Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-10 / 187. szám

1663. augusztus 10. 3 Kedd Egyre jobban gazdálkodik a békésszentandrási Zalka Máté Tsz HSro-m évvel ezelőtt a leggyen­gébb és az eléggé nagy mérleg­hiányos szövetkezetek közt szere­pelt a b.-szentandrási Zalka Máté. Tavaly aztán az 1028 holdon ter­mett tizenöt és fél mázsa búza át­lagtermés helyrebillentette a pénzgazdálkodást. A tagoknak egyenként ugyan még csak 9150 ít)émt jövedelem jutott, de ez már sokkal több volt az előző éviek­nél s az idén mintegy 12 ezer fo­rintra növekszik az átlagos jöve­delem. A bevételi forrás jelentős részét az idén is a holdankénti tizenhat mázsa körüli búzater­més, s az elég magas árubevételi terv jelenti. Csibéből 39 ezret, pulykából 5 ezret, hízott sertésből nyolcszázat, hízott marhából 117- et, a tejből pedig 2 ezer hektoli­tert értékesítenek. A békésszentandrási Zalka azokhoz a kevés szövetkezetekhez tartozik, amelyek már bevezették a gépi fejest s itatásos módszer­rel nevelik a borjúkat. Az új félkörállvány megkönnyíti Dorogi Sárikának a borjak itatását. Csippai Mária három fiatal lánnyal együtt most ismerkedett meg a gépi fejes műveleteivel. — Mahmud Saiad — nyújtott kezet barátságosan az asszuáni1 ember. — Magam is a nagy gátnál dolgozom egy moszkvai mérnök keze alatt. Apám, nagyapáim; meg annak az apja is tevtíhajcsár volt, árnyékot keveset láttak, annál többet szívta őket a nap 50—60 fokos sugara, ette májukat a ní­lusi kór, vakította szemüket a trachoma. De én e mellett a mér­nök mellett művezető leszék. Itt, az erőműnél. S ahányszor erre járok, a szovjet kolónia lakótelepe mellett mindig megállók egy percre, elgondolkodom, s mondom magamban: Mahmud, Mahmud, most az oroszok embert nevelnek belőled, s ha elmennek, te költö­zöl ezekbe a házakba. Munkád, szakértelmed alapján megérdem- led. Lesz hűvös lakásod, fürdő­szobád, sőt egykör hűtőszekrényed is... Ki tudja, meddig ábrándozott volna még újdonsült ismerősöm, ha érdeklődésem nem zökkenti a jelenbe. Kértem, kalauzoljon a nagy építkezésen, magyarázza el, mi is épül itt Asszuán határában. ö készséggel, s a vendéglátó felelős­ségével sietett segítségemre. ' — Mindhiába próbálná bárki is, a mai Egyiptomról csaknem lehe­tetlen beszámolni az évezredes nagy múltra történő utalások nél­kül, hiszen lépten-nyamon ölelke­zik a múlt és jelen, egymás tő- szomszédságában állnak évezre­dek és a ma alkotásai, negyven­ötven évszázadot élt kolosszusok, s a mi korunk kézjegyei — mon­dotta Mahmud Saiad. — A nílusi nagy gátat is Ammon Hoteb fáraó kora álmodta meg sok ezer évvel ezelőtt, de csak a ma élő generá­ció építheti fel. Több órán ót jártuk együtt a terepjáró GAZ-zal az építkezés óriási területét, míg kirajzolódott előttem a gigantikus mű plasztikus képe, az az óriási munka, amely­nek végrehajtásához egy egész or­szág állt csatasorba. Egyiptomban évente kétszer, legjobb esetben háromszor esik az eső. Az egymillió négyzetkilomé­ternyi területből alig három szá­zalékot művelnek meg, a többi rész terméketlen, kihalt sivatag. A Nílus völgyében IC millió föld­művelő fellah zsúfolódik össze. Sorsuk teljesen a Nílus szeszélyé­től függ. A nagy folyam évezre­dek óta élet és halál ura. Áradá­saitól függ a 28 millió ember ke­nyere, élelme, a termés sorsa. Évente 35—40 milliárd köbméter víz ömlik kihasználatlanul a Föld­közi-tengerbe. Az egyiptomi forra­dalom csillantotta meg először a reális lehetőséget, hogy a Níluson építendő óriási gáttal nagymér­tékben csökkenthetik a szegény­séget és a nyomort, a múlt szo­morú örökségét Egyiptomban. — A Kheops piramist — mondot­ta többször is Mahmud barátom — joggal nevezik „világcsodának”. Ám, a ma élő nemzedék mór túl­szárnyalta ezt a gigászi építészeti alkotást. Nem is két-háromszoro- san, hanem legalább tizenhárom­szorosán. Az építkezés óriási területén — ahol külön közlekedési rendőrség irányítja a munkagépek forgalmát — a Szovjetunióból érkezett kor­Gyula város