Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-08 / 159. szám

1965. július 8. 4 Csütörtök Megnyílt a IV. moszkvai filmfesztivál Durva emberek Moszkv-a: Marina Vlady filmcsillag Leonov szovjet űrhajós társaságában a Kreml kongresszusi palotájában megtartott ünnepélyes megnyitón. (Telefotó—MTI Külföldi Képszolgálat) Kilábalnak-e a bajokból a vésztői építők? — Eleinte úgy éreztük magun­kat, mint Dániel az oroszlán bar­langjában — mondják a Vésztői Építőipari Ktsz vezetői. A szövet­kezet tagjai, dolgozód között is éppenhogy elkezdődött a tisztulás, sok helyütt nem a legjobb még a hangulat, nem megfelelő a mun­kakedv. Vajon mi ennek az oka? Az elmúlt években egyik vezető váltotta a másikat, cserélődött az elnök, a főkönyvelő, s legtöbbjük nem szolgálta meg a tagság bizal­mát. Felelőtlenül vagy éppen bű­nös módon sáfárkodtak a rájuk bízott értékekkel, nem voltak jó gazdái a közösségnek. A brigádok szétestek, a termelés bukdácsolt, a szövetkezet elindult a lejtőn le­felé. A múlt hibái kísértenek A Békés megyei KISZÖV javaslatára 1964 novemberé­ben Nővé Istvánt kérték fel: legyen a kisipari szövet­kezet elnöke. Azóta sok minden megváltozott. Vésztőn. A szövetke­zet lábadozik, kezd magához tér­ni. A gyógyulás azonban nem könnyű. Hellyel-közzel még fáj is. 1964 harmadik negyedében 28 ezer forint hasznot jelentett az akkori vezetőség. A számok azon­ban nem fedték a tényeket. A va­lóságban 228 ezer forint veszte­séggel zárta a szeptemberi hóna­pot a szövetkezet. Mit tett ezek után az új vezetés? legelőször is felmérte a lehető­ségeket. Alapvető kérdésekben kellett rendet teremteni. Eddig nem voltak pontosan elhatárolva a munkakörök, a műszaki admi­nisztráció hiányosan dolgozott, egyes dolgozók munkaidő alatt az italmérést látogatták. Ma már szilárdulóban van a rend, terv szerint dolgoznak, nem „zsebből” vállalják a munkákat. A brigádok ereje A program feladatait nemcsak brigádokra, de a munkahelyekig Június 10-én fogtak hozzá a békéscsabai vasútállomás váró­termeinek és csarnokainak új­rafestéséhez, s már mindenütt el is készültek ezzel a munká­val, csupán a bejárati csarnok középső részénél állnak még mi a dolga, mit várnak tőle. A vésztői szövetkezet tevékenysége több szakma munkáját egyesíti. Megvizsgálták a termelés gazda­ságosságát részlegenként is. A la­katosoknál például szilárd volt a munkafegyelem az elmúlt fél év­ben, s ennek eredménye más vo­natkozásban is megmutatkozott: emelkedett a munka termelékeny­sége. Az asztalosoknál viszont mint­egy 38 ezer forint volt a veszteség. Igaz, a megrendelések nem kötöt­ték le teljesen a brigád kapacitá­sát. de legfőképp az okozta a ki­esést, hogy a dolgozók heten hét­felé húztak, örökösen vitáztak, egyezkedtek, ahelyett, hogy lehe­tőségeiket a jobb munkára hasz­nálták volna. Másutt — mint például B. Tóth Zsigmond brigádjában — a veze­tő személyének megváltoztatásá­val sikerült egyenesbe hozni a munkát. Varga elvtárs — az új brigádvezető — irányítása mellett több mint kétszeresére emelke­dett a csoport termelése. A vésztői ktsz még nem heverte ki teljesen a korábbi vezetés hi­báit. Még mindig deficittel küzd, annak ellenére, hogy (az előzetes adatok alapján) az idei első fél év. ben 19 százalékkal termeltek töb­bet, mint tavaly — 11,6 százalék­tól kisebb létszám mellett A bűvös kör Az igazsághoz az is hozzátarto­zik: a szövetkezet műszakilag ne­hezebb, kényesebb munkákon dol­gozik, mint annak előtte bármikor is. Régen vályogfalból húzták a házakat, most emeletes lakóháza­kat építenek Békéscsabán. Telje­sen kézi munkával. Betonkeverő gép, szállítószalag úgy elkelne itt, mint egy falat. kenyér. Korszerű épületeket emelni