscsabaiaknak és békésiek­nek — fejezték be tájékoztatá­sukat az OTP Békés megyei Igazgatóságán. (—czi.) Jó ütemben dolgoznak a házi építőbrig^ádok A vállalati kivitelezések elmaradtak a tervtől A kormány idevonatkozó rende­leté a termelőszövetkezeti beruhá­zásokat a lakásépítkezéseik után sorolta. Érthető ez a fontossági sorrend, mert a lakosság számára nélkülözőé tetten élelmezési cikkek termeléséről, előállításáról van szó. Ez a rangsorolás — amint azt Szabados Károly, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának csoportvezetője említette — me­gyénk termelőszövetkezeteinek beruházásában — a vállalatok ré. széről — nem érvényesül. A kö­zös gazdaságok házi építőbri­gádjai jó ütemben dolgoznak, ugyanakkor a vállalatok az enge­délyezett beruházás összegének mindössze egyharmadát — vagy ennél valamivel többet — hasz­náltak fel. Az ÉM Békés megyei vállalata 42 millió forint beruházási felada­tot kapott a termelőszövetkezetek 1965. évi programjából. Ebből töb­bek között két tojóházat, szarvas­marhaistállókat, takarmányelőké­szítőket építenek. A legutóbbi ér­tékelés alapján az ÉM az engedé­lyezett 42 millió forintnak mind­össze 35 százalékát használta fel. A békéscsabai Lenin, a tótkomlósi Viharsarok és Haladás Tsz-ben hozzáláttak a kettő darab 40 ezer férőhelyes tojóház építéséhez. Né­hány nappal ezelőtt azonban aka- dályközléssel éltek. Téglahiányra hivatkoztak. Félő, hogy az ÉM az engedélyezett 42 millió forint be­ruházást az év hátralévő részében nem fejezi be, és így a jövő évre húzódik több létesítmény befeje­zése. A tanácsi építőipar, valamint a ktsz-ek azonos teljesítményt ér­tek el az engedélyezett összeg fel- használásában. Mésziből, cement­ből általában jó az ellátás, ugyan­akkor kavics- és téglahiámy van. A termalőszövetkezetek házi brigádjai az 1965. évi beruházás­ból 40 millió forint felhasználását vállalták. Eddig 24 millió forintot költöttek el. A 154 vasvázas szín­ből eddig 141-et adtak ét rendel­tetésének. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a jövő héten a tsz-beru- házások kivitelezésének ütemét ellenőrzi. A vállalatokat és a ktsz- eket felszólítják a szerződésben vállalt kötelezettségük teljesítésé­re. hogy a 125,9 millió forint tsz- épitési beruházás ebben az évben időben megvalósulhasson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom