Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-25 / 199. szám

1963. augusztus 25. 3 Szerda A nyilvánosság erejével Fontos ügyei rtfcben-dolgaifnkban Orosházi házikertészek magyar szőlőnemesítés fellegvárában Gazdag tapasztalatokat szereztek Katonatelepen gyakran idézzük a közvéleményt, hivatkozunk a jellemző állásfog tálasra, s a hangulatra, amely éle­tünk jelenségeit kíséri. Helyes és jó ez a hivatkozás, mert magába foglalja rendszerünk demokratiz­musát, tükrözi, hogy a vezetés szá­mol nemcsak egyetértéssel, de a vitákkal, a bírálattal is, amelyet a tervezett vagy készülő intéz, kedés kivált De a közhangulat megfigyelése, elemzése messzebb­menő következtetésekre is lehető­séget ad, figyelmeztet: mi a kíván­ság, mit kellene tenni, mit várnak az emberek. S ha a döntés jó, nyomban mérhető is a közvéle­mény hangulatában, a mozgásba lendülő cselekvőkészségében. A tö­meges állásfoglalás közvetlenül is hat az emberek tevékenységére, magatartására, képes megváitoz. tatni tulajdonságokat, hibás jel. lemivonásokat. Mire is gondolunk? Gyakran hal­lani panaszokat gyárakból, nem­különben szövetkezetekből, gaz­daságokból selejtre, különféle, kisetíb-nagyobb hanyagságokra, fegyelmezetlenségekre. Ezekre a panaszokra általánosan az a jel­lemző, hogy többnyire személyte­lenek: selejtet gyártottak valakik, elkésnek valakik, gondatlanul bánnak anyaggal, szerszámmal — valakik. Volt idő, amikor nem maradt rejtve az ilyen hibát vétő. Helyes és jó, hogy a durva, önér­zete* sértő, felnőtt emberekhez messzemenően nem illő módszer­rel szakítottunk. A dolognak azonban két oldala van. Jó, hogy nincs szégyentábla, de rossz, hogy nincs helyette más. Akkor kis hibákat sértés követett — ma komolyabb mulasztás, ha­nyagság elkövetője is a közvéle­mény előtt névtelen marad, sze­mélytelen, általában „valaki”. S ilyen módon — természetes — el­marad a segítség is, amelyet gaz­dasági-politikai vezetőknek ott helyben a közvélemény adhat. Félreértés ne essék: senki nem gondol arra, hogy valamiféle pel­lengérre kerüljenek a véletlen hi­bák elkövetői. Ha valamiben, eb­ben különösen éles határt lehet és kell vonni azok között, akik eset­leg egyszer vétenek valami­ben, s azok között, akiknek mun­A közelmúltban készült felmé­rések alapján igen jelentős több­letbevételre számítanak az idén nö­vénytermesztésből a békési járás tsz-eiben. Csaknem négy és fél millió fo­rinttal több jövedelmet ígérnek az első félévi adatok. A több bevételt elsősorban az egyes növények ve­tésterületének növelése eredmé­nyezi. Terven felül 145 hold bor­sót, 58 hold rizst, 46 hold babot és 40 hold burgonyát vetettek. Több nyagság, a felületesség, a fegyel­mezetlenség. S ez utóbbiak eseté­ben komolyan és egy közösséghez tartozó emberékhez méltóan már cselekedni kell. Bizonyos, hogy ha a felelőtlen­ség, a mulasztás nyilvánosságra kerül, annak jelentős a hatása. Serkent és ösztönöz, sokakat visz- szatart a könnyelműségtől, a fi­gyelmetlenségtől. Az sem kétséges, hogy a hibázónak kellemetlen; senki sem szereti, ha utánafordul­nak a gyárudvaron, ha nevét mu­lasztásokkal összefüggésben emle­geti a műhely, a gazdaság népe. Ám az, hogy végső fokon a közös­ségnek és az egyénnek, még ma­gának a vétőnek is jó egy ilyes­fajta módszer, elvitathatatlan. Senki sem szereti, ha negatív pél­daként emlegetik, ha selejtgyártó- ként beszélnék róla, ha neve mel­lé valami kellemetlen jelzőt is il­leszt a közvélemény. S mert felet­tébb bosszantó ez, éppen a köz­hangulat hatására megindulhat egy olyan folyamat, amelynek eredménye sok rossz tulajdonság elhagyása és sok jó kibontakozása lehet. Ne feledjük: a közvélemény va­lósággal a nevelés „nehéztüzérsé­ge”, felemel és nevetségessé, le­hetetlenné tesz, kit-kif érdeme szerint. Nincs olyan munkahely, ahöl lemondhatnánk róla. Már csak azért sem, mert ha hiányzik, ha nem hat, szinte szélmalomharc a legjobb törekvés is, ha az álta­lános hangulat nem támogatja az előre mutató, a jó célt szolgáló helyes döntéseket, könyen meg­történhet, hogy mindez groteszkké válik, a vezető elszigetelődik be­osztottai tói. De ha a közvélemény tájékozott, ha ismeri a legjobba­kat eredményeikkel együtt, s nem kevésbé a mulasztókat meg a hibáikat, feltétlenül uralkodóvá válik az a légkör, amelyben csak becsületesen lehet és illik dolgoz­ni, s ahol szégyen a mulasztás, a fegyelmezetlenség. S ez már nem elvont dolog, ez már forintokkal mérhető. S aki nyer rajta, csak a közösség és benne az egyén. Veszteni nem le­het. Csak akkor, ha a közösség közömbös saját ügyei-dolgai iránt, ha nem él a nyilvános dicséret­elmarasztalás eszközével. De miért ne élne véle? L. L. helyen növelték az aprómagvak és kertészeti növények vetésterülete­it is. A® újkígyósa Aranykalász Termelő­szövetkezet vezetői nem félnek az új­tól s már szinte hagyomány, hogy minden évben újabb jövedelmező ágak bevezetésével kísérleteznek. Az idén először adnak át a kereskedelemnek savanyított uborkát, paprikát és ká­posztát. Jelenleg összesen 15 hekto­liter hordós uborkájuk van és ugyan­A házi- és zártkertek védelme és felújítása országos jelentőség­gel bír. Nem kis büszkeséggel vallja ezt közel száz orosházi kert­tulajdonos, akik a Fetőfi Művelő­dési Ház jó hírű szakkörében ta­nulnak és tevékenykednek. Hiszen az ö eredményeik láttán Oroshá­zán és környékén, de a megye más helységeiben is megindult a „házikertkultúra”-mozgalom. Pél­dájuk kertészkedő munkára sar­kallja a telektulajdonosokat, akik minden talpalatnyi helyet hasz­nosítanak, de a régi kerttulajdo­nosok is új csemetéket telepítenek kivénhedt szőlőik és gyümölcsfá­ik helyébe. Tevékenységük nyo­mán Orosházán megnőtt az érdek­lődés a szakirodalom, a növény­védőszerek házi használata iránt. AZÉRT KERESTÜK FEL a Mezőkovácsházi Gépjavító Állo­mást, hogy holnapi, holnaputáni terveiről beszélgessünk. A beszél­getés azonban nem lenne kerék, ha elhallgatnánk azt, amit tegnap és tegnapelőtt végeztek. Kezdjük a tegnappal. Ezalatt az aratást értjük. A gépjvaító ál­lomás körzete kiterjed az egész mezőkovácsházi járásra, amelyben összesen 36 ezer 500 hold volt az aratnivaló. A szövetkezetek veze­tőivel úgy egyeztek meg, hogy a rendelkezésre álló 87 kombájnnal 23 ezer 250 holdról 34 ezer 560 tonna termést takarítanak be. A sok esőzés, a szinte földre lapult gabona miatt kezdetben ez is sok­nak látszott. A megfelelő felké­szülés és a jól szervezett együtt­működés eredményeként azon­ban a kombájnok 31 ezer 619 holdról 47 ezer 967 tonna gabonát csépeltek el csupán a járás terü­letén. Azért mondjuk, hogy csu­pán a járás területén, mert hiszen tíz, nagyteljesítményű mezőko­vácsházi kombájn dolgozott a fü­zesgyarmati és a bucsai tsz-ekben, tíz másik piedig keresztből csé­pelte a gabonát Dombiratoson, Dombegyházán és Battonyán. ENNYIT A TEGNAP ELVÉG­ZETT FELADATOKRÓL. A teg- napelőttre is vissza kell még ka­nyarodnunk. Ezalatt azt az idő­szakot értjük, amikor a sokrétű gépállomási teendőkről fokozato­san áttértek Mezőkovácsházán is a gépjavításra. Az eddigi idősza­kot leginkább egy kezdő orvos prakszisához hasonlíthatjuk, aki­nek még nem elég a gyakorlata a betegség megelőzéséhez, csupán a gyógyításra fordítja minden ener­csak összesen 15 hektoliter papriká­juk is, s a FÜSZÉR-tel való megálla­podás alapján ezt Békéscsaba ellátá­sára adják át. Uborkát összesen 20 hektolitert savanyítanak, paprikát 2— 3 vagonnal adnak át és káposztát mintegy 10 vagonnal. Ezenkívül diny- nyét és cseresznyepaprikát is savanyí­tanak az új üzemágban. A szakkör tervszerűen dolgozik. Télen szorgalmasan tanulnak a művelődési házban, tavasszal és ősszel egymás kertjeiben végeznek csoportos gyakorlati munkát, nyá­ron Etedig tapasztalatszerző kirán­dulásokat tesznek. A szakkör 73 tagja Baranyai De­zső szakkörvezető tanár vezetésé­vel az elmúlt héten taixisztalat- szerző tanulmányi kirándulást tett Katonatelepre, a világhírű Ma- thiász János egykori szőlőibe. Megismerkedtek a szőlőnemesítés úttörőinek hagyományával, a kor­szerű nemesítési eljárássokkal, a különböző művelési és metszési módszerekkel, a korszerű növény- védelem alkalmazásával. Katonatelepről a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola 300 holdas szi­giáját. Mezőkovácsházán Is gya­korlat és tapasztalat nélkül lát­tak hozzá a szövetkezet géE>ei- nek javításához, s mindig ahhoz, amelyekre a legégetőbben szükség volt. Esetenként aztán annyi volt a javítanivaló, hogy nem győzték, aztán £>edig — különösen szeptem­ber elejétől október végéig — semmi, sem akadt. A javítóállo­más dolgozói nem szeretik a tét­lenséget, főleg azt nem, ha csök­kentett órabérért kell csellenge­niük a műhelyek körül. Ezért a vezetők különböző vállalatoktól igyekeztek megrendeléseket, javí­tanivalót kunyerálni. Ez volt a gyakorlat a megye többi gépjaví­tó állomásán is. Sőt egyik-másik helyen már a vállalatok gépkocsi- parkjának, dömpereinek javítása került előtérbe s kezdtek mind kevesebb gondot, energiát fordí­tani a szövetkezetek erő- és mun­kagépeinek javítására. A Gépállo­mások megyei Igazgatósága nem kis aggodalommal figyelte ezt a jelenséget s ezért kapva kapott annak a javítási módszernek az elterjesztésén, amit a tavaly él­üzem címet nyert Mezőkovácsházi Gépjavító Állomás vezető és mű­szaki gárdája töprengett ki. NEM VALAMI EGETRENGE­TÖ, új módszerről van szó, de je­lentősége aligha kisebb, mint a Békés megyében született s im­már országosan elterjedt garan­ciális vagy normálholdas gépjaví­tásnak. A Mezőkovácsházi Gépjavító Állomásra évente 160 Zetór, 30 U—28-as traktor, 90 kombájn, 200 vontató pótkocsi, 30 aratógép, 30 silózó-, 35 kenderkombájn s mintegy 600 különböző típusú erő­gép javítása, karbantartása vár. Ennek a nagy javítási feladatnak csak megfeszített erővel tudtak eleget tenni. Azért, mert összetor­lódott a különféle sok javítani­való és munka. A 220 szerelő kö­zül az idén is ötven, szinte ál­landóan a termelőszövetkezetek műhelyeiben irányította, segítette a javítást és karbantartást. Az aratás idején 80 szerelő kombáj­nolt, huszonnégyen E>ed>g a mű­getcsépi kísérleti telepére utazott a népes orosházi csoport. Itt gyü­mölcstelepítési rendszerekkel, . a különböző típusú koronák kineve­lésével, a sövényrendszerű telepí­téssel, a huzal- és huzal nélküli telepítéssel ismerkedtek. A kirándulásról gazdag tapasz­talatokkal tért haza a szakkör. A tanultakat az őszi és téli foglalko­zások óráiban felelevenítik és helyileg is alkalmazzák. A jól si­került évadzáró kirándulás után a tagok még nagyobb lelkesedéssel újítják kertjeiket, hogy azok az egyéni hasznon túl, példamutatóul szolgáljanak helyben is, de a pél­dájukat követő, újonnan szervező­dő vidéki szakkörök előtt is. Feldmann József helykocsikkal járták a földeken dolgozó géE>eket. A NAGY NYÁRI ELFOG­LALTSÁG UTÁN a téli gépja­vítás megkezdéséig alig akadt munkájuk a szerelőknek. A hol­nap és holnapután terve az olyan szervezettség kialakítása, amely megszünteti a minőségi munka ro­vására menő, időnkénti nagy haj­rát is, az esetenkénti kapun be­lüli munkanélküliséget, de a me­zőgazdasági gépek javításának ro­vására menő különböző vállala­toktól származó kényszermegren­deléseket is. EZUTÁN EGYSZERŰEN AZT TESZIK — a kender, a silókuko­rica, a cirok, a cukórrépa beta­karításában részt vevő gépek kar­bantartása mellett —, hogy köz­vetlenül az aratás befejezése után hozzálátnak a kombájnok és az aratógéE>ek javításához. Ez nem­csak azt jelenti, hogy a téli gép­javítás megkezdéséig elfoglaltsá­got tudnak adni minden szerelő­nek, hanem azt is, hogy az eddigi egyedi javítgatás helyett szalag­rendszerben, a szükséges idő nyu­godt ráfordításával és jó minőség­ben javítják ki a kombájnokat és aratógépeket. Jelenti ez az elég szűkös javítótér jobb kihasználá­sát is, de főleg azt, hogy nem gyű­lik össze egy-egy időszakra azok­nak a géE>eknek a javítása, ame­lyeknek az üzemképességét tűkön ülve sürgetik a termelőszövetke­zetek. BÁR A MEZÖKOVÄCSHÄZI JÁRÁS szövetkezeteiben az idén mintegy százzal növekszik az erő- gé£>ek száma, a gépjavító állomás vezetői mégis úgy számolják, hogy a műszaki ellátást zökkenő nél­kül tudják megoldani. A folyama­tos, az egyes idénymunkákra jó előre történő javítás lehetővé te­szi, hogy jövő aratáskor az idei­nél több szerelő üljön kombájnra. S nemcsak a gabona, hanem a silókukorica, a kender és a cirok betakarításakor is. Erre nagy szükség van, mert most is nem egy szövetkezetben ültettek olyan embereket a kendervágóra, akik azelőtt legfeljebb csak látták az ilyen gépeket. K. I. kajában, magatartásában jellem­zőek a visszatetsző vonások, akik­Terven felül csaknem négy és fél millió növénytermesztésből Savanyítóüzem az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben TÖLTSE SZABADSÁGÁT A GYOMAI LIGET-FÜRDŐ STRANDJÁN!!! Strandfürdője nyitva: reggel 9—20-ig, vasárnap 8—20-ig. HA GYOMÄN JÁR KERESSE F’EL ÖN IS!!! Kádfürdője nyitva: 9—12-ig és du. 3-tól 20-ig, vasárnap 8-tól 12-ig. Az Egészségügyi Minisztérium által gyógyvízzé nyilvánított termálvize reumatikus, köszvényes bántal- mak, idegzsábák és idült gyulladásokra feltétlen gyógyhatású. Vize ivókúrára kiválóan alkalmas, emésztési zavarok, gyomorfekély, bélhurut, légcsőhurut és vese­medence gyulladás ellen gyógyító hatású. 365

Next

/
Oldalképek
Tartalom