nagyapáink módszerével — keserves dolog. — Műszaki keretünk van, a szö­vetkezet igénye jogos, mégsem ad­hatunk beruházási hitelt, amíg ön­az állványok. Az állomásépü­let belső falainak festésére ösz- szesen mintegy 22 ezer forintot költenek. A hátralévő munká­kat előreláthatólag e hónap vé­géig befejezik. magát emészti a vésztői ktsz. Amíg ki nem lábalnak a deficit­ből — mondja László Antal elv­társ, a KISZÖV műszaki osztályá­nak vezetője. Amíg nem eredményes a mun­ka, nincs hitel; amíg nincsen mű­szaki beruházás, nehéz eredmé­nyeket elérni. Bűvös kör, amiből kitörni nem könnyű — de lehet­séges. Hogy véglegesen talpra áll­janak, virágzó, sikeresen dolgozó közösséggé váljanak a vésztői épí­tők, ahol öröm dolgozni; — ezen egyes-egyedül saját maguk képe­sek segíteni. A szövetkezet tagjai és dolgozói. Tegyék félre az áldat­lan vitákat, a munkafegyelem erő­sítésének szándékát okosan támo­gassák és nem fog elmaradni az eredmény. Dániel sem esett kétségbe ab­ban a bizonyos oroszlán barlang­ban. Végtére is az ember józan­sága, akarata minden rontó té­nyezőt leküzd. 24. — Talán nem hiszed? — Én csak azt mondtam, nem láttam még ilyet. — Nagyon las. san elővette cigarettatárcáját, odakínálta Bajnoknak. Az megnézte, íitymólóan fintorgott. — Fecskét szívok! — Elővette tárcáját, rágyújtott, idegesen na. gyokat szippantott. — Ne, ne csináld most! Nem akarom! — kérlelte Züzü. De a fiú csökönyösen szem­mel tartotta Bajnokot, s mert annak nem akaródzott mozdul­ni, monoton, közönyös hangon megkérdezte: — No, hogy kell csinálni? — Szóval, nem hiszed? ... Kételkedsz?! — mondta hiszté­riásán Bajnok. Aztán könyök­ben behajlítva bal kezét, hirte­len lendülettel odanyomta égő cigarettáját az egymás fölött sorakozó rózsaszínű hegek fölé. — Juj! — siköltött egy lány. A többi közelebb hajolt, pisz­szenés nélkül csodálták Bajno­kot, akinek álián összerándul- tak az izmok. Enyhén érződött a megpörkölt nyers hús émelyítő szaga. — Na, mi volt ma a munka­helyeden?... — hangzik el na­ponta ez a kérdés, amikor már a bölcsődéből hazahozott gyer­mek is alszik, s a dolgozó szü­lők pihenőre térés előtt elbeszél­getnek néhány percig. — Ne is kérdezd. Olyan dur­ván leszidtak, hogy csak hall­gattam, s kiszédelegtem az iro­dából. Igen gyakori jelenség nálunk a durva hang, gyakoriak az olyan emberek — beosztottak és vezetők között egyaránt —, akik túlságos hangos, durva, olykor trágár „érvekkel” próbálják meggyőzni embertársukat arról, hogy nekik van igazuk. Érdemes elgondolkodni, mi­lyen emberek is azok, akik ez­zel a módszerrel „nevelnek”. Van egy klasszikus közmondás, így hangzik: „A bölcs hallgat és mosolyog”. Napjainkban a bölcs szónak inkább ironikus értelme van. Pedig a mondás a szakmai­lag jól felkészült, mélyen gon­dolkodó embert idézi. Vagyis, ha fejtegetjük, két dolgot szűrhe­tünk le: az egyik az — és ez a lényegesebb —, hogy aki dur­va szavakkal, orgánumának mindent elsöprő erejével, tehát a hangerősség terrorjával inti le munkatársát, nem biztos, hogy szellemi fölényben van. Sőt, ál­talában azok kénytelenek nyúl­ni a durva beszéd fegyveréhez, akik értelmi képességeikkel nem állnak azon a fokon, mint az, aki sokszor „hallgat és moso­lyog”. A másik igazság pedig az, hogy aki valójában mélyen Az országos és a helyi propa­ganda lassan az emberek tudatába vési, hogy a méz nem csupán cse­mege, hanem igen fontos táplálék is. Fogyasztása főleg gyermekek­nél igen hasznos, mert elősegíti a csontképzést. A hurutos megbete­gedések ellen pedig valóságos gyógyszer. A szolnoki nyomdában készült 3 ezer szalagplakát is elő­segítette a népszerűsítést. Néhányan tapsoltak. Bajnok eldobta a kialudt csik­ket, s győztesen mosolygott a fiúra. Az csak szívta a cigaret­tát. — Igyunk valamit! — mondta aztán Bajnok. — Űgyse meri ezt megtenni! A fiú végre megmoccant, s idegíeszítő lassúsággal felhúzta karján a kabátujjat. — Ne! Nem szabad! — kö- nyörgött Bora. — Te ne osináld ezt. A fiú utoljára még nagyot szippantott, azután ugyanazzal a gyorsasággal, amit Bajnoktól tanult, karjára nyomta a ciga­rettát. Mindenki az arcát bámulta kétkedve, mert az kifejezéstelen maradt mindvégig, míg a parázs ki nem aludt. A lány iszonyodva nézte. Is­merte már annyira, hogy meg­lássa, mozdulatlan arca, s csu­pán egy vonallal tágabbra nyíló égszínkék szeme mennyi vadsá­got, megfejthetetlen idegenséget fedett fel a különös párbaj pil­lanataiban. Beleborzongott. Kezdettől megmagyarázhatatlan erőknek engedelmeskedve von­gondolkodó, szakmailag jól fel­készült tagja társadalmunknak, ne hallgasson és ne mosolyog­jon befelé, ha oktalan durvaság éri. Aki a szó igazi érteimében bölcs, ne hallgassa el vélemé­nyét célszerűtlen és oktalan ki­nyilatkoztatások hallatán, ame­lyeket nem a józan ész logiká­jával támasztanak alá, hanem ordítozással, durva beszéddel. Társadalmunkban érzékenyek az emberek. Az élet felfokozott ritmusa jobban igénybe veszi idegrendszerünket. Az a peda­gógiai elv, amit Makarenko hir­det, — hogy mindig a jót keres­sük —, nem csupán az iskolás gyermekekre, hanem a felnőt­tekre is érvényes. Az a felettes, aki az ésszerű, intelligens meg­győzés módszere helyett a „csak nekem lehet igazam” elvet vall­ja, olyan sebet ejthet érzékeny, de tehetséges munkatársán, amely örökre elveheti annak al­kotó kedvét, és sohasem tudja realizálni a benne lévő tehetsé­get. Az igazán bölcs emberek pe­dig, akiket a durva szó, a durva bánásmód sérelme ért, oe vo­nuljanak egy maguk alkotta bel­ső világba; ne hallgassanak el, hanem ésszerűen, okos szóval győzzék meg vagy ezzel intsék le a durva embereket. Mert nálunk van talaja az okos szónak, és csakis annak van. A mi társadalmunkban, a modem szocialista emberek tár­sadalmában egyre inkább trón­fosztottak lesznek a durva em­berek. Ternyák Ferenc A műanyag tubusokban kisebb töltősúlyban is kapható méz any- nyira népszerűvé vált megyénk­ben, hogy a fogyasztás ugrássze­rűen növekedett; s az igények kielégítése végett 100 métermázsa pótigénylést nyújtott be a Szol­nok—Békés megyei Fűszer- és Édesség Nagykereskedelmi Vál­lalat. A szállító cég a pótmegren­delést elfogadta. zódott a fiúhoz, de íme, ami idegen volt a lényegében, ami taszította, az most roppant erő­vel tört fel benne. S ebben a pillanatban félni kezdett tőle. önkéntelenül is hátrált előle, kicsúszott a zajon- gó gyűrűből. Egy jó alakú, erős mellű, szal­maszőke hajú leány odament a fiúhoz és szájon csókolta. — Hálálj voltál! — mondta a szőke. Mindenki tapsolt. Végre Bajnok is elvigyorodott, kezet adott. — Rendes haver vagy: sze­vasz! Kezet fogtak, de a fiú el sem mosolyodon. Züzü már behozta az étolajat és a steril gézt, mintha mindez elő lett volna készítve. Aztán ittak. Valaki ismét megindította a magnót. A fiú szemével a lányt kereste. — Hagyd, biztosan kiment — mondta a szőke. — Gyere, tán­coljunk ! A szám véget ért, a fiú Bora keresésére indult. Vele tartott a szőke is, mintha nem látta vol­na, hogy eltávozott. Nem találták a lakásban. A szőke, akit a többiek csak Szö- szinek szólított, belekarolt, visz- szavezette a szobába. — Ugyan, mit keresed' Bizto­san megfájdult a feje, és haza­lebontották, így mindenki tudja, Csinosítják a békéscsabai vasútállomást Növekszik a mézfogyasztás megyénkben Száz méter mázsa pótrendelés a második negyedévben Vajda János Gergely Mihály: IDEGENEK Regény

Next

/
Oldalképek
Tartalom