Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-17 / 193. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. AUGUSZTUS 17., KEDD Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM NAPIRENDEN: az oktató-nevelő munka helyzete, a városi bíróság tevékenysége, a költségvetés és a községfejlesztési terv teljesítése MAI SZAMUNKBÓL: így élnek ők (3. oldal) Tisztul-e a levegő „ Latortanyán ”1 (4. oldal) Nehéz körülmények közt is együtt... Életadók CB. oldal) (S oldal) Vasárnapi sporteredmények 7. oldal) Nagy Imre sarkadi traktoros nyerte a megyei szántóversenyt A helyettesek helyettesei Nyár van; „pangás”, „uborka­szezon” — hol minek nevezik. Nem egy helyein nagyon is nyár van; az üzem titkárságán meg­tudjuk, hogy nincs igazgató, nincs főmérnök, nincs főkönyvelő, nincs párttitkár, szabadságon vannak. Ki vezeti a gyárat? Egy szál ter­melési osztályvezető, aki egyma­gában mindenki. Igazgató, főmér­nök, főkönyvelő, párttitkár — mi­vel ő a pártvezetőségben a szer­vező titkár — s természetesen ter­melési osztályvezető is... Képte­lenség? Nem az! Mert a másik üzemben ugyanezt mondják, azzal a különbséggel, hogy ott a főmér­nök van egymagában, viszont a szakszervezeti bizottság titkára is szabadságon van. Ki irigyelné a megérdemelt pihenésit, főként azoktól, akik egész évben egy üzem munkájáért félének, akik na­pi 12, sokszor 14 órát dolgoz­nak? Csakhogy így szabadságra menni? Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk: ilyenkor még in­kább szükség van a termelésirá­nyítás szilárdságára, a felelős és gyors döntésekre, mert a műhe­lyekből is sokan szabadságon van­nak, mert hasonló okokból akado­zik a kooperáció s így tovább. Az egy szál főmérnök vagy a terme­lési osztályvezető mit tehet? Kap­kod, ideges, egyik helyről a má­sikra szalad, értekezletre hívják hat helyre, postát bont és aláír... szóval, mindent csinál, s ezért lé­nyegében semmit sem! Gyárainkban, vállalatainknál — igen helyesen — az üzemi és a népgazdasági érdeket szolgálva a dolgozóknak szabadságuk egy ré­szét úgy kell kivenniük, hogy azt munkahelyi vezetőik megszabják. Legalább annyira üzemi és nép- gazdasági érdek, hogy a termelés ellenőrzése, irányítása se szenved­jen csorbát az egyidőben szabad­ságra menő felelős vezetők miatt. A másik: furcsa, s mindenkép­pen elgondolkoztató, hogy hol van­nak a helyettesek? Vagy azok is szabadságon, vagy — nincsenek! Ezért kall — például — a sze­mélyzeti osztály vezetőjének he­lyettesítenie a műszaki osztály ve­zetőjét ... Igaz, példánk esetében ez még h«»gyján, mert a személy­zeti vezető korábban lakatos volt. de hát mégiscsak furcsa, hogy a nyolctagú osztályon nincs olyan ember, aki alkalmas lenne helyet­tesnek, hanem a személyzeti veze­tőt kell megbízni ezzel. Furcsa, s hibás gyakorlatra mutat: arra, hogy a sokszor hangoztatott elv, miszerint minden vezetőnek köte­lessége kellő helyettest, esetleg utódot nevelni beosztottjai közül, elv maradt. Legalábbis igen sok helyen. A szabadságon lévő „vezérkar” helyetteseinek helyettesed termé­szetesen mindent elkövetnek, hogy ne legyen fennakadás, vagy lega­lábbis ne legyen nagy botrány, míg a helyettesített — vagy nem létező — helyettesek és a vezetők szabadságon vannak. Az időará­nyos, tervszerű termelésről sokat beszélünk. Kívánatosnak tartjuk, hogy a kapkodás, a „tűzoltómun­ka” mindinkább ismeretlenné vál­jék üzemeinkben. Nos, ez csak akkor sikerülhet, ha a vezetés minden láncszeme minden pilla- asitfoan akciókópesen működik. Tegnap délelőtt tartotta ülését a békéscsabai városi tanács. A ta­nácstagok közül, a tanácsülést le­vezető elnöknek Kendra Jánost, a Hazafias Népfront városi bizott­ságának titkárát választották meg. Első napirendi pontként a tanács, ülés a művelődésügyi osztály je­lentését hallgatta meg az alsó fo­kú oktatási intézmények anyagi­dologi ellátottságáról, valamint az iskolákban folyó oktató-nevelő munkáról. A tanácsülésen megál­lapították, hogy a város rendelke­zésére álló iskolaépületek száma kevés, de örvendetes, hogy az utóbbi két esztendőben két új, modern, korszerű iskola épült. A jelentés arról is beszámolt, hogy minden évben több százezer forin­tot költöttek az iskolák korszerű­sítésére és ezt a következő évek­ben tovább kell fokozni. A hozott határozatok alapján az új tanterv kívánalmainak megfelelően, kü­lönböző fizikai és kémiai szemlél­tető eszközök beszerzésére biz­tosítottak fedezetet, valamint utasította a vb-t a tanácsülés, hogy az ez évi községfejlesztési összeg átcsoportosítása útján a tanyai népművelési és kulturális, valamint az iskolai oktató-nevelő munka fellendítése érdekében hat televíziót vásároljon. Olyan hatá­rozat is született, hogy 1966-ig távlati tervet kell elkészíteni, amely perspektivikusan tartal­mazza az építendő iskolák és tan­termek területi elhelyezését A városi bíróság munkájáról dr. Váffi József, a városi bíró­ság elnöke számolt be. A tanács­ülés megállapította, hogy a városi Him lút múlva sorsolják az I., az V. és a VI. Békekölcsönt A „nyári szünet” utón három hét múlva ismét előkerülnek a békekölcsön-sorsolás szerencseke­rekei. Az Országos Takarékpénz­tár szeptember 6-án és 7-én Bu­dapesten rendezi az I., az V. és a VI. Békekölcsön 1965 második félévi sorsolását. Az első napon az I. Békekölcsön húzását bonyolítják le, s 77 700 kötvényre 22,3 millió forintot sor­solnak ki. Másnap először 272 800 V. Békekölcsönre 41,3 millió forintot, majd a VI. Békekölcsön 404 800 kötvényére 61,3 millió fo­rintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. A kétnapos húzáson tehát a há­rom békekölcsönből összesen T5ő 300 kötvényre 124,9 millió fo­rintot kapnak vissza a szerencsés kötvénytulajdonosok. (MTI) bíróság munkájában az ítélkezés színvonalának fokozatos emelke­dése tapasztalható, mind a bünte­tő, mind a polgári ügyeikben. A költségvetési és községfejlesz­tési terv teljesítéséről szóló jelen­tést a tanácsülés örömmel vette tu­domásul. A társadalmi munká­ról megállapították, hogy a lakos­ság hallgat a tanácstagok hívó szavára és szívesen dolgozik. Jó példának említették a külterületek villamosításét, ahol például a Má_ jus 1. Termelőszövetkezet terüle­tén a lakosság a villanypóznák gödrének kiásásán, az oszlopok kiszállításán kívül az összköltsé­gek 70 százalékát is fedezte. Kiemelkedik a város műszáki ér­telmiségének segítsége, hisz az első fél évben társadalmi munkában mintegy 195 ezer forint értékben készítettek terveket. A tanácsülés hozott határozatában utasította az építési és közlekedési osztály ve­zetőjét, hogy az 1966. évi község­fejlesztési terv összeállításánál továbbra is vegye figyelembe a lakosság részéről tapasztalható kezdeményezéseket, illetve a víz­vezeték- és járdahálózat fejleszté­sénél főleg a lakosság segítségére támaszkodjék. A tanácstagok kérdéseire adott válaszok után Kendra János zár­szavával ért véget a tanácsülés. Augusztus 15-én, vasárnap ren­dezték meg megyénkben a ha­gyományos szántóversenyt a sar­kad) Lenin Tsz határában. A ve­télkedő a szokásos módon kezdő­dött. A huszonhárom induló trak­toros felsorakozott az előtt az asz­tal előtt, amelyre a díjakat — egy világvevő rádiót, egy lemezját­szót, egy kerékpárt éa egy porszí­vót — tették. Varga Lajos megyei főagronó- mus kívánt sok sikert a helyezé­sekhez, s azt kérte a versenyzők­től, de a megye valamennyi trak­torosától: az idén szorgalmuk leg­javával dolgozzanak, hogy jövőre ne maradjon szántatlan föld egyet, len szövetkezetben sem. A rakétejelzésre felberregtek a traktormotorok. A versenybíróik hozzáláttak a pontozáshoz, a ven­dégek pedig a drukkoláshoz. A délutáni órákban került sor az eredményhirdetésre és a díjkiosz­tásra. Az első díjat, a világvevő rádiót Nagy Imre, a sarkadi Kos­suth Tsz, a második díjat Roszik János, a kondorosa Lenin Tsz, a harmadik díjat Csaba József, a dé- vaványai gépjavító traktorosa nyerte. Az ifjúsági díjat, a porszí­vót pedig a 23-as rajtszámú Ba­lázs András, az újkígyósa Arany­kalász Tsz traktorosa nyerte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom