Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-29 / 177. szám

S985. július 29. 6 Csütörtök TUDOMÁNY ­Egymilliótól a százmillió kilowattig Ä szovjet energetika fejlődése JAKOV FINOG ENOV, a Szov­jet Energetikai és Villamosítási Állami Termelési Bizottság elnök­helyettese vázolta a szovjet ener­getika fejlődését. A fiatal szovjet köztársaság — mondotta — súlyos örökséget ka­pott a cári Oroszországtól, amely­nek villamos erőmüvei 1913-ban összesen alig több mint egymillió kilowatt kapacitással termeltek. Az ország a 15. helyen állt a vi­lágon az egy főre jutó villamos- energia-termelésbam Ahogy azonban múltak az évek, a szovjet köztársaság gyors ütem­ben fejlesztette energetikai iparát. Az eredmény: a szovjet villamos erőművek összes kapacitása ma már több mint százmillió kilo­watt. Vagyis annyi, mint Anglia, Franciaország és az NSZK ösz- szes erőműkapacitása együttvéve. A Szovjetunió ma az első Európá­ban a villamosenergia-termelés- ben. MÉG A NYUGATI közgazdá­szok és energetikusok is kénytele­nek elismerni, hogy a Szovjetunió Röviden ŰJ KRISTÁLYÉ VÉG: A PIROCERAM Lemgyelorsz ágban, a salenicai üveggyárban új kristályüveget ál­lítottak elő, a piroceramol. Az új­fajta üveg érdek» tulajdonságok­kal rendelkezik: könnyebb az alu­míniumnál, keményebb az acélnál é® kitűnően ellenáll a magas hő­mérsékletnek. Motoralkatrészek, golyóscsapágyák. nagyfeszültségű szigetelők gyártására is alkalmas. PLASZTIKUS CEMENT Új építőanyagot állítottak elő Romániában, a plasztikus cemen­tet. Rendkívül szilárd, rugalmas, könnyen szállítható, önköltsége pedig 50 %-kal kisebb a hagyomá­nyos cementnél. További előnye, hogy ugyanúgy vágható, fúrható, mint a fa, és fajanszlapok helyet­tesítésére is használható. A plasz­tikus cementet először a nagyvá­radi vegyipari gyár építésénél al­kalmazták. MENNYIT FOGYASZTUNK? Az ember 70 év alatt több mint 60 000 liter vizet iszik meg vagy vesz fel ételekkel. Kiszámították, hogy több mint 11 000 kg szén­hidrátot, 2500 kg fehérjét és ugyanennyi zsírt fogyaszt. a vízierőművek műszaki színvonal- iát és üzemeltetését tekintve az Egyesült Államok előtt jár. Egye­sék hajlamosak arra, hogy ezt csupán bizonyos objektív ténye­zők javára írják, hiszen közismert, hogy a Szovjetunióban bőséges vízienergia- és fütőanyagkészletek állnak rendelkezésre. Csakhogy ezek az objektív kö­rülmények korábban is megvol­tak. 1917 októbere előtt is höm­pölyögtek folyók Oroszországban, amelynek földje akkor ugyancsak milliárd tonnaszám rejtette magá­ba a szenet. Ám a népnek élőbb a maga kezébe kellett vennie a hatalmat, hogy ezeket a roppant energiaihordozó erőket az emberek javára fordíthassa. Ez a polgári közgazdászok által annyit firtatott orosz csoda titka. A Szovjetunióban a második vi­lágháborút követően nagyszabású vízierőmű-építkezés bontakozott ki. A VOLGÁN 1958-ban már ára­mot adott a Kujbisev környéki Lenin-erőmű, amelynek kapacitá­sa 2,3 millió kilowatt. Két évvel később ugyancsak a Volgán üze­melni kezdett a Volgograd melletti XXII. Pártkongresszus erőmű 2,35 millió kilowatt kapacitással. A következő állomás már Szibé­ria volt, ahol a négy és fél millió kilowatt névleges kapacitású bratszki vízierőmű világrekordot állított fel. Ezt a rekordot azon­ban máris döngeti a kraszno- jarszki erőmű, amely most épül a Jenyiszej partján. A jenyiszeji víz­lépcső következő szakasza a Sza- ján-Susenszkoje-i vízierőmű lesz, amely még a krasznojarszkin is túltesz majd. A Szovjetunióban 1970-ben már; 900—1000 milliárd kilowattóra lesz a villamosenergia-tarmelés, amit a következő évtizedben 2700—3000 milliárdra kell emelni. Az idén a múlt évhez mérten a szovjet villamos erőművek kapa­citása további 11 millió kilowattal gyarapszik, a viüamosenergia-ter- melés pedig 12 százalékkal, össze sen 510 milliárd kilowattórára