Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-17 / 193. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. AUGUSZTUS 17., KEDD Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM NAPIRENDEN: az oktató-nevelő munka helyzete, a városi bíróság tevékenysége, a költségvetés és a községfejlesztési terv teljesítése MAI SZAMUNKBÓL: így élnek ők (3. oldal) Tisztul-e a levegő „ Latortanyán ”1 (4. oldal) Nehéz körülmények közt is együtt... Életadók CB. oldal) (S oldal) Vasárnapi sporteredmények 7. oldal) Nagy Imre sarkadi traktoros nyerte a megyei szántóversenyt A helyettesek helyettesei Nyár van; „pangás”, „uborkaszezon” — hol minek nevezik. Nem egy helyein nagyon is nyár van; az üzem titkárságán megtudjuk, hogy nincs igazgató, nincs főmérnök, nincs főkönyvelő, nincs párttitkár, szabadságon vannak. Ki vezeti a gyárat? Egy szál termelési osztályvezető, aki egymagában mindenki. Igazgató, főmérnök, főkönyvelő, párttitkár — mivel ő a pártvezetőségben a szervező titkár — s természetesen termelési osztályvezető is... Képtelenség? Nem az! Mert a másik üzemben ugyanezt mondják, azzal a különbséggel, hogy ott a főmérnök van egymagában, viszont a szakszervezeti bizottság titkára is szabadságon van. Ki irigyelné a megérdemelt pihenésit, főként azoktól, akik egész évben egy üzem munkájáért félének, akik napi 12, sokszor 14 órát dolgoznak? Csakhogy így szabadságra menni? Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk: ilyenkor még inkább szükség van a termelésirányítás szilárdságára, a felelős és gyors döntésekre, mert a műhelyekből is sokan szabadságon vannak, mert hasonló okokból akadozik a kooperáció s így tovább. Az egy szál főmérnök vagy a termelési osztályvezető mit tehet? Kapkod, ideges, egyik helyről a másikra szalad, értekezletre hívják hat helyre, postát bont és aláír... szóval, mindent csinál, s ezért lényegében semmit sem! Gyárainkban, vállalatainknál — igen helyesen — az üzemi és a népgazdasági érdeket szolgálva a dolgozóknak szabadságuk egy részét úgy kell kivenniük, hogy azt munkahelyi vezetőik megszabják. Legalább annyira üzemi és nép- gazdasági érdek, hogy a termelés ellenőrzése, irányítása se szenvedjen csorbát az egyidőben szabadságra menő felelős vezetők miatt. A másik: furcsa, s mindenképpen elgondolkoztató, hogy hol vannak a helyettesek? Vagy azok is szabadságon, vagy — nincsenek! Ezért kall — például — a személyzeti osztály vezetőjének helyettesítenie a műszaki osztály vezetőjét ... Igaz, példánk esetében ez még h«»gyján, mert a személyzeti vezető korábban lakatos volt. de hát mégiscsak furcsa, hogy a nyolctagú osztályon nincs olyan ember, aki alkalmas lenne helyettesnek, hanem a személyzeti vezetőt kell megbízni ezzel. Furcsa, s hibás gyakorlatra mutat: arra, hogy a sokszor hangoztatott elv, miszerint minden vezetőnek kötelessége kellő helyettest, esetleg utódot nevelni beosztottjai közül, elv maradt. Legalábbis igen sok helyen. A szabadságon lévő „vezérkar” helyetteseinek helyettesed természetesen mindent elkövetnek, hogy ne legyen fennakadás, vagy legalábbis ne legyen nagy botrány, míg a helyettesített — vagy nem létező — helyettesek és a vezetők szabadságon vannak. Az időarányos, tervszerű termelésről sokat beszélünk. Kívánatosnak tartjuk, hogy a kapkodás, a „tűzoltómunka” mindinkább ismeretlenné váljék üzemeinkben. Nos, ez csak akkor sikerülhet, ha a vezetés minden láncszeme minden pilla- asitfoan akciókópesen működik. Tegnap délelőtt tartotta ülését a békéscsabai városi tanács. A tanácstagok közül, a tanácsülést levezető elnöknek Kendra Jánost, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkárát választották meg. Első napirendi pontként a tanács, ülés a művelődésügyi osztály jelentését hallgatta meg az alsó fokú oktatási intézmények anyagidologi ellátottságáról, valamint az iskolákban folyó oktató-nevelő munkáról. A tanácsülésen megállapították, hogy a város rendelkezésére álló iskolaépületek száma kevés, de örvendetes, hogy az utóbbi két esztendőben két új, modern, korszerű iskola épült. A jelentés arról is beszámolt, hogy minden évben több százezer forintot költöttek az iskolák korszerűsítésére és ezt a következő években tovább kell fokozni. A hozott határozatok alapján az új tanterv kívánalmainak megfelelően, különböző fizikai és kémiai szemléltető eszközök beszerzésére biztosítottak fedezetet, valamint utasította a vb-t a tanácsülés, hogy az ez évi községfejlesztési összeg átcsoportosítása útján a tanyai népművelési és kulturális, valamint az iskolai oktató-nevelő munka fellendítése érdekében hat televíziót vásároljon. Olyan határozat is született, hogy 1966-ig távlati tervet kell elkészíteni, amely perspektivikusan tartalmazza az építendő iskolák és tantermek területi elhelyezését A városi bíróság munkájáról dr. Váffi József, a városi bíróság elnöke számolt be. A tanácsülés megállapította, hogy a városi Him lút múlva sorsolják az I., az V. és a VI. Békekölcsönt A „nyári szünet” utón három hét múlva ismét előkerülnek a békekölcsön-sorsolás szerencsekerekei. Az Országos Takarékpénztár szeptember 6-án és 7-én Budapesten rendezi az I., az V. és a VI. Békekölcsön 1965 második félévi sorsolását. Az első napon az I. Békekölcsön húzását bonyolítják le, s 77 700 kötvényre 22,3 millió forintot sorsolnak ki. Másnap először 272 800 V. Békekölcsönre 41,3 millió forintot, majd a VI. Békekölcsön 404 800 kötvényére 61,3 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. A kétnapos húzáson tehát a három békekölcsönből összesen T5ő 300 kötvényre 124,9 millió forintot kapnak vissza a szerencsés kötvénytulajdonosok. (MTI) bíróság munkájában az ítélkezés színvonalának fokozatos emelkedése tapasztalható, mind a büntető, mind a polgári ügyeikben. A költségvetési és községfejlesztési terv teljesítéséről szóló jelentést a tanácsülés örömmel vette tudomásul. A társadalmi munkáról megállapították, hogy a lakosság hallgat a tanácstagok hívó szavára és szívesen dolgozik. Jó példának említették a külterületek villamosításét, ahol például a Má_ jus 1. Termelőszövetkezet területén a lakosság a villanypóznák gödrének kiásásán, az oszlopok kiszállításán kívül az összköltségek 70 százalékát is fedezte. Kiemelkedik a város műszáki értelmiségének segítsége, hisz az első fél évben társadalmi munkában mintegy 195 ezer forint értékben készítettek terveket. A tanácsülés hozott határozatában utasította az építési és közlekedési osztály vezetőjét, hogy az 1966. évi községfejlesztési terv összeállításánál továbbra is vegye figyelembe a lakosság részéről tapasztalható kezdeményezéseket, illetve a vízvezeték- és járdahálózat fejlesztésénél főleg a lakosság segítségére támaszkodjék. A tanácstagok kérdéseire adott válaszok után Kendra János zárszavával ért véget a tanácsülés. Augusztus 15-én, vasárnap rendezték meg megyénkben a hagyományos szántóversenyt a sarkad) Lenin Tsz határában. A vetélkedő a szokásos módon kezdődött. A huszonhárom induló traktoros felsorakozott az előtt az asztal előtt, amelyre a díjakat — egy világvevő rádiót, egy lemezjátszót, egy kerékpárt éa egy porszívót — tették. Varga Lajos megyei főagronó- mus kívánt sok sikert a helyezésekhez, s azt kérte a versenyzőktől, de a megye valamennyi traktorosától: az idén szorgalmuk legjavával dolgozzanak, hogy jövőre ne maradjon szántatlan föld egyet, len szövetkezetben sem. A rakétejelzésre felberregtek a traktormotorok. A versenybíróik hozzáláttak a pontozáshoz, a vendégek pedig a drukkoláshoz. A délutáni órákban került sor az eredményhirdetésre és a díjkiosztásra. Az első díjat, a világvevő rádiót Nagy Imre, a sarkadi Kossuth Tsz, a második díjat Roszik János, a kondorosa Lenin Tsz, a harmadik díjat Csaba József, a dé- vaványai gépjavító traktorosa nyerte. Az ifjúsági díjat, a porszívót pedig a 23-as rajtszámú Balázs András, az újkígyósa Aranykalász Tsz traktorosa nyerte.
