Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-01 / 153. szám
19«5. július L 5 Csfltörtök Egy napirendi pont hozzászólásai Hét vörös diplomás a Szarvasi Óvónőképző Intézetben Válaszoltak a kérdésekre, azután a hozzászólások következtek Békésen, a tanács nagytermében. A napirendi pont a járás fiataljainak helyzetét tárgyalta. Különös tekintettel a tsz-fiatalokét. Hallgassuk meg a hozzászólásokat! A bezárt klub Dankó Pál (járási úttörőtitkár): Kértük a gépállomásokat, engedjék megtekinteni a mezőgazdasági gépeket az úttörőknek. Nem lehet — válaszolták —, mert baleset történhet. Tarhoson az, aki szólt a fiatalokhoz, olyan hangulatot tudott teremteni, hogy az egész „bál” jelentkezett. Hazamentek, átöltöztek, s kirakták a répa szele tét... Más: itt történt az is, hogy két fiatal összeházasodott, s nászúira mentek. A brigád vállalta, hogy míg odalesznek, az ő munkájukat is elvégzik, s a munkaegységet, természetesen — a fi- tal pár teljesítményének számítják. Nincs szükségünk irkósz-firkászra dett a tsz vezetősége. Hát megkérdem én, miért küldte el a termelőszövetkezet ezeket a fiatalokat a szakiskolára? Azért, hogy szakszerűbben tudjanak rakodni? Vagy csak azért, hogy a járás ne piszkálja őket, mert a szakmai továbbképzést elhanyagolják?! Kommentár: A hozzászólók ezen az ülésen megjelölték a hibákat., őszinték voltak. S ha ilyen szenvedélyesen törekednek ezek kijavítására, akkor hasznos volt ez a vb, amelyen mi csak a hozzászólások egy részét vetettük papírra. Ternyák Ferenc Tegnap ünnepélyes keretek között kapta meg a diplomáját hetven nappali és kilencven levelező tagozatos hallgató a Szarvasi Óvónőképző Intézetben. A záró- ünnepségen dr. Tóth Lajos igazgató mondott beszédet, s visszatérve az intézetben töltött évekre, arra kérte az új diplomás óvónőket, álljanak helyt a legkisebbek között, hiszen kezük, szívük, szerzett tudásuk formáló erejétől sok függ ebben a zsenge, fogékony gyermekkorban. A rövid kultúrműsor után Ót ott Zsuzsa a járási KISZ-bizottság ajánlólevelét adta át 15 hallgatónak, akik az évek során kiváló munkát végeztek az ifjúsági szervezetben, hogy e levél kíséretében kezdjék meg működésüké' életük első munkahelyén. A diplomaátadó ünnepség egyik emlékezetes mozzanata volt a vörös diplomák kiosztása azoknak a növendékeknek, akik mindvégig kitűnő osztályzattal végezték az éveket, A nappali tagozatos óvónőképzősök közül heten részesültek ebben a kitüntetésben: Bocz Margit, Dancsházi Piroska, Kovács Katalin, Szimon Ilona L, Sprinc Katalin, Szendrei Erzsébet és Varga Ágnes. Tegnaptól kezdve 160 diploma* óvónő lép a nevelők sorába, s ke di meg hamarosan a munkát. krumplicsíráztatásra használják a klubhelyiséget. Kérdem én (egyre mérgesebbé válik), 18 éves koráig ne lásson a gyermek közelről gépet?! Kérdem én, lehet a csírázó krumplihalom tetején klubfoglalkozást tartani?! Aztán megint a klubprobléma: Az egyik helyen ezt mondták: nem lehet bekapcsolni a televíziót, mert elromolhat. S bezárták a klubhelyiséget. A nászutasok meg a brigád Rlegler Miklós (járási KISZ-titkár): Lehet támaszkodni a mi fiataljainkra, de — ne irigyeljük tőlük azt, hogy fiatalok. Szép szóval, megértéssel sok mindent el lehet érni náluk és velük együtt, ami nekik is, s népgazdaságunknak is hasznos. Példát említek: Kamuton, szép bálban, ünneplőbe öltözött fiatalok táncoltak, udvaroltak, egyszóval: szórakoztak. S aztán egyszer csak abbahagyta a zenekar. S a tsz egyik vezetője lépett a zenészek elé. „Gyerekek, cukorrépaszelet érkezett, ki kellene rakni... most.” (Kivár egy kicsit a folytatással, töröli az arcáról az izzadtságot, nagyon meleg van a teremben, besüt a nap.) A kérést nem tudom szó szerint visszaadni, de Siklósi Ferenc (a járási NEB elnöke): Hadd szóljak a mezőberényi esetről. Tudják az elvtársak, hogy ebben a községben elvétve lehet csak fiatalt találni. Nem akarom ezt teljesen arra az esetre kenni, amit most elmondok, de hogy köze van hozzá, valószínű. Szóval, egy gyereklány mező- gazdasági technikumot végzett, megkapta az oklevelet s aztán jelentkezett munkára a tsz-nél. Azért is, mert apja, anyja ott dolgozik, na meg azért Is, mert szereti a mezőgazdaságot. Mit gondolnak az elvtársak, milyen választ kapott? (A suttogok elhallgatnak, a jegyzetelő ceruzák megállnak a levegőben, feszülten figyelünk): „Nincs szükségünk ir- kász-firkászra a tsz-ben.” Mondom, nem mernék mérget venni arra, hogy ez az oka a fiatalok gyér számának Mezőberényben, de hogy köze van hozzá ennek a szemléletnek, azt állítom. Bonyolult gondok ezek. Az egyik termelőszövetkezetben a fiatalok közül jó páran három évig tanulták az állattenyésztés szakmáját. Nem azért fizettek rá erre, mert közben anyagilag nem' kerestek any- nyit, mint a tsz-ben, hanem azért, mert visszatértük után nem gyü- mölcsöztethették szerzett tudásukat. „Menjenek a rakodáshoz, jól bírják, mert fiatalok...” — véléke. kellő mérlegelésére, a várható kihatások számbavételére készteti. A vállalati önállóság fejlesztését szolgálják azok az intézkedések is, amelyek az egyes vállalatok belső gazdasági mechanizmusának az új szemléletre történő áthangolását célozzák. Ilyen — valamennyi termelési és gazdálkodási területet felölelő — belső szervezés folyik csaknem két éve a Békéscsabai Kötöttárugyárban s kedvező hatásai máris észlelhetők. Az áthangolás gyakorlati lebonyolítását illetően viszont vitatható, hogy az iparági szinten foglalkoztatott, sajátos helyi ismeretekkel fel nem vértezett szervezők munkája hatékonyabb, eredményesebb-e, mint például az a módszer, amelyet a Salgótarjáni Acélárugyárban követnek. Itt a vállalat saját dolgozóiból alakított ki szervezési osztályt, amely ezt a nem lekicsinylendő feladatot állandó, folyamatos jelleggel látja el. A vállalat döntesd jogának egyoldalú kiszélesítése azt a veszélyt hordozza magában, hogy a felelősség felvetése esetén mindenkor hivatkozhat „felsőbb utasításra”. A felelősség hatásos érvényesítése érdekében világossá, egyértelművé, valóságossá kell tenni mind a hatáskört, mind pedig a felelősséget. Szükséges ezen túlmenően az is, hogy egyes kockázatokat is a vállalatokra elkülönítsenek s gondoskodjanak a kockázatok megfelelő fedezetéről is. Fontos ez elsősorban azért, mert amíg a kockázatok tekintetében a vállalat érdektelen, nem is lehet önálló, mert döntéseit nem hatja át a felelősség tudata. Mindezek mellett a vállalati önállóság növelésére irányuló törekvés csak akkor lehet valóban hatékony, ha a vállalat fejlődése — legalább részben — saját eredményeitől függ. Ez persze nem zárja ki az egyébként eredményesen dolgozó vállalatok meghatározott fejlesztési céllal való dotációs segítségét. E helyütt az a szempont is előtérbe kerül, hogy a vállalatok eredményei és a vállalati dolgozók jövedelme nem lehet független egymástól. Logikus ez, hiszen a vállalat jó vagy rossz eredménye elsősorban az ott dolgozók jó vagy rossz munkájának a következménye. E vonatkozásban ma még sok ellenzővel találkoznak, mégis egyre inkább teret követelnek azok a nézetek, amelyek az önállóságra alapozott ösztönzés egyik hatékony módszerét a nyereségrészesedés differenciáltságában látják. A vállalati önállóság fejlesztésének egyenes következménye a vezetés és gazdálkodás színvonalának, a gazdaságosságnak számottevő emelkedése. E tétel azonban fordítva is érvényes, azaz: az önállóság növelhetőségének felIndokolt-e Szeghalmon egy állandó jellegű tájmúzeum létrehozása? Gondolatok egy kiállítás kapcsán A Népújság hasábjain nemrég olvadhattunk egy úgynevezett hírverő kiállításról, amelyen Szeghalom község történeti és néprajzi vonatkozású emlékeit mutatták be. A kiállítás sikerét nemcsak a látogatók magas száma, hanem a vendégkönyvbe bejegyzett gondolatok, észrevételek és javaslatok is igazolják. A kiállítás anyaga mostoha körülmények között van elhelyezve a járási kullúrház társalgójában. Az esti látogatók a televízió nézése közben nyugodtan rákönyökölhetnek a kiállítási vitrinekre, p>edig megérdemelne ez a hangyaszorgalommal összgyűjtött és ritkaság számba menő leletekkel büszkélkedő anyag egy állandó helyiséget, ahol méltó környezetben, állandó jellegű múzeumként emelhetné a község és a megye kulturális hírnevét. Indokolt-e Szeghalmon egy állandó jellegű tájmúzeum létrehozása? Csak igenlő választ adhatételeként következetesen fejleszteni kell a vezetés és gazdálkodós színvonalát. Ma már egyáltalán nem eltúlzott igény az, hogy egy- egy nagyobb vállalatnál a vezetés tudományos szintet öltsön. Az önállóság növelését illetően nem hagyható figyelmen kívül az a követelmény sem, hogy a vállalatok a gazdasági mechanizmusban helyesen, azonosan, egyértelműen tájékozódjanak. Ki kell alakítani azt a szemléletet, hogy csak egyféle gazdaságosság létezik és nem kétféle („vállalati” és „népgazdasági” szintű). Csakis így érhető el, hogy a vállalat szempontjából előnyösnek látszó döntés előnyös legyen a népgazdaság számára is. Az a törekvés is segítheti az elérendő célt, hogy a vállalati tevékenység elbírálásánál világos, egységes, egyértelmű elveket kell érvényesíteni. E bírálatnál elsősorban — ha nem is kizárólagosan — a nyereséget kell figyelembe venni és biztosítani kell a jövedelmezőség és gazdaságosság maximális egybeesését. tunk, ha figyelembe vesszük azokat a tényezőket, amelyek a múzeum létrehozását sürgetik. A Békés megye északi részén elterülő Szeghalom megyénk egyik legrégibb települése. A régészeti leletek tanúbizonysága szerint már az újkőkorszakban is lakott terület volt. A tatár- és a török- dúlás csaknem teljesen elpusztította a helységet, a XVIII. században azonban már jelentős szerepet játszik a megye történetében. Mostoha közlekedési körülményei miatt — amelyek részben jelenleg is fennállnak — elszigeteltebb, archaikusabb maradt, mint a megye többi nagyobb községe; egyes területeken pedig sajátosan fejlődött. Dacára az eddig előkerülj értékes régészeti, néprajzi és helytörténeti leleteknek, szervezett kutatás mind ez ideig nem folyt. Meg kell azonban -említenünk Darnay Kálmán és Szeghalmi Gyula volt elemi iskolai igazgató jelentős ásatásait, amelyeket a század elejétől a harmincas évekig végzett környező halmokon. A kutatások folyamán olyan új kőkori leletek is napvilágra kerültek, amelyek a Nemzeti Múzeum és a sümegi múzeum ma is féltett kincsei. Szeghalmi Gyula nemcsak neves régész, hanem néprajzkutató, történetíró is volt, aki már a század elején felvetette egy helyi múzeum létrehozásának gondolatát. 1905-ben megalakította a Szeghalomvidéki Régészeti és Közművelési Társulatot, amelyet később az I. világháború és az azt követő fasiszta rendszer semmisített meg. Nagy értékű hagyatéka, amelyet egy létesítendő helyi múzeum számára összegyűjtött, a II. világháború folyamán nagyrészt elpusztult. (Családja a megmaradt hagyatékot a létesítendő múzeum számára felajánlotta.) Szeghalmi Gyula szellemi hagyatéka és áldozatos munkássága kó telez, az általa megjelölt út jár - ható, az összegyűjtött értéke anyag pedig alapját képezhetni egy leendő helyi múzeumnak. E létesítmény létrehozását indokolja a Kis-Sárrét földraj/! jellege is. A megye északi részé nek központja Szeghalom s ner nélkülözheti egy ilyen szerv hié nyát. Annál is inkább, mert a legközelebbi hasonló jellegű intézmény 50—60 kilométerre van. (Békéscsabai, gyulai múzeum.) A község és környéke rohamos fejlődést mutat. 1960 óta Szeghalom termelőszövetkezeti községgé vált, s a járásban is minden község szövetkezeti községgé alakult Kívánatos, hogy felmérjük és rögzítsük az elmúlt években végbement gazdasági, politikai és társadalmi jellegű fejlődést, megőrizzük azt az utókornak. Azok a lelkes emberek, akik az állandó tájmúzeum létrehozásán fáradoznak, nincsenek egyedül. A községi tanács példamutató eszme és anyagi támogatásban részes1:: a szervezés alatt álló múzeumo’ Három helyiségből álló raktárát bocsájtott az összegyűjtött kiállí- ! tási anyag részére. A hírverő helytörténeti és néprajzi kiállítás számára tartókat és kiállítási vitrineket készíttetett A gyűjtőmunkát állandóan figyelemmel kísért és abban részt is vesz. A községi tanács segítőkészségét bizonyítja az ez évben megjelenő Sárréti írások című antológia is, amelyben az egész Sárrét néprajza és helytörténete is helyet kap. A községi tanácstól kapxitt tájékoztatás szerint a jövő évben kezdik el az új járási tanács építését. Az így felszabadult régi épületben a községi tanács kap helyet s a községi tanács jelenlegi patinás, oszlopos, vastag falú épülete méltó helye lehetne a megnyíló sárréti múzeumnak. Esztergáig Keve Az Hiúsági Radarszolgálalról is tárgyalt az MSZMP gyomai iárási végrehajtó bizottsága Az elmondottakban — a teljesség igénye nélkül — néhány odyan kérdéssel foglalkoztunk, amelyeknek célirányos hasznosítása az iparvállalatoknal az önállóság egészséges fejlesztését szolgálhatja. Kazár Mátyás Az MSZMP gyomai járási végrehajtó bizottsága június 29-én, kedden többek között a járási radarszolgálat munkájáról is tárgyalt. Megállapították, hogy a szolgálat létrehozása nem volt hiábavaló, meghozta eredményét. A végrehajtó bizottság az értékelésben rámutatott arra, hogy az eredmények tudatában nem lehet megpihenni, hanem különösen a nyári mezőgazdasági munkák idején arra kell törekedni, hogy az Ifjúsági Radarszolgálat még nagyobb sikereket érjen el.