termelőszövetkezetei befelezték az aratást Gördülékeny a gabonaátvétel A gyulai járás tsz-eibe csoportosítják a kombájnokat. Augusztus 9-én délután Gyula város termelőszövetkezetei befe­jezték az aratást — közölte szer­kesztőségünkkel Jámbor István, az MSZMP Gyulai Városi V. B. titkára. Gyula határában 5800 hold gabonát takarítóit be 14 kombájn és 13 aratógép. A nyári betakarítást július 4-én kezdték el. A városi tanács vb mellett műkö­dő operatív bizottság rendszere­sen felmérte az aratásban elért eredményeket és • időben gondos­kodott a gépek megfelelő csopor­tosításáról. Vasárnap, augusztus 8. án két SZK-kombajnt irányítottak a Zöld Mező Termelőszövetkezet­be, hogy a város határában a kö­zös gazdaságok egyidőben fejez­hessék be a munkát. A Gyulai Gépjavító Állomás jól látta el a kombájnok műszaki kiszolgálását. Ennek tudható be, hogy jelentősebb kiesés nem for­dult elő. Az aratási munkákban megkülönböztetett figyelmesség­gel gondoskodtak a kombájnosok ivóvíz- és ótelellátásáról. Ilyen kö- rül meny ek között nem véletlen te­hát, hogy a magyar gyártmányú Velence kombájnnal Grúz Ferenc és Mészár László 240 Holdról taka. ritotta be a termést. Az SZK- kombájnok kiváló teljesítményt nyújtottak. Szentesi, Balogh, Ker­tész, Szikora, Nagy kombájnosok maximális teljesítményre bírták a gépáriásokat. A nyári betakarítási munkákban a terményfelvásárló és malomipari vállalat is helytáll. Zökkenőmen­tesen vette át a termelőszövetkeze­tek szérűjén tisztított gabonát. Miután Gyulán befejezték az aratást, a kombájnokat a gyulai járás termelőszövetkezeteibe — ma, kedd reggeltől — átcsopor­tosították. A fiatalok munkakörülményei, életkörülményei a dobozi termelőszövetkezetben A dobozi Petőfi Termelőszövet­kezettől kaptunk olyan tájékozta­tást, amely alapvetően a fiatalok élet- és munkakörülményeiről ad reális képet. A két üzemegységre osztott do­bozi Petőfi — amelyben növény- termesztő, állattenyésztő, konyha­kertészeti, virágkertészeti és se­gédüzemi brigádok vannak — 260 fiatalt foglalkoztat. Ebből 110 tagfa annak a KISZ-szervezetnek, amelyet egy, a községi KISZ-szer. vezet tömörít maga köré. Érdemes megnézni, hogy ezek a fiatalok — tehát az összes — milyen munka- területeken végeznek a többi kö­zött fizikai, szellemi munkát, tár­sadalmi munkát. Néhány adat: a konyhakertészetben ötvenen, a gépesítés-szállításnál ölven négyen, az állattenyésztésben harmincán. Mezőgazdasági, illetőleg ipari tanú_ ló (nem lebecsülendő) negyven fia­szerű, nagy teljesítőképességű gé­pek, daruk és egyéb modern esz­közök végeznek minden fárasztó munkát. Az Egyesült Arab Köztársaság partjait két tenger hullámai mos­sák. A harmadik tenger most ala­kul ki Asszuántól délre, 500 kilo­méter hosszan húzódik át Szu­dánba. Az Asszuáni-tengerben mintegy 130 milliárd köbméter­nyi víz gyűlik össze, amely most szinte haszontalanul ömlik a Földközi-tengerbe. A Naszr (Győzelem.) tenger 700 000 acre (1 acre — 0,70 kát. hold) öntözését teszi majd lehető­vé. Az öntözött terület évente két, sőt többnyire három termés betakarítását biztosítja. A legfon­tosabb azonban az, hogy 1 miliő 300 ezer acre sivatag változik fo­kozatosan művelhető mezőgazda- sági területté. A modem öntöző­berendezések később több mint 2 millió acre holt sivatagot tesz­nek termővé. Egyiptomi közgaz­dászok számításai szerint ennek gyümölcseként 30 százalékkal nö­vekszik az ország mezőgazdasági termelése. A négy kilométer hosszú, alap­jainál egy kilométer széles duz­zasztógátnál a világ egyik legna­gyobb vízierőműve épül, melynek tucatnyi áramfejlesztő berendezé­se évi nyolcmilliárd kilowattóra villanyáramot termel majd. Ilyen lesz Asszuánnál a XX. század „piramisa”, korunk embe­rének évszázadokra szóló mara­dandó alkotása. Verejtékének, karaténak emlékműve. (Folytatjuk) tál. A többiek egyéb munkaterü­leteken dolgoznak a termelőszö­vetkezetben. Meg kell említeni azt is, hogy ezek közül vezető be­osztásiban hatan — agrármérnöki, agronómusi, technikusi — tevé­kenykednek. Mindezeken kívül időszaki munkában 90—100 fiatal dolgozót is alkalmaz a dobozi Pe­tőfi. Nem véletlen, hogy főleg az állattenyésztési és a gépesítési munkaterületek a legnépszerűb­bek a fiaitailök körében, hiszen itt a legjobb keresett lehetőség. A számok bizonyítják ezt legjobban: Tavaly az állattenyésztésben a fia­talok 600—800 munkaegységet tel­jesítettek fejenként; a gépesítési, szállítási munkáknál pedig egy-egy fiatal havi átlagkeresete 2100— 2200 forint volt. Nem oldották még meg a konyhakertészetben & a növénytermesztésben a fiatalok munkadíjazását. Az elmúlt évben mindössze 160—200 munkaegysé­get teljesítették, s bár ehhez hoz­zájárul még a pénzben! és a nem munkaegység szerinti természetbe­ni díjazás — ez a plusz is csak 200 munkaegység körüli értéket képvi­sel. Meg kell említeni azt is, hogy a termelőszövetkezetben meghir­detett munkaversenyben, illetőleg az ifjúsági termelési versenyben és a szocialista címért folyó vetél­kedésben a szövetkezet fiataljai lelkesen bekapcsolódtak. Négy if­jú munkacsapat vett részt a szoci. alista címért folyó versenyben. A versenyszempontok teljesítése ese­tén a fiatalok munkacsapatonként 5 ezer forint készpénzt, és belföl­di társasutazást kapnak jutalom­ként. De ezenkívül is, a termelő­szövetkezet fiataljai — évenként mintegy 50—60 — olyan jól dolgoz­nak, hogy a szövetkezet külföldi jutalomtúrára küldi őket. A tájékoztatás kiterjed arra is, hogy a szövetkezet milyen szóra­kozási, művelődési, sportolási le­hetőségeket tud adni a jól dolgozó fiataloknak. Ilyen vonatkozásban Doboz szerencsés község: kultúr- ház, könyvtár, mozi, ifjúsági szék. ház áll rendelkezésükre. Ezeken az intézményeken belül a rádió, televízió, magnetofon, lemezjátszó, társasjáték, sportfelszerelések ad­nak pihenési lehetőséget. A szak­körök is látogatottak: mintegy 60— 70 szövetkezeti fiatal vesz részt a kultúrház, illetőleg a KlSZ-szerve- zet különféle szakköreiben. A számok nem szorulnak kom­mentálásra a sport területén sem. Több, mint száz fiatal sportol ak­tívan a különféle szakosztályok­ban. Ebben a szövetkezetben a fiata­lok jól végzett munkájukkal nem csupán kivívták a vezetőség és a tagság elismerését, hanem azt Is elismertették, hogy gondjaiknak, igényeiknek egyre növekvő kielé­gítését is jogosnak tartják. Még az olyan vezetők és olyan tagok is, akik néhány évvel ezelőtt bizo­nyos előítélettel, sőt bizalmatlan­sággal fogadták őket. A szövetkezet törekszik, hogy a fiatalok növekvő kulturális és egyéb igényeit a legmesszebbme­nőkig kielégítse. Ennek hatására döntött úgy a dobozd Petőfi veze­tősége, tagsága, hogy a szociális és kulturális alapot még az idén 2 százalékról háromra emeli. Ennek a kulturális célokra fordítandó összegnek mintegy felét a fiatalság kapja üdülésre, a szórakozási tár­gyak vásárlására, társasutazásra, bevonulási és házassági segélyre. Feladata azonban még a terme­lőszövetkezetnek, hogy a kereseti lehetőségeket összehangolja, külö­nös figyelemmel a növénytermesz­tésiben dolgozó fiatalok téli foglal­koztatására. Egészséges szemlélete a dobozi Petőfinek az, hogy a fia­talok közül minél többet szándé­kozik beválasztani a vezetőségbe a jövőben, hogy magasabb iskolai végzettségük szerzetté tudásuk, fiatalos lendületük megfelelően érvényesüljön. Ternyák Ferenc Elkezdődött az őszi lehalászás A gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet a halellátás folyamatossá tételéért ebben az évben úgy szervezte meg a halgaz­dálkodási, hogy nyár derekától kezdve szállít Békéscsabára, a Bé­kés megyei piacokra és a budapes­ti elárusítóhelyre élő halat. A kö- röstarcsai Gácshát hattárrészben egy 46 holdas tó lehalászását kezd. ték el hétfőn. Még a tavasszal er­re a területre csaknem 22 ezer két- nyaras pontyot helyeztek ki 54 de- kás átlagsúllyal. Néhány hónap le­forgása alatt a halak testsúlya megkétszereződött. Így nyílt mód 1 a lehalászásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom