Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-09 / 160. szám
1M5. július 9. 5 Péntek Bolgár—magyar barátsági találkozót reidezoek Mezögyánban Július 10-én a Béke-világianács ülésének megnyitása napján a Hazafias Népfront megyei bizottsága Mezőgyén községben bolgár— magyar barátsági találkozó rendezését tervezd. Az összejövetelen valószínű jelen lesz a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete is, valamint a Bolgár Kultúra igazgatója. A kedves vendégek a községben és termelőszövetkezetben a látogatás alkalmával megismerkednek a két ország barátságát ápoló közös gazdaság tagjainak életével. Levelek százait küldik megyénkből az Országos Béketanácshoz Az Amerikai Egyesült Államok fokozódó katonai agressziója miatt, mint világszerte, megyénk lakossága is számos formában fejezi ki tiltakozását. A városokban és községekben mind gyakrabban rendeznek tiltakozó gyűléseket a hivatalok, üzemek és termelőszövetkezetek dolgozód. Az agresszió elleni tiltakozásukat levelekben is és táviratokban is leírják, melyeket az Országos Béketanácshoz közvetlenül vagy a Hazafias Népfront megyei bizottsága közvetítésével küldenek el. Az elmúlt hónapban összesen 670 'evelet és táviratot továbbított a népfront megyéi bizottsága, amelyek aláírói felháborodásukat fejezik ki a béke veszélyeztetőd ellen. Legutóbb például a Szeghalmi Földmű'-'esszö- vetkezetnél zajlott le tiltakozó röpgyűlés, s küldték résztvevőd tiltakozó levelüket a bé'ketanócs- hoz. A gyomai járásban lévő öreg- szőlősi népfront-szervezet 110 tagja, a füzesgyarmati téglagyár 58 munkása, a sarkadi járás mintegy 1900 asszonyát képviselő 43 nőküldött értekezletének résztvevői ugyancsak eljuttatták ’evelei- ket a megyei népfronton keresztül az országos fórumhoz. —We Ülést tartott a TIT békéscsabai ügyvezető elnöksége Szerdán délután ülést tartott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat békéscsabai városi ügyvezető elnöksége, amelyen megtárgyalták, hogyan lehet növelni, egyes helyeken megoldani az ismeretterjesztő munka számára kínálkozó lehetőségekkel a szervezettebb munkát. Különösen a nagyobb ipari üzemek, az ifjúság és a termelőszövetkezetek kerültek napirendre, hisz itt van az ismeretterjesztés lemaradva a lehetőségektől. Az ülés foglalkozott a munkaterv egyes pontjainak megvitatásával, majd a havonta rendszeresen megtartandó ülések tématervének megállapításával. Az elnökség belső szervezeti életének vitatása során határozat született, amely szerint az elnökség azon tagjait, akik nem szakcsoportvezetők, a jó munka érdekében szakmai ismeretei knek megfelelően be kell osztani a szakcsoportok segítésére, palro- nálására. próbálj kevesebbet dohányozni! ...És jó volna, ha a méregerős Munkás helyett mást szívnál. Tervet vagy Fecskét. Visszaragasztotta a szalagot, hogy a sebhez ne érjen, óvatosan simít- gatta le. — Holnap feltétlenül menj el orvoshoz, mert elmérgeződhet! Mindjárt reggel elléphetsz a rendelőintézetbe»! A fiú hátat fordított, kibújt nadrágjából, s célzatosan meglengette a pizsama- nadrágot. — Nem mosakodsz meg? — Ezzel a kézzel nem tudok. — Majd én segítek, gyere. A fiú eloltotta a cigarettát. — Szeretnék már lefeküdni! Az anya megértette a kiutasítást. — Jól van, fiam... — a vissza, nyelt sírás lefojtotta hangját. — Jó éjszakát! — Csókolom — morogta a fiú, felkattintotta éjjeli lámpáját, s anyja még el sem hagyta a szobát, amikor eloltotta a meny- nyezeti csillárt. * Az anya kihúzta a kulcsot az előszobaajtóból, pedig már tudta, ma éjjel nem jön haza a férje, a szüleinél alszik. Betakargatta a kisfiút, kiment az erkélyre. Nyitvahagyta az erkélyajtót, mert kellemes májusi éjszaka volt, most erősen és tisztán érezhette a hegyektől a városra aláhömpölygő léghullámokat. Enyhén édeskés zsenge fű és kankalin illata volt a levegőnek, a tavaszi erdő buja páráival telített illata. Máskor mindig különös erővel pezsgette meg a hosszú tél után, most azonban érzéketlen maradt a külső ingerrel szemben, mert teljesen lefoglalták nyomasztó és nyugtalanító élményei. Elhelyezkedett a nyugágyban, legalább a testét pihentesse, ha már aludni képtelen ebben a lelkiállapotban. Megijesztette a fiával folytatott párbeszéd. Igen, fia egy ideje akadozás nélkül áttért a tegezésre, de rá kellett eszmélnie, hogy ezzel semmi sem változott, nem kerültek közelebb egymáshoz. Tehát máshol a baj, máshol rejtőzik a megoldás kulcsa. De vajon képes iesz-e vala. ha is megtalálni azt a kulcsot, amivel megnyithatja fia bezárt lelkét. Eddig hitt ebben, az imént azonban úgy találta, hogy az előtte ismeretlen eredetű újabb vonásokkal együtt meglévő tulajdonságai még jobban eltávolítják a fiát. Azon gondolkodott, vajon nern ő-e a hibás fia sorsának alakúié, sában? Nem ő követte-e el a nagyobb hibát tizenöt évvel ezelőtt, amikor otthagyta első férjét? (Folytatjuk) A dráma második részének egyik színpadképe. Sárközi György Dózsa-drámája a gyulai várszínházban Ellentmondásos költő volt az 1945-ben mártírhalált halt Sárközi György. Szoros alkotó kapcsolatot tartott a népr'írók mozgalmával, művei közül egyetlen drámája, a Dózsa a radikális polgári világnézet, a nép harcával azonosulni tudó írói magatartás meg- rendítően szép megformálódása, ugyanakkor szinte éteri könnyed- ségű költeményeket írt, melyekben egy, már nem is egészen reális világba vezeti éL olvasóit. Ezek az életét és alkotói arcát annyira jellemző vonások mindvégig nyomon követhetők, a fasizmus előretörésével párhuzamosan azonban fokozatosan és tudatosan tör a realizmus széles útcsapására, s az emberi és társadalmi viszonylatokat mind világosabban megismerve és kifejezve jut el az írói tettekben deklarált antifasizmusig. „Csak ennen húsunkba harapni szabad / Mert magunkért éltünk s halunk” — foglalja össze egyik költeménye izzóan szimbolikus költői képében azt a látszólag sokszor alig eredményes küzdelmet, melyet minden korok Dózsái vívtak és vívnak. A korán érkező forradalmár önmarcangoló, tragikus bukása Dózsa sorsa, aki — Sárközi drámájában csakúgy, mint a valóságban — kínoskeserves vívódások útvesztőiben bolyongva tart a királytisztelettől a bárók, az urak gyűlölete felé, s jut el a kaszát ragadott nép élére állásig. Nagy út, a forradalmárok útja. Nem sima, nem könnyű, hanem ember-voltunkból eredően egyenetlen, megszükülő és rejtett tilalomfákkal teli, melyeket legyőzni rendíthetetlen emberség, egy életre elkötelező szenvedélyes indíték szükséges. Dózsa György keresztesvezér útja Dózsa György népvezérig —ilyen út. Az anarchiában fetrengő ország, a „fekete ország” (ahogy a dráma első részében II. Ulászló lemondóan említi), minden ízében recseg-ropog, érlelődik a forradalom. Pápai felhívásra Bakócz Tamás, az esztergomi érsek meghirdeti a török elleni keresztesháborút. Rákos mezejére özönlenek a parasztok, városi kézművesek, kis- nemesek és az „eretnek” ideológia hordozói, a szegény nép papjai, akik közül Nagybotú Mészáros Lőrincz, Dózsa alvezére, az urak ellen forduló sereg szellemi irányítója lesz. Sárközi drámája — melyet július 3-án este mutattak be először a gyulai várszínházban — valósághoz lényeges szálakkal kötött alkotás, fő vonalában nem tér el a történelmi tényéktől. Ez persze erősen korlátozza az író fantáziáját, de nem árt a drámának, mert a szigorú keretek között kibontakoztatott jellemek fejlődésének valósághűsége így még erőteljesebb és igazabb. A darab kompozíciója áttekinthető, világos. Már az indulásnál (királyi tanács) tiszta képet fest a „fekete ország” urairól, a király hatalma fölé kerekedő bárók és főpapok paraszt-sanyargató, népnyúzó ideológiájáról. A korszak tökéletes feudális anarchiája az első pillanattól világos, a király tehetetlensége nevetségesen tragikus, és mindebben Dózsa markáns alakja, népből eredő hite és jóra törekvése a szabadságra áhító erők hatalmasságát bizonyítja. Lehet, hogy a dráma egy-egy részlete, jelenete lassúbb tempójú a megszokottnál, az is felfedezhető, hogy a Dózsa—Csáky Kata szál bonyolítása a cselekmény fő vonalába nem fonódik megfelelően, kissé eróltetettnek hat; ezeket az egyenetlenségeket azonban Miszlay István rendező áthidalni igyekszik, s elgondolásait siker kíséri. Alapvető felfogása, hogy a dráma realizmusát erősítse, ezért sikerült ügyesen áthidalnia a Dózsa és a főúri asszony, Csáky Kata között szövődő szerelem elrajzolt és ezért nem egészen hihető kontúrjait és megfelelően elő nem készített gyors hatását Dózsa sorsának alakulására. Ezért az egyenetlenségért számos forró hangulatú jelenet, hatásos látványosság kárpótol, és összességében az egész, magas színvonalú előadás, a gyulai várszínház-játékok első évének méltó folytatása, mely joggal vívja ki magának és támogatóinak az országos elismerést. Az író és nyomában a rendező művészi szándékait jól megválasztott szereplők valósítják meg. Az előadás vendégművészei közül is elsősorban a Dózsa Györgyöt alakító Szirtes Ádámot kell kiemelnünk. Az embert, a belső gyötrődések csatáját vívó embert, majd pedig a magasztossá emelkedő emberi helytállás bonyolult eredőit, okait kereste és találta meg a művész Dózsa György megformálásában. Négyszázötvenegy esztendőt lépett át egyetlen pillanatban, amikor először megjelent a színpadon. Dózsája nem kisz; mított, távolból visszavetődő em beralak, hanem élő ember, élő Dózsa György; ez az, ami művészi alkotómunkájának legjellemzőbb sajátja ezen az előadáson. Nen. emberfeletti hős, csak ember és hős, csak férfi és igazi tes> vér egy személyben; amilyen Dózsa György volt és minden igazi hős lehetett. Dózsa Gergely,. György testvérét Szabó Gyula formálta meg egyszerű, mértéktartó, gazdag művészettel. Gergely lassabban és sokszor bizonytalankodva jut el a Györggyel való teljes azonosulásig, belső alkata örökös megfontoltságra ösztönzi; lehet, hogy Györgynél jobban ismeri a valóságos erőviszonyokat, de lehet, sőt bizonyos, hogy György nélkül soha nem lehetne olyan hős, mint azt útja Sárközi drámájában már előre jelzi és sejteti. Mindezt a bonyolultságot Ézabó Gyula fölényes biztonsággal, értő művészettel ötvözi egységbe. A nagyravágyó trónra törő Szapolyai János erdélyi vajdát Szoboszlay Sándor kelti életre. A darab záróképében lép az eseményekbe; Szoboszlay na k azonban ez a látszólag rövid idő is elegendő ahhoz, hogy Szapolya teljes emberi tartását felépítse. Csak elismeréssel szólhatunk a Bakócz Tamást nagyvonalúan alakító Kátay Endréről, a Csáky Katát hatásosan megszemélyesít' Stefanik Irénről, Nagybotú Lőrincz szuggesztív erejű megformálójárói, Iványi Józsefről, a Csáky Miklós püspük szerepében kitűnő Körösztös Istvánról, és az előadás valamennyi szereplőjéről, elsősorban még F. Nagy Imréről, Ross Józsefről, Cserényi Béláról. Dánffy Sándorról, a remek orgá- numú. ízesen-szépen besze’ő Pa- láncz Ferencről, majd Mikes Ferencről, Demény Gyuláról. Szerencsi Hugóról és Tyll Attiláról. A várszínház-játékok különösen jelentős szereplője a jelmez es díszlettervező: Schaffer Judit és Suki Antal munkájának elismerése teljesen indokolt. * A várágyú még tizenkétszer dördül el a gyulai vár öregtornyában az előadások kezdetét hirdetve, és még ugyanennyiszer lobbannak fel a fáklyák a csipkézett várfalakon, hogy a művészet erejét és hivatását is jelképezzék; közös örömünkre. Sass Ervin ■l /
