Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-13 / 190. szám
Világ proletárjai, iwtrw* a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja 19*5, AUGUSZTUS ?3., PÉNTEK Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM Termelés — növekvő kockázattal! „Az igazgató eivtars betegállományba merít — kimerült az idegrendszere”. Egynémely gazdasági vezető — üzemek, kisipari szövetkezetek, gyárak műszaki és áruforgalmi irányítóira gondolunk — panaszíkodik mostanában, hogy tó Iontól igénybe van véve, szinte belefáradt, olyan nehéz gondokkal birkózik. Mintha valami rejtélyes tényező miatt bonyolultabbá vált volna a gazdasági irányítás mestersége: az utóbbi egy-két évben mintha nehezebb lenne helytállni a vezetés különböző posztjain. Valóban így van. Ha az ember járja a várost, nézegeti az üzleteik kirakatait, vásá_ roini készül, érdekes jelenséget tapasztal. Azt, hogy szinte észrevétlenül megnőtt a fogyasztási cikkek választéka. Ami néhány évvel ezelőtt még ritkán beszerez, hető cikk volt, ma esetleg többféle kivitelben vagy minőségben kelleti magát a kirakatokban. A példák sorolását kezdhetnénk a műanyag használati cikkeiknél és műszálas íehémeműféleségeknél, folytathatnánk a divatos felsőruha konfekción keresztül a különféle háztartási gépekig, híradástechnikai vagy fotócikkekig és így tovább. Elég, ha megnézzük az üz. letek kirakatait: mit kínálnak részletre vagy mit vásárolhatunk több-kevesebb árengedménnyel. Most tegyünk egy merész fordulatot. Vajon egyes gazdasági vezetők gyarapodó gondjai és a kirakatok megszaporodott portékái között nem lehet találni összefüggést? Nemcsak lehet, keld is. Mégis, miképpen? A szocialista ipar és mezőgazdaság termelésének fejlődése következtében az utóbbi években elértük azt az állapotot, mikor a fogyasztók alapvető igényei mindinkább kielégítést találtak. A belső piac viszonylag telített, az érdeklődés az új, korszerű termékek felé fordul, a vásárlók a divatos cikkeket keresik. S mivel áruinknak vevőt akarunk találni, a gazdasági növekedésben egyre nagyobb a külkereskedelem szerepe. Mit jelent a gyakorlatban a fogyasztás szerkezetének szóban forgó változása? Teszem azt, hány pár nylon harisnyát hordanak el lányaink, asz- szonyaink, az nagyjából kiszámítható, de hogy milyen lesz a keresett minőség: csíkos testszínű, varrás nélküli négerbarna vagy kockás mintájú csipkenylon, azt nem lehet előre megtervezni. A termelésnek rugalmas gyorsasággal kell alkalmazkodnia a változó igényekhez. Természetesen nemcsak ruházati divatcikkek, de televíziós készülékeik (jelenleg a fekvő téglalap alakú doboz és a „csupaszom” kivitel a kelendő), autóbuszok (padló alatti motorelhelyezés, légrugózás), vagy akármiféle más gyártmányok esetében is csak a legújabb, a legkorszerűbb minőség a keresett. Fokozottan vonatkozik ez külországba készülő termékeinkre. Az exportpiac igényei még szeszélyesebben ingadozók, még nehezebben előrelátha- tóak — hosszú távna és teljes részletességgel. Megállapíthatjuk tehát: az utóbbi éltekben jelentősen megnövekedtek a gazdálkodással kapcsolatos kockázati tényezők. Mennyivel egyszerűbb volt a dolga egy gyárigazgatóndk az ötvenes években: a felsőbb szervek meghatározták ; esztendőként ennyi és ennyi értékű lábost kell készíteni, nekiálltak hát és ontották az edényeket vég nélkül. Igaz, hogy ötliteresnél kisebbet képtelenek voltak beszerezni