emelkedik. A szovjet energetikai iparban a jövőben a hőerőműveké lesz az el­sőség. Részarányuk az újonnan belépő kapacitásoknál már 80 szá­zalék. A hőerőművek műszaki be­rendezésére igen nagy gondot for­dítanak. A legnagyobbak turbó­generátorai 300—500 és 800 ezer kilowattosak lesznek. A szovjet Á tizedes meg a többiek tervezők már dolgoznak az egy­millió kilo wattos turbógeneráto­rok tervein is. Természetesen az a tény, hogy a jövőben a hőerő­művekre nagy gondot fordítanak, nem azt jelenti, hogy most már nem fejlesztik a vízierőmű-háló- zatot A legközelebbi években be­fejezik több nagy teljesítményű vízierömű építését. AZ ATOM VILLAMOS ENER­GIA TERMELÉS ugyancsak to­vábbi fejlődés előtt áll. Az 1964- ben üzembe helyezett belojarsz- kojei és űjvoronyezsi, valamint a többi atomviJJamoserőmű mellé felsorakozik néhány újabb, első­sorban azokon a vidékeken, ame­lyek más energiahordozókban szegények. A villamosítás szempontjából nagy távlatokkal kecsegtet a ten­geri ár-apály mozgás hasznosítá­sa. Az Ohotszki-tenger és a Fehér- tenger partvidékén az ár-apály- energia kiaknázására sok tíz­millió kilowatt kapacitású erőmű- rendszert lehetne építeni. Az el­ső kísérleti jellegű berendezés építését nemrég megkezdték. NINCS MESSZE AZ AZ IDŐ. amikor a Szovjetunió egységes energetikai rendszerének érpályá- in megindul Keletről Nyugatra az olcsó villamos energia, amely nemcsak a szovjet ipart és mező­gazdaságot látja majd el, hanem „átlép” az országhatárokon is. A Béke energetikai rendszer révén a Szovjetunió távvezetékeit máris összekapcsolták a testvéri szocia­lista országokkal, így hazánkkal is. Filmszatíra a második világháború utolsó napjaiból, kitűnő művészek felvonultatásával. (A mezöberényi Szabadság mozi vetíti július 29-töl augusztus 1-ig.) OOCOQOOOOOQOQOQOOOOOOQOQOQOCOOQOQQOOQQOOOOQOOOOO A tv műsora JÜLIUS 23-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN 9.58 A Leglassúbb vonat. Szovjet film. 11.20 A cirkusz fiatal művészei. Szovjet kisfilm. (ism.). 18.08 Hírek. 18.15 A Magyar Hirdető műsora. 18.25 Hol volt hol nem volt... Kis Joe a le» gyek országaiban. Magyarul beszelő francia rajzfilmsorozat: Az oroszlán és a légy — Bűvös golyó. — A har­cos legyeknél. 18.45 Levél Tanganyi- kából. R. Szunyoghy János beszámo­lója. 18.55 Telesport. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Napi jegyze­tünk. 19.55 A jövő hét műsora. 20.05 Holland tájakon. A Tv-híradó kisfiim- je. 20.25 Bűnügyi múzeum. Magyarul beszélő nyugatnémet filmsorozat. A menetrend. (14 éven felülieknek!) 21.25 Parabola. 21.50 Variációik. Francia ba­lettfilm. 22.06 Tv-híradó1 — 2. kiadás. JÜLIUS 29. Békési Bástya: Vadul vagy engedé­kenyen? Békéscsabai Brigád: Egy szo­balány naplója. Békéscsabai Szabad­ság: Beáta. Békéscsabai Terv: A ti­zedes meg a többiek. Gyulai Petőfi: Harc a banditákkal. Mezőkovácsházi Vörös Október: Nemo kapitány. Oros­házi Béke: Az út kezdetén. Orosházi Partizán: Hajrá, franciák! Sarkadi Petőfi: Jog és ököl. Szarvasi Tán­csics: Gól, büntetésből. Szeghalmi Ady: Anna Frank naplója. Goethe Faust-jának I. és II. részével nyitják meg a színházi fesztivált szeptemberben Lipcse 800 éves fennállásának tiszteletére. Hosszú idő óta első ízben adják elő a tragédia máso­dik részét nagy német színpadon. HwwwwuvvwwwuwvwvmwvwHvvwwwvww mwvtwwwvwwwwv Szilícíum-egyenírányítós mozdony A szovjet novocserkasszi villa- mosmozdonygyár — a tudomá­nyos kutatóintézet útmutatása alapján — néhány évvel ezelőtt megépítette — a próba során igen jól bevált — VL—60 típusú moz­donyt. Ezt a mozdonytípust most továbbfejlesztették és szovjet gyártmányú szilícium-egyenirá­nyítókkal látták el. A mozdony külső felépítése, gépészeti beren­tű módosítását, a szellőzőrendszer, és a készülékek elrendezésének kisebb változtatását hozta magá-1 val. Az indításhoz és