Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-02 / 154. szám
\ Világ proletárjai, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. JÜLItlS Z„ PÉNTEK Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM. 154. SZÁM A hírvivő szél dolgozzon nekünk!* Az osztott aratásról megyénkben megoszlanak a vélemények. A tsz-elnökök és szakemberek, valamint a köz- igazgatásban dolgozó agrármérnökök nézete nem egyezik. A szemlélet évek óta két egymással szemben álló csoportot alakított ki. A gyakorlati szakemberek úgy vélik, a rendre aratók üzemeltetése fölösleges kiadás, mert a gabonát, ha áll vagy, ha rendre vágva fekszik, mindenféleképpen kombájn csépeli. Vagyis egy menetből fölösleges kétmenetes gondot csinálni. Másrészt a gabona szalmája az idén hosszabb, mmt tavaly, így a vindróver vastagabb rendet rak. A hosz- szú szalmájú búzát viszont nem tudja jól fektetni, így mögé egy ember kell, aki a rend fektetésében a gépnek segít. Igazuk van-e azoknak, akik a felsoroltak alapján hallani sem akarnak az osztott aratásról? Mit mutat más megyék gyakorlata? Az FM Gépesítési Főigazgatósága az ország területén évek óta figyeli az osztott aratás térhódítását. Bár nálunk a mi megyénkben a tsz-ek hallani sem akarnak erről. Más megyéket viszont, mint Veszprémet is, tavaly is, meg azelőtt is az osztott aratás húzta ki a sárból. Miért? A Balaton északnyugati oldala, a Bakony tája csapadékosabb, mint a mi megyénk. A kenyér- gabona jelentős részét ott mégis ezzel a módszerrel vágják, mert a vindróver köny- nyebb a kombájnnál, így a felázott talajon is jól üzemeltethető. A rendre aratott tábla — mert nem fedi vastagon a búza — hamai'ább szikkad, mint ahol álló gabona borítja a területet. A rendre aratott táblán a kombájn könnyebben haladhat, mert a vágószerkezet, amely a gép teljesítményének jelentős részét leköti, felszabadul és így a rend cséplésére nagyobb erő jut. Másrészt a rendre arató gépeket a viaszérés időszakában munkába lehet állítani. Köztudott, hogy a viaszérésben aratott búza fajsúlya jobb, a termés acélosabb, mint a teljes érésben vágotté. Szakemberek mérése szerint holdanként 80—120 kiló fajsúlytöbblet is elérhető, ami az osztott aratás előnyét igazolja. A szakirányításban dolgozók mindezek ellenére ebben az évben sem találkoztak a rendre aratás propagálásakor osztatlan helyesléssel. Ennek az a magyarázata, hogy háromnégy évvel ezelőtt a vindróver — ismeretek hiányában — balszerencsével vizsgázott. Akkoriban az osztott aratás hazai hívei annyira nekirugaszkodtak ennek a munkának, hogy megfeledkeztek bizonyos üzem- szervezési törvényszerűségekről. A fél határt is vindróve- rezlék, azzal mit sem törődtek, hogy a rendre aratott terület az akkori szűkös kombájnpark miatt mikorra lesz elcsépelve. A gabona 8—15 napos tartalékkal feküdt az alacsony tarlón. A rend megázott, a vihar összekuszálta, szétszórta a kalászokat. Ezután kelt szárnyra az a hír, hogy az osztott aratással nem érdemes kínlódni. Vezető beosztású agrármérnökök viszont továbbra is állítják, hogy a rendre aratásnak viszonyaink között jelentősége, fontos szerepe van. A holdanként nyerhető fajsúlykilogram- mokon túl a kombájnok teljesítménye 20—25 százalékkal növelhető. Ez a módszer az aratás ütemének rejtett tartalékává válhatna! E rejtett tartalék kihasználása iránti közömbösség a mai > időjárási viszonyok mellett egyet jelent a mulasztással. A rendre aratás, mint lehetőség elhalasztása azt is jelenti többek között, hogy a szövetkezetek vezetői a tervezettnél nagyobb területet akarnak kézi kaázával aratni. Érdemes lenne a vindróver korábbi vizsgáját megismételni. Ugyanis mára fény derült árra, hogy viAdróverezni nem szabad hübelebalázs módjára. Mindössze három-négy rendtartaléknak szabad csak lenni! Szakembereink e megokolás alapján javasolják, hogy a magyar gyártmányú kombájnokat a gépállomások lássák el rendfelszedőkkel és a gabona teljes éréséig az osztott aratás előnyeit a tsz-ek megyeszerte használják ki. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, mert a korábban kialakult nézet szakembereink körében — több helyen — megcsontosodott. Éppen ezért helyes lenne, ha az osztott aratás korábbi hibáinak elkerülésével minél több tsz — önmaga megnyugtatására — az üzemi arányok szigorú betai- tásával gyakorlatot alakítana ki. Helyes lenne, ha a gépállomások, a megyei és a járási szakemberek most az aratás beindulásakor több tsz-nek tényleges segítséget adnának a v^lt állítások megdöntésére. A mi mezőgazdaságunkban ugyanis nemcsak a kellemetlen hírek terjednek futószélként, hanem az eredmények is, az ezekhez vezető módszerekkel együtt. A hírvivő szél dolgozzon nekünk. Dupsi Károly Kiváló és Érdemes orvosok kitüntetése Csütörtökön a Semmelweis teremben ünnepélyesen kiosztották az idei Kiváló és Érdemes Orvos, illetve gyógyszerész kitüntetéseket. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter ünnepi beszédében többek között méltatta az orvosok és gyógyszerészek felelősségteljes munkáját, majd ezután átnyújtotta a kitüntetéseket. Megyénkből Kiváló Orvos kitüntető címet és oklevelet kapott dr. Szentkereszti László megyei KÖJÁL igazgató. # Érdemes Orvos kitüntetést kapott dr. Boros Imre, a békéscsabai kórház osztályvezető főorvosa; dr. Fejes Albert, a Békés megyei KÖJÁL epidemiológus orvosa, és dr. Renneczéder Lajos, mezóko- vácsiházi állami közegészségügyi felügyelő. Ismét új létesítmény Június 29-én adták át rendeltetésének Orosházán az új, negyven férőhelyes bölcsődét. Fotó: Gyevi MAI SZÁMUNKBÓL: Hogy elkerüljék a bevételi kiesést (Képes riport 2i 3. Oldalon) Ki mit mond a zöldségellátásról? —■■■ii»1 ■■ (4. oldal) A k if Ií s ___________ (5. oldal) A rádió jövő heti műsora (G. oldal) Interjúm a villámmal iß, oldal) Halszáz vagonnyi takarmánymag, 130 vagonnyi rövid tenyészidejű kukoricavetűmag az árvíz és belvíz sújtotta területek hasznosítására Az árvizekkel, belvizekkel borított mezőgazdasági terület hasznosítása nagy gondot ró az országra, hiszen az idő előrehaladása miatt most már csak olyan rövid tenyészidejű növényfélék vetéséről lehet szó, amelyek július második felétől október végéig megérlelik vagy kifejlesztik termésüket. A Földművelésügyi Minisztérium, valamint az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat az utóbbi időkben rendkívüli vetőmag-s állítmányokat utalt át az árvíz-belvíz sújtotta megyéknek, járásoknak. Szerencsére a hibrid kukoricavetőmagból szokatlanul nagy készleteink voltak. A múlt hetekben kereken 130 vagonnyi Mv—42-es és Mv— 40-es hibrid magot küldtek szét a rászoruló gazdaságoknak. Ézek a kiváló termőképességű hibridek általában 120—130 nap alatt érlelik meg termésüket, mindenképpen érdemes elvetni ezeket a magvakat, hiszen ahol beérésre nem lehet számítani, ott sűrűbben vetik, s így nagy tömegű, nagy tápláló értékű silótákarmányt nyerhetnek. A termelőüzemek igényeit kukoricavetőmagból teljes mértékben kielégítették. Sőt az Mv—40-es rövid tenyészidejű hibrid kukoricamagból további csaknem 200 vagonos tartalék maradt központi készletben. A vetőmag vállalat közvetítésével az idén 2100 vagonnyi gazdasági vetőmagot szállítottak ki eddig a termelőüzemeknek, kereken G00 vagonnal többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Ez a vetőmagtöbblet mintegy 200 000— 250 000 hold bevetésére elegendő. A kiszállított vetőmagvak zömét a borsó és a napraforgó adta: az ! előbbi 650, az utóbbi 300 vagonos j tétellel szerepek Az árvíz és bel- [ víz sújtotta vidékek megsegítésére kiszállított vetőmagvak elsősorban keverék zöldtakarmánynak vetve csökkenthetik jelentős mértékben az érintett termelőüzemek zöldtakarmányozási, illetve telel- tetés-i gondjait. Természetesen számítanunk kell arra, hogy egyes területekről csak július második felében vonul le a víz, s csak a hónap vége felé lehet vetni. Ezekre a földekre főleg az úgynevezett száznapos kukoricát, a kölest és a pohánkát ajánlják a szakemberek. Mivel ezekből a magvakból nincsenek számottevő készleteink, importra szorulunk. A Szovjetunió máris több mint másfél száz vagonnyi kölesvetőmagot s ugyancsak nagy mennyiségű száznapos kukorica. és pohánkavetőmagot ajánlott fel. A vetőmagimportról a következő napokban döntenek. (MTI) i