a háziasszonyok — mert az anyagigényesebb, nagyobb lábasból könnyebben tudta teljesíteni tervét a gyár —v de hát örültek annak is, amit kapni lehetett. Ma már raktárra nem termelhetnek a vállalatok, kizárólag olyan árura van szükség, ami eladható. Ilyen körülmények kő. zott sokkal nehezebb a gazdasági vezetők dolga, mint régebben, ala. posabb szakértelmet, gondosabb törődést igényel mindennapi tévé. kenységük. A népgazdaság fejlődése azonban nem tűr megtorpanást. Ma jobban akarunk termelni, mint tegnap, holnap fejlettebb módszereikkel és eredményesebben kívánunk dolgozni, mint ma. A tények art mutatják, céljainkat lépésről lépésre megvalósítjuk, terveink reálisak. Ha a követelmények kívánják, meg kell tanulnunk „menet közben” is igazítani a termelés struktúráján; alkalmazkodni a legújabbhoz, bármilyen nehéz, kockázatot rejtő vagy éppen kényelmetlen is. Jelenleg kereskedelmünknek rugalmas lehetőségeket teremtettek a leértékelésre, kiárusításokra, az elfekvő készletek megszüntetésére. Hasznos lenne azonban olyan rendszert kidolgozni, hogy ne csak a kereskedelmet érintse az áruhalmozódás hátránya, hanem azokat a vállalatokat, kisipari szövetkezeteket is, melyek divatjamúlt, elavult termékeket gyártanak. Az illetékesek dolgoznak rajta, és egészen biztos, hogy megtalálják az optimális legjobb megoldást: hogyan lehetne ösztönözni üzemeinket a korszerű, legfrissebb igényeket kielégítő cikkek termelésére. Vajda János A Kner Nyomda termékei a lipcsei kiállításon A n. Nemzetközi Könyvművészeti Kiállításra a békéscsabai Kner Nyomda is elküldte termékeit, s a megtartott értékelés szerint kiváló eredményeket érték el. A Brecht: Kurázsi mama című — a gyomai nyomdában készült — könyv arany, a Shakespeare szonettjei című kiadvány ezüst érmet nyert, további nyolc könyv dicséretben részesült. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére Budapesten, augusztus 14-én kerül sor, ahol a Kner Nyomda igazgatója veszi át a nyerteseknek járó 10 ezer forintos jutalmat. Ezt az összeget a pályadíjnyertes könyvek előállításánál, s a minőség kialakításában tevékenyen részt vett dolgozók között osztják meg. MAI SZÁMUNKBÓL: Vallomás Méhkerékről ________ (3. oldal) Túlzott takarékosság ______ t*. oldal) Tetteikért felelősek ________ (5. oldal) így telik el a nyaruk... _____ <€. okfai) A r f • w • *r ■ «_* 9w radio jovo heti műsora <S. Oldal) Háromszáz Békés megyei látogat a Szovjetunióba Holnap reggel indul a második „Béke és barátságeí különvonat A Hazafias Népfront, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság és az IBUSZ szervezésében —a nagy sikerű tavaszi „Béke és barátság” különvonat után — augusztus 14- én, szombaton reggel 4 órakor gördül ki a békéscsabai vasútállomásról a második Béke-vonat. A háromszáz turista — akik közül százharmincán jól végzett munkájuk jutalmaként vehetnek részt az utazáson — Békéscsaba—Csap— Kijev útvonalon át Moszkvába utazik. Első átszállásuk a határállomáson, Csapon történik, ahol hálókocsikat kapnak. Tizenhatodikén reggel érkeznek az ukrán fővárosba. Itt a városi párt, tanács és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság képviselői fogadják őket. Kijevben tíz autóbusz áll rendelkezésükre, s egy napot töltenek városnézéssel. Ennek keretén belül különféle baráti találkozókon vesznek részt. Ütjukat este folytatják Moszkva irányába, ahová 17-én délelőtt érkeznek. Délig elszállásolják a részvevőket, délután pedig az idegenvezetőkkel, s az IBUSZ Békés megyei kirendeltsége nyolc kísérője társaságában ismerkednek a szovjet fővárossal. Négy napig tartózkodnak a Békés megyeiek Moszkvában. Ezalatt megtekintik a város történelmi, kulturális nevezetességeit, s baráti gyűléseken vesznek részt. Megyénkből a részvevők között megtalálhatók a tsz-parasztok, az ipari munkások s az értelmiségiek. A Szovjetunióba látogató háromszáz Békés megyei dolgozó augusztus 22-én hajnalban érkezik vissza Békéscsabára. Utolsó szakaszába lépett az aratás Még 27500 hold gabona áll talpon — A sarkadi járás élre tört — Csongrád megyei kombájnok megyénkben Augusztus 11-én, szerdán délután 5 órakor munkaértekezleten vettek részt a megye mezőgazdaságát irányító szakvezetők, a gépállomások és a járási tanácsok megbízottai. Egyetlen napirendről tárgyaltak: az aratási munkák helyzetéről. Varga Lajos, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának főagronómusa az értekezletről a következő tájékoztatást adta. — Megyénk területén a kalászosok betakarítása az utolsó szakaszba lépett. A 239 ezer hold gabonából még 27 ezer 500 hold búza áll talpon. Legtöbb aratnivaló a szeghalmi, a szarvasi és az orosházi járásban, valamint Orosházán és Békéscsabán van. A 27 ezer 500 holdból 10 ezer 50 hold gabona a szeghalmi és a szarvasi járás termelőszövetkezeteiben várja a betakarításit. Gyula város területén lényegében befejezték az aratást, ugyanakkor a mezőkovácsházi járás jelentős részén mindössze egy-két nap választja el a közös gazdaságokat a gabona teljes betakarítása tóL Az aratási munkálatokban különösen kitűnt — jó munkaszervezéssel és eredménnyel — a sarkadi járás. A felszabadulás óta ebben a járásban általában mindig a megyei átlagszínvonal ütemmel dolgoztak, most legjobban dolgozó járj lőtték fel magukat. m< a kombáj- most pedig a sarkadi járás ad segítséget másoknak. A munkaértekezlet állást foglalt amellett, hogy a felszabadult SZK-kombájnokat a szeghalmi, a szarvasi, az orosházi járásba, illetve Orosházára és Békéscsabára irányítsák. Megyénk továbbra is igénybe veszi azokat a kombájnokat. amelyek Csongrád megyéből érkeztek a korábbi hetekben a mezőkovácsházi járásba és Orosházára. Ezentúl a szarvasi járás békésszentandrási körzete a Szentesi Gépjavító Állomástól 4—5 kombájnt kap, ugyanakkor a Hódmezővásárhelyi Gépállomás 6 SZK-kombájnt küld. Ebből hármat a békéscsabai, hármat pedig a szeghalmi járás termelőszövetkezetei kapnak. A tanácskozás résztvevőinek az volt az állásfoglalása, hogy a kombájnok átcsoportosítására a feltételek megértek. A szarvasi, a szeghalmi, az orosházi járás mezőgazdaságát irányítók minél hamarább vegyék fel a kapcsolatot a mezőkovácsházi és a sarkadi járással, valamint a Csongrád megyei gépállomásokkal, hogy a kombájnok átcsoportosítását a lehető legrövidebb időn belül megvalósíthassák. Az augusztus 11-1 értekezlet állást foglalt amellett is, hogy a szeghalmi, a szarvasi, valamint az orosházi járásba irányított kombájnok vezetői jó ellátásban részesüljenek. Erre fokozottan szükség van. Ötödik hete arat a megye, az emberek fáradtak, s el kell kerülni, hogy a munka korábbi üteme csőkikenjen. Megyénknek — a gépek csoportosításával — megvan a lehetősége arra, hogy a még lábon álló 27 ezer 500 hold gabonát néhány nap alatt betakarítsa. (dupsi)