sebességszabá- lyozáshoz' a vontató motorok' egyenirányitott feszültségének fo­kozatos változtatását használják. A szilíciumdiódák 200 A névleges áramra készülnek. A három mo­torból álló csoportot tápláló, két dezése lényegében megegyezik a szekciós egyenirányító berendezés VL—60 típussal. A félvezető egyenirányítók felhasználása a villamoskapcsolás bizonyos mére­2500 A tartós üzemi áramot szol­gáltat. te. M. Nemrégiben készítet­tem magamnak egy elektronikus borbélyt. Ügynevezett emlékező automatáról van szó. Ismeretes, hogy az effaj­ta gépeket meg lehet ta­nítani különböző bonyo­lult műveletek elvégzé­sére. Nos, én — megfe­lelő műszaki programo­zással — készülékemet borotválkozásra és haj­vágásra tanítottam meg. Működésének lényege az, hogy a fotel támlá­jához szilárdan rögzített fej — általam előzetesen meghatározott — felüle­téről, fotocella segítsé­gével a masina három- dimenziós térképet rak­tároz el jelfogóiban, majd e térkép alapján igen rövid idő alatt megborotválja az em­bert, illetve haját a megfelelő fazonra levág­ja. Az első kísérlet kitű­nően sikerült. A hajvá­gás 12 másodpercig tar­tott, a borotválds még rövidebb idő alatt s oly tökéletesen zajlott le, hogy nagyitóval sem le­hetett egy szőrszálat fel­fedezni az arcomon. Másnap reggel azon­ban egy kis baleset tör­tént. Róbert mester — o4 id emí-eb! így neveztem el borbély­automatámat — négy másodperc alatt meg- stuccolta ugyan a baju­szomat, de egy csipetnyit belevágott a jobb fülem­be. Bosszankodva szedtem szét a készüléket, a mű­szereimmel gondosan megvizsgáltam minden alkatrészt. Semmi hibát nem találtam. Arra a feltételezésre jutottam, hogy talán az én fejformám — a meg­feszített szellemi mun­ka következtében — annyit változik egyik napról a másikra, hogy ez túlnő az automata iinkorrekciós lehetősége­in. Elhatároztam, hogy egyidejűleg kipróbálom a gépet egy másik fejen is. Kapsza Jenő barátom, a tudomány iránti önzet­len szerétéiből vállalta ezt az áldozatot. Mikor először meglátta a borot ­vákkal, ollókkal felfegy­verzett Róbert mestert, akire (vagy amire, ezt döntsék el a nyelvé­szek!) pedig előzőleg egy bizalomgerjesztő piszkos fodrászköpenyt is húz­tam, kicsit megijedt, Mikor azonban közöltem vele, hogy a tudomány iránti önzetlen szeretetét alkalmanként 20 forint­tal megtetézem, lelkese­dése megújult, Leültettem a székbe, rögzítettem a fejét és bekapcsoltam a készülé­ket. Róbert mester 10 másodperc alatt simára kopasztotta Jenő megle­hetősen göröngyös ábrá­zatát és sehol sem vágta meg. Ez nem jelentett sem­mit, első alkalommal en­gem sem bántott a gép. Miután Jenő eltávozott, én ültem a helyére. A gép egykettőre megbo. rotvált ugyan, de bele­vágott a bal fülembe. Másnap reggel az au­tomata Jenőt három má­sodperc alatt borotválta meg és be is kölnizte, jóllehet, erre nem is ta­nítottam. Utána nekem Róbert mester lenyisz- szantotta a fél bajuszo­mat és tonzúrát vágott a fejem búbjára. így ment ez napokig. Jenőt osztályon felüli előzékenységgel szolgálta ki a készülék, engem összevissza kaszabolt. Pedig közben ismételten szétszedtem. Építettem bele egy centrifugális regulatort, hét termisz- tort, egy kapucsengőt, két miniatűr radart. Semmi nem használt. Már idegekkel sem bírtam tovább s egy reg. gélén elkeseredve mesél­tem el Jenőnek, hogy mit művel velem napon­ta ez a gép az ő távo­zása után. — Itt csődöt mond a tudomány! — fe. jeztem be reménytele­nül. Jenő barátom csodál­kozva nézett rám, meg­csóválta a fejét s intett, hogy kapcsoljam ki az automatát. Aztán felszó­lított, hogy nyúljak bele a gépember fodrászköpe. nyertek a zsebébe. Tele volt kétforinto- sokkal! Róbert mester rend­szeresen kapott borrava­lót Kapsza Jenőtől és — emlékező automata lé­vén — őt nem vágta meg! Kürti András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom