Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-05 / 183. szám

1965. augusztus 5. 5 Csütörtök MŰTEREMBEN SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK—1965 Látványos Tragédia a Dóra előtt ívladách Imre drámai költemé­nyének színpadra állítása mindig újabb és újabb vitát vált ki. A kamara jellegű megfogalmazásnak éppen úgy vannak ellenzői, mint ahogy a látványosságot nyújtó produkció létjogosultságát is so­kan kélségbe vonják. Ha így van ez általában, akkor fokozottabban érvényes olyankor, ha valamely rendező eltér a megszokottól és valami sajátosat akar létrehozni. Nyilván megújuló erővel tör fel a vita most, a szegedi bemutató után, hiszen Vámos László rende­ző nem tisztelte a külsőségeitől megfosztott „tiszta” Tragédiát, ha­nem éppen ellenkezőleg, minden eddiginél látványosabb formában varázsolta a Dóm előtti hatalmas színpadra azt. A szabadtéri játé­kok világszerte reneszánszukat élik. A modem ember újraterem­ti az antik világ nagy közösségi élményét: a színházat, amely több mint színiház: szertartás és népün­nepély — írja rendezői tanulmá­nyában és éppen ebből kiindulva, tudatosan vállalja a látványossá­got Életre kelt vízió Ezüst György festőművész nyári élményeit, vázlatait dolgozza lel műtermében. Űj képeivel az őszi tárlatra készül. (Fotó: Demény) A már megjelent kritikák egyi- ! ke-másika elavult, túlhaladott ál- : láspont felelevenítését veti Vámos • László szemére, sőt akad olyan is, ■ aki kétségbe vonja, hogy Az ember Augusztus 19—20: országos nemzetiségi táncfesztivál Keszthelyen A szereplők között a csabai Balassi és az eleki népi együttes Évek óta immár hagyomány- nyá vált, hogy a Veszprém me­gyei tanács, a Hazafias Nép­front, a Művelődésügyi Minisz­térium nemzetiségi osztálya karöltve a nemzetiségi szövet­ségekkel évenként megrende­zi a „magyar tengerpart” va­lamely városában az országos nemzetiségi táncfesztivált. Az utóbbi években és az idén is a Balaton „fővárosában”, Keszt­helyen, sorrendben harmadszor rendezik meg ezt a nagyszabá­sú találkozót augusztus 19—20- án. A fesztivál ideje alatt szlo­vák, német, délszláv és román énekesek, táncosok táncaitól, dalaitól lesz hangos Keszthely. Az idei találkozó is gazdag programot ígér. A rendezők a két nap programját úgy állítot­ták össze, hogy valamennyi ha­zánkban élő nemzetiség népi kultúrája a fesztiválon képvi­selve legyen. A Magyarországon élő dél­szlávok zenéjét, táncait, dalait a mohácsi és a hercegszántói népi együttesek, a hazai szlo­vákság népi művészetét a bé­késcsabai Balassi Táncegyüttes mutatja be. A német nemzeti­ségi együtteseket a pilisvörös- vári népi együttes, a hazai ro­mán együtteseket pedig az ele­ki táncosok és dalosok képvise­lik. A hazai nemzetiségek nép­művészetét reprezentálja majd a Központi Nemzetiségi Tánc­Körösladányi Fa-, Vas­es Vegyi Kisipari Termelőszövetkezet, Körösladány A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN FELHÍVJUK A LAKOSSÁG FIGYELMÉT, hogy kovács, bádogos, lakatos, asztalos, köteles és kádár részlegeink sminden időben gyors és figyelmes kiszolgálással állnak a lakosság ren­delkezésére. SZEG HALMI részlegünk pedig kifejezetten a lakosság részére mindennemű lakatosipari, víz­vezetékszerelési, bádogos, valamint asztalos- ipari új és javítási munkát a legnagyobb kész­séggel vállalj VEGYE IGÉNYBE ÖN IS SZÖVETKEZETÜNK SZAKSZERŰ ÉS GYORS JAVlTÖRÉSZLEGEIT! 327 együttes műsora, amely szin­tén szerepel a programban. Az említetteken kívül fellépnek a fesztiválon magyar népi együt­tesek is. Az országos fesztivál augusz­tus 19-én felvonulással kezdő­dik, majd az ebből az alkalom­ból rendezett nagygyűlés után a résztvevő együttesek ünnepi műsora következik. Augusztus 20-án, az alkotmány napja dél­előttjén az együttesek elláto­gatnak a környező községekbe, ahol fellépnek az alkotmány tiszteletére rendezett összejöve­teleken, majd visszatérnek Keszthelyre. A meghívott együttesek nagy igyekezettel készülnek a talál­kozóra. Számítani lehet arra, hogy mint asz előző években, Sárospatak híres műemlék vá- úgy az idén is a hazai érdeklő- I rában nagyszabású Rákóczi-kiál- dőkön kívül több száz külföldi ilítás rendezéséhez kezdett a Ma­vendég is megtekinti a fesztivál műsorát. (Lipták) tragédiája előadható szabadtéren. Valóban, a szegedi szabadtéri szín­pad hatalmas méretei alkalmatla­nok arra, hogy a drámai költeményt szinte sorról sor­ra ismerők számára bárki is újat mondjon, hogy le­hetőséget teremtsen a madáchi gondolatok eddig még kevésbé is­mert rétegeinek feltárására. Alig­ha akad azonban színpad, amely kézzelfoghatóbban kínálná Ma­dách Imre gigantikus vízióinak megelevenítését. A szombaton es­te bemutatott produkció erről az oldaláról közelítette meg Az em­ber tragédiáját. Az eredeti mére­tek háromszorosára növelt hatal­mas misztérium-színpadon egy­mást váltva, szinte egymásba fo- lyóan tűnnek fel az álom képei: nagy színes tablók, romantikus misztikus látomások. A színpad elején minden képváltozásnál ki­emelt alvó Ádám-Éva pár (dub- lőzök) hangsúlyozza a folyamatos álmot, amelyet a közönség mint­egy a szereplőkkel együtt jár vé­gig. Vaszy Viktornak a műhöz írt kitűnő zenéje pedig — amely lát­hatatlanul a templomban elhe­lyezett zenekar, illetve énekkar tolmácsolásában szólal meg — a cselekményt aláfestve, jelzi a kort és a színhelyet, Ádám és Éva meg-megismétlődő egymásra talá­lását, az újból és újból feltörő re­ményt, a nyomában járó csaló­dást. így Bakó József gyorsan változó színpadképei között, Vágó Nelly hatásos jelmezedben, a fényeffektusoknak nagy szerepet adva szemre és fülre egyaránt ha­tóan jelenik meg a Tragédia. S ha az előadásnak kétségbevonha- tatlanul vannak is hibái, ez a le­nyűgöző, a mondanivaló szolgála­tába állított látványosság azokat is a drámai költemény gondolatai felé tereli, akiket nem lehet a rendszeres színházi közönség so­raiba számítani, akik ezen a nép­színpadon találkoznak először az igazi drámával. Ez pedig ered­mény, méghozzá rendkívül be- csülnivaló eredmény. A hibák — amiről már szót ej­tettünk — nem a koncepcióból adódnak. Inkább a túlméretezett- ségből, az ehhez a méretekhez szükséges technikai apparátus hi­ányából, a rendező szabadtéri gya­korlatának hiányából, a nem elég­gé koncentrált hangosításból, a statisztéria fegyelmezetlenségéből, és itt-ott a látványosság túlada­golásából. Ezek következtében el­veszik egy-egy hangsúly, elsikkgo egy-egy fontosabb gondolat, elte­relődik á figyelem valamelyik je lentőségteljes jelenetről. A hiba eltörpülnek azonban azok mel­lett az erények mellett, amit e színpad a felhasznált eszközök se­gítségével a mondanivaló hangu­lati aláfestésére, kiemelésére tud fordítani. Új szereposztás A nagy érdeklődéssel várt ír szereposztásból az Ádámot for­máló Nagy Attila váltotta be leg­inkább a fellépéséhez fűzött re­ményeket. Tiszta, erőteljes figu­rát