Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-19 / 195. szám

tWS. augusztus 19. 3 Csütörtök Koordinációs bizottság előtt Szarvas rendezési terve Eszköz és nem öncél a termelőszövetkezeti demokrácia A Gazdaságii Bizottság határo­zata szerint működő, az egy tele­pülésen belüli beruházások koor­dinálására alakult megyei bizott­ság szerdán délután Békéscsabán a városi 'tanácsnál tartotta ülését. Az ülésem a bizottság először a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat telephelyének helyzetéről és a békéscsabai kór­ház fejlesztésének ügyéről ta­nácskozott. Majd két előadás Ebben az évben Kertészszige­ten 2 millió forintot fordítanak ádatszáUások építésére — tájékoz­tatta szerkesztőségünket Földi Lajos tsz-elnök. Készítenek egy 600 férőhelyes sertéshizlaldát. Ez már fal-egyenben áll. Ugyanaikkor építenek egy borjúnevelő istállót is. Ezen a tetőszerkezetet állítják össze. Az építkezést a Gyomai Építőipari Ktsz, továbbá a füzese Lehoczlci Mihály főagronó- mussal a Szeghalomról Gyarmat, ra vezető úton találkoztam. A Volga motorja lerúgta a ventillá­torszíjat s azt tettek vissza. Tőle tudtam meg, hogy a Mezőkovács­házi Gépjavító Állomásról ideirá­nyított hat kombájn Barnaszige­ten arat A bamaszigeti határrész Bucsa irányában terül el, Kertészsziget szomszédságában. Egy fás dűlőút mellett hatalmas búzatábla. Ma­dár Zsigmond kombájnellenőr keddi elbeszélése szerint a Vörös Csillag Tsz határában 500 hold bú. za áll talpon. Benne 11 kombájn. Az aratás befejezését csütörtök estére, péntek délelőttre várják. Az utolsó fogásokért itt most fér­fias küzdelem folyik. Nem csoda, hiszen Barnaszigeten dől el, hogy ki lesz 1965-ben a megye legjobb kombájnosa. Ezekben a napokban két név kerül mindjobban előtérbe. Gá. csér Ferencé és Varga Pálé. Fej­fej mellett haladnak. Varga azért tudott Gácsér mellé felzár­kózni, mert kedden a délelőtti órákban Gácsérnak le kellett áll­nia. Elromlott a kombájn olaj- pumpája. Jött hozzá a műhelyko­csi és elvitte Gácsért is meg az elromlott szerkezetet is. Varga viszont egész nap szinte megállás nélkül dolgozott. Boldóczki Pál kombájnos vala­mi vasat szedett fel. Letörött egy kasza pengéje. Amíg a meghibá­sodott részt pótolta, beszélget­tünk. Szerinte Varga már elhagy­ta Gácsért. Egy pillanatra feleme­li a fejét és a közeledő kombájn­ra mutat: — Ott jön Pali! Ö az! Néz­ze, hogyan hajt! Megtáltosodott! Valójában Varga hajt. Neki most igen sokat jelent, hogy Gácsér gép. je áll. Azt a kört, amelyiket az öt kombájn most kezdett el, végig­Sikeres volt az első fél év az állattenyésztésben a mezőgyániak- nak. A tervek szerint 2 millió 378 ezer forint értékű állatot, illet­ve állati terméket kívántak fel­vásárolni a községben. Ehelyett csaknem 300 ezer forint értékűvel lobtet adtak el. Hízott sertésből hangzott él. Először Avar György­nek, a VÁTERV mérnökének elő­adása Szarvas iparterületének rendezési tervéről, majd Kürti Istvánnak, az ÉM Ipartelepítési Vállalat mérnökének előadása Bé­késcsaba iparterületének rendezé­séről. A koordinációs bizottság az elő­adások után több határozatot ho­zott, amelyeknek ismertetésére la­punkban visszatérünk. gyarmati Aranykalász Termelő- szövetkezet házi brigádja vállalta. Ebben az esztendőben a Győze­lem Tsz 10 millió forint értékű áru értékesítését tervezte. A föl­deket jól bemunkálták. A sok eső jól ekwunkált földre hullott,. így a 2400 hold közös szántóról 12 millió forint értékű áru értékesí­tésére számítanak. Gabonából terven felül 20 vagont adnak el. nézem. Varga előtt hárman halad­nak, azok is sebesen dolgoznak, de Varga mindnyájukat kivágja, megelőzi. A következő menetben felkapaszkodom melléje. A volán mellől másként hat az aratás, mint a földről. A kombájn úgy ring a búzatáblán, akárcsak egy hajó a vizen. Itt mégsem kapnak tengeribetegséget az emberek. A gép jó étvággyal falja a gabonát, melyre itt-ott már vastagon fel­kúszott a folyófű. A motor erő­teljesen, de egyenletesen du­ruzsol, a kipufogó va­lósággal okádja a barna színű gázt. Micsoda erőpróba! Hajrá ez a javából. Az idegek harca. Varga úgy hajt, mintha' egyedül lenne a táblán. Kikerüli, előzi a gépeket. Igazat beszélt Boldóczki, Varga megtáltosodott. Menet közben a kombájnon nemigen ért szót az ember. Nagy a gép zöreje. Egy kérdést azon­ban megkockáztatok: — Milyen érzés a vetélytárs kombájnját a dűlőúton félreállva látni? Varga rám néz, elkamorodik. — Rossz érzés. A részletezésre ott, a volán mellett nincs idő. A kombájn ha­lad, Varga minden figyelmét a vágószerkezetre összpontosítja. Délután, amikor a segédvezetője — Várközi László — áll a helyére, váltunk néhány szót. — Rossz érzés — így mondtam —, mert elhúzódik a munka, ké­sőbb megyünk vissza szeretteink körébe. A megye legjobb kombáj­nosa címért folyó verseny kedden még nyitott volt, legalább olyan, mint egy döntetlenre álló futball­mérkőzés a bírói sípszó előtt. Így a helyezések sorrendje csak a bamaszigeti 500 hold learatása Í után állapítható meg. Dupsi Károly és baromfiból ugyan valamivel kevesebb került felvásárlásra, mint tervezték, ezzel szemben a vártnál sokkal több vágómarhát, tejet és tojást értékesítettek. A közös és háztáji gazdaságokból pontosan 2 millió 669 ezer forint értékű felvásárlás történt fél év alatt. A hány száj, annyi hang és ” ahány agy, annyi akarat.. De nehéz lesz egy nyelven be­szélni, közös tetté formálni mind! — Valahogy ilyenformán mondta annak idején Báli elvtárs, akit ides­tova már három esztendeje meg­hívtak a medgyesbodzási, akkor nagyon gyenge termelőszövetkezet elnöki tisztségébe. Ma ez a szövet­kezet egyik erőssége a mezőko­vácsházi járásnak, mert három év alatt — noha akadnak még hiá­nyosságok is — sikerült a meg­értett közös cél szekerébe fogni a százféle akaratot. Hogyan? A kö­vetkezetes irányítás és a szövet­kezeti demokrácia segítségével. Sokan nem értik még falun a tsz-vezetők, igazgatósági tagok kö­rében sem, hogy a szövetkezeti de­mokrácia egyik éltető eleme a közös munkának. Egyesek vala­mi túlzó liberalizmustól félve bangsoilyozzák a vezetés szilárd­ságának fontosságát, mintegy el­választva azt a demokratizmustól, mondván: ha mindenki beleszól­hat a vezetésbe, az előbb-utóbb anarchiát von maga után. Teljes félreértése ez a szövetkezeti de­mokrácia lényegének és megfeled- kezés arról, hogy nemcsak a ve­zetők, hanem a tagok is gazdái, méghozzá felelős gazdái a szövet­kezetüknek. Ua nem is ennyire éles for­mában, de mégis a fenti helytelen szemlélet tapasztalható a medgyesegyházi termelőszövet, kezetekben. Nyugodtan ki lehet jelenteni, jól gazdálkodnak álta­lában ezek a szövetkezetek, külö­nösen a Béke Tsz. A szövetkezeti demokráciával azonban hadilábon állnak és emiatt indokolatlanul sok a kisebb-nagyobb viszályko- dás, meg nem értés, szabályellenes cselekedet mindkét tsz-ben. A szövetkezetek gazdasági ered­ményei és a tagság politikai akti­vitása között szoros összefüggés van — ez már közhelynek hang­zik, mégis mélységesen igaz. Po­litikai aktivitást az adhat, ha az emberek tájékozottak, jól ismerik munkahelyük gondjait, feladatait. Ez a feltétele annak, hogy egy­mást is biztatgassák jobb munká­ra és ez már politikai tevékeny­séget jelent. A termelőszövet­kezetekben a demokrácia megnyil­vánulásának legfelsőbb fóruma a közgyűlés, amelyen minden fon­tos kérdést megtárgyalnak, hatá­rozatot hoznak egyes időszakok munkájára, ezenkívül minden eset­ben tájékoztatják a tagságot a termelőszövetkezet gazdasági és pénzügyi helyzetéről. Nos, a medgyesegyházi Arany­kalász Termelőszövetkezetben a zárszámadásai kívül ebben az évben csak áprilisban tartottak közgyűlést s a múlt esztendő má­sodik felében is elmaradt az ossz tagság eme fontos tanácskozása. Sajnos azonban, még ezeken a közgyűléseken sem terjeszt hatá­rozati javaslatot a vezetőség a tagság elé, a helyes, hasznos ész­revételek a tagság részéről nem fogalmazódnak papírra, nem ér­nek végrehajtandó határozatok­ká. £sak beszélünk, beszélünk, de nincsen foganatja — mondta egy aranykalászbeli gazda, utal­va a közmondásra, hogy a szó elszáll, az írás pedig megmarad és annak alapján ellenőrizni le­hetne a javaslatok, illetve hatá­rozatok megvalósítását. Jobb a helyzet a Béke Tsz-ben, ahol egy év alatt hétszer tartottak küldött- vagy közgyűlést, a vezetőség beszámolóit írásba fog­lalták és határozati javaslatot is terjesztettek a tagság elé a köz­gyűléseken. Ennek az a magya­rázata, hogy a Békében nem egy­maga az elnök készíti soha a be­számolót, hanem abba belefolyik az egész vezetőség, melynek tag­jai előzőleg beszélgetnek a brigád­tagokkal, így aztán kollektív vé­lemény szerepel a határozati ja­vaslatokban is. Ám ebben a szö­vetkezetben sem megy minden ilyen, mondhatnánk, szabálysze­rűen. Sok példa van arra is, hogy a vezetőség napirendre tűzi ugyan valamely aktuális problémának, mondjuk a szociális bizottság munkájának a megvitatását, do a tárgyalás anélkül fejeződik be, hogy határozatot hoznának a munka javítására. Előfordult már, konkréten a büntető szankciók megállapításának vitájánál, hogy szóban megállapodtak a vezetőségi tagok: aki nem gondozza jól a ki­mért területét, annál — mulasz­tásához mérten — 50 százalékkal is lehet csökkenteni a háztájiját. Ezt a fontos megállapodást azon­ban nem rögzítették papírra s így bármelyik tag megkérdezheti ak­kor is, ha jogos lenne a büntetése: hol van az a határozat, amelynek alapján ezt rám szabjátok? S vé­gül előfordul olyan eset, ami­kor hivatalos vezetőségi határoza­tokat, melyek történetesen előlép­tetésekről vagy más személyi ter­mészetű döntésekről szólnák, nem írásban, hanem szóban közölnek az érintett személyekkel, méghoz­zá a közgyűlés jóváhagyása nél­kül. A vezetőség a közgyűlés szer­ve és arra hivatott, hogy a tagság megbízásából a tagság ál­tal hozott határozatokat végre­hajtassa, két közgyűlés között jól irányítsa a közös termelést. Med- gyesegyházán sokszor elfelejtik ezt a szabályt, s a vezetőség a közgyűlés fölébe helyezi magát. Sok a háztáji és egyéb vita, az alkudozás a tagság és az igazgató­sági tagok között, mely túlságosan sok időt, energiát rabol el mind­két részről, és sok esetben szemé­lyeskedéssé fajul. Azért, mert köz­gyűlés helyett egyesek döntenek e vitákban. Nem napi, úgymond,- piszlicsáré dolgokra gondolunk^ amelyeket helytelen is lenne közgyűlés elé vinni, hanem sok embert érintő vitára, amelyben a termelőszövetkezet és egyes tagak állnak szemben egymással. Hely­telen, hogy ilyen esetekben is a vezetőség ragadja magához a dön­tés jogát s ezzel megfosztja a tag­ságot a szövetkezeti demokrácia adta lehetőségtől, hogy adott eset­ben, ha valami észrevétele, problé­mája van, a közgyűlés elé tár­hassa azt. A fejlődést bizonyítja, hogy egyéni sérelemmel egyre ke­vesebben veszik igénybe Med- gyesegyházán is a közgyűlést, in­kább a közös gazdasági kérdé­sekben interpellálnak a tagok. De esetenként joguk van erre is, kü­lönösen, ha a vezetőség helytelen, számukra nem elfogadható dön­tése ellen emelnek szót. Ezt a fel­lebbezési jogot biztosítja a tag­ság számára az alapszabály. I^lásban is túllépik jogkörüket a vezetőségek. Az Aranyka­lász igazgatósága odáig ment, hogy egyik ülésén beszámoltatta az. el­lenőrző bizottságot, máskojr pe­dig határozatot hozott a fegyelmi bizottság elnökének leváltására és helyette újat nevezett ki. Mindkét bizottság az egész szövetkezet szerve és nem a vezetőségé, kö­vetkezésképpen a közgyűlésre tar­tozik mind beszámoltatásuk, mind visszahívásuk á tisztségből, ha nem végzik jól a munkájukat. Eb­ben az esetben pedig az igazgató- sági tagok meg sem kérdezték a közgyűlést, sőt utólag sem terjesz­tették az ügyet a tagság elé, mint ahogyan előfordul, hogy nagyon helytelenül, ők döntenek a felvé­telre jelentkezők sorsában is a közgyűlés megkerülésével. C káros jelenségek nemcsak *" Medgyesegyházán találhatók meg, máshol is találkoztunk már a tagság alapvető jogainak ilyen vagy olyan megsértésével, a szö­vetkezeti demokrácia akadályoz­tatásával. De vannak jó tapaszta­lataink is. A szövetkezetek több­ségében őszinte és nyilt légkör van kibontakozóban. Az emberek bát­ran elmondják azt is a közgyűlé­seken, hogy a vezetőség vagy egyes tagjai mikor és milyen mu­lasztást követtek el, másrészt: a tagság részéről történt mulasztás milyen hátránnyal jár a közösség­re. Ez az őszinteség kölcsönös bi­zalmat fejleszt ki a tagság és a vezetőség között és erősíti a szö­vetkezeti demokráciát. Mert egy pillanatra se feledkezzünk meg ar­ról, hogy a szövetkezeti demok­rácia fejlesztése nem öncél, ha­nem egyik legfontosabb eszköze a tagság politikai aktivitásának, a munkafegyelem megszilárdításá­nak. Fegyelem és demokrácia szo­rosan összetartozó fogalmak és bár a szövetkezetekben a tagok jogai egyenlőek, mégis elsősorban azoknak van több szavuk, azok követelhetnek szélesebb demok­ráciát, akik munkájukkal, a szö­vetkezet iránti hűségükkel bizo­nyítják. hogy számukra a szövet­kezeti demokrácia egyben szövet­kezetük erősítésének az eszköze. Varga Dezső Jól jövedelmez az állattenyésztés Mezőgyánban GYULAI HÁZIIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET vándorzászlóval kitüntetett Kiváló Szövetkezet A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN. Vállalja: női és gyermekruhák alakítását, ágy­neműk, fehérneműk javítását, hímzéseket, ezeknek előnyomását, harisnyaszem-felszedést, valamint harisnyaátkötést. Vállalunk mindennemű gombbehúzást, előnyo­mást és pliszírozást. Végül kosarak javítását és méret utáni készíté­sét is vállaljuk. Felvevőhelyek: GYULÁN, Hétvezér u. 4. Telefon: 174. BÉKÉSCSABÁN, Lenin u. 14. Telefon: 28—77. ELŐZÉKENY KISZOLGÁLÁS! PONTOS MUNKA! 356 Kétmillió forint építkezésre — A tavalyinál 20 százalékkal több áru a népgazdaságnak — Harc az első helyért

Next

/
Oldalképek
Tartalom