Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-20 / 196. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. AUGUSZTUS 20. PÉNTEK Ara 80 fillér XX. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM A második ötéves terv időszakában a megye tár- , sadalmi, gazdasági hely- Betében jelentős változások történtek. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a nagyüzemi gazdaságok kialakulása és megerősödése következtében a lakosság összetétele lényegesen megváltozott. A mezőgazdasághoz tartozók aránya 57 százalékról 50 százalékra csökkent. Ugyanakkor a nem mezőgazdasági ágazatokban nőtt a foglalkoztatottak száma. Öt év alatt majdnem megkétszereződött a beruházásokra fordított összeg. A jelentősebb változások között említést érdeméi — mert a lakosság életkörülményednek lényeges javítását szolgálta — az a körülmény, hogy 1964-ben lakásépítésre az 1960. évi összeg több mint kétszerese, az egészségügyi fejlesztésekre csaknem négyszerese lett fordítva. E változások következtében a lakosság egy főre jutó jövedelme, illetve fogyasztása tovább növekedett B ékés megye iparának fejlesztése a második ötéves terv időszakában a párt iparfejlesztési politikájának megfelelően történik. A megyei párt- bizottság és a megyei tanács Határozatai ezek végrehajtására irányulnak, s ez megfelel a központi célkitűzéseknek. Jelentős üzemek létesültek a megyében. Orosházán üveggyár, Békéscsabán konzervgyár és hűtőhóz. Ezenkívül több üzem korszerűsítve lett, valamint további ipartelepítés előkészítése van folyamatban. Üj iparág fejlődött ki a megyében, az olajbányászat, amely az ország olajtermelésének 9,2 százalékát, földgáztermelésének pedig 10,8 százalékát teszi ki. Az ipartelepítés következtében 8400 fővel emelkedett az iparban foglalkoztatottak száma. A hűtőház és konzervgyár léÜnnepi számvetés írta: Papp István, a megyei tanács vb elnöke tesítésével nőtt a nők foglalkoztatásának lehetősége is. N A tanács irányítása alá tartozó iparban a második ötéves terv időszakában jelentős átszervezések voltak. így a Békéscsabai Vasipari Vállalat, a Gyulai Bútoripari Vállalat, a Békés megyei Húsipari Vállalat, a nyomda gyomai telepe minisztériumi irányítás alá került Ugyanakkor a téglagyárak mintegy 20 millió forintos termelési értékkel minisztériumi vállalathoz kerültek. A Békés megyei Szikvizipari Vállalathoz pedig a községi szeszfőzdék kerültek. A könnyű iparban a tervidőszak alatt 127 millió Ft értékű bútort, 657 tonna nyomtatványt, 59 millió forint értékű ruházati cikket, 156 tonna kötöttárut és 3423 tonna vasöntvényt gyártottak. A terv időszakára előirányzott teljes termelési értéket 4,6 százalékkal túlteljesítették a könnyűipari vállalatok. 1960 évhez viszonyítva a termelési érték 68 százalékkal növekedett, míg a munkáslétszám csak 25 százalékkal, ami azt jelenti, hogy a termelékenység alakulása kedvező, hiszen 34 százalékkal magasabb termelés jut egy munkásra. Említésre méltó még, hogy ezek a vállalatok 5 év alatt 125 millió forint akkumulációt értek el. A z élelmiszeriparban, a tervidőszak előirányzatát mintegy 82,7 millió forinttal teljesítették túl, ez termelési értékben 10,5 százalékos túlteljesítést jelent. Az élelmiszer túlnyomó részét kitevő sütőiparban öt év alatt mintegy 175 ezer tonna kenyeret és 198 millió péksüteményt készítettek. A fehér kenyér aránya évről évre növekszik. A süteménytermelésben jelentősen eltolódott az áru összetétele a lakosság igényeinek jobban megfelelő választék javára. Az élelmiszeripar’! vállalatok termelési kapacitása 23 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben a munkáslétszám csak 17 százalékkal nőtt. Az egy főre eső termelékenység 10 százalékkal növekedett. A termelés további fejlesztését biztosító akkumuláció ősz- szege az élelmiszeriparban előreláthatólag a tervidőszak alatt 68 millió forint lesz. Az építőiparban évről évre növekedés van. azonban az éves tervekhez viszonyítva a termelési érték alakulása korántsem kielégítő. É pítőiparunk termelését komoly mértékben befolyásolta az 1962—1963. évi rendkívüli hosszú és hideg téli időjárás. Kedvezőtlen hatással volt még az építőipari termelésre több alapvető építőipari anyag időszakos hiánya is. Mindezek következtében az ötéves terv tervelőirányzatát az építőipar 97.5 százalékban tudja teljesíteni. 1960 évhez viszonyítva azonban az építőipar termelési kapacitása 43 százalékkal, a munkáslétszám 32 százalékkal növekedett. Az 1 főre eső termelékenység emelkedése mindössze, 8 százalékos. A terv időszakában előreláthatólag 54 millió forint akkumuláció várható a tanácsi építőiparban. B ékés megyére az ország ellátása szempontjából . igen nagy feladat hárul. Megyénk adja az ország felvásárlásának kenyérgabonából 13, baromfiból 15, vágósertésből és tojásból 10 százalékát. A megye mezőgazdaságának bruttó termelése az ötéves terv négy éve alatt mintegy 13, az országos felvásárlás 44 százalékkal nőtt. A növénytermelésben fő feladatként volt megjelölve a kenyérgabona-kérdés megoldása, az állatállomány takarmányszükségletének megtermelése, az ipari növények, valamint a zöldségtermesztés fejlesztése és mindezekkel a hozamok növelése. • Az országosan kiemelt 54 cikkből a mezőgazdaságban 1960 évhez viszonyítva 1964-ben 400 millió forinttal többet termeltek és ez a termelési érték ebben az évben előreláthatólag több mint 100 millió forinttal növekedik. Mindezek ellenére az ötéves tervben előirányzott termelési mennyiségek közül részben a kedvezőtlen időjárás, részben a száj- és körömfájás miatt előreláthatóan a rizs, fűszer-paprika, lucernamag, egyes gyümölcsfélék, vágómarha és a tej termelési előirányzatát nem tudjuk teljesíteni. A tervidőszakban jelentős vetésszerkezeti változások következtek be. Határozott belterjes irányú féjlő- dés állapítható meg, mivel az ipari növények és a zöldségfélék aránya jelentősen megnövekedett. A terv előirányzatánál magasabb a kenyérgabona területi aránya. Figyelemreméltó, hogy a tervidőszakban 11 növényféleség termelését a termelőszövetkezetek megszüntették és ezáltal a termelési szerkezet bizonyos mértékig egy« szerű södött. A hozamok növekedésében el« élt eredmények eléggé ingadozó- ak, aminek okát főként agrotechnikai tényezőkben kell keresni. 1960. évi hozamokhoz viszonyítva a tervidőszakban kh-ként, a terméshozamok őszi búzából 24,8, őszi árpából 8,5, kukoricából 28,6, cukorrépából 20,8 n/o-kal növekedtek. Viszont a tavaszi árpa hozama 0,8 %-kal csökkent. A kalászosok közül főleg az őszi gabonák ez évi eredménye várhatóan az eddigi legjobb lesz, mégis a terv előirányzatához viszonyítva lemaradás várható. A kukorica hozama évről évre jelentősen emelkedett, és ha az időjárás kedvező lesz, teljesítjük a tervezett előirányzatot. Á llattenyésztésben a számszerű fejlesztés mellett ugyancsak nagy súlyt helyezett a terv a hozamok növelésére, valamint a tenyésztői munka megjavítására. A száj- és körömfájás azonban érzékenyen érintette a szarvas- marha- és a sertésállománytj ezért az előzőekhez mérten csökkenés várható az állatállományban. Az állatállományra vonatkozó előirányzatot a fennálló takarmányozási nehézségek és férő- helyhiány miatt egyébként sem teljesíthettük volna. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az anyaállatok lét. száma nagyobb mértékben marad el az előirányzattól, mint az összes állomány létszáma. Egyébként pedig, amíg 1960-ban 100 kh szántóra 28,4 db számosállat jutott, addig ebben az évben ugyanennyi területre ez a mennyiség 22J5 számosállatra csökkent. 1960- hoz viszonyítva a szarvasmarhalétszám növekedett, de a tehenek száma csökkent. A sertésállo- (Folytatás a 3. oldalon.) AZ ÉPÜLŐ OROSHÁZI KÖRHÁZ Fotó: Kocziszky