hozott. Szép, férfias orgánu­ma kitűnően érvényesült. Játéka közelről és távolról egyaránt él­vezetes volt. Ruttkai Éva sokféle színnel elevenítette meg Évát. Tu­dott kemény és líraian lágy len­ni. Csupán a korok fölött álló ál­talános vonásokkal, az örök Évá­val maradt adós. Túlságosan hu­szadik századi volt. Gábor Miklós szokatlan Lucifert formált. Nem az Úrral is szembeszálló erőt hangsúlyozta, hanem inkább a nagyratörő ember ellenpárját: a minden küzdést, minden hitet k;- csúfoló cinizmus megtestesítője'.. Zárt színházi hangsúlyai, gyors átkötései nehezen követhetőek, nagy figyelmet igénylőek voltak, de ha az ember már megszokta, nehezen tudott kitérni hatása alól. Bessenyei Ferenc vele ellen­tétben éppen kitűnő szabadtér szövegmondásával, azonnal meg­fogó alakításával tűnt ki. Hasonló szép szövegejtéssel lepett meg több szerepben Kovács János, Pa­gonyi Nándor, Békés Itala, Szabó Kálmán, Szénási Ernő. Miklőssy György rekedtséggel küzdött. Sar­lói Imre nem tudott megbirkózni nyilvánvaló beszédhibájával. Nagy hiba volt fontos epizódo­kat főiskolásokra bízni. A villa­násnyi szerepek komoly színészi erőket kívánnak. Ezek hiányában a Tragédia fontos vonásai sikkad­tak el, hangsúlyos részek marad­tak szürkeségben. Végeredményben meg kell ál­lapítanunk, hogy a látványosság előtérbe helyezésének ellenére fi­gyelemre méltónak találjuk a Dóm téri Tragédiát, annál is in­kább, mivel a bemutató 7500 fő­nyi közönsége hatalmas tapssal, nagy szeretettel fogadta azt. Varga Ákos A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása ereklyéket helyeznek el. Tavasz- szal körülbelül húsz kriptát és 30 sírboltot tártak fel, s e temet- gyar Nemzeti Múzeum. Az úgy- kezési helyekről meglepően jó ál nevezett Perényi-számy termei­ben XV. századi vártemplom­Unállóan dolgoznak TIT előadócsoportok A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezeti életében jelen­tős szerepe van a községi előadó- csoportoknak. As megyét nagy lé­lekszámú községek jellemzik, min­den községben dolgoznák peda­gógusok, egy-ikét agronómus, or­vosok, jogász, műszáki szakember, így szinte kínálkozott a lehetőség a helyi előadócsoport megszervezé­sére. Mindezekben, az előadói csoporttal rendelkező községek­ben nagy előny, hogy az előadá- i sok megtartása nem ütközik ne­hézségbe. A községi csoportok így vi­szonylagos autonómiát élveznek, s bár elsősorban az előadásokra megfelelő szakembert biztosítani — ez a feladatuk, a nagyobb köz­ségekben már módszertani meg­beszélésekkel is fokozzák a mun­ka hatékonyságát, bővítik áz is­meretterjesztés tartalmi, formai körét. A megyében minden községben működik TIT-megbízott (kivéve Csárdaszállást), így a szerződéskö­tések is jó kezekben vannak. lapotú, XVI.—XVII. században vi­selt textil- és bőrruhákat, dol­mányokat, süvegeket, csizmákat és papucsokat emeltek ki. Res­taurálásukon most dolgoznak. Bemutatják továbbá a Zrínyi— Wesselényi-féle összeesküvés, a Rákóczi szabadságharc dokumen­tumait. Közületek munkaerőigénye Az ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre — férfi és női segédmun­kásokat, valamint kubikosokat. Mun­kásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munka­ruha szükséges. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. 338 Az Országos Sertéshizlaló Vállalat békéscsabai I. számú (Kétegybázi úti) telepe rakodómunkásokat vesz fel. 30712

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom