Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-14 / 164. szám

1965. július 1 4. 2 Szerda Kállai Gyula távirata a Béke-világkongresszus elnökségének Helsinki A magyar nép feszült érdeklődéssel figyeli a Helsinkiben ülé­sező Béke-világkongresszus munkáját. A világ békeszerető népei­nek küldöttei olyan nemzetközi helyzetben tanácskoznak, amelyben különösen nagy szerepe van a legszélesebb tömegek aktív fellépésé, nek a háborús erők provokációi ellen. A népeket aggasztják az imperialisták agresszív cselekedetei, amelyek a békét veszélyeztető feszültséget idézték elő a világ kü­lönböző térségeiben. Nyugtalanítja és felháborítja őket az az agresz- szió, amellyel az amerikai imperializmus nap mint nap sújtja a vietnami népet. Ma ebben a bonyolult helyzetben a béke erőinek sem lehet fontosabb feladatuk, mint támogatni a bátor vietnami népet az amerikai agresszió elleni hősi és igazságos harcában. A magyar nép szívvel-lélekkel együttérez mindazokkal, akik az ag­ressziók és a gyarmati rendszer ellen küzdenek a nemzeti szabad­ságért, a népek félemelkedéséért. Az imperializmus agresszív cselekedetei Vietnamban, Domini­kában, Kongóban és a világ számos más térségében követelő szükség- szerűséggé teszik, hogy a béke hívei teljes egységben küzdjenek a háborús tűzfészkek kioltásáért, az atom. és hidrogénfegyverek tel­jes betiltásáért, az idegen területeken levő katonai támaszpontok megszüntetéséért, a nemzetközi feszültség csökkentéséért. A magyar nép hőn óhajtja, hogy a Helsinkiben tanácskozó bé­keküldöttek is megtalálják a közös nyelvet és egységesen lépjenek fel a metnami nép védelmében az amerikai imperializmus háborús agressziója ellen, a nemzetközi béke és biztonság megerősítéséért. A Magyar Népköztársaság kormánya — amelynek alapvető külpolitikai célkitűzése a béke védelme, a nemzeti függetlenség tá­mogatása, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése — forró szeretettel üdvözli a helsinki Béke-világkong­resszus részvevőit és sok sikert kíván a béke, a nemzeti független­ség, az általános és teljes leszerelés érdekében végzett magasztos munkájukhoz. KÁLLAI GYULA a Magyar Népköztársaság kormányának elnöke A Béke-világkongresszus rendkívüli ülése Helsinki Gombos László, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Hétfőn este 9 órakor ült össze a Béke-világkongresszus rendkí­vüli plenáris ülése. A tanácskozás jóval éjfél után ért véget. A Bé­ke-világkongresszus elnöksége, mint ismeretes, néhány küldöttség kívánságára lehetővé tette, hogy ezek a napirendtől eltérően kifejt­hessék álláspontjukat. A keddre virradó éjszakai ülésen Sow Gou- roi (Mali), majd Massarani (Liba­non) elnökölt, 30—30 perces be­szédet mondott Csao Ji-min (Kínai Népközrtársaság), E. Abdul Rah­man Martalogawa (Indonézia), Carlton Goodlett (Egyesült Álla­mok), Abdullah Diallo (Guinea), a többi felszólaló, köztük Juan Ma­rinello (Kuba) és Alfons Klakows- ky (Lengyelország) 15—15 percig vagy még rövidebben beszélt. Csao Ji-min felszólalásában el­mondta: — A Béke-világkongresszus olyan időben ült össze, amikor a világ népei hősiesen szállnak szembe az agressziós politikával, s az imperialista háborúval, küz­denek elsősorban az amerikai im­perializmus ellen, a nemzeti füg­getlenségért és a világbéliéért. A kínai küldött hangoztatta: az ame­rikai imperializmus az első számú bűnös a béke veszélyeztetésében s az amerikai imperializmusnak tett mindenféle engedmény csak fo­kozza az imperialisták étvágyát. A továbbiakban a kínai küldött tá­madta azokat, akik „általános és teljes leszerelésről, békés együtt­Külügyminiszterek konzíliuma a Közös Piac betegágya mellett Bonn békülékenységet mutat Párizs A francia minisztertanács a jú­lius 14-i nemzeti ünnep miatt ki­vételesen kedden tartotta meg szo­kásos heti ülését De Gaulle elnök, leiével. újabb akciói Vietnamban Tovább tart az amerikai gépek terrorbombázása Dél-vietnami szabadságharcosok a keddre virradó éjszaka gráná­tokkal lőtték a Saigontól mintegy 410 kilométerre északkeletre fekvő Van Canh körzet székhelyét, majd támadást intéztek a városka ellen. Hétfőn délután a partizánok Saigontól 40 kilométerre északra rajtaütöttek a kormánycsapatok egyik menetoszlopán, három ka­tonát megöltek, hármat megsebe­sítettek. Két tehergépkocsit a tá­madás során megrongáltak. Hétfőn a késő délutáni órákban amerikai harci repülőgépek újabb támadásokat intéztek Hanoitól északnyugatra fekvő célpontok el­len. A vietnami néphadsereg főpa­rancsnokságának a nemzetközi megfigyelő és ellenőrző bizott­sághoz kiküldött összekötő bizott­sága hétfőn nyilatkozatban tilta­kozott az ellenőrző bizottságnál az amerikai légierők július 11-én a VDK területe ellen végrehajtott sorozatos támadásai miatt. Az amerikai gépek bombáztak és fe­délzeti fegyverekkel lőttek lakott településeket és ipari objektumo­kat hat észak-vietnami tarto­mányban, továbbá Long-Vi, Hon- Ngu és Kon-Ko szigetén. A viet­nami háború kiterjesztésének ezen Zavargások Ecuadorban Quito Ecuadorban továbbra is feszült a helyzet. Hétfőn este Quito belvárosában diákok tüntettek a katonai junta ellen, követelve új választások ki­írását. A rendőrség összecsapott a tüntetőkkel, a jelentések szerint egy rendőr meghalt és kettő meg­sebesült. A rendőrség könnygáz­bombákat használt; egy diák is megsebesült. A hatóságok őrizetbe vették Artemidoro Zevallost, a diákszövetség éhvökét. Tüntetések voltak Guayaquil városában is. A négytagú katonai junta 1963 júliusában került hatalomra, ami­kor elűzték Carlos Arosemena el­nököt. Arcsemenát azzal vádol­ták, hogy rokonszenvezett a kom­munizmussal. A junta azonnal törvényen kívül helyezte a kom­munista pártot. (MTI) A francia atomenergia bizottság évi jelentése Párizs A í .........a atomenergia bizottság h étfőn kiadta évi jelentését, amely a többi között közli, hogy Franciaország megkezdte atom­bombája új és javított változatá­nak kidolgozását. Az új bombának nagyobb lesz a robbanóereje, ugyanakkor kisebbek lesznek a méretei, állapítja meg a jelentés, majd hozzáteszi, hogy az új fegy­újabb és igen veszélyes lépése a VDK ellen durva provokáció, amelyet minden bókeszerető nép elítél. A nyilatkozat megállapít­ja, hogy az Egyesült Államok ag­resszív cselekményei megsértik a Vietnamra vonatkozó genfi meg­állapodásokat, a nemzetközi jogot, ugyanakkor fenyegetik Indokína és egész Délkelet-Ázsia béké­jét. A föld ezen részén kialakuló feszült helyzetért az Egyesült Ál­lamok a felelős. Peyrefitte tájékoztatásügyi mi­niszter a kormányülést követő sajtóértekezleten elmondotta, hogy Couve de Murville külügyminisz­ter beszámolt a Közös Piac válsá­gáról, több nyugati politikussal folytatott megbeszéléseiről. A francia és a holland külügymi­niszter között lezajlott eszemecse. révei kapcsolatban a kormány szó­vivője hangoztatta, hogy a meg­beszélésnek „felderítő jellege volt, nem hozott felszínre új elemet. Peyrefitte tájékozta tásügyi mi­niszter nem volt hajlandó vála­szolni arra a kérdésre, vajon a francia kormány a hat külügymi­niszter július 26-án Brüsszelben megnyíló értekezletét is bojkottál- ni fogja-e, A Le Monde Spaak, Luns és Fanfani párizsi tárgyalásaival kapcsolatban „a Közös Piac be­tegágya mellett folyó konzílium­ról” ír és rámutat, hogy a francia kormány kemény magatartása a bonni békülékeny hangok tanúsá­ga szerint nem maradt hatástalan. élésről” beszélnék, valamint azo­kat, akik az egység és a közös ak­ció fontosságát hangoztatják és azt, hogy a figyelmet elsősorban arra kell fordítani, ami összeköt, nem arra, ami elválaszt. A kong­resszus a kínai küldöttnek a Szov­jetuniót, a béke-világmozgalmat közvetve biráló kijelentéseit hű­vös tartózkodással fogadta. A kí­nai küldött felszólalása után az indonéziai küldött beszédére ke­rült sor. Martalogawa kijelentet­te, hogy nem lehet egységes a bé­kés együttélés az imperialista or­szágokkal, majd a „feltörekvő erők nemzetközi békeszervezete” létrehozásának szükségességéről beszélt. Az éjszakai rendkívüli ülésen a legnagyobb sikert C. Goodlett, az amerikai békeharcosok küldöttségé­nek szószólója érte el. A hallgató­ság tetszésnyilvánítása szüntelenül megszakította beszédét, a beszéd elhangzása után a kongresszus túl­nyomóan döntő többsége felállva, hosszan ünnepelte a világhírű amerikai békeharcost. A Béke-világkongresszuson részt vevő amerikai küldöttség nevében C. Goodlett hangoztatta, mélyen átérzi, mit jelent az amerikai há­ború Vietnamban. Az Egyesült Államok kormányzata erkölcste­len eszközökkel él erkölcstelen és indokolatlan célokért. Az Egyesült Államok kormánya katonai cse­lekményeit a demokrácia nevében hajtja végre. Nyilvánvaló viszont, hogy a háború Vietnamban a de­mokrácia eszméjének teljes taga­dása. Mindaz, ami Vietnamban történik, elsősorban Amerika szé­gyene, de az egész világ felelős a kérdés megoldásáért. Az amerikai békemozgalom különböző szerve­zeteket egyesít, különböző színek­ben jelentkezik, de közös elhatá­rozása az, hogy mindent megtesz azért, hogy megszüntesse a VDK bombázását és a katonai tevékeny­séget Dél-Vietnamban. A mozga­lom nyilvánvalóvá akarja tenni az Egyesült Államok kormánya előtt, hogy a nemzeti felszabadítási fronttal kell tárgyalni és ragasz­kodni kell a genfi egyezmények szelleméhez. Nemzeti demokrati­kus hagyományainknak megfele­lően akarunk harcolni Amerikáért — hangoztatta a felszólaló — s egyben az emberiség békéjéért. (MTI) Camp Luphungoula poklában A főáUamügyés* türelmet hér... verrel helyettesítik majd azokat a bombákat, amelyekkel jelenleg a francia Mirage—4 bom húzógépek fel vannak szerelve. A jelentés megemlíti továbbá, hogy tervszerűen folyik Francia- ország csendes-óceáni nukleáris kísérleti telepének építése, mivel a szaharai telepre vonatkozó fran­cia algériai megállapodás öt év I nal volt, csupa nagybetűvel ug- alatt lejár. (MTI) íratta ki kérdéseit: „Milyen alapon A Kongói Köztársaság főállam- ügyészének Bunning sugárúti re­zidenciáján a kihallgatás előtt egy afrikai tisztviselő aktacsomót nyújtott át Hohlovnak. A dosszié­ban a szovjet lapokban lent tudósításai voltak nyelvű fordításban. — Nos, valóban az ön cikkei? — Igen. De kérem, adjanak ne­kem egy-egy példányt azokból a szovjet lapokból, amelyekben nap­világot láttak. Ügy látom, fordítás közben több lényeges hiba csúszott a szövegbe... A brüsszeli levél A tisztviselő finoman elmoso­lyodott. Leopoldvúlle-be nem jár­nak szovjet lapok. A cikkek for­dítása Brüsszelből érkezett. A dossziéban később Hohlov való­ban megtalálta a belga titkosszol­gálat — nem neki szánt! — leve­lét. A brüsszeli levél, amelynek címzettje a kongói Suraté Natio­tartózkodik a tudósító a kongói fővárosban? Ki adott neki vízu­mot?” (Emlékszünk rá: Kongó brüsszeli nagykövetsége...) A Kongói Köztársaság főállam- megje- ügyésze, Monsieur Rémy Debatty, francia különben szintén belga. A jó öt­venes, ősz hajú, középtermetű fér­fi a szovjet újságírót korrekt ud­variassággal fogadta. Amikor Hohlov közölte vele, hogy ha visz- szaadnák az útlevelét, választ kapnának minden kérdésre, a főállamügyész áttelefonált Nenda- ka biztonsági főnöknek. De hiába. Rémy Debatty mentegetőzött: — Nézze, a kiszabadulása most már csak néhány formaság kérdé­se. Pár napig legyen türelemmel, hiszen a nehezén már túl van. — Aztán széttárta a karját: — Hiá­ba, ez itt Kongó... Az útlevél valóban rövidesen megkerült. Hohlovot azonban nemcsak hogy nem bocsátották szabadon, hanem — több mint há­romheti raboskodés után — bíró­ság elé állították. Az alsó fokú bí­róság ítélethozatal nélkül áttette az ügyet a legfelsőbb bírósághoz. A legfelsőbb bíróság — az igaz­ságügyminiszterhez, az igazság­ügyminiszter — az alsó fokú bíró­sághoz küldte vissza az aktákat. A labdázás ezzel újra kezdődött. Közben Hohlov a magánzárka ce­mentpadlóján súlyosan megbete­gedett, lába megdagadt, nem tu­dott ráállni. A főállamügyész in­tézkedett: a szovjet újságíró kór­házba került. Kongói ki mit tud Rövidesen azonban ki tették a kórházból: Nendaka hosszúnak ta­lálta a kezelést. Négy hete volt már fogoly Hohlov. Az indiai ideiglenes ügyvivő felkereste cel­lájában és azzal biztatta, hogy si­került elérni: ügyével most már személyesen Csőmbe • miniszter- elnök foglalkozik. Kevésbé vi­gasztaló dolgot aligha mondha­tott volna a szovjet újságíró szá­mára, aki a helyi hatalmi viszo­nyok ismeretében jól tudta: Csőmbe nem engedheti szabadon azt, akit — Nendaka csukatott le. A mai kongói vezető politiku­sok a lelkűk mélyén valameny- nyien szeparatisták. Legfőbb tö­rekvésük, hogy „saját” tartomá­nyuk uralmát honosítsák meg az egész országban. Kaszavubu kon­gói elnök és pártja például Leo- poldville-ben és környékén a leